Magyarország, 1899. január (6. évfolyam, 1-31. szám)
1899-01-01 / 1. szám
4 5. Kúriai bíráskodás behozatala. ‘Leglényegesebb ezekben a kormányzati rendszer megváltoztatása. Tisztességes, becsületes, nyugodt kormányzás. A törvénynek és jognak a pártérdekek fölé emelése. És mindezek megtartásának garancziája a kormányzó férfiak személyében." El kell készülve lennünk, hogy a harcznak még tovább kell folyni, hogy ez az eredmény eléressék. Ma még csak Bánffy menne el, de úgy, hogy a föltételeket aTiszák szabnák meg, saját hatalmuk f öntartása érdekében. Ezen a stádiumon tehát túl kell jutni és azt hiszszük, hogy néhány hét múlva túl is jutunk. A szabadelvű pártból. Mindenki feszült kíváncsisággal várja január l-ejét, hogy meghozza-e az az újabb szeczeszsziót. Egy-két nevet emlegettek, akik máris kiléptek, úgy értesülünk, hogy még kilépés újabban nem történt. A pozsonyi levél után megindult a pártban az erjedés és a függetlenebb elemek nyíltan kifejezték a helyzettel való elégedetlenségüket. Kétségtelen, hogy döntő jelentőségű fordulat állott volna elő ezen napokban, ha közbe nem lép Széll Kálmán, aki az elégedetlenebb elemeket maga köré gyűjtötte és velük értekezletet tartott. Ezen az értekezleten felszólalt Fülle Miksa is, erősen kikelve a klotik ellen. Az értekezletből kifolyólag Széll Kálmán három pontot terjesztett Bánffy elé, mint feltételt : 1. Nem szabad a Házat elnapolni. 2. Nem szabad új választásokat elrendelni. 3. Nem szabad a klotürt behozni. Bánffy igen kedélyesen fogadta a feltételeket és kijelentette, hogy azokat elfogadja, hiszen a két első pontra nézve már többszörösen nyilatkozott, hogy a Házat sem elnapolni, sem feloszlatni nem fogja, a klotürt pedig annyival könnyebb elfogadnia, mert az a Tiszákon kívül úgy sem kell senkinek és egyszerűen, ha akarja, se bírja behozni. Politikai körökben igen jóízűen pertraktálják Széll «kemény pontozatait», a melyek elfogadásáról biztos lehetett s igy felvetésük nem bírt a komolyság valami erős látszatával. így sikerült Szélinek leültetni a többi elégedetlen elemeket is és a párt «homogenitását» biztosítani. Egy-két kilépés mindennek daczára már legközelebb várható, de nagyobb mozgalom majd csak egy-két hét múlva fog bekövetkezni, amikor valószínűleg nem Széli vállalja magára a vezérszerepet. A pártok hangulata. Az összes politikai köröket a ma éjjel bekövetkező alkotmányon kívüli állapot foglalkoztatja. A hangulat az egész ellenzéken, amilyen harczias, olyan elkeseredett a kormánynak ama vakmerősége fölött, hogy túltéve magát minden törvényes formán, nyíltan az abszolutisztikus uralom terére lépett. Még azok az ellenzéki politikusok is, kik eddig a békés megoldásnak voltak hívei, a legelszántabb harczra készülnek, mert Bánffy báró ezen lépésével bebizonyította, hogy amint eddig nem riadt vissza hatalmának fentartása érdekében a törvénytelenségektől, a jövőben a legkiáltóbb reakció meghonosításától sem tartatná vissza magát. Emelik roppantul az ellenzéki képviselők harczias hangulatát az ország minden részéből hozzájuk érkező bizalmi és üdvözlő iratok, melyek igazolják, hogy az ellenzék az egész országban visszhangra és hathatós támogatásra talált. Az ellenzéki pártok, mint már előre jeleztük, tegnap este tartott értekezleteikben elhatározták a nyílt obstrukcziót. Megállapodások történtek az obstrukczió technikai kezelése iránt is és ebben a pártok egymással egyetértve fognak eljárni. Annyi bizonyos, hogy miután a kormány többé törvényesnek nem tekinthető, azzal semmiféle tárgyalásokat az ellenzék többé nem folytat és így a Házban nemcsak a tárgyalások, de a tanácskozások is minden megengedett eszközzel lehetetlenné fognak tétetni. Hogy azonban az ország közvéleménye ennek a végső lépésnek indokairól kellőképpen tájékoztatva legyen, a képviselőház keddi ülésében az összes ellenzéki pártok részéről beható nyilatkozatok fognak tétetni. A miniszter elészólásjoga. Miután a kormány indemnity nélkül is megtartja helyét, a Bánffy-kabinetet az ellenzék többé törvényes kormánynak nem tekinti. Ezzel a kormány tagjai elvesztették azon jogukat, mely nekik az 1818 : III. t.-cz. 28. szakaszában biztosíttatott, hogy az országgyűlésen bármikor felszólalhatnak. Amennyiben a miniszterek a jövőben szólni kívánnak, azt csak azok a miniszterek tehetik, kik egyszersmind képviselők is, de ezek is csak akkor beszélhetnek, ha feljegyeztetik magukat a jegyzőknél és a sorrend rájuk kerül. Ha a miniszterek bármelyike ez ellen kísérelne meg beszédet mondani, az ellenzék módot fog arra találni, hogy ebben megakadályozza. Mit hozott Fejérváry ? A kormánypárti képviselőket roppantul deprimálta az, hogy a miniszterelnök még mostanig sem tájékoztatta őket a történendőkről. Jelentettük már egy izben, hogy sokan még újév előtt egy pártértekezlet egybehívását követelték, hogy ebben a helyzet egész mivoltáról fölvilágosításokat nyerjenek, de Bánffy az újévi beszédére utalta őket. Ezt a beszédet várják most. A miniszterelnök újévi beszédét a szerdai minisztertanács állapította meg. E beszéd szövegét vitte föl dr. Fejérváry Bécsbe és ennek jóváhagyásához kérte a korona hozzájárulását. Ezt meg is hozta báró Fejérváry. Azok a hírek, mintha a honvédelmi miniszter a korona részéről újabb bizalmi nyilatkozatot hozott volna Bánffynak, értesülésünk szerint tévesek. A horvátok. Igen lényeges súlylyal bír a helyzet új alakulásában a horvát képviselők magatartása. Nagyon előkelő helyről nyertük azt az értesítést, hogy a Josipovich Imre horvát miniszter felmentése körül történtek szinte lehetetlenné teszik, hogy Bánffy és Josipovich között leszámolás ne történjék. Miután pedig Josipovichnak a horvát képviselők táborában számos híve van, ezeknek fellépése is döntő befolyást gyakorolhat Bánffy elejtésénél a szabadelvű pártban. A politikai újév. A kormánypárt holnap délelőtt a szabadelvű klubban gyűl össze és ott Podmaniczky Frigyest üdvözli. Innen fölmennek a miniszterelnökhöz. A függetlenségi és 48-as párt délelőtt a párt helyiségében gyűl össze. Itt Hentaller Lajos üdvözli Kossuth Ferenczet, kinek beszéde után az összes ellenzéki pártok az ő vezetése alatt fölkeresik a korelnököt, Madarász Józsefet, hogy nála tisztelegjenek. A nemzeti pártban Horánszky Nándor fog beszédet mondani Apponyi Albert grófhoz, Hódossy Imre pedig Horánszky Nándorhoz. A néppártban délután négy órakor fogják Molnár Jánost üdvözölni. A kilépettek értekezlete. A szabadelvű pártból eddig kilépett képviselők ma délután négy órakor értekezletre gyűltek össze a Hungária-szállodában, hogy a képviselőházban január 2-án találkozo új helyzettel szemben tanúsítandó magatartásra nézve formaszerű megállapodásra jussanak. A disszidensek sorából az első ülésben nyilatkozat fog tétetni, mely az ő állásfoglalásukat az új helyzetben egész határozottan meg fogja jelölni. bánffy és Széll. Tudvalevőleg Bánffy egyik utóbbi beszédében a kúriai bíráskodás meghiúsítása körüli manipuláczióiba belevonta Széll Kálmánt is, olybá tüntetvén föl a dolgot, mintha Széli is osztotta volna Bánffynak azt az aggodalmát hogy a kiegyezés miatt nem lehet a választások tisztaságát biztosító kúriai bíráskodást megcsinálni. A Budapesti Napló tudósítója utána járt a dolognak és megtudta, hogy a dolog ebben a formában nem felel meg a valóságnak. A miniszterelnök és Széll Kálmán között január 18-dika előtt folyt tanácskozások során Bánffy hozta elő azt az aggodalmat, hogy a kúriai bíráskodással garantált tiszta választások a kiegyezést meghiúsíthatják. Széll Kálmán ezzel szemben mindössze csak arra szorítkozott, hogy azt a tanácsot adja a miniszterelnöknek, hogy erről a fordulatról lojálisan értesítse a másik felet : a nemzeti pártot. Ez a legújabb leleplezés Bánffy pozícziójára nézve közömbös ; nála már egygyel többkevesebb esete a nem-igazmondásnak alig számít. De Széll Kálmánra nézve ez a hír még ebben a formában is alig hihető. Hogyan ? Az, akinek annyira sikerült megőrizni azt a hírnevet, hogy benne a közvélemény a szabadelvű tradíciók egyik hi őrét, a független meggyőződés emberét tiszteli, «mindössze arra szorítkozik», mikor egy ilyen rut csínyt közölnek vele, hogy arról a másik fél is értesittessék ? Széll Kálmánnak csak ennyi szava van ehhez a dologhoz ? Hát éppen semmi aggodalma nem volt neki, amikor a tiszta választások kérdését ilyen nyomorult ürügy alatt kijátszva látta? Ismert szabadelvűsége nem lázadt fel, mikor annak egyik sarkalatos követelményét így a sárba tapodták ? .1 kvótarendelet. A hivatalos lap mai száma a következő legfelsőbb kéziratot közli : Kedves báró Bánffy! Minthogy a magyar korona országainak és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országoknak törvényes képviseletei között azon arányra nézve, melyben azok az 1899-ik évben a közös ügyek költségeihez járulni tartoznak, az 19T. évi XII. törvényczikk 19., 20. és 21. §§-ai (1867. évi deczember hó 21-én kelt törvény 3. § a. Bir. törv. lap 146. számú értelmében létesítendő egyezmény nem jött létre, a közös ügyek költségeihez való hozzájárulási arány kérdését az idézett törvény 21. §-a (az idézett törvény 3. §-a) alapján akképpen döntöm el, hogy az arány, melyben a magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok a közös ügyek költségeihez az 1887. évi XXliI. törvényezikk (1887. évi május 21-én kelt törvény. Bir. törv. lap 47. szám) alapján az 1888-tól 1897-ik évig terjedő időközben, valamint az 1897. évi deczember hó 30-án kelt kéziratom alapján az 1898. évben járultak, az 1899-ik év tartamára is változatlanul fentartatik. Utasítom Önt, hogy ezt köztudomásra hozza. Kelt Bécsben, 1898. évi deczember hó 30-án. FERENGZ JÓZSEF s. b. B. Bánffy s. k. Konstatálnunk kell, hogy ez a legfelsőbb rendelkezés nem felel meg a törvényesség követelményeinek. Az 1867. évi XII. t.-cz. 21. §-a ugyanis igy szól: Ha a két küldöttség a javaslatra nézve nem tudna egymással megegyezni , mindenki fűnek MAGYARORSZÁG Budapest, 1899. vasárnap január 1.