Magyarország, 1898. január (5. évfolyam, 1-31. szám)
1898-01-06 / 6. szám
húzását 1898. évi márczius végéig elhalaszthassa, illetőleg ezen a határidőn belül valamely más napon tarthassa meg. A hetivásárok. A kereskedelemügyi miniszter az 1887. XVIII. t.-cz. 1. §-ának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés magyarázatában az egyes községek részéről tapasztalt s egymástól eltérő gyakorlat összhangóvá tétele érdekében kimondja, hogy : «Egyes községek hetivásárainak látogatására szabályrendeletileg megállapított engedély ne korlátoztassék csupán bizonyos törvényhatóságok iparosaira, hanem az ország minden iparosától igénybe vehetők legyenek. Fölhívja az összes törvényhatóságokat, hogy az idézett törvényszakasz alapján alkotott hetivásárlátogatási szabályrendeletet terjeszszék föl hozzá. A főváros totalizatőr-jövedelme. A magyar tadersall-egylet bejelentette a fővárosnak, hogy a múlt év május hava 23-án és 27-én rendezett ügetőversenyek alkalmával a totalizátőr bevétele 2753 írtra rúgott, amelyből a fővárosi szegényalapot IV százalék fejében 138 forint 79 kr. illeti meg. Egy tévedés. Budapest, jan. 6. Nagy örömmel lapoztam végig a Singer és Wolfner-czég legújabb kiadványát, Munkácsy Mihály életrajzát. Hosszú idő után jól esett újra találkoznom azokkal a nagyszerű alkotásokkal, melyeknek egy részét már keletkezésük idején ismertem, amelyek azóta diadalmasan járták be az egész világot, hogy elismerést és dicsőséget szerezzenek a magyar géniusznak. Aztán megvallom: kedves emlékeket idézett vissza nekem a Malonyai Dezső által írt életrajz is. Szerettem volna, ha erősebb kritikával jár el a Munkácsy gyermekkorát ismertető franczia vásári munka adatainak fölhasználásában ; de kárpótlásul ott volt a mester küzdelmes éveinek szingazdag rajza, s ott volt az intim vonásokban annyira bővelkedő befejező rész, mely számtalan új adatával mindvégig becses forrás marad azok számára, kik ezután még a mi világhírű mesterünkről, a mi Munkácsy Mihályunkról írnak. És mégis, éppen ebben a részben van az a lap, melyet szeretnék kitépni a sok szeretettel készítettéletrajzból. Munkácsy ezen a helyen a zseniális tájfestőről , Paál Lászlóról nyilatkozik, kit a fájdalom - nagyon kevesen ismernek hazájában s kinek méltatásával még mindig adós a magyar műkritika. Paál László kollegája volt Munkácsynak Páriában, s legalább az első időkben több is valamivel, mert ez a csinos külsejű, előkelő modorú fiatalember vezette be őt a jobb társaságokba s vitte el De Marches báró házába is, kinek özvegye később sokat emlegetett hitvese lett a mi mesterünknek. Paál László volt az is, ki őt a modern franczia festészet irányával megbarátkoztatta, s kinek hatása a tájképein nyomról-nyomra kimutatható. Munkácsy régebben mindig hálásan emlékezett meg Paál László üdvös befolyásáról, s abban az időben, midőn még élénken vésődött a szívébe minden jótétemény, a világért sem adta volna a fejét arra, hogy egykori aradi jó pajtásáról és későbbi párisi bizalmas barátjáról olyan frivol megjegyzéseket kockáztasson, mint aminőket Malonyai utolsó budapesti lerándulása alkalmából ad a szájába. Nem kevesebbről van a szó, mint arról, hogy Munkácsy Paál Lászlóban csak a «gavallérét látta, ki tudott volna festeni, ha «mindig egyeben nem járt volna az esze» s a kinek a gavallérsága is oda lyukadt ki, hogy valahányszor Munkácsyta egy képet elvittek, é «azonnal egy rend szép új ruhát csináltatott magának.» Ez az ítélet csak tévedésből vagy nagy meggondolatlanságból csírázhatott ki. Lehetetlen, hogy Munkácsy kollegájában a tájképfestés igazi mesterét föl ne ismerte volna, mikor fölismerték olyan franczia művészek is, kik nigy szemmel nézték diadalait s féltek versenyétől. Mert Paál a mi mesterünk Parisba érkezése előtt már nagy sikereket aratott a Szalon kiállításain, s dicséretét nem kisebb műfamező zengte, mint ifj. Dumas Sándor, ki gyakorta meglátogatta őt műtermében s vásárolt tőle képeket is. Volt idő, midőn a fiatal magyar tájfestő czelebritás gyanánt szerepelt a franczia fővárosban, s aki manapság a Nemzeti Múzeumban levő két képe előtt megállapodik első pillantásra láthatja, hogy ez az isten különös kegyelméből való tehetség rá is szolgált arra, hogy Európa bármely művészi centrumában rögtön föltűnjék. A természet őszinte, odaadó kultusza kevés újabb tájfestőnél nyilatkozik meg annyi erő és poázis társaságában, mint Paál László képein. Ennek a fiatal mesternek nem volt szüksége Munkácsy legyezgetésére, valamint nem szorult arra sem, hogy egyik vagy másik barátján élősködjék. Míg elméje el nem homályosodoa, megélt a maga jóvoltából, ha nem is fényesen, de nélkülözések nélkül és tisztességgel. Ha tragikus sorsa később netalán megalázkodásra kényszerítette, az nem lehet tárgya az elbírálásnak. Nem, különösen a barát részéről, ki neki sokat köszönhet. Ismétlem, ezt a lapot szeretném kitépni Munkácsy életrajzából, mert frivol és igazságtalan. Ezt én mondom, a mester egyik legrégibb tisztelője, ki Tamás létemre már akkor hittem nagy jövőjében, midőn a Gusztávok, Bertalanok és Mórok ebben a jövőben erősen tamáskodtak. Mondhatom pedig azért, mert tudomásom van Munkácsy régi leveleiről s ezekben a levelekben egészen más hangon , a szeretet és elismerés hangján szól erről a szeretetreméltó bohémienről , az ő kedves jó Paál Laczijáról. Lesz idő, amikor melléktekintetek nem akadályozzák meg ezeknek a leveleknek közrebocsátását. Akkor majd tisztább világításban látjuk Paál László rokonszenves alakját és vele együtt a mester élettörténetének egyik nagyjelentőségű epizódját is. Szana Tamás: MAGYARORSZÁG Budapest, 1898. csütörtök, január 9 . színház, művészet. — (Uj Mimóza.) A Magyar Színházban a Gésák tegnapi előadásán Mimóza szerepét Vlad Gizella asszonytól Csík Irén vette át. A szerepcsere nem vált az előadásnak hátrányára. Csik Irén úgy játékban, mint különösen hangban kitűnőt nyújtott és nagy hatással emelte érvényre a szerep zenei szépségeit. A többi szereplők, mint Somló Emma, — akit azonban a dráma terén elért sikerei után kár operettszerepekkel fárasztani — Sziklay, Rózsa Lili, Szalay Aranka, Hében Anna stb. a rendes jók voltak. (Sauer Emil hangversenye.) A híres zongoraművész e hó 10-én esti fél 8 órakor tartja a Vigadó nagytermében egyetlen zongora estélyét. A hangverseny műsora a következő: 1. Beethoven. Sonata Pathétique, 13. mü. 2. Schumann. Carneval, 9. mü (Scénes mignonnes). 3. Chopin. Sonata, 35. mü. 4. a) Rubinstein. Barcarolle, 50. mü. 3. sz. b) Satter. Approche du printemps. c) Prés du ruisseau. d) Feuilles de tremble. Impressions dans la forêt. 5. Tschaykov’sky-Liszt. Polonaise de l’opera Eugene Onegin. Jegyek Rózsavölgyi és társa cs. és kir. udvari zeneműkereskedésében, Kristóf-tér 3. sz. kaphatók. (Az Akadémia mathematikai és természettudományi bizottsága) az 1898-ik évben 1500 filot olyan természettudományi munkálatok előmozdítására kíván fordítani, a melyek a zoológia vagy fiziológia körébe vágnak. A munkálatok lehetnek elvont, elméleti irányúak vagy olyanok, amelyek hazánk természeti viszonyainak kutatását tűzik ki céljukal. Mindenkinek egyenlő alkalmat akarván nyújtani, hogy a föntebb említett szakba vágó munkával versenyre kelhessen, a bizottság ezennel felhívja az érdekeiteket, hogy tervezetüket (esetleg kész munkájukat) küldjék be, magukat megnevezvén és kijelentvén, hogy a kitűzött egész összegre, vagy annak milyen részére tartanak számot. A megszavazott összeg rendszerint a munkálat befejeztével adatik ki, de ha végrehajtása költséggel járna, részben már a megbízatás alkalmával is. Az így készülő munkálat az Akadémia tulajdona, de ez a kiadás jogát a szerzőnek — ha kívánja — esetről-esetre át is engedheti. A tervezetek vagy kész munkák ugyancsak 1. év márczius 31-ig a bizottság előadójához dr. Lengyel Béla egyet, táróhoz küldendők be. — (Szikszay Ferencznek), aki a «Műcsarnok» és a «Nemzeti Szalon» tárlatain kiállított festményeivel oly méltó feltűnést keltett, Wlassics Gyula kultuszminiszter 700 forint állami művészi ösztöndíjat utalványozott tanulmányai folytatására. A kiváló tehetségű fiatal művész, aki már visszautazott Párisba, ezt az összeget ugyan művészi előleg czímén kapja, de az nemcsak a jövőre szól, hanem jórészben az eddigi sikerek honorálására is. (A lipótvárosi kaszinó) e hó 8-án, kizárólag hazai szerzők és művészek közreműködésével hangversenyt rendez, melynek egyik érdekességét Földesi Arnold, a Németországban oly lelkesen ünnepelt fiatal magyar gordonkaművész fellépése fogja képezni. (A Bécsi Magyar Műkedvelők Egyesülete) e hó 16-ére jótékonyczélű táncrvigalommal egybekötött művészestélyt rendez. A rendező bizottság tagjai: Wladár Ágost udvari tanácsos, Erényi Ullmann Lajos udvari tanácsos, Winter Géza dr. Beschorner M. A. gyáros és több előkelő férfiú. A művészestély részére sikerült megnyerni Isikei Gizella kisasszonyt, ki kizárólag a jótékony szél iránti tekintetből fog fellépni, továbbá Árvay Sarolta kisasszonyt és Rauch Adolf komikust, a bécsi Josefstädter Theater hírneves tagját. — (A Magyar Tud. Akadémia) ez évben a következő sorrendben tartja üléseit: Januárban: 16-én II. osztály, 17-én III. osztály, 24-én összes ülés, melyen az 1898. évi költségvetést tárgyalják, 31-én I. osztály. Februárban: 7-én II. osztály, 14-én III. osztály, 21-én összes ülés, 28-án L osztály. Márcziusban : 7-én II. osztály, 14-én II. osztály, 19-én összes ülés. Jelentés a gróf Telekypályázatról, 21-én I. osztály, 28-án összes ülés. Jelentés a gróf Karácsonyi- és Farkas-Raskó- pályázatokról. Áprilisben : 4-én II. osztály, 19-én III. osztály, 25-én összes ülés. Májusban : 2-án I. osztály, 9-én II. osztály, 16-án III. osztály, 23-án összes ülés. Júniusban: 6-án I. osztály, 13-án II. osztály, 20-án III. osztály és összes ülés. Ezután következik a nyári szünet. Októberben : 3-án összes ülés és I. osztály, 10-én II. osztály, 17-én III. osztály, 24-én összes ülés, 31-én I. osztály. Novemberben: 7-én II. osztály, 14-én III. osztály, 21-én összes ülés, 28-án I. osztály. Decemberben: 6-én II. osztály, 12-én III. osztály, 19-én összes ülés. A Magyar Tudományos Akadémia tehát ebben az évben 27 osztályülést s 11 összes ülést tart. Színházi műsor: Nemzeti Színház. Péntek : Folt, a mely tisztit, először. — Szombat: Folt, a mely tisztit. — Vasárnap: Folt, a mely tisztit. Magyar kir. Operaház. Péntek: Nincs előadás. (Várszínházban: Mari az ezred leánya.) Szombat: Lammermoori Lucia (Lind Marcella vendégfellépte). — Vasárnap: Tannhäuser. Népszínház. Péntek: A varázsgyűrű. — Szombat: A kukta kisasszony. — Vasárnap délután : Ezer év, este: Az ördög mátkája. Vigsimnhá. Péntek: Coulisset ur. — Szombat: Szőke Katalin. — Vasárnap délután : Trilby, este: Coulisset ur. Magyar Színház. Péntek : A kikapós patikárius. — Szombat : Menyecske kisasszony, először. — Vasárnap délután : A kikapós patikárius, este: Menyecske kisasszony. TÖRVÉNYSZÉK. * A rabszöktetők. Mikor a görög kasszabetörők, Papakoszta, Atfendakisz, Stahlio, a kasszatulajdonosok legnagyobb örömére, megnyugtatására hűvösre kerültek, a pestvidéki börtönben mélázó görögök sehogysem tudtak ebbe belenyugodni s minden alkalmat megragadtak, hogy az átjáró ház gyanánt szolgáló kedélyes fogház egyhangú magányát a külvilág zajával cserélhessék fel. Legelőbb Papakoszta szökött meg, Schreiber Dezső és Kázár Ambrus tolvajok társaságában, de Szolnokon elcsípték őket. Utánuk Affendakisz próbált szerencsét, valamivel nagyobb szerencsével, de Kázárral együtt, hosszas bolyongás után ő is hurokra került a gácsországi határszélen.] A vizsgálat kiderítette, hogy Varga Benedek, Zabolai János fogházőrök, valamint Pilát Julcsa rabasszony segítette elő a görögök kitörését, amiért is fogolyszöktetés miatt kerültek a vádlottak padjára. De Takács Lajos helyettes fogház felügyelőt is hasonló sors érne, akit az agyaos tednek.