Magyarország, 1969. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-25 / 21. szám
Iparjogvédelem Új törvény 1970. január 1-től Szabadalom — licencia Új, egynemű, állandó Az Országgyűlés áprilisi ülésszakán új törvényt fogadott el a találmányok szabadalmi oltalmára. 1970. január 1-én a múlté lesz az 1895. évi XXXVII. törvénycikk, amely még napjainkban is a találmányokra vonatkozó jogi szabályozás alapja. A 74 esztendővel ezelőtt, osztrák és német mintára alkotott jogszabály továbbfejlesztését megkövetelte a felszabadulásunk óta bekövetkezett hatalmas társadalmi változás, az új gazdaságirányítási rendszer életbe lépése, a műszaki kultúra hallatlanul gyors ütemű fejlődése. (A szabadalmi bejelentések száma 1964 és 1968 között évi 2040-ről 3200-ra nőtt. A megadott szabadalmak 57 százalékát külföldi bejelentők, 33 százalékát hazai vállalatok, intézetek, szövetkezetek stb. kapták, s az összes bejelentések 10 százaléka származott magánfeltalálóktól.) Az első lépések Nagy lépést jelentett már az is, hogy 1949-ben a 8. számú törvényerejű rendelettel a szabadalmazhatóság előfeltételei közé beiktatták a haladás kritériumát, és előírták az elővizsgálat követelményét. Ezzel egyidejűleg megszűnt a Szabadalmi Bíróság, és helyébe az Országos Találmányi Hivatal, illetve a Budapesti Ítélőtábla, majd a Fővárosi Bíróság lépett. Jelentős volt az a rendelkezés is, amely elismerte az alkalmazott feltalálók díjigényét, amennyiben szolgálati találmányaikkal hasznos eredményt érnek el. A 38/1957. számú kormányrendelet, és az ezt kiegészítő 29/1959. számú rendelet pedig az addig egyoldalú díjmegállapítással szemben a szerződéses rendszert vezette be, s gondoskodott a rugalmasabb díjkulcs alkalmazásáról is. Ezek az intézkedések kétségtelenül növelték a feltalálók, a szabadalomtulajdonosok jogvédelmét, de nem teremtették meg például, a szocialista kollektívák (intézetek, vállalatok stb.) anyagi érdekeltségét abban, hogy találmányokat fejlesszenek ki. A találmányokat kifejlesztő vállalatoknak ugyanis találmányaikat ingyenesen kellett átadniuk más vállalatoknak, így sokszor még a találmányok megvalósítására fordított költségeik sem térültek meg. Sok egyéb probléma is szükségessé tette új jogszabály alkotását. Az új törvény már a szabadalmazható találmány ismertető jegyeit, a szabadalmazhatóság előfeltételeit is egyértelműbben határozza meg, mint a régi. Kimondja: szabadalmazható találmány minden új, haladást jelentő, műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható. Merőben új vonása, hogy a szabadalmi oltalom lehetőségét kiterjeszti a növény- és állatfajtákra is. Növény- és állatfajta, illetve az azt eredményező eljárás akkor szabadalmazható, „ha a növény- és állatfajta új, egynemű és viszonylag állandó”. (A parlamenti vitában dr. Varga Pálné, Hajdú megye képviselője, a Biogál Gyógyszerárugyár gyáregységvezetője elmondta, hogy új mákfajtát tenyésztettek ki, amely minden tulajdonságában jobb, mint a világon ismert bármelyik mákfajta. Most majd a törvény lehetőséget ad arra, hogy ezt a kiváló mákfajtát szabadalommal is megvédjék a feltalálók, a vállalat és az ország számára. Dr. Guba Sándor, Somogy megye 4. számú választókerületének kép- viselője megelégedéssel szólt arról, hogy a törvény az állattenyésztésre is kiterjed, s lehetőséget ad arra, hogy emberi vagy állati élelmezésre szolgáló termékek előállítási módja ugyancsak szabadalmazható legyen.) Szolgálati találmányok Az új törvény rendezi a szolgálati találmányok jogi védelmét is. Hazánkban a benyújtott találmányoknak csaknem 75 százaléka szolgálati találmány, amit a feltalálók intézeti, vállalati költségen, állami eszközök felhasználásával dolgoznak ki. Érthető tehát, hogy az állam — a vállalat, intézet stb. — a feltaláló jogainak védelme mellett igyekszik saját érdekeit is biztosítani. Az új törvény kimondja: szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból vagy más jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe tartozó megoldásokat dolgozzon ki. Ilyen találmányra a szabadalom a munkáltatót (intézmény, vállalat, szövetkezet stb.) illeti meg. Ha a munkáltató sem a szabadalomra, sem a találmányra nem tart igényt, hozzájárulása esetén a feltaláló, illetve jogutódja szabad kezet nyerhet. Ha azonban a vállalat, intézmény igényt tart alkotására, feltalálói díjra jogosult. Az új gazdaságirányítási rendszerben az eddiginél több lehetőség nyílik a találmányok értékesítésére, licenciák adás-vételére is (az utóbbi két esztendőben csak a Kohó- és Gépipari Minisztérium területén több licenciát vásároltak, mint a korábbi tíz esztendőben összesen). Most a törvény részletesen szabályozza az ilyen hasznosítási szerződések elveit, s a többi között leszögezi: a szabadalomtulajdonosnak a hasznosítási szerződés egész tartama alatt szavatolnia kell, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozóan olyan joga, amely a hasznosítást megakadályozza vagy korlátozza. Halasztott vizsgálat A törvény egyik — hazánkban eddig ismeretlen , fogalmaz, tartalmazó — paragrafusa a halasztott vizsgálat bevezetéséről intézkedik. Ezt az eljárási módszert először 1965-ben a hollandok vezették be, majd 1968. október 1-én a Német Szövetségi Köztársaság szabadalmi rendszerébe is beiktatták. Napjainkban ugyanis olyan tömegesen születnek a találmányok, hogy azok szabadalmi védelmét az eljáró hatóságok már-már képtelenek idejében biztosítani. Az NSZK-ban például az elintézetlen szabadalmak száma 1968 végén csaknem 270 000 volt Ehhez évente 65 000 új bel- és külföldi bejelentés járul. A halasztott vizsgálat lényegében annyit jelent, hogy a szabadalmaztatásra benyújtott találmánnyal kapcsolatban nem végzik el teljesen az alaki és tartalmi vizsgálatot. A találmány, amelyet csupán nagyvonalú tájékozódás alapján szembesítenek az adott műszaki színvonallal, előzetes védelmet kap. Utólagos védelmet esetleg csak néhány esztendő múltán kér a feltaláló vagy a felhasználó, és akkor az illetékes hivatal már gyorsabban le tudja folytatni az alapos eljárást. Nálunk az OTH az első fázisban csak azt ellenőrzi majd, hogy a benyújtott találmány műszaki jellegű-e, gyakorlatban alkalmazható-e, valamint azt, hogy a bejelentést megilleti-e az igényelt elsőbbség. Az utólagos vizsgálat már ara is kiterjed, hogy a bejelentett találmány új-e és haladást jelent-e. Végeredményben a halasztott vizsgálat azt a célt szolgálja, hogy a szabadalom benyújtásától az elfogadásig, illetve elutasításig eltelt időszakot lerövidítsék. Nálunk ez az idő általában 1—3 év. Nemzetközi vonatkozásban kedvezőnek mondható, mert például az NSZK- ban a nagy és korszerű technikai apparátus ellenére olykor 6—7, sőt esetleg 10 esztendő is eltelik, mire a feltaláló szabadalomhoz jut. (A halasztott vizsgálat, az „examen diféré” gondolata — mint ezt dr. Friedrich-Karl Beier, müncheni professzor a szóban forgó témakörről írt tanulmányában hangsúlyozza — magyar feltaláló fejében született meg. Asbóth Oszkár, a helikopter megalkotója az 1894-ben Budapesten megtartott szabadalmi ankéton javasolta bevezetését, és a rendszernek olyan meghatározását adta, hogy azt ma is időszerűnek lehet tekinteni. Asbóth javaslatát annak idején elutasították.) Három bíró közül kettőnek Az új magyar szabadalmi törvény továbbfejleszti a szabadalmi ügyekben eljáró szervek rendszerét is. Az OTH továbbra is a legfőbb gazdája lesz a szabadalmak megadásának, megszüntetésének, nyilvántartásának stb. Döntéseit csak a Budapesti Fővárosi Bíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság változtathatja meg. A bíróságok — az eddigi gyakorlattól eltérően — három hivatásos bíróból álló tanácsban tárgyalják majd a szabadalmi ügyeket; a három bíró közül kettőnek felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenrangú szakképzettséggel is kell rendelkeznie. Jazbinsek Vilmos, Baranya megyei képviselő, a Mecseki Szénbányászati Tröszt főmérnöke a törvényjavaslat parlamenti vitájában kifejtette, hogy az új szabadalmi törvény jobbnak ígérkezik, mint az újítók tevékenységét szabályozó rendelet. „Remélem — mondta —, elősegíti majd az új gazdaságirányítási rendszer egyik alapvető problémájának, a műszaki fejlődésnek meggyorsítását, az alkotó emberek teremtő szándékának fokozottabb kibontakozását.” TOKÁR PÉTER DR. GUBA SÁNDOR AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VITÁBAN Magyar feltaláló fejében született meg .1 MAGYARORSZÁG | 1969/21_____