Magyarország, 1969. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-25 / 21. szám

Iparjogvédelem Új törvény 1970. január 1-től Szabadalom — licencia Új, egynemű, állandó Az Országgyűlés áprilisi ülés­szakán új törvényt fogadott el a találmányok szabadalmi oltalmá­ra. 1970. január 1-én a múlté lesz az 1895. évi XXXVII. törvény­cikk, amely még napjainkban is a találmányokra vonatkozó jogi szabályozás alapja. A 74 esztendő­vel ezelőtt, osztrák és német min­tára alkotott jogszabály tovább­fejlesztését megkövetelte a fel­­szabadulásunk óta bekövetkezett hatalmas társadalmi változás, az új gazdaságirányítási rendszer életbe lépése, a műszaki kultúra hallatlanul gyors ütemű fejlődé­se. (A szabadalmi bejelentések száma 1964 és 1968 között évi 2040-ről 3200-ra nőtt. A megadott szabadalmak 57 százalékát külföl­di bejelentők, 33 százalékát hazai vállalatok, intézetek, szövetkeze­tek stb. kapták, s az összes beje­lentések 10 százaléka származott magánfeltalálóktól.) Az első lépések Nagy lépést jelentett már az is, hogy 1949-ben a 8. számú tör­vényerejű rendelettel a szabadal­mazhatóság előfeltételei közé be­iktatták a haladás kritériumát, és előírták az elővizsgálat köve­telményét. Ezzel egyidejűleg meg­szűnt a Szabadalmi Bíróság, és helyébe az Országos Találmányi Hivatal, illetve a Budapesti Ítélő­tábla, majd a Fővárosi Bíróság lépett. Jelentős volt az a rendel­kezés is, amely elismerte az al­kalmazott feltalálók díjigényét, amennyiben szolgálati találmá­nyaikkal hasznos eredményt ér­nek el. A 38/1957. számú kor­mányrendelet, és az ezt kiegészítő 29/1959. számú rendelet pedig az addig egyoldalú díjmegállapítás­sal szemben a szerződéses rend­szert vezette be, s gondoskodott a rugalmasabb díjkulcs alkalmazá­sáról is. Ezek az intézkedések kétségte­lenül növelték a feltalálók, a sza­badalomtulajdonosok jogvédelmét, de nem teremtették meg például, a szocialista kollektívák (intéze­tek, vállalatok stb.) anyagi érde­keltségét abban, hogy találmá­nyokat fejlesszenek ki. A talál­mányokat kifejlesztő vállalatok­nak ugyanis találmányaikat in­gyenesen kellett átadniuk más vállalatoknak, így sokszor még a találmányok megvalósítására for­dított költségeik sem térültek meg. Sok egyéb probléma is szük­ségessé tette új jogszabály alko­tását. Az új törvény már a szabadal­mazható találmány ismertető je­gyeit, a szabadalmazhatóság elő­feltételeit is egyértelműbben ha­tározza meg, mint a régi. Ki­mondja: szabadalmazható talál­mány minden új, haladást jelen­tő, műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmaz­ható. Merőben új vonása, hogy a szabadalmi oltalom lehetőségét kiterjeszti a növény- és állatfaj­tákra is. Növény- és állatfajta, illetve az azt eredményező eljá­rás akkor szabadalmazható, „ha a növény-­­ és állatfajta új, egy­nemű és viszonylag állandó”. (A parlamenti vitában dr. Var­ga Pálné, Hajdú megye képvise­lője, a Biogál Gyógyszerárugyár gyáregységvezetője elmondta, hogy új mákfajtát tenyésztettek ki, amely minden tulajdonságában jobb, mint a világon ismert bár­melyik mákfajta. Most majd a törvény lehetőséget ad arra, hogy ezt a kiváló mákfajtát szabada­lommal is megvédjék a feltalálók, a vállalat és az ország számára. Dr. Guba Sándor, Somogy megye 4. számú választókerületének kép-­­ viselője megelégedéssel szólt ar­ról, hogy a törvény az állatte­nyésztésre is kiterjed, s lehető­séget ad arra, hogy emberi vagy állati élelmezésre szolgáló termé­kek előállítási módja ugyancsak szabadalmazható legyen.) Szolgálati találmányok Az új törvény rendezi a szol­gálati találmányok jogi védelmét is. Hazánkban a benyújtott ta­lálmányoknak csaknem 75 száza­léka szolgálati találmány, amit a feltalálók intézeti, vállalati költ­ségen, állami eszközök felhaszná­lásával dolgoznak ki. Érthető te­hát, hogy az állam — a vállalat, intézet stb. — a feltaláló jogainak védelme mellett igyekszik saját érdekeit is biztosítani. Az új tör­vény kimondja: szolgálati talál­mány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból vagy más jog­viszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe tartozó megoldásokat dolgozzon ki. Ilyen találmányra a szabadalom a mun­káltatót (intézmény, vállalat, szö­vetkezet stb.) illeti meg. Ha a munkáltató sem a szabadalomra, sem a találmányra nem tart igényt, hozzájárulása esetén a fel­találó, illetve jogutódja szabad ke­zet nyerhet. Ha azonban a vál­lalat, intézmény igényt tart alko­tására, feltalálói díjra jogosult. Az új gazdaságirányítási rend­szerben az eddiginél több lehető­ség nyílik a találmányok értéke­sítésére, licenciák adás-vételére is (az utóbbi két esztendőben csak a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium területén több licenciát vá­sároltak, mint a korábbi tíz esz­tendőben összesen). Most a tör­vény részletesen szabályozza az ilyen hasznosítási szerződések el­veit, s a többi között leszögezi: a szabadalomtulajdonosnak a hasznosítási szerződés egész tar­tama alatt szavatolnia kell, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozóan olyan joga, amely a hasznosítást meg­akadályozza vagy korlátozza. Halasztott vizsgálat A törvény egyik — hazánkban eddig ismeretlen , fogalmaz, tartal­mazó — paragrafusa a halasztott vizsgálat bevezetéséről intézke­dik. Ezt az eljárási módszert elő­ször 1965-ben a hollandok vezet­ték be, majd 1968. október 1-én a Német Szövetségi Köztársaság szabadalmi rendszerébe is beik­tatták. Napjainkban ugyanis olyan tömegesen születnek a ta­lálmányok, hogy azok szabadalmi védelmét az eljáró hatóságok már-már képtelenek idejében biz­tosítani. Az NSZK-ban például az elintézetlen szabadalmak száma 1968 végén csaknem 270 000 volt Ehhez évente 65 000 új bel- és külföldi bejelentés járul. A halasztott vizsgálat lényegé­ben annyit jelent, hogy a szaba­dalmaztatásra benyújtott talál­mánnyal kapcsolatban nem végzik el teljesen az alaki és tartalmi vizsgálatot. A találmány, amelyet csupán nagyvonalú tájékozódás alapján szembesítenek az adott műszaki színvonallal, előzetes vé­delmet kap. Utólagos védelmet esetleg csak néhány esztendő múl­tán kér a feltaláló vagy a fel­használó, és akkor az illetékes hivatal már gyorsabban le tudja folytatni az alapos eljárást. Ná­lunk az OTH az első fázisban csak azt ellenőrzi majd, hogy a benyújtott találmány műszaki jel­­legű-e, gyakorlatban alkalmaz­ható-e, valamint azt, hogy a be­jelentést megilleti-e az igényelt elsőbbség. Az utólagos vizsgálat már ara is kiterjed, hogy a be­jelentett találmány új-e és ha­ladást jelent-e. Végeredményben a halasztott vizsgálat azt a célt szolgálja, hogy a szabadalom benyújtásától az elfogadásig, illetve elutasításig el­telt időszakot lerövidítsék. Nálunk ez az idő általában 1—3 év. Nem­zetközi vonatkozásban kedvezőnek mondható, mert például az NSZK- ban a nagy és korszerű technikai apparátus ellenére olykor 6—7, sőt esetleg 10 esztendő is eltelik, mire a feltaláló szabadalomhoz jut. (A halasztott vizsgálat, az „examen diféré” gondolata — mint ezt dr. Friedrich-Karl Beier, müncheni professzor a szóban for­gó témakörről írt tanulmányában hangsúlyozza — magyar feltaláló fejében született meg. Asbóth Osz­kár, a helikopter megalkotója az 1894-ben Budapesten megtartott szabadalmi ankéton javasolta be­vezetését, és a rendszernek olyan meghatározását adta, hogy azt ma is időszerűnek lehet tekinteni. As­bóth javaslatát annak idején el­utasították.) Három bíró közül kettőnek Az új magyar szabadalmi tör­vény továbbfejleszti a szabadalmi ügyekben eljáró szervek rendsze­rét is. Az OTH továbbra is a leg­főbb gazdája lesz a szabadalmak megadásának, megszüntetésének, nyilvántartásának stb. Döntéseit csak a Budapesti Fővárosi Bíró­ság, illetve a Legfelsőbb Bíróság változtathatja meg. A bíróságok — az eddigi gyakorlattól eltérően — három hivatásos bíróból álló tanácsban tárgyalják majd a sza­badalmi ügyeket; a három bíró közül kettőnek felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenrangú szakkép­zettséggel is kell rendelkeznie. Jazbinsek Vilmos, Baranya me­gyei képviselő, a Mecseki Szén­­bányászati Tröszt főmérnöke a törvényjavaslat parlamenti vitájá­ban kifejtette, hogy az új szaba­dalmi törvény jobbnak ígérkezik, mint az újítók tevékenységét sza­bályozó rendelet. „Remélem — mondta —, elősegíti majd az új gazdaságirányítási rendszer egyik alapvető problémájának, a mű­szaki fejlődésnek meggyorsítását, az alkotó emberek teremtő szán­dékának fokozottabb kibontako­zását.” TOKÁR­ PÉTER DR. GUBA SÁNDOR AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VITÁBAN Magyar feltaláló fejében született meg .1 MAGYARORSZÁG | 1969/21_____

Next