Magyarország, 1977. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-02 / 1. szám
Állatidomítás Kutyák, szolgálatban Svájci föld alatti kísérlet „Szimat, keresd tovább” Emberek és kutyák vetélkedtek nemrég egy svájci kísérlet során. A húsztagú kutatócsoport speciális — ketyegő, villogó — mágneses szondákkal kutatott a föld alá rejtett preparátumok után. Hat óra kellett, hogy eredményre jussanak. A hat német juhászkutya — földre szegezett orral — 20 perc alatt végzett ugyanezzel a feladattal. Mindez persze nem boszorkányság. Kynológusok állítják, hogy a kutya rendkívül érzékeny orrával több mint félmillió szagot képes megkülönböztetni (összehasonlításként: az ember alig pár százat), és számos más olyan különleges képességgel rendelkezik, amely még a modern civilizáció korában is nehezen nélkülözhető társsá teszi. 70000 törzskönyvezett Az ember és a kutya barátsága csaknem tízezer esztendős, hiszen a kutya háziasítása a középső kőkorszakba — i. e. 8000-re — tehető. Az állat — alaptermészetéből adódóan — maga kereste az ember társaságát és az idejekorán fölismerte a fölkínálkozás hasznát: elfogadta a négylábú szövetséges szolgálatát. Mondják, a puli városban is terel — birka híján — járókelőket. És jaj annak, aki újfundlandiját magával viszi egy vízparti víkendre, mert e jámbor, hatalmas állat — ősi vízi mentőösztönének engedelmeskedve — késedelem nélkül partra cipeli a békés fürdőzőket. A kutya egyes hasznos tulajdonságai vele született, ősi ösztöneiből fakadnak és eleve adottak, másokat az ember — tanítással, kiképzéssel — szinte a végletekig fokozhat, attól függően, melyik fajta mire alkalmas. Ismerünk őrző-védő, terelő, életmentő, szánhúzó, vakvezető, gázszivárgás- és kábítószer-kereső, járőr- és nyomozókutyákat, amelyek valóban nemcsak bundás jó barátok, hanem „szolgálatban” az ember munkájának segítői is. Magyarországon hozzávetőleg másfél millió kutya él, közülük 70 000 a törzskönyvezett. A közhiedelemmel ellentétben, az állatoknak csupán mintegy egyötöde úgynevezett „kedvtelésből tartott”, a többi szolgálatot teljesítő „dolgozó” kutya. Kántor ürügyén újabban sok szó esik a nyomozókutyák bravúrjairól. Bár sokan akadnak a tévénézők közül is, akik nehezen küzdik le az ellenérzést, amelyet éppen a német juhászkutyák iránt ébresztettek bennük annak idején a Gestapo hírhedt embervadászatra idomított „farkaskutyái”. Felejthetetlen az „Emberi sors” című film iszonyatos képsora, amikor a búzatáblában alvó szökevényt megtalálják és szinte széttépik a vérebek. Csakhogy nem a kutyára kell haragudni, hiszen az — bármilyen értelmes legyen is — csupán eszköz az ember kezében. Ezért, ha az ember nemes és tiszta célok érdekében kéri a kutya segítségét, ugyanúgy megkapja, mintha gonosz szándékát akarja valóra váltani. Egy Dollár nevű kiváló nyomozókutya például hajdan egy garázda, tolvaj házaspár „betanított tettestársa” volt. A bírói ítélet aztán nemcsak a börtönről, hanem a kiképzett német juhász elkobzásáról és „átprogramozásáról” is rendelkezett. Rablóból lesz a legjobb pandúr, és Dollár azóta is igyekszik jóvátenni bűnös ifjúságának vétkeit Stir szakaszvezető oldalán. Ismerős a történet? Nem véletlenül. A táskatolvaj Kántor sztoriját nyilván Dollár sugallta. Mint ahogy valóságos a magva a többi Kántor-történetnek is. Az csak apró intimitás, hogy a hathetes Tuskó kutya — Kántor későbbi filmbeli „megszemélyesítője’ — olyan csúnya kis vakarcs volt, hogy senki sem akarta vállalni a kiképzését. Gazdájához, Miszlai Ferenc törzsőrmesterhez végül sorsolása útján került. Ugyan ki gondolta volna akkor, hogy Tuskóból Kántor művésznéven filmsztár lesz és a békéscsabai országos nyomozókutya-versenyen ő bizonyul majd elsőnek. Az aranyszabály Nyomozókutyának, járőrkutyának lenni persze „szakma”, amit kemény hónapok, sőt évek alatt lehet megtanulni, igazán hosszas és kitartó munka eredményeként. Az egyesztendős, képzett kutyák értéke 8—9000 forint, a kiképzés befejeztével, a második-harmadik év végén, az állat értéke szinte már meghatározhatatlan, hiszen ki tudná forintban kifejezni, mennyit ér egy kutya, amely már néhány alkalommal megmentette gazdája életét. A kiképzőtelepeken a kölykök selejtezésével kezdődik a munka. Az alapvetően jámbor és félénk kölykök — ha mégoly szépek és értelmesek is — nem alkalmasak nyomozó-, határőrző, vagy járőrkutyáknak. Belőlük kiváló házőrző vagy vakvezető lehet még. A napi táplálék: 70 deka hús és főzelékféle, tej, tojás. Gazdájukon kívül számukra mindenki egyformán idegen. Lassan, fokozatosan megtanulnak engedelmeskedni, ülni, feküdni, várni, laposkúszásban közlekedni — akár a kiskatonák —, néma csöndben maradni, majd — vezényszóra — elfogni, leteríteni és ártalmatlanná tenni a határsértőt, a támadót vagy a betörőt. A tanítás módszerének mindenkori hármas aranyszabálya: 1. Játékos módszerrel — mindig. 2. Keményebb dorgálással, egy-egy pofonnal — néha. 3. Kísérzettel — soha! Az eredmény — esetenként bámulatos. Ringóról mesélik, hogy verekedések alkalmával egymaga pillanatok alatt rendet teremt. Sátán, a szimatszaktekintély, a bűntény helyszínén a konzervált szagnyomokat hónapok után is képes eredményesen követni. Hintás, a Fejér megyei Főkapitányság kiváló nyomozókutyája pedig már gyilkost is segített kézre keríteni. Hozzá kell tenni, hogy a kutya nem tévedhetetlen, éppen ezért, ha valakit szagazonosítás alapján az állat kiválaszt, az még nem bizonyíték. Hintás például — az ismeretlen tettes által elkövetett bűntény után — leszegett orral elügetett a helyszínről és„előállított” az ágy alól egy embert. A házkutatás során azonban előkerült a gyilkos fegyver, az áldozat néhány holmija — és ez már a perdöntő bizonyíték volt, hogy a gyilkos került kézre. Vakvezető kutyát kiképezni: szakma. Mégpedig olyan szakma, amelyet — az erre alkalmas iskolákban — négy esztendeig tanul az ember, mielőtt megkapja a róla szóló oklevelet. Magyarországon nincs ilyen iskola, így tehát teljességgel amatőr alapon folyik a vakvezető kutyák kiképzése. Csepel-szigeten, a 48-as autóbusz végállomásánál nemrég készült el — mintegy 10 millió forint értékű — vakvezetőkutya-kiképzőiskola a hozzá tartozó tankerttel. Óriási társadalmi megmozdulás segítette létrejöttét, a XXI. kerületi KISZ-esek és a csepeli gyár fiataljainak áldozatkész társadalmi munkája, a Volán Elektronika szakmai és anyagi támogatása. Buzgalmuk, segítőkészségük érthető és helyeselhető. Hazánkban csupán alig húsz vakvezető kutya van és jóval többre volna szükség, hiszen a nem látó ember mellett teljesített szolgálat a szolgálatok szolgálata. Visszaadni a vak ember közlekedésbiztonságát, segíteni eligazodni a járművek, a közlekedési lámpák bonyolult forgatagában, ez talán ez egyik legmagasabb rendű szolgálat, amit egy kutyától várni lehet. Ám talán érthető, hogy kiképzése is a legbonyolultabb tanítási feladat. Hiszen a jó szimatú nyomozókutyát biztatni is alig kell, ösztönös örömmel követi a nyomot. A vakvezető kutyát azonban jóformán saját ösztönei ellen kell tanítani. A fiatal állat nem rohanhat, lassan, óvatosan kell járnia, ki kell tágítani az állat „személyiségének” határait, meg kell értetni vele, hogy ne saját, hanem gazdája méreteiben gondolkodjék, hiszen ha vét, gazdája súlyos sérülésekkel vagy akár az életével fizethet. A csepeli tankertbe 48-féle akadályt építettek, vizesárkot, kő- és vaskerítést, járdát, lépcsőt, téglarakást, sőt üvegezett kirakatot is, hogy lehetőleg minden — az utcán előfordulható —, akadályt megismerhessenek a négylábú tanulók. Mindez azonban kevés. A vakvezető kutyák kiképzése életbevágóan komoly szakma, s ha már Magyarországon nem oktatják, ki kellene küldeni tanulni legalább egyetlen embert az NDK-ba, Angliába vagy Kaliforniába, ahol van ilyen iskola. Sokszorosan bonyolultabb Nem kétséges, hogy ha a nyomozó- és járőrkutyák kiképzésén szakiskolát járt hozzáértők végzik, a vakvezető kutyák sokszorosan bonyolultabb kiképzéséhez sem elegendő pusztán a jó szándék és az állatok szeretete. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének vagy a Vakok Szövetségének — esetleg a kettőnek közösen — intézkednie kéne, hogy a több milliót érő kiképzőtelep végül is biztonsággal tölthesse be feladatát Hiszen az újfundlandiak, a német juhászok, a bernáthegyik, a pulik, a vizslák, a komondorok és a schnauzerok tele vannak jó szándékkal. Számukra mindegy, hogy gazdájuk világtalan ember, juhász, vadász, szolgálatos rendőr vagy határőr, hiszen csupán egyet akarnak: vállalni mellette a szolgálatot! BEDECS ÉVA KUTYAHŰSÉG A csepeli tankertbe 48-féle akadályt építettek MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkesztőség: 1085 Budapest Vill., Gyulai P. u. 14. Telefon: 137-660. Telex: 6351 redmo. Postacím: 1396 Budapest, Pf. 634. Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő, GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, 1959 Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220. Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC igazgató. 77.2310/21. Zrínyi Nyomda, Budapest F. u.: BOLGÁR IMRE vezérigazgató. Index: 25 606 HU ISSN 0464-4956