Magyarország, 1898. szeptember (5. évfolyam, 240-271. szám)
1898-09-08 / 248. szám
12 háta mögött és leste az elnöklő bíró arczáról az ítélet minden szavát és zokogott csendesen — Gárdos atyja. Pár perczig tartott az ítélethirdetés, aztán üres lett a terem, ez utolsó felvonással ért véget örökre Gárdos Lajos bünpöre. * A nótavége. A budai várban fáklyásmenettel tisztelték meg a királyt, amikor hírül adta az országnak, hogy a nemzet tizedesének szobrot emeltet. Nagy vigasság volt ez este Pesten és Budán s a fáklyavivők közül sokan nagyokat ittak örömükben. A Hunnia-kávéházban is összeverődött egy csomó fáklyavivő, közöttük jókedvű jogászok. Az egyik, Toperczer János, abban lelte kedvét, hogy egyre antiszemita nótákat huzatott a czigánynyal. A szomszéd asztalnál egyedül üldögélt Erdélyi Dávid, aki szintén Budáról jövet tért be a kávéházba. Egy ideig csak hallgatta a muzsikát, s amikor megunta, odaszólt Toperczernek. «— Talán elég volna már a zsidódalokból! Toperczer pedig hetykén vágta vissza : — Sohasem elég, sohasem lesz vége. Erdélyi Dávidot elöntötte a harag és még haragosabban kívánta, hogy legyen vége a nótának. Szó után szó, azután meg pofon következett. Tudniillik Toperczer keze tévedt Erdélyi arczára. A fáklyavivők a szép napot nagy verekedéssel fejezték be. Toperczer és Erdélyi másnap karddal a kezükben folytatták a csetepatét, s ez alkalomnál Toperczer kapott verést, néhány centiméterre megnyitotta a fejét Erdélyi kardja. A törvényszék párviadal vétsége miatt ült törvényt felettük. Lenk Gyula táblai elnök hirdette ki a törvényszék ítéletét, mely szerint a bírák Toperezért három napi, Erdélyit egy hónapi államfogházra ítélték. Erdélyi felebbezett az ítélet ellen. * Várkonyi vizsgálati fogsága. Megírtuk tegnapi számunkban, hogy a kir. Kúria a földosztók apostola vizsgálati fogságának ügyében tegnap tanácskozott Sélley tanácselnök vezetése alatt Sneiffert Ede kúriai bíró előadása nyomán. Ismeretes, hogy Várkonyi most a nyíregyházai törvényszék fogházában ül, mint vizsgálati fogoly. A debreczeni kir. tábla jóváhagyta a nyíregyházai törvényszéknek az izgatással vádolt szoczialista vezér vizsgálati fogságát elrendelő végzését. Ez ellen felebbezett Eötvös Károly, Várkonyi védője a Kúriához, amelynek tanácsa ma helybenhagyta a debreczeni Tábla ítéletét, vagyis akként határozott, hogy a vizsgálati fogság továbbra is fentartassék. MAGYARORSZÁG Budapest 1898. csütörtök, szeptember 8. Férfiruha-bérlet új, eddig nem élvezett kedvezményekkel, bármikor felbontható. Mindazok, kik elegáns és fashionable angol ruhákat szeretnek viselni, bizonyára örömmel fogják üdvözölni új ruhabérleti rendszeremet, mely a legszolidabb elveken épül, hogy a t. megrendelő urak megelégedése és ajánlása folytán mindig szélesebb és szélesebb körökben verhessen gyökeret. Minden további magasztalás helyett itt az egyes főbb feltételek, valamint az általam összeállított 10 ruhacsoport kivonatáras közlésére szorítkozom. A ruhabérlet két évi időtartamra terjed, bármikor megkezdhető és bármikor és bármi oknál fogva felbontható! NYILT-TEK: Ezen rovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem válla felelősséget. Egyéves önkéntesek elegánsan, ízléssel és olcsón felszereltetnek WEINER és GRÜNBAUM cs. és kir. udvari szabóknál. Budapest, IV. Váczi utcza 27. szám. II. Vilmos német császár udvari szállítói. Portugál kir udvari szabók. József főherczeg udvari szállítói. József Ágost főherczeg kamarai szállítói. Minden katonai ügyre vonatkozó, a főbb irányadókat tartalmazó könyvecske díjtalanul, postán pedig bérmentve. SZABADALMAKAT kieszközöl és értékesít MELLER ERNŐ bites szabadalmi ügyvivő Budapesten, VII. Erzsébet körut && Olcsó és minden kényelemmel berendezett lakások és utcai pincehelyiségek részint azonnal, részint i. e. november be-re kiadók VII. ker., Damjanich utca 35. sz. a. Vasúti díjszabási tanfolyam a bpesti kereskedelmi akadémián. Előadások hetenkint kétszer az esti órákban. Beiratások hétköznapokon déli 12—2 óra között. Andrássy-út 73. III, emelet, középfolyosó 47, ajtó. A megrendelő a ruhákhoz való anyagot az összes, raktáron levő, dús választékú legfinomabb angol divatkelmékből. Ízlésének megfelelőleg, szabadon választhatja. A megrendelő azon kedvezményben részesül, hogy a bérlet tartama alatt a szállítandó ruhaneműeket nemcsak saját, hanem családja tagjai részére is megrendelheti. A ruhabérleti összeg negyed- vagy félévi részletekben törleszthető. A bérlet tartama alatt nálam készült ruhák tizenkétszer díjtalanul kivasaltatnak és kitisztíttatnak. A két évi bérleti tartamra a következő ruhaneműeket szállítom: I. csoport. 125 forintos évi bérletösszegnél. 1 téli kabát 1 nyári öltöny 1 felöltő 1 tavaszi öltöny 1 jaguet-öltöny 1 őszi öltöny IV. csoport. 200 forintos évi bérletösszegnél. 1 téli kabát 1 salon öltöny vagy 1 frakköltöny 1 felöltő 1 jaquet-öltöny 2 tavaszi öltöny 2 nyári öltöny 1 őszi öltöny 1 finom téli nadrág VI. csoport. 250 forintos évi bérletösszegnél. 1 téli kabát 1 átmeneti kabát 1 felöltő 1 salon öltöny vagy 1 frakköltöny 2 jaquet-öltöny 1 tavaszi öltöny 2 nyári öltöny 1 őszi öltöny 2 sport öltöny 1 finom téli nadrág 1 finom nyári nadrág VIII. csoport, 300 forintos évi bérletösszegnél. 1 városi bunda 1 téli kabát vagy 1 átmeneti kabát 1 felöltő 1 salon-öltöny 1 frakk öltöny 2 jaquet-öltöny 1 tavaszi öltöny 2 nyári öltöny 1 őszi öltöny 1 sport-öltöny 1 finom téli nadrág Felvilágosításokkal és prospektusokkal készséggel szolgálok. Deutsch I. Károly Elsőrangú mérték utáni angol férfi szabóság BUDAPEST Andrássy-út 1. sz., félemelet, Felmenet a főlépcsőn. KÖZGAZDASÁG Magyar gazdasági gépek. Budapest, szept. 7. A kereskedelemügyi miniszter a hazai gépipar fejlődését előmozdítandó, felhívta a gazdasági egyesületek figyelmét néhány magyar gépgyárra, illetve az ezekben készített egyes gazdasági gépekre és gépalkatrészekre. Ha tekintetbe veszszük, hogy az osztrák és a csehországi, de más külföldi gyárak is mennyire elárasztják készítményeikkel Magyarországot s mily szűk térre szorítják a hazai gazdasági gépipar szereplését, akkor ezt a miniszteriális figyelmeztetést nagyon is helyénvalónak találjuk, kielégítőnek azonban legkevésbbé sem. A hazai gazdasági gépipar nagyon is rászorul a támogatásra, csakhogy ennek a támogatásnak más formában kell nyilvánulnia. Az említett miniszteri leirat következtében még csak egy szecskavágót sem fognak a gazdák a hazai gépgyárosoktól vásárolni, mert lesz gondjuk rá a sáskák módjára járó külfödi gépügynököknek, hogy ügyfeleiket a jövőre se veszítsék el. A gazdák a miniszteri figyelmeztetés nélkül is nagyon jól tudják, hogy a miniszteri körlevélben említett gépgyárak nagyon szolid és megbízható cégek, melyektől csak jó eszközök kerülnek ki, s ha mégsem náluk fedezik szükségletüket, ennek egészen más oka van. Egyik oka az, hogy sok külföldi cég már régóta — gazdasági gépiparunk bölcsőkorától kezdve — összeköttetésben áll a magyar gazdaközönséggel, melynek igényeit kielégíteni mindenkor sikerült. A magyar gazda pedig konzervatív hajlamú. Ha valakivel üzleti összeköttetésben áll s ebből kifolyólag nincsenek kellemetlenségei, akkor ezen összeköttetést nem szívesen bontja föl. Hiába ajánlgatják a magyar gazdának a miniszteri leiratban említett gépgázosokat, ha ő 20 — 30 év óta egy külföldi cégtől vasárol, melynek gyártmányai az ő kívánalmainak teljesen megfelelnek, ő nem megy bele a hazai gyárosokkal való kísérletezésbe, hanem megmarad a régi formánál. Ez bizony sok tekintetben helytelen dolog, de sajnos, így van s miniszteri figyelmeztetéssel ezen az állapoton segíteni nem lehet. Egy másik oka a hazai gépgyárak mellőzésének az, hogy a külföldi gyárak nagyobb tőkével rendelkeznek s hosszabb időre tudnak a gazdának hitelt nyújtani. Manapság pedig a hitel a magyar gazda éltető eleme, mert nagyon kevesen vannak abban a kellemes helyzetben, hogy gazdasági szükségleteiket, különösen a nagyobb tőkebefektetést igénylő gépeket készpénzen szerezhessék be. A legtöbb gazda elsősorban nem a gép ára, hanem a fizetési határidő hosszúsága iránt tudakozódik. Az a határidő, melyet a gép árának lefizetésére a külföldi gyáros állapít meg, rendesen sokkal előnyösebb a gazdára nézve, mint az, melyet a hazai gépgyáros köt ki. Ez természetesen mind onnan van, hogy a külföldi gyárak igen nagy tőkékkel rendelkeznek s igy nem kénytelenek követeléseik behajtását nagyon szorgalmazni. A hazai gépgyárak ellenben a fejlődés kezdetén állanak, drága pénzen dolgoznak, kisebb forgalmat csinálnak, tehát hosszú időre szóló hitelt nem adhatnak. Egyik lényeges oka a hazai gazdasági gépipar háttérbe szorulásának a külföldi gépügyökök tolakodó szereplése. Ezek szívós kitartással addig járnak a gazda nyakára, mig nem vesz tőlük valamit s hogy saját cége gyártmányainak ajánlgatása közben a hazai gépgyárak készítményeit leszólja, az magától értetődik, pedig tagadhatatlan tény, hogy gépiparunk a produkció szolidsága tekintetében, a külföldivel bátran kiállja a versemt. Főként azok a gépgyárak, melyeket a miniszter a gazdák figyelmébe ajánl, megbízhatóságuknak már évek óta számos bizonyítékát szolgáltatják. De akármint igyekezzenek a hazai gyárak a külföldiekkel lépést tartani, őket elfoglalt pozícióikből kiszorítani képesek nem lesznek. Önálló vámterület esetén természetesen másként állana a dolog, de így bizony nemcsak miniszteri ajánlgatásra, de egyébre is szüksége van a hazai gépiparnak, hogy prosperálni tudjon. Ha jó emlékezünk, a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének múlt évi nagygyűlésén valamelyik gazdasági egyesület (talán a nyitramegyei) indítványozta, hogy a gazdasági egyesületek által, tagjaik részére megrendelt gazdasági szükségletekre kedvezményes vasúti viteldíjak alkalmaztassanak. Ezen indítványra azt mondták a magukat agráriusoknak feltüntető kormánypárti matadorok, hogy ezen kívánságot a kereskedelemügyi miniszter teljesítni nem fogja. Ők talán bátran beszélhettek is , mert elég alkalmuk van megismerni a kereskedelemügyi miniszter úr szándékait. De ha már a gazdákat nem halandó támogatni a miniszter ily vasúti refakcziók által, támogassa azokat a hazai gépgyárakat, melyeket a gazdasági egyesületek figyelmébe ajánl, oly módon, hogy az azokból kikerült gyártmányok jelentékenyen