Magyarország, 1985. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-07 / 27. szám

MAGYARORSZÁG olvasói ezen a hasábon gyak­ran tájékozódhatnak szerkesz­tőségünk belső ügyeiről. Ezek a kis „pletykák" részben ta­lá­n se­gítenek megérteni sajátos gond­jaikat, segítenek a szin­te sze­mélyes­­kapcsolatok­­kialakításá­­ba­n, amelyek nélkülöz­hetetlennek igazi újságíró és igazi olvasó között. Ez különösen akkor vált világossá, amikor kezdetiben a rádió, majd pedig a televízió is világra jött, s csatlakozott a tö­megtájékoztatás munkásaihoz. Az egyes tévészemélyiségek, be­mondók szinte családtaggá vál­tak, érthető, hogy a családtag­nak kijáró figyelmes érdeklő­désben is részesülnek — még ha nem is nagyon igénylik, akkor is. Számunkra a személyes kap­csolatok egyik lehetősége az a számtalan ankét, tájékoztató, fórum, amelyre munkatársain­kat meghívják. Azokon is gyak­ran elhangzanak személyes — néha személyeskedő­­ kérdé­sek. Az egyes számokkal kap­csolatos megjegyzések és egyéb, úgy érezzük szélesebb érdeklődésre igényt tartó hírek megszokott helye azonban a második oldalon ez a hasáb. Természetesen nemcsak ar­ra alkalmas, hogy saját, meg­­megismétlődő sajtóhibáinkat próbáljuk megmagyarázni, vagy ismerjük el, hogy nem lehet azokat megmagyarázni. (Az el­múlt időszakban kétszer is szó­ba kerültek ilyen hibák.) Ez a „háztáji" rovat módot nyújt olyan szerkesztőségi megjegy­zésekre is, amelyek lehetetlenek a 31., levelezési oldalon. (Ott ugyanis mindig az olvasónak van iga­za, a saját ellenvélemé­nyünket, ha esetleg van, nem biggyesztjük olvasóink levelei után.) Meghirdettünk már pá­lyázatokat, tájékoztattunk ter­veinkről és érdekességekről. Erről azért kell szólni, mert legutóbbi szerkesztőségi érte­kezletünkön szóba került: nem kelllene-e huszonegy év után változtatni e privatizáló rova­t jellegén, hiszen vannak olyan hetek, amikor nincs olyan fon­tos téma, olyan izgalommal várt csevely, amelyet feltétlenül kedves olvasóink tudomására kell hoznunk. Az ilyenkor szokásos, szelíden szenvedélyes vita után végül arra­­jutottunk, hogy­­minden marad a régiben. Hiszen lehet, hogy mi valamit érdektelennek tartunk, ami azonban mégis ér­dekli az olvasót, és ez fordítva is előfordul. Meg vagyunk győ­ződve, hogy érdekes írással szolgálunk, pedig . . . A múlt héten egyébként — ha nincsenek kínos sajtóhibáink — arról írtunk volna, hogy miért sok apró képpel jelentkeztünk a címoldalon. (A különféle ter­rorcselekmények kaleidoszkóp­ját kívántuk érzékeltetni.) Ezen a héten viszont értekezletünkön kellett laptervünkön változtat­nunk, hiszen a Szovjetunió ve­zetésében lezajlott személycse­rék miatt új címoldalat készí­tettünk. (Előfordult egyébként már az is, hogy az események következtében háromszor is mó­dosítottuk címoldal-elképzelé­sünket.) Marad viszont változatlanul a „háztáji”, már csak azért is, mert főszerkesztőnk külföldi ki­küldetésen van. Még a végén puccsra gondolna . . . _______________/ Álláspontunk Moszkvai változások Ami Moszkvában történik, az nemcsak ,a szovjet állampol­gárokat foglalkoztatja. Odafigyel rá az egész világ. Mert a Szov­jetunió szocialista nagyhatalom, a nemzetközi események befo­lyásos alakítója. Hatása természetesen nem független ,attól, mi­lyen az ország belső helyzete. Ilyeténképpen a szovjet belpo­litika is élénken érdekli a külföldet. Bennünket, magyarokat is. Budapest és Moszkva szoros kapcsolata, a két ország kiterjedt együttműködése minket is érdekeltté tesz abban, hogy a Szov­jetunió fejlődjék, erősödjék, sikeresen oldja meg feladatait. De van még egy oka is annak, hogy ma sokan fordulnak érdeklődéssel a Szovjetunió felé. A,­hogy ott most nagyon is figyelemre méltó folyamatok, változások mennek végbe. Ha eze­ket röviden jellemezni akarjuk, ezt mondhatjuk: a szocialista fejlődés mai szakaszának körültekintő, reális értékelése, a fel­adatok rangsorának erre épülő korszerű meghatározása, a poli­tikai tervezés, szervezés, gondolkodás folyamatos megélénkítése. E célok elérésére a Szovjetunió Kommunista Pártja széles fronton hozta mozgásba a politikai, gazdasági és ideológiai in­tézményeket. A tennivalók­­sorában az első helyre a népgazdaság inten­zív fejlesztését állították. A kulcsfeladat a műszaki-tudomá­nyos haladás meggyorsítása. A mérce magas, a lehető legrövi­debb időn belüli el akarják érni a nemzetközileg legkorszerűbb tudományos-műszaki színvonalat, a termelékenység olyan szint­jét, amely a legmagasabb a világon. Miért foglalkozunk ezekkel a folyamatokkal akkor, amikor a hét közepén nagy visszhangot keltő személyi változások tör­téntek a szovjet vezetés legmagasabb szintjén? Andrej Gromi­­kót a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnökévé választották, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára e tanács elnökségének tagja lett, s új az ország külügyminisztere is Eduard Sevard­­nadze személyében. A kérdésre egyértelműen válaszolhatunk: szerintünk ugyanis a személyi változások nem választhatók el a szovjet belpolitika említett vonulataitól és az ország nemzetkö­zi tevékenységének időszerű kérdéseitől. Erre utalt egyébként­­a tanács ülésén Gorbacsov is. „A Köz­ponti Bizottság figyelembe vette — mondotta —, hogy az előt­tünk álló új feladatok megoldása korrekciókat követel a párt­os állami munka tartalmában, formájában és módszerében.” Konkrétan ez most abban mutatkozott meg, hogy a korábbi sokéves gyakorlattól eltérve ezentúl nem egy ember tölti be az SZKP KB főtitkári és a Legfelsőbb Tanács elnöki funkciót Min­denekelőtt azért, mert még céltudatosabban akarják megszer­vezni a főtitkár munkáját. Ahogy az SZKP KB plénuma meg­fogalmazta: „A párt főtitkára a felvázolt irányvonal sikeres megvalósítása érdekében erejét, figyelmét maximálisan a párt központi szervei munkájának szervezésére, az összes párt-, ál­lami és társadalmi szervezet erőfeszítéseinek egyesítésére össz­pontosítsa.” (A pártvezetést hivatott erősíteni az is, hogy az SZK Központi Bizottsága a hét elején Lev Zejkovot és Borisz Jelcint választotta meg titkárainak Grigorij Romanovot viszont egészségi okokból saját kérésére felmentették a politikai ,bizott­sági és központi bizottsági tagsága alól, és nyugdíjazták.) A másik indok az államelnöki munka szerepének növeke­dése, ami azzal függ össze, hogy az utóbbi években megélénkült a Legfelsőbb Tanács törvényhozói és más irányú tevékenysége, javult a helyi tanácsok munkája, erősödött a Tanács ellenőrző funkciója. „S az elnöknek ebben befolyásos és cselekvő szere­pet kell betöltenie” — hangzik az indoklás. Természetes, hogy Mihail Gorbacsovot beválasztották a Legfelsőbb Tanács elnökségébe, kifejezve ezzel is azt a vezető szerepet, amelyet a párt az alkotmányos rendnek megfelelően betölt az ország politikai rendszerében. Andrej Gromiko szemé­lyében olyan tapasztalt államférfi került a legmagasabb állami méltóságba, aki az országon belül és kívül­­már bizonyította po­litikusi képességeit, aki már eddig is állam- és kormányfők partnereként szerzett elismerést népének, hazájának, s önmagá­nak is. S bár most ,a Legfelsőbb Tanács munkáját kell irányí­tania, a diplomáciától nem szakad el. A szovjet politikai élet ismert és tekintélyes személyisége költözött a külügyminisztériumba. Eduard Sevardnadze, aki ed­dig a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára volt. Találóan állapította meg Tyihonov miniszterelnök: „A párt- és állami munkában szerzett sokoldalú tapasztalat, a párt ügye iránti elkötelezettség, az SZKP politikájának megva­lósításában kifejtett állhatatosság és kezdeményezés, tudomá­nyos felkészültség és kulturáltság” — ez jellemzi az új külügy­minisztert. Ezek a vonások annál értékesebbek, mert a mai bo­nyolult nemzetközi helyzetben a jó politikát jól kell képviselni, s ebben a diplomatáknak minden szinten óriási a szerepük. Ki­váltképpen igaz ez a Szovjetunió külügyminiszterének esetében, akinek hazája a világpolitika egyik kimagaslóan fontos ténye­zője. A most kinevezett szovjet vezetők népünk régi és nagyra­­becsült barátai. Sikeres munkát kívánunk nekik. MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai Alaksza Tamás (olvasószerkesztő, „öt világrész száz lapjából") Gömöri Endre (nemzetközi politika, rovatvezető) Dr. Oltványi Tamás (nemzetközi politika, rovatvezető-helyettes) Árvay Sándor (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitika, rovatvezető) N­árády Gábor (tudomány, rovatvezető) Bános Tibor (kultúra, rovatvezető) Várkonyi Endre (főmunkatárs, levelezés) Bedecs Éva (nő- és családrovat, rovatvezető) Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Aczél Endre (London) Bochkor Jenő (Berlin) Dr. Dobsa János (Párizs) Fazekas László (Moszkva) Follinus Könyves János (Bonn) Garzó Ferenc (Róma) Keller Tivadar (Szófia) Dr. Király Ferenc (Madrid) Kis Csaba (Washington) Kopreda Dezső (Belgrád) Kovács Bognár Sándor (Moszkva) Magyar Péter (Brüsszel) M. Lengyel László (Moszkva) Pietsch Lajos (Tokió) Patak Károly (Kairó) Sarkadi Kovács Ferenc (Peking) Scipiades Iván (Varsó) Simárdi Tamás (Havanna) Szűcs D. Gábor (Prága) B. Walkó György (Bukarest) E számunk képeit az MTI Fotó, az MTI Külföldi Képszolgálat, valamint Hernádi Oszkár (27. oldal) készítette. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a képesítők­­nél és a Posta Központi Hírlap Irodá­nál (KHI Budapest V., József nádor tér 1., 1900) személyesen, vagy postautal­ványon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda, Budapest 1900. A lap előfizetési dija egy hónapra 26,- Ft, negyed évre 78,- Ft, fél évre 156,- Ft, egész évre 312,- Ft. Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkeres­kedelmi Vállalat (H—1389 Budapest Postafiók 149.) Lapunk a következő cí­meken rendelhető meg: ANGLIA: The Danubia Book Company, 58 Chatsworth Road, London NW 2 4DD; AUSZTRÁLIA: Cosmos Book And Record Shop, 145 Auckland St. Kildo Vic. 3182, Globe and Co. 702 Geor­ge St. Sydney, NSW 2000; AUSZTRIA: LIBRO-DISCO Ungarische Bücher und Schallplatten aus Wien, Domgasse 8, A-1010 Wien; BELGIUM: „Du Monde Entier" S. A. Rue du Midi 162, B-1000 Bruxelles; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda, Rua­l de Abril, 01000 Sao Paulo. KANADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West Montreal P. Q. H2X 154, Pannónia Books P. O. Box 1017, Postal Station „B" Toronto, Ont. M5T 2T8, Hungarian Ikka and Travel Service 1234 Granville Street, Vancouver 2, B. C. VOZ IM, DÁNIA, Jul. Gjellerups Booksellers Aps. 87-89, Spelvgrade DK-1307 Kobenhaven NSZK: Újváry—Griff Titurelstr. 2, 8000 München 81, Kubon und Sagner 8000 München 34, Postfach 68, Musica Hun­­garica Romannstr. 4, 8 München 40, FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakaup­­pa, Keskuskatu 2, SF 00100 Helsinki 10; FRANCIAORSZÁG: Société Balaton 12, Rue de la Grange-Bateliére 75009. HOL­LANDIA: Club Qualiton, Prinsenstraat 26, Amsterdam: IZRAEL: Hadash köl­­csönkönyvtár, Nesz Ciona u. 4. Tel Aviv: Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10, Beth Hakranot; NORVÉGIA: A/S Nor­­vesens Litteratur Treneste, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo 6, SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. 4142 München­stein; SVÉDORSZÁG: Almqvist and Wikseil Färlag P. O. Box. 6? S-101­20 Stockholm; USA: Centr of Hungarian Literature 4418 16tl Avenue Brooklyn, N. Y. 11204. Mr. Sán­­dor Püski c/o Corvin 251E. 82. Street New York N. Y. 10028. Otto’s Import Store 2320 W. Clark Ave. Burbank. CA 91506. VENEZUELA: Louis Tarcsay. Calle Iglesia ed Villoria Aot. 21, 105. C. 24. Caracas: JUGOSZLÁVIA: Fo­rum. Voivode Misica broj 1. 21000 Novi Sad. Amennyiben a megrendelés a KUL­TÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H-1339 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H-1850 Budapest), a KULTÚRA 024/7 számú számláiéra. _________________________

Next