Magyarország, 1971. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1971-09-19 / 38. szám
-----------------------'N A MAGYARORSZÁG múlt heti „háztáji hasábja" a szokottnál is nagyobb visszhangot keltett és érdekes módon ezúttal nem elsősorban levélformában. Igen sok telefonhívást kaptunk budapesti olvasóinktól (két vidéki barátunk is így jelentkezett) a felvetett problémák dolgában. A telefonálók és a levélírók nagyjában fele-fele arányban oszlanak meg a „venézeket" és a „venezuelaiakat" ajánlók között — azaz körülbelül ötven százalék foglalt állást a konzervatívabb elnevezések megtartása mellett, és mintegy ötven százalék hajlandó arra, hogy legalábbis a sajtónyelvben újítsunk egyes országok lakosai elnevezésének valójában mindennapos kérdésében. Egyelőre csak amatőr nyelvészek, nyelvművelők jelentkeztek, telefonálóink között mindössze egy magyar szakos tanár volt, ő is kérte, hogy kíséreljük meg a témában nagy tekintélyű nyelvészek véleményének megszerzését is. S bár még nem tudunk ilyen véleménnyel szolgálni, újabb kérdést máris fel kell vetnünk, éppen olvasóink megjegyzéseinek alapján. Volt ugyanis olyan levélírónk, aki néhány mondatban állást foglalt a „bolív" szóhasználat mellett, szemben a „bolíviai"-val, s aztán rendkívül részletesen taglalt egy másik problémát. Megírta, hogy a mi lapunkban is meglehetősen következetlen a számok írása. „Találkoztam már kedvenc lapom hasábjain ezzel az írásmóddal: 24 ezer, de ugyanabban a lapszámban, néhány oldallal később, ezt láttam: 24 000. Van, amikor így írják: 4 millió 610 ezer, máskor meg így: 4 610 000. Nekem az a határozott véleményem, hogy semmi értelme keverni a betűvel kiírott számokat és a számjegyeket, mert ez csak zűrzavart eredményezhet. Ha mindenáron betűt akarnak használni, írják azt, hogy: huszonnégyezer, de ne legyen egyazon számjegy egyik fele betűvel, másik fele számmal" — írja dr. Takács Sándor debreceni olvasónk. Mi ezt a témát is vitára bocsátjuk, együtt azzal a másik hozzászólásban szereplő kérdéssel, amely felveti, hogy a sajtóban ideje lenne egységesen írni a századokról; mostanában nem ritka, hogy az egyik lapban a 16. század arab Számokkal szerepel, a másik lapban meg a múlt gyakorlatának megfelelően így: XVI. sz. Lehetséges, hogy nyelvészeink nagyon is egyértelmű állásfoglalását hamarosan megkapjuk majd, de eddig is örömmel várjuk és gyűjtjük össze kedves olvasóink véleményét is. A MAGYARORSZÁG szerkesztősége az elmúlt heti „nyelvújító” javaslatai mellett most egy, a mindennapi gyakorlatban felbukkanó, tulajdonképpen helyesírási problémát vet fel abban a tudatban, hogy néha a hétköznapi használat még a határozott helyesírási szabályokat is megváltoztatja vagy eltorzítja, s érdemes a kérdést alaposabban megvizsgálni. _____________________ Álláspontunk Európáért A magyar külügyminiszter egy hét alatt két kollégájával is tárgyalt, Budapesten Schumann francia, a határ mentén pedig Kirchschläger osztrák külügyminiszterrel. A magyar—francia közlemény eredményes tárgyalásokról számolt be, s a magyar—osztrák külügyminiszteri találkozót is pozitívan értékelte Péter János. Az említett eszmecseréknek számos azonos témaköre volt. A miniszterek megbeszélték országaik kapcsolatait, további lehetőségeket keresve a békés érintkezés kibővítésére. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet számos időszerű kérdéséről is. Magyar—francia és magyar—osztrák viszonylatban azonban talán a legtöbb szó az európai biztonság ügyéről esett, amelyre az államférfiak különösen nagy figyelmet fordítottak. Miben találkoztak a nézetek? Minden bizonnyal abban, hogy mindhárom ország — Európában élve — a földrész érdekeiből indul ki és lakóinak biztonságos, nyugalmas körülményeket kíván biztosítani. Kormányaik ennélfogva hajlandók lépéseket tenni a kontinens békéje érdekében. S minthogy ma a béke megteremtésének útja kizárólag a tárgyalásokon keresztül vezet, mindhárom ország kölcsönös előnyöket lát az eszmecserékben és gyakorolja is — mint a mostani találkozók bizonyítják—, a tárgyalások módszerét. Úgy tűnik — a magyar—francia közlemény erre utal is — hogy a kétoldalú megbeszélések tovább érlelhetik annak a több oldalú konferenciának a feltételeit, amelyen az európai kormányok megbeszélnék a földrész biztonságával kapcsolatos kérdéseket, tennivalókat. Magyarország szocialista, Franciaország és Ausztria kapitalista ország, mi több, míg az egyik katonailag semleges, a másik az Észak-Atlanti Szerződés aláírója. Az európai biztonság számos kérdésében tapasztalható ugyanakkor a nézetek közelsége, ami természetesen nem homályosítja el az alapvető társadalmi, rendszerbeli eltéréseket. Éppen azt bizonyítja, hogy különböző társadalmi rendszerű országok között is lehetséges közeledés azokon a területeken, amelyeken az államérdekek találkoznak. A magyar külpolitika szocialista elveiből kiindulva munkálkodik az európai béke és biztonság megszilárdításán. Tevékenysége teljes összhangban van szövetségesei törekvéseivel, együtt harcol velük azért, hogy Európában a feszültség időszakát felváltsa a békés együttműködés, a jószomszédi kapcsolatok korszaka. Bár e téren már eddig is kedvező fejleményeknek lehetünk tanúi, illúziókat nem táplálhatunk. Európában és annak határain kívül vannak még erők, amelyek mindent elkövetnek az enyhülés megakadályozására. Egy-egy kedvező fordulat — mint például a négyoldalú nyugat-berlini megállapodás — sem feledteti velünk, milyen következetes harcra van szükség, hogy földrészünk valóban a népek békés otthona legyen. A szemlélet Életünk fonákságait, az el-elkövetett hibákat, az itt-ott jelentkező hiányosságokat, a gyakran még a múltban gyökerező fogyatékosságokat a leghevesebben és a legkövetkezetesebben mi magunk ostorozzuk. Kinek is állna mindenkinél inkább érdekében a közállapotok szüntelen javítása, mint maguknak az állampolgároknak? A közügyek részesei és intézői egyformán jelentkeznek bíráló szóval, amikor a haladásunkat gátolják, amikor az életünket beárnyékolják a hibák, hiányosságok. Bármennyire is jogosak, megalapozottak ezek a bírálatok, nem biztos, hogy rövid idő alatt foganatjuk lesz. Nem azért, mert az érdekeltek — mondjuk — nem törődnek a bíráló szóval, hanem az esetek egy részében azért, mert nincsenek meg az elmaradás behozásának például az anyagi vagy a személyi feltételei. Vegyük — hogy csak a legutóbbi példánál maradjunk — a szolgáltatásokat. Fejlesztésük érdekében a sajtó gyakran hallatja hangját, de látni kell, hogy a fejlesztésnek nagyon is kézzelfogható anyagi, technikai korlátai vannak. Még ezeken a területeken is van azonban egy zsilip, amelynek felnyitása már most sok mindenért kárpótolna. Ez a józan, reális szemlélet kialakítása. Mert lehet, hogy ma még nem tudunk gyökeresen javítani — hogy példánknál maradjunk — a szolgáltatásokon, de már a jelenlegi helyzetben is könnyítene a helyzeten annak a szemléletnek az eluralkodása, miszerint — egy testvérlapunk szavaival élve — „a szolgáltatás nem kegy, hanem kötelezettség”. Ez ugyanis arra ösztönözne, hogy mindenki maximálisan tegyen eleget annak, ami a lakosság szolgálatában reá hárul és amire — fegyelmezett munka, okos szervezés mellett — már most lehetősége adódna. Még más példák is hozhatók annak alátámasztására, hogy a szemlélet megjavulása már egymagában is előmozdítaná számos problémánk megoldását. Azt szokták mondani, hogy a helyes szemlélet nem kerül pénzbe. De aranyat ér. MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő Szerkesztőség: Bános Tibor (kultúra), Gellért Gábor (politikai sorozatok), Gömöri Endre (nemzetközi politika), Körmendy István (katonapolitika), dr. Novobáczky Sándor (hazai élet), Nyárády Gábor (tudomány), Nyerges Ágnes (levelezés), Várkonyi Endre (olvasószerkesztő) Budapest, Vili., Gyulai Pál u. 14. Telefon: 137-660 Postafiók: Budapest 62. Pf. 634. Külföldi tudósítók: BÉCS: Oltványi Ottó BELGRÁD: Nyárádi Róbert BERLIN: Dr. Pinczési Pál BONN: Bochkor Jenő BUKAREST: Kopreda Dezső DAR ES SALAAM: Galla-Kovács Agnes LONDON: Patak Károly MOSZKVA: Bokor Pál BRussmí Dr- Dolow Ji'°* PEKING: Baracs Dénes PRÁGA: Flesch István SZÓFIA: Nagy Károly VARSÓ: Márkus Gyula WASHINGTON: Köves Tibor az MTI állandó külföldi tudósítói Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Budapest, Vill., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetheti bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: 1 hónapra 12,- Ft, negyed évre 36,- Ft, fél évre 72,- Ft, egész évre 144,- Ft Készült ofszet eljárással Ultraset 72-es rotációs gépen: 71.37352 — Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: Bolgár Imre Index: 25 606 Lapunk külföldre előfizethető közvetlenül a KULTÚRA Könyv- és Hírlapkereskedelmi Vállalatnál, BUDAPEST 62, P. O. B. 149. vagy a szocialista országokban: BULGÁRIA: Direktia R. E. P., 11 pl. Slavekov, Sofia. CSEHSZLOVÁKIA: Madarska Kultúra, Vaclavské nám 2. PRAHA 1. Postova Novinova Sluzbar dovoz tisku, Vinohradská 46, PRAHA 2. Postova Novinova Sluzbar- dovoz tisku, Leningradska 14, Bratislava. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: Zeitungsvertriebsamt, Fruchtstrasse 3—4. 1004, BERLIN. JUGOSZLÁVIA: Forum, Novi Sad, Vojvode Miska broj 1. Jugoslovenska Knjiga, Beograd, Terazije 27. ROMÁNIA: OSEP, Bucuresti, OSEP Oradea. LENGYELORSZÁG: B. K. W. Z. Ruch, Warszawa, ul. Vronia 23. SZOVJETUNIÓ: Pochtamt - Import, Moszkva, Pochtamt-Import, Leningrad. KOREA: Chulpanmul, Phenjan. VIETNAM : Phong Phat Hanh Bao Chi. 17 Dinh Le, Henoi. KINA: Beijing Waisen Shudian, Periodical Division, P.O.Box 50, Peking. ALBANIA: Ndermarja Shtemore e Botimeve, Tirana. Nyugat-Európában és a tengerentúl. ANGLIA: Collet’s Holding Ltd., Denington Estate, Wellingborough, Northants. — Danubia Book Co., 78. Shaftesbury Av. London, W. 1. AUSZTRÁLIA: Current Books, G. P. O. Box 4886. Sydney. AUSZTRIA: Globus (VAZ), Höchstadtplatz 3., A-1200. Wien I. BRAZÍLIA: Livrario Brody Ltda., P. O B. 6366. Sao Paulo. FRANCIAORSZÁG : Agence Littéraire et Artistique Parisienne, 7 rue Debelleyme, Paris 3. Société Balaton, 13 rue de la Grange-Bateliére, Paris 9., KANADA: Pannónia Books, 2. Spadina ave, Toronto 4., Ontario Délibáb film and Record Studio, 19. Prince Arthur Street, West Montreal, 18. Quebec. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Postfach 46., Wilhelmstrasse 4., 7 Stuttgart 1. Griff Verlag, Uber der Klause 7., 8 München 90. Kuben und Sagner. Schliessfach 68., 8 München 34. USA: Joseph Brownfield. 1484 Third Avenue New York, N. Y. 10 028. Farn Book Service, 60. Fifth Avenue, New York 3. N. Y. Stechen and Hafner Inc. 13 East 10th Street, New York 3. NY. A MAGYARORSZÁG 1971 38. (399.) számának fényképei az MTI Külföldi képszolgálat és az MTI Fotó felvételei.