Magyarország, 1971. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-19 / 38. szám

-----------------------'N A MAGYARORSZÁG múlt heti „háztáji­ hasábja" a szokottnál is nagyobb visszhan­got keltett és érdekes módon ez­úttal nem elsősorban levélfor­­mában­. Igen sok telefonhívást kaptunk budapesti olvasóinktól (két vidéki barátunk is így je­lentkezett)­ a felvetett problé­mák dolgában. A telefonálók és a levélírók nagyjában fele-fele arányban oszlanak meg a „ve­­nézeket" és a „venezuelaiakat" ajánlók között — azaz körülbelül ötven százalék foglalt állást a konzervatívabb elnevezések meg­tartása mellett, és mintegy öt­ven százalék hajlandó arra, hogy legalábbis a sajtónyelvben újít­sunk egyes országok lakosai el­nevezésének valójában minden­napos kérdésében. Egyelőre csak amatőr nyelvé­szek, nyelvművelők jelentkeztek, telefonálóink között mindössze egy magyar szakos tanár volt, ő is kérte, hogy kíséreljük meg a témában nagy tekintélyű nyel­vészek véleményének megszer­zését is. S bár még nem tudunk ilyen véleménnyel szolgálni, újabb kérdést máris fel kell vetnünk, éppen olvasóink megjegyzései­nek alapján. Volt ugyanis olyan levélírónk, aki néhány mondat­ban állást foglalt a „bolív" szó­­használat mellett, szemben a „bolíviai"-val, s aztán rendkívül részletesen taglalt egy másik problémát. Megírta, hogy a mi lapunkban is meglehetősen kö­vetkezetlen a számok írása. „Ta­lálkoztam már kedvenc lapom hasábjain ezzel az írásmóddal: 24 ezer, de ugyanabban a lap­számban, néhány oldallal ké­sőbb, ezt láttam: 24 000. Van, amikor így írják: 4 millió 610 ezer, máskor meg így: 4 610 000. Nekem az a határozott vélemé­nyem, hogy semmi értelme ke­verni a betűvel kiírott számokat és a számjegyeket, mert ez csak zűrzavart eredményezhet. Ha mindenáron betűt akarnak hasz­nálni, írják azt, hogy: huszon­négyezer, de ne legyen egyazon számjegy egyik fele betűvel, má­sik fele számmal" — írja dr. Ta­kács Sándor debreceni olvasónk. Mi ezt a témát is vitára bo­csátjuk, együtt azzal a má­sik hozzászólásban szereplő kér­déssel, amely felveti, hogy a saj­tóban ideje lenne egységesen írni a századokról; mostanában nem ritka, hogy az egyik lapban a 16. század arab Számokkal szerepel, a másik lapban meg a múlt gyakorlatának megfelelően így: XVI. sz. Lehetséges, hogy nyelvészeink nagyon is egyértelmű állásfog­lalását hamarosan megkapjuk majd, de eddig is örömmel vár­juk és gyűjtjük össze kedves ol­vasóink véleményét is. A MAGYARORSZÁG szerkesztősége az elmúlt heti „nyelvújító” javaslatai mellett most egy, a mindennapi gyakor­latban felbukkanó, tulajdonkép­pen helyesírási problémát vet fel­ abban a tudatban, hogy né­ha a hétköznapi használat még a határozott helyesírási szabá­lyokat is megváltoztatja vagy el­torzítja, s érdemes a kérdést alaposabban megvizsgálni. _____________________ Álláspontunk Európáért A magyar külügyminiszter egy hét alatt két kollégájával is tárgyalt, Budapesten Schumann francia, a határ mentén pedig Kirchschläger osztrák külügyminiszterrel. A magyar—francia köz­lemény eredményes tárgyalásokról számolt be, s a magyar—oszt­rák külügyminiszteri találkozót is pozitívan értékelte Péter János. Az említett eszmecseréknek számos azonos témaköre volt. A miniszterek megbeszélték országaik kapcsolatait, további lehető­ségeket keresve a békés érintkezés kibővítésére. Véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet számos időszerű kérdéséről is. Ma­gyar—francia és magyar—osztrák viszonylatban azonban talán a legtöbb szó az európai biztonság ügyéről esett, amelyre az állam­férfiak különösen nagy figyelmet fordítottak. Miben találkoztak a nézetek? Minden bizonnyal abban, hogy mindhárom ország — Európában élve — a földrész érdekei­ből indul ki és lakóinak biztonságos, nyugalmas körülményeket kíván biztosítani. Kormányaik ennélfogva hajlandók lépéseket tenni a kontinens békéje érdekében. S minthogy ma a béke meg­teremtésének útja kizárólag a tárgyalásokon keresztül vezet, mind­három ország kölcsönös előnyöket lát az eszmecserékben és gya­korolja is — mint a mostani találkozók bizonyítják—, a tárgyalá­sok módszerét. Úgy tűnik — a magyar—francia közlemény erre utal is — hogy a kétoldalú megbeszélések tovább érlelhetik an­nak a több oldalú konferenciának a feltételeit, amelyen az euró­pai kormányok megbeszélnék a földrész biztonságával kapcsola­tos kérdéseket, tennivalókat. Magyarország szocialista, Franciaország és Ausztria kapita­lista ország, mi több, míg az egyik katonailag semleges, a másik az Észak-Atlanti Szerződés aláírója. Az európai biztonság számos kérdésében tapasztalható ugyanakkor a nézetek közelsége, ami természetesen nem homályosítja el az alapvető társadalmi, rend­szerbeli eltéréseket. Éppen azt bizonyítja, hogy különböző tár­sadalmi rendszerű országok között is lehetséges közeledés azokon a területeken, amelyeken az államérdekek találkoznak. A magyar külpolitika szocialista elveiből kiindulva munkál­kodik az európai béke és biztonság megszilárdításán. Tevékeny­sége teljes összhangban van szövetségesei törekvéseivel, együtt harcol velük azért, hogy Európában a feszültség időszakát fel­váltsa a békés együttműködés, a jószomszédi kapcsolatok kor­szaka. Bár e téren már eddig is kedvező fejleményeknek lehe­tünk tanúi, illúziókat nem táplálhatunk. Európában és annak határain kívül vannak még erők, amelyek mindent elkövetnek az enyhülés megakadályozására. Egy-egy kedvező fordulat — mint például a négyoldalú nyugat-berlini megállapodás — sem feledteti velünk, milyen következetes harcra van szükség, hogy földrészünk valóban a népek békés otthona legyen. A szemlélet Életünk fonákságait, az el-elkövetett hibákat, az itt-ott jelentkező hiányosságokat, a gyakran még a múltban gyöke­rező fogyatékosságokat a leghevesebben és a legkövetkezeteseb­ben mi magunk ostorozzuk. Kinek is állna mindenkinél inkább érdekében a közállapotok szüntelen javítása, mint maguknak az állampolgároknak? A közügyek részesei és intézői egyfor­mán jelentkeznek bíráló szóval, amikor a haladásunkat gátolják, amikor az életünket beárnyékolják a hibák, hiányosságok. Bármennyire is jogosak, megalapozottak ezek a bírálatok, nem biztos, hogy rövid idő alatt foganatjuk lesz. Nem azért, mert az érdekeltek — mondjuk — nem törődnek a bíráló szó­val, hanem az esetek egy részében azért, mert nincsenek meg az elmaradás behozásának például az anyagi vagy a személyi feltételei. Vegyük — hogy csak a legutóbbi példánál maradjunk — a szolgáltatásokat. Fejlesztésük érdekében a sajtó gyakran hallatja hangját, de látni kell, hogy a fejlesztésnek nagyon is kézzelfogható anyagi, technikai korlátai vannak. Még ezeken a területeken is van azonban egy zsilip, amelynek felnyitása már most sok mindenért kárpótolna. Ez a józan, reális szemlélet kialakítása. Mert lehet, hogy ma még nem tudunk gyökeresen javítani — hogy példánknál marad­junk — a szolgáltatásokon, de már a jelenlegi helyzetben is könnyítene a helyzeten annak a szemléletnek az eluralkodása, miszerint — egy testvérlapunk szavaival élve — „a szolgáltatás nem kegy, hanem kötelezettség”. Ez ugyanis arra ösztönözne, hogy mindenki maximálisan tegyen eleget annak, ami a lakos­ság szolgálatában reá hárul és amire — fegyelmezett munka, okos szervezés mellett — már most lehetősége adódna. Még más példák is hozhatók annak alátámasztására, hogy a szem­lélet megj­avulása már egymagában is előmozdítaná számos problémánk megoldását. Azt szokták mondani, hogy a helyes szemlélet nem kerül pénzbe. De aranyat ér. MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő Szerkesztőség: Bános Tibor (kultúra), Gellért Gábor (politikai sorozatok), Gömöri Endre (nemzetközi politika), Körmendy István (katonapolitika), dr. Novobáczky Sán­dor (hazai élet), Nyárády Gábor (tu­domány), Nyerges Ágnes (levelezés), Várkonyi Endre (olvasószerkesztő) Budapest, Vili., Gyulai Pál u. 14. Telefon: 137-660 Postafiók: Budapest 62. Pf. 634. Külföldi tudósítók: BÉCS: Oltványi Ottó BELGRÁD: Nyárádi Róbert BERLIN: Dr. Pinczési Pál BONN: Bochkor Jenő BUKAREST: Kopreda Dezső DAR ES SALAAM: Galla-Kovács Agnes LONDON: Patak Károly MOSZKVA: Bokor Pál BRussmí­­ Dr- Dolow Ji'°* PEKING: Baracs Dénes PRÁGA: Flesch István SZÓFIA: Nagy Károly VARSÓ: Márkus Gyula WASHINGTON: Köves Tibor az MTI állandó külföldi tudósítói Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Budapest, Vill., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetheti­ bármely postahivatalnál, a kézbesí­tőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: 1 hónapra 12,- Ft, negyed évre 36,- Ft, fél évre 72,- Ft, egész évre 144,- Ft Készült ofszet eljárással Ultraset 72-es rotációs gépen: 71.3735­­2 — Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: Bolgár Imre Index: 25 606 Lapunk külföldre előfizethető köz­vetlenül a KULTÚRA Könyv- és Hír­­lapkereskedelmi Vállalatnál, BUDA­PEST 62, P. O. B. 149. vagy a szocialista országokban: BULGÁRIA: Direktia R. E. P., 11 pl. Slavekov, So­fia. CSEHSZLOVÁKIA: Madarska Kul­túra, Vaclavské nám 2. PRAHA 1. Postova Novinova Sluzba­r dovoz tis­ku, Vinohradská 46, PRAHA 2. Pos­tova Novinova Sluzba­r- dovoz tisku, Leningradska 14, Bratislava. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: Zei­­tungsvertriebsamt, Fruchtstrasse 3—4. 1004, BERLIN. JUGOSZLÁVIA: Forum, Novi Sad, Vojvode Misk­a broj 1. Ju­­goslovenska Knjiga, Beograd, Terazije 27. ROMÁNIA: OSEP, Bucuresti, OSEP Oradea. LENGYELORSZÁG: B. K. W. Z. Ruch, Warszawa, ul. Vronia 23. SZOVJETUNIÓ: Pochtamt - Import, Moszkva, Pochtamt-Import, Leningrad. KOREA: Chulpanmul, Phenjan. VIET­NAM : Phong Phat Hanh Bao Chi. 17 Dinh Le, Henoi. KINA: Beijing Waisen Shudian, Periodical Division, P.O.Box 50, Peking. ALBANIA: Nder­­marja Shtem­ore e Botimeve, Tirana. Nyugat-Európában és a tengerentúl. ANGLIA: Collet’s Holding Ltd., Den­­ington Estate, Wellingborough, North­­ants. — Danubia Book Co., 78. Shaftes­bury Av. London, W. 1. AUSZTRÁLIA: Current Books, G. P. O. Box 4886. Sydney. AUSZTRIA: Globus (VAZ), Höchstadtplatz 3., A-1200. Wien I. BRAZÍLIA: Livrario Brody Ltda., P. O B. 6366. Sao Paulo. FRANCIA­­ORSZÁG : Agence Littéraire et Artis­­tique Parisienne, 7 rue Debelleyme, Paris 3. Société Balaton, 13 rue de la Grange-Bateliére, Paris 9., KA­NADA: Pannónia Books, 2. Spadina ave, Toronto 4., Ontario Délibáb film and Record Studio, 19. Prince Arthur Street, West Montreal, 18. Quebec. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZ­TÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Post­fach 46., Wilhelmstrasse 4., 7 Stutt­gart 1. Griff Verlag, Uber der Klause 7., 8 München 90. Kuben und Sag­­ner. Schliessfach 68., 8 München 34. USA: Joseph Brownfield. 1484 Third Avenue New York, N. Y. 10 028.­­ Farn Book Service, 60. Fifth Avenue, New York 3. N. Y.­­ Stechen and Hafner Inc. 13 East 10th Street, New York 3. N­Y. A MAGYARORSZÁG 1971 38. (399.) számának fényképei az MTI Külföldi képszolgálat és az MTI Fotó felvételei.

Next