Magyarország, 1898. május (5. évfolyam, 120-149. szám)

1898-05-01 / 120. szám

A vaczkorfa gyümölcse. Budapest, április 30. Ugyanis, mi 1898 január első nap­jától kezdve a külön vámterület «jog­­állapotában» vagyunk, így rendeli a 67-iki alkotásnak szelleme is, betűje is. Csináltunk ugyan egy provizóriumot egyoldalulag, melyben kimondtuk a meg­levő állapotok föntartását 1898 deczem­­ber 31-ig, de ennek czélja csak idő­­nyerés volt — vagy arra, hogy új szö­vetséget köthessünk Ausztriával, vagy arra, hogy berendezkedhessünk a külön vámterület alapján. Ez a provizórium mégis sok ember­nek szöget ütött akkor a fejébe, így okoskodtak: föntartani a statusquot annyi, mint föntartani a vámszövetséget. Ilyenformán a provizórium nem a külön vámterület jogállapotát jelenti, hanem a közös vámterület valóságát. De azt felelték a kételkedőknek, hogy a vámszövetség föl lévén mondva, a fölmondás el lévén fogadva és a lejárt szövetség nem lévén megnyitva , Magyar­­ország az 1867. évi XII. 68. §-a folytán önállóan rendelkezik. A jogi állapot ilyenformán most már nem a szövetség, hanem az önálló rendelkezés. Tényleg pedig a statusquo elfogadása nem egyéb, mint egyik módja az önálló rendelke­zésnek. Ezen okoskodás szerint Magyarország január első napjától kezdve külön vám­területtel bir, csak nem állított sorom­pókat. Föléledt a joga, csak nem vette foganatba. Háztulajdonos lett, csak nem költözött belé. Ennek a jogállapotnak abban az időben Apponyi gróf adott fényes magyarázatot. Köztünk és Apponyi gróf között elté­rés volt. Mi azt kívántuk, hogy a nem­zet költözzék be a házba azonnal. Apponyi gróf azonban időt kivánt adni a kormánynak, hogy még egy szerencse­próbát tehessen Ausztriával. A többség Apponyi grófhoz állott. Fejtegetéseit megtapsolták. A kormányelnök kijelen­tette, hogy az Apponyi gróf magyaráza­tát magáévá teszi; ahhoz nem ad hozzá semmit s abból nem vesz el semmit. A mi táborunk részéről uj kételyek támasztattak. Azt kellett tisztába hozni, hogy az önálló rendelkezés alatt Apponyi gróf föltétlenül a külön vámterületet ér­tette-e ? Apponyi gróf igenlő választ adott. Bánffy kormányelnök úr pedig megismételte hozzájárulását az Apponyi gróf felfogásához, így jött létre az 1898. évi I. t.-czikk. Ez a furcsa kis szülött, mely elismeri a külön vámterület jogállapotát és fen­­tartja a közös vámterület valóságát. Mintha mondaná : íme egy fiú, a­ki különben leány. De jól megértsük. Fentartja ugyan a közös vámterület valóságát, de csak ideiglenesen erre a folyó évre, és csak Ausztriával szemben. Ennélfogva idegen államokkal évekre szóló szerződést ezen az alapon kötni nem lehet. Annyival kevésbbé lehet, mert a szerződésnek jogalapja nincs, miután jogilag a külön vámterület állapotában vagyunk. A provizoriális törvény két dologra ad a kormánynak utasítást. Először arra, hogy egyévi határidőn belül kísé­reljen meg Ausztriával egy új vámszövet­séget. Másodszor arra, hogy ha meg­hiúsul a kísérlet, intézkedjék önállóan a 68. § alapján. Hogy pedig mi legyen az önálló intézkedés tartalma, azt meg­mondja az 58. §. Semmi egyéb, mint a külön­ vámterületi sorompók fölál­lítása. Ezek szerint a provizoriális törvény­nek értelme, szelleme, betűje egyenesen kizárja, hogy a lejárt és fölmondott vámszövetség alapján, mely jogilag immár nem is létezik, valamely idegen állammal kereskedelmi szerződést köt­hessünk. A külügyminiszter mégis szer­ződést kötött Japánnal. Igaz, hogy dec­emberben, tehát a provizoriális tör­vény előtt. De a külügyér úr szerződései csak úgy nyerhetnek szankc­iót, ha törvényhozásunk azokat beczikkelyezi. Tehát csak úgy, ha az országgyűlés hozzájárul a szerződéshez. Erről tárgyalt tegnap a Ház. A kor­mány kérte a Házat, hogy czikkelyezze be a japáni szerződést. Szerződést, a­ kivel ? Japánnal. Jó. Hát a másik fél kicsoda ? Ausztria- Magyarország mint közös vámterület. Iga­zán ? Mióta létezik ez a jogi személy ? Mert valamikor létezett, de múlt évi deczember 31-én kimúlt az árnyékvilág­ból. A haláleset magán viseli a legitimi­tásnak mindkét kellékét. A közös vám­területről szóló szövetség primo : fölmon­datott és a fölmondás elfogadtatott ; secundo : lejárt és a lejárat nem nyitta­­tott meg; tertio: törvényt hoztunk az­iránt, hogy a vámszövetség megszűnt és utasítottuk a kormányt, hogy próbáljon új szövetséget kötni. A régi szövetség tehát nem létezik. Új szövetséget még nem kötöttek. Hol van tehát az a vámegység, mely mint szer­ződő fél szerepelhetne Japán irányában ? Sehol sincs. A kormány mégis azt kívánja, hogy köttessék meg a szerződés. Az egyik szer­ződő fél Japán. Helyes. A másik szer­ződő fél egy senki. Egy jogi hulla, me­lyet törvényeink már deczember 31-én átadtak az enyészetnek. Ezt a képtelen helyzetet Apponyi gróf alaposan megmagyarázta. A kormány­elnök ur egy magánbeszélgetés szinre­­hozatalával felelt, mely közte és Apponyi gróf között folyt. Mikor? Akkor, a midőn az ellenzéki vezér a kormányt saját kínos kelepczéjéből megmentette. Kisült azonban, hogy a kormányelnök úr nem úgy hozta színre ezt a beszél­getést, a mint az lefolyt. Kisült, hogy az a beszélgetés bizalmas jellegű volt. De ha nem úgy hozta színre , akkor — — nos, akkor mit csinált ? És ha bizalmas volt a beszélgetés és mégis színre hozta, mi a neve magyarul ennek az eljárásnak ? Ej, ne legyünk kiváncsiak. Kinek milyen kalapja van, olyannal köszön. Bolondság volna a vaczkorfától azt kí­vánni, hogy ananászt teremjen. Hát legyen vaczkor ! De talán mégsem föl­tétlenül szükséges, hogy a vaczkor még nyüves is legyen ? B. M. Szerkesztőség: Teréz-körút 19. sz. Előfizetési ár: negyed évre 3 firt&O kr. egész évre 14 firt — kr. Egyes szám ára: *&£££. Kiadóhivatal: Sándor-utcza 2.sz. Lapunk mai száma 28 oldal. MPH MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1898. VASÁRNAP, MÁJUS I­­V. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM. Budapest, április 30. A képviselőhöz legközelebbi ülése, május 3-án, kedden délben 12 órakor lesz, a­melynek napirendjére a ma elfogadott törvényjavaslatok harmadszori olvasása van kitűzve. A Ház bizottságaiból. A pénzügyi bizottság május hó 2-án délelőtt 11 órakor ülést tart, mely­nek napirendjén a gazdasági és ipari hitelszövetkezet­ekről szóló (379. sz.) törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása lesz. 4 . Új főispán, Török Zoltán nógrádvármegyei al­ispánt, mint értesülünk, legközelebb kinevezik e vármegye főispánjává. Az így megüresedő alispánt állásra Nagy Mihály főjegyző, Beniczky Árpád országgyűlési képviselő és Fáy Albert főispáni titkár szándékoznak pályázni. Választási mozgalmak. Ez idő szerint három kerületben üresedett meg a mandátum, egy kerület elárvulása pedig minden napra várható. Justh Györgyöt kinevezték főispánná, Csipk­ay Károlyt közigazgatási bíróvá Festetlek Andor gróf pedig anyagi körülményei követ­keztében vált meg a mandátumától, Feny­­vessy Ferencz pedig legközelebb kapja meg főispáni kinevezését. A megürese­dett kerületekben már a kormánypárt föl is állította a maga jelöltjeit. Stubnyán a turócz­­megyei családi politika a volt főispán fia és az új főispán testvére, Justh Ferencz lép föl, Breznóbányán Osztroluczky Miklóst óhajtja föl­léptetni ugyancsak az atyafiság, az ó­budai kerületben pedig haraszti Jellinek Henriket, a közúti vasúti társaság igazgatóját ajánlotta ma a kormánynak — Keltai Ferencz. Pápán, hol az üresedés még nem is történt meg, már ja­vában folyik a korteskedést Hegedűs Lóránt érdekében, Hegedűs Sándor fiáért. Ennek a jelölésnek c­inizmusa még a kormánypárt kö­rében is nagy felháborodást okoz, mert ez a herbertizmus legkirívóbb hajtása. A szabad­elvű párt, a­mely elviselte az Andrássyak, Ti­szák, Szapáryak, Telekyek családi politikáját, egy kissé erősnek találja, hogy már a Hege­dűsök is családi hitbizományokat akarnak a képviselőházban alapítani. Az osztrák kvóta-bizottság­ felelete. A N. Fr. Presse az osztrák kvóta-bizottság tegnapi ülé­séről a következőket írja: Már szinte bizonyos, hogy az osztrák és a magyar kvóta­bizottságok üzenetváltásai megint nem vezetnek pozitív eredményre, és hogy az írásbeli tárgyalások ismét hajótörést

Next