Magyarország, 1898. november (5. évfolyam, 303-333. szám)

1898-11-01 / 303. szám

, Szaladán, Jeruzsálemnek visszahódítása után, el­­pusszíttatott. A sírboltban most már csak egyedül Dávid sírja közelíthető meg. Ezt a helyet olajlám­pák világítják meg, míg a földdomb alatt rejlő sarkophagot zöld selyem takaró borítja, melyet a szultán ajándékozott. A sírbolt tulajdonosa a franczia kormány, a­me­lyet Pereire franczia bankár fiai ajándékoztak ennek.» A Szentföld fővárosának fényes oldala mellől nem hiányzik az árnyék sem. Sok minden van ott, a­mi a hangulatot kellemetlenül zavarja. Csak mintegy madártávlatból nézve, gyakorol reánk tiszta, nagy hatást, s ha közelebb megyünk hozzá, sze­münk sok képtől borzadva fordul el. Az utczákon igen sok beteg hever. Jeruzsálem lakói persze közömbösen haladnak el a nyomor és a fájdalom e képei mellett, a­melyek az utczákon és a házak sarkánál akaratlanul is szemünkbe ötlenek ; az európainak is hamar meg kell szoknia, nehogy jeruzsálemi idő­zésének egész kedvét meg­rontsa. A tisztaság és egészségügy legelemibb szabályai­val sem törődik itt senki. Egy trágyadomb közvet­len közelében ételárus kínálgatja csemegéit ; a narancshalmok mellett undok kutyák dörgölődznek a falhoz. Ha vevő­ jön, a gyümölcsárus — de csakis ez esetben — elrúgja a kutyát és aztán türelmesen vár az állat, míg az alku létesül, hogy nyomban újra elfoglalhassa helyét. Ilyen utczai jelenetek mellett a sok, borzalmas külsejű beteg látásán már nem is csodálkozik a vándor. A nyomorultak legtöbbjének nincs védő fedele, a­hol pihenésre hajthatná fejét. Legfőképp pedig azért tartózkodnak az utczákon, mert be­tegségük eszköz a koldulásra, a­mit a legszemér­metlenebb módon űznek. Paris, okt. 31. A Libertének konstantinápolyi értesü­lése szerint Vilmos császár a török fő­városban így nyilatkozott : — A németek és francziák, h­a egyesül­nének, uraivá lehetnének a világnak. Én a francziákat végre mégis csak rá fogom bírni, hogy barátaim legyenek. Konstantinápoly, okt. 31. Halil Rifat nagyvezér az őt megintervieváló hírlapírók előtt a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott a német császár látogatásáról és annak következményeiről. A császár és szul­tán közt — úgymond — valóságos testvéri viszony van. A császár azért jött Konstantiná­­polyba, hogy az egész világ előtt manifesz­tálja ezt a testvériséget és a török nép any­­nyira felfogta ennek a jelentőségét, hogy még évek múlva is így fog beszélni a jelen esz­tendőről : a császári látogatás évében és mindazok, a­kik ebben az évben születtek, egykor majd büszkén fogják emlegetni: abban az évben születtem, mikor a német császár Kon­stantinápolyban volt. A poetikus nagyvezír azt állítja, hogy a diadém és a gyémántok, melyeket a szultán a német császárnénak ajándékozott, a legszeb­bek a világon, de még mindig nem olyan szé­pek, mint a­milyeneket a császárné megérde­melne. Pedig az ajándékozott ékszerek egy millió olasz líránál többe kerültek. Azonkívül egész nagy vagyont képeznek az ajándékozott szőnyegek és selyemszövetek. Azt is beszélik, hogy a Cook-féle iroda által rendezett syriai és palesztinai utazás költségeit a szultán fedezi. A német császár eleinte til­takozott ez ellen, de a szultán nem akart tá­gítani, úgy, hogy a császárnak bele kellett egyeznie. Hogy a hivatalnokoknak hány havi fizetését fogják ennek a fedezésére visszatartani, azt még nem tudják. Jeruzsálem, okt. 31. Szombaton délután a sátraktól a jaffai kapuig valamennyi utcza, úgyszintén a Megváltó- és a Szent-sír-temploma tömve volt emberekkel. A há­zak erkélyeit és tetejét is nagy sokaság lepte el. Az ünnepi dísz és a tarka ruhák élénk színei megkapó látványt nyújtottak. Kevéssel 4 óra előtt közeledett a lovas diszmenet. A keleti nép, a­melyet a Nyugat pompája nagyon meglepett, lelkesen üdvözölte a császári párt, a­mely folyton barátságosan köszöntgetett. A császár délszaki egyenruhát viselt és úgy ő, mint a császárné feltűzte a feketesas-rendet. A Dávid-utczában fel­állított diadalkapunál a zsidók küldöttségének feje beszédet intézett a császári párhoz. A Murisztán­­kápolnában a jeruzsálemi, jaffai és haifai német községek képviselői beszéd kíséretében remek ki­vitelű bibliát nyújtottak át. A császár valamennyi beszédre a legkegyelmesebben válaszolt. Este nagy kivilágítás volt. Köln, okt. 31. A la dormition de la sainte vierge területnek, a­hol a legenda szerint az a ház állott, a­melyben Mária Krisztus feltámadása után élt és meghalt, a megszerzéséről azt írja a Köl­nische Volkszeitung, hogy Vilmos császár a szent­földi egyesület elnökével, Janssennel táviratban közölte a terület megszerzését és hozzátette, hogy nagy örömére szolgál, hogy ezzel katolikus alattvalónak nagy óhajtását teljesíthette. Ebben is bizonyítékát láthatják az ő atyai gondoskodásának. Az egyesület elnök­sége táviratilag mondott köszönetet Vilmos császárnak. Velencze, okt. 31. Értesülésem szerint a német császári pár Németországba való visszatérése alkalmával itt ki fog kötni és ez alkalommal ismét üdvö­zölni fogja az olasz királyi párt. MAGYARORSZÁG Budapest, 1898. kedd november 1 A Dreyfus-per revíziója. — Távirati tudósítások. — Párig, okt. 31. A lapok többsége egybehangzóan konsta­tálja, hogy a semmitőszék ítélete óta a köz­vélemény észrevehetően lecsillapodott. A reví­zió barátai és ellenségei arra utalnak, hogy a volt hadügyminisztereknek, a­kik Dreyfust bűnösnek mondották, föl kell tárniuk az ország előtt azokat a bizonyítékokat, a­melyekre meg­győződésüket alapították. Párig, okt. 31. A Volonte azt mondja, hogy Reinach enge­­delmet kapott arra, hogy Picquart ezredest szombaton meglátogassa.­­ A Journal azt mondja, hogy a semmitőszék még nem tűzte ki a vizsgálat megkezdésének határidejét. Azt hiszik, hogy csütörtök előtt nem nevezik ki a bizottságot. Párig, okt. 31. A semmitőszék döntésének eredménye leg­közelebb az lesz, hogy Pak­sból a semmitőszék egy bírót fog választani, a­kit az új vizsgálat vezetésével fog megbízni. E pontos és minden­esetre alapos vizsgálat eredményétől függ, vár­jon a 1894-iki ítéletet egyszerűen megsemmisítik-e vagy pedig új hadbíróság elé utasítják-e Dreyfus ügyét. Daczára annak, hogy a büntetés megszün­tetéséről azonnal nem intézkedett a semmitő­szék, mégis valószínű, Dreyfus bizonyos enged­ményeket fog kapni és hogy mint vizsgálati fogolylyal fognak vele bánni és azután Franczia­­országba hozzák. Azt hiszik, hogy a katonai körök, tekintettel a semmitőszék döntésére, nem fognak most már vonakodni a titkos iratok kiadatásától ; ha azonban az igazságügyminiszter és had­ügyminiszter között netán nézeteltérések vol­nának, akkor az ügy bizonyára a kamara elé kerül. Páris, okt. 31. Hesz János a Matinében czikket irt, a­melyben azt mondja, hogy Dreyfus 1896ban súlyosan megbetegedett, a­mikor is az akkori gyarmatügyi minisztert, Lebaunt erről értesí­tették. A gyarmatügyi miniszter rögtön azt sürgönyözte, hogy Dreyfus halála esetén a hullát balzsamozzák be és küldjék Francziaor­szágba, mert különben a franczia nép azt f­i­­hetné, hogy Drey­fus megszökött. A legközelebbi hajó tényleg kikötött az Ördög-szigeten és magával vitte a bebalzsa­­mozáshoz szükséges szereket. Dreyfus ezt megtudta és mindjárt gyanította, hogy Franczia­­ország foglalkozik az ügyével. Berlin, okt. 31. a Kleines Journal egy párisi sürgönye sze­rint Boisdeffre, Gonse és Mercier tábornokok, valamint Du Lac jezsuita és Drumon értekez­letet tartottak, a­melyben a fölött tárgyaltak, vájjon kiadandó-e a titkos iratcsomó a semmitő­­széknek vagy sem ? Külömböző okmányokat, melyek a hamisítást megerősítik, megsemmisí­tettek. Páris, okt. 31. Az összes pártok lapjai követelik, hogy az öt hadügyminiszter, a­kik Dreyfust bűnösnek állították, álljanak bizonyítékaikkal elé, a­mely őket ki fogja hallgatni, bizonyítékaival. Az öt hadügyminiszter: Mercier, Zurlinden,. Billott, Cavaignac és Chanoine. Rochefort, Drinont és Cavaignac, épp úgy mint Clemenceau, Jaurés követelik a bizonyítékok előmutatását. Cassagnac azt mondja, ha kiderül, hogy Dreyfus ártatlan, akkor az öt miniszter gyilkos és ennek az öt hadü­gyminiszternek helye a bag­­nóban lesz. TÁVIRATOK. A pestis. Bécs, okt. 31. Délben a következő orvosi jelentést ad­ták ki: Göschl hőmérséklete 367 fok. Érvelése 84. Eszméletén van. Meglehetős jól érzi magát. A többiek mind jól vannak. Szent-Pétervár, okt. 31. A St.­­Petersburger Zeitung szerint a pestis­­bizottság 30 orvost és 10 orvosnőt szerződte­tett azzal az utasítással, hogy azonnal Szamarkandba utazzanak. Az orvosok­ egy része már odautazott. Konstantinápoly, okt. 31. A nemzetközi közegészségügyi tanács teg­napi rendkívüli ülésén bemutattak egy iradét, a­melyben a szultán azt mondja, hogy két orvost szándékozik a bécsi pestis-eseteknek és a betegség terjedésének tanulmányozására kiküldeni. A közegészségügyi tanács csatlakozott az osztrák-magyar delegátus fejtegetéseihez, a­melyek szerint veszedelem nincs, a Bécsben tett intézkedések elegendők és az orvosok kiküldése szükségtelen. Ellenben elrendelte a közegész­ségügyi tanács, hogy Karakban, a Boszporus mellett, a Potiból és Dátumból érkező utasokat megvizsgálják és dezinfic­iálják és megtiltotta, hogy azok a Fekete-tenger kikötőiben kiszáll­janak. Bécs, okt. 31. Az állandó bizottságot, mely a pestis ellen szükséges óvintézkedésekről gondoskodott ed­dig, ma feloszlatták, miután a pestis tovább­­terjedhetésének veszélyét kizártnak tekintik. Varsó, okt. 31. Az itteni a Kis Jézus-kórházba tegnap egy 50 éves asszonyt hoztak, a­ki már ma, 24 órai betegség után, meghalt. Az orvosok szibériai pestist állapítottak meg. A kórházat és az elhunyt asszony la­kását erősen dezinficttálták, egyúttal pedig megtették a szükséges óvintézkedéseket. Fasoda ügye. Lonflori, okt. 31. (A Magyarország tud. táv.) A Pall Mall Gazette a legutóbbi angol minisztertanács következtében beállott helyzetet a következőkben jellemzi: 1. Marchand feltétlenül visszahívandó.Viszont azonban nem ígérhető meg, hogy bármely más kérdés, hogy Francziaország nyerhet-e utat .

Next