Magyarország, 1901. február (8. évfolyam, 28-51. szám)
1901-02-27 / 50. szám
14 élénk figyelemmel kell kísérni az amerikai tengeri kiviteli üzletet, e téren meglepetés várható. A dohánytermelés fejlesztése. Az O. M. G. E. dohánytermesztési bizottságának dr. Dessewffy Aurél elnöklete alatt tegnap délután tartott ülésén Kerpaty Kálmán, a debreczeni gazdasági tanintézet igazgatója érdekes előadás keretében számolt be arról a tanulmányútáról, melyet a romániai dohánytermelési viszonyok megismerése végett nemrégiben tett. Románia az utóbbi időben sikeresen konkurrál dohányával, a legfinomabb fajtájú török dohányokkal is, s ez a körülmény megérdemli, hogy a figyelem felé forduljon. A romániai dohánytermelés két fővidékre oszlik : síkvidék, ahol a kevésbbé finom fajú dohányt s a dombvidék, ahol a kitűnő minőségű cigarettadohányt termesztik. Nálunk hegyvidéken alig termelnek dohányt. Érdekes, mily áldozatokat hoz Románia a dohánytermesztés fejlesztése érdekében. Vannak kitűnően berendezett mintatelepei, ahol a termelőket szakszerűen kiképezik. Egyes vidékeken a gyermekeket már kiskorukban oktatják. A dohánytermelési felügyelőktől, valamint a dohányjövedéki tisztviselőktől gazdasági iskolai képzettséget kívánnak. A romániai tapasztalatokból kifolyólag előadó oda konkludál, hogy Magyarországon is sikeresen lehetne azokat az eszközöket és módokat foganatba venni. Főleg a hegyvidékeknek a filloxéra által kipusztított szőlők helyén volna czélszerű a cigarettadohány termelését meghonosítani. Az előadás nyomán meginduló vitában elsőnek Szilassy Zoltán szólalt fel. A kistermelők részére szövetkezetek alakítását javasolja. Forster Géza a kormány figyelmét felhívandónak tartja — a filloxera által elpusztított meszes talajú szőlőkre, ahol sikeresen lehetne dohányt termelni. Köherer Andor szocziális tekintetből fontosnak tartja, hogy a kistermelők is termelhessenek dohányt, — a bizottság kiküldését javasolja, amely e tárgyban tanulmányokat tenne. Gróf Dessewffy Aurél a vita eredményét összefoglalva konkrét javaslatot terjeszt a bizottság elé, mely szerint feliratilag kérje a pénzügyi és földmivelési minisztert, hogy a kistermelők érdekében az elpusztult szőlők helyén kísérelje meg cigarettadohány termelését s a kezelés mikéntjét pedig tanulmányoztassa. A bizottság a javaslatot elfogadta. Az ülésen a dohányjövedéki központi igazgatóságot Haracsek László pénzügyi főtanácsos képviselte. A «Hangya» évi közgyűlése. A Magyar Gazdaszövetség országos központi fogyasztási és értékesítő szövetkezete, a «Hangya” ma tartotta meg rendes évi közgyűlését a Köztelken. Ivánka Oszkár alelnök megnyitva a gyűlést jelenti, hogy a szövetkezetnek szeretett és tisztelt elnöke gr. Károlyi Sándor a megjelenésben akadályozva lévén, a közgyűlést ő vezeti. A jegyzőkönyv vezetésével dr. Dömötör Lászlót, hitelesítéssel Makkfalvay Gézát és Lacimé Hugót bizza meg. Zajos helyeslés közben indítványozza, hogy gróf Károlyi Sándort táviratban üdvözöljék. A távirat következő: Nagyméltóságu gr. Károlyi Sándor urnak Abbázia A »Hangya« közgyűlésén megjelent tagok mély tiszteletük és törhetetlen ragaszkodásuk kifejezését küldik Nagy méltóságodnak, mint a szövetkezet megteremtőjének és őszinte szívvel kikivánják, hogy egészsége mielőbb tökéletesen helyre álljon. A közgyűlés nevében: Ivánka Oszkár. Ezután következett a napirend. Felolvasták az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentését. Az igazgatóság jelentése szerint a múlt évi áruforgalom 1,225,440 korona 79 fillér, tehát az 1899-iki körülbelül háromszorozra. A »Hangya« kötelékébe ezidőszerint 153 fiókszövetkezet tartozik: 151 fogyasztási és 2 gabonaértékesítő. Az üzletév 2686 korona 68 fillér tiszta nyereséggel zárult, amelyből a közgyűlés részjegyek karlatoztatására a befizetett tőke 4 százalékát vagyis 4 koronát javasol fordítani. A tartalékalapra 300 koronát helyez és a fenmaradó 54-68 korona a jövő év számlájára viszik át. Felolvastatván a felügyelőbizottság jelentése, a közgyűlés a mérleget és üzleteredmény kimutatást jóváhagyja és a felmentést az igazgatóságnak és felügyelő bizottságságnak megadja. A továbbiak folyamán bejelenti az elnök, hogy miután a szövetkezet igazgatóságának kiváló buzgalmú tagja Bállintffy Pál elhalálozott, helyette egy tag választandó. Javasolja erre a tagságra Pallavicini Ede őrgrófot, akit a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel megválaszt. Őrgróf Pallavicini Ede a megválasztást köszönettel elfogadja. Bielicsky Justinnak, a podolai szövetkezet igazgatójának indítványára az igazgatóságnak eddigi működéséért s a szövetkezeti eszme sikeres ápolásáért köszönetet szavaz. Az igazgatóság nevében Ivánka Oszkár alelnök köszönetét fejezve ki az elismerésért, a közgyűlést bezárja. Az O. M. G. E. igazgató választmányának ülése. Az O. M. G. E. igazgató-választmánya úgyis, mint a gazd. Egyesületek Orsz. Szövetségének végrehajtó-bizottsága ma délelőtt gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen az O. M. G. E. valamint a választmány tagjai rendkívül nagy számban vettek részt. A múlt ülés jegyzőkönyvének bemutatása és hitelesítése után a mármaros megyei gazdasági egyesület köszönő átiratát tudomásul vették. Ezután tárgyalás alá került az udvarhely megyei gazdasági egyesületnek agrárgyűlés rendezése tárgyában küldött átirata; megbízták az elnökséget a további teendők végzésére. Pozsony megye törvényhatóságának az Orsz. Mezőgazdasági kiállítás rendezési költségeihez 2000 koronával való hozzájárulását helyesléssel vették tudomásul. Bejelenti egyúttal előadó Bubinek Gyula, hogy a kiállítás rendezési költségeire már maguk a helyi érdekeltek 32.000 koronát szavaztak meg. Kedvezően intézték el a «Magyar vendéglős és kávés ipar» szaklap kérelmét. A «Hangyának» a szövetség tagjai sorába belépő nyilatkozatát a közgyűlés jóváhagyásának fentartásával elfogadták, a szőlőtermelők orsz. értekezletének előterjesztésére vonatkozólag elhatározták, hogy pártolólag terjesztik az értekezlet memorandumát a kereskedelmi miniszter elé, ha az érdekeltek biztosítják, hogy a létesítendő csemege szőlő értékesítő szövetkezet céljaira legalább 20.000 korona alaptőkét jegyeznek. Fehérvárm. G.Egyesületnek a Gazdák Biztosító szövetkezete s a régi kölcsönös biztosító szövetkezet fúziója tárgyában küldött átiratára némi vita után elhatározták, hogy a feliratot további eljárás végett pártolólag átteszik a Gazdák Biztosítószövetkezetéhez. Az orsz. halászati kongresszuson az O. M. G. E. képviseletével Hertelendy Ferenczet bízták meg. A továbbiak folyamán tárgyalás alá kerültek a földmivelési és növénytermelési szakosztály javaslatai. Elhatározza a választmány, hogy sörárpa-kiállítás rendezése ügyében a kellő lépéseket megteszi. A komlótermelés előmozdítása érdekében hozott javaslatokra kimondották, hogy felírnak a földművelésügyi minisztériumhoz, egyben a magyar komlóval kísérleteket végeznek Zselénszky Róbert grófnak Új- Aradi sörözőjében, és kérni fogják a Magyar Mezőgazdák szövetkezete közbejöttével, központi komlóaukciók létesítését. Az orsz. kiállításra vonatkozó javaslatra elhatározta a választmány, hogy felír a földmivelésügyi minisztériumhoz, s kéri a magyar búza sikér tartalmának megállapítását, valamint a búzamag nemesítésre, főleg pedig a magyar búza külföldi jó hírnevének visszanyerésére búza kiállítások rendezését, mely közül első a pozsonyi kiállítással kapcsolatban tartatnék meg. Az ugar definíciójára vonatkozó javaslatát az igazgó választmány változatlanul elfogadta. Gyapottermesztési kísérletekre vonatkozólag elhatározták, hogy kérik a földmivelésügyi minisztériumtól a kérdés tanulmányozását. A dohánytermesztési bizottság tegnapi üléséből kifolyó javaslatot elfogadta a választmány. Úgyszinte a műszaki bizottság javaslatait is — mely szerint a liptó megyei gazdaegyesülettel karöltve aratógép bemutatót tartanak — továbbá az exkontingens szesz intenzívebb termelésére szesz-ipari gépek bemutatását eszközük s a pénzügyminisztertől az exkontingens bonifikáczióját kérik. A saatzi komlói L. K. ura Magyarország 47-ik számában élénken tiltakozik a sörhamisitás vádja ellen. Jól teszi. A sörfogyasztó közönség bizonyára megnyugvással veszi tudomásul, hogy a magyar sörözők sörüket csak kifogástalan elsőrendű anyagból — tehát magyar árpából és Saatzból importált komlóból főzik. Bár hogy Saatzban sokkal drágább a komló mint pl. Budapesten, mégis a magyar sörfőző inkább fizet 20—25 százalékkal többet a komlóért, csakhogy Saatzból került legyen, mert abban «nagyobb mennyiségben vannak mindazon anyagok, melyek a jó sörhöz annyira szükségesek.» Az is mondja L. K. úr, hogy termeljenek a magyar gazdák is hasonló vegytartalmú komlót, akkor a sörözők nem mennek többet a saatzi piaczra. Hát ne is menjenek többet ! Keressék fel a saatzi komlót (elárulom a titkot, nem bánom ha főbe is ütnek érte) otthon Magyarországban, Erdélyben. Szükségtelen, hogy azt a 20—25 százalékot az osztrák sógor vágja zsebre; jó helye lenne annak a magyar gazda zsebében is. Nem abszurdum-e, hogy az erdélyi gazda a komlóját Saatzba kell, hogy eladja, mert a magyar sörfőzök meg sem veszik ; csak akkor ismerik el a komlót jónak, ha előbb megjárta Saatzt. Egy környékbeli uradalom évek óta Saatzba adja el a komlóját, mert jobb árt kap érte mint amit a magyar sörfőzök ígérnek. Lehet, hogy jelenleg talán nem termelnek annyi komlót, amennyi a belfogyasztást fedezné, de lehet-e kívánni a magyar termelőtől, hogy adja rá magát a költséges komlótermelésre, ha már előre diskreditálják a magyar komlót. Ha a német piac megveszi árpánkat és komlónkat, nem volna-e méltányos, hogy mi meg tőle vegyük a sört és mellőzzük a hazai sörgyárakat? Válaszút Bonczhida, 1901. febr. 24. S. Gy. Árpa-vetőmag értékesítő Intézmény. A nyitramegyei gazd. egyesület a földmivelési miniszter erkölcsi és anyagi támogatása mellett egy árpavetőmag értékesítő intézmény létrehozásán fáradozik. A főbb irányelvek megállapítása s a mozgalom helyes irányítása czéljából Darányi Ignácz földmivelési miniszter Bodiczky Jenő dr. igazgatót és Károly Rezső gazd. int. tanárt küldte ki Nyitrára az egyesület által ez ügyben tartandó tanácskozásra. MAGYARORSZÁG Budapest, 1901. szerda, február 27. KERESKEDELEM. A kézmuláru-nagykereskedelem az 1900-ik évben. , Budapest, febr. 26. Csak tegnap emlékeztünk meg arról a kiváló fontosságról, amelylyel a kézműáru-kereskedelem hazánkban bir és ma már abban a helyzetben vagyunk, hogy az elmúlt év szakbeli állásáról, fontosabb jelenségeiről szóló jelentést is közölhetjük a Magyar Kereskedelmi Csarnok jelentése nyomán. A nyers gyapot hirtelen áremelkedése, mely már az 1899-ik év október havában kezdődött, emlékezetessé tette az elmúlt évet a kézműáru kereskedelemre nézve. Az 1867-ik év óta nem emlékezünk olyan ármozgalmakra, hullámzásokra, mint éppen az elmúlt év folyamán és sajnálattal kellett konstatálni, hogy daczára a múlt évi jó középtermésnek, a kézműáru kereskedelem, különösen pamutárukban, éppen nem volt kielégítő. Az amerikai gyapot-spekuláczió — minek a kedvezőtlen gyapottermés nyújtott tápot, — támogatva a kínai és a délafrikai események által — óriási mérvben fokozták a pamutáruk szükségletét, mi természetesen az osztrák gyárosokra is nagyobb hatással volt. A gyapot emelkedése és az említett politikai események gazdasági háttere, az azok következtében tényleg előidézett hatalmas szükséglet, az osztrák gyárosokat is arra bírta, hogy készletüket csak hallatlanul magasabb árakon bocsássák eladás alá. A mi nagykereskedőinket, kik vagy három évtized óta évről-évre csökkenő árakhoz voltak szokva, — ez a szokatlan jelenség tejesen kihozta sodrából és szükségletüket messze túlhaladó mérvben tették meg rendeléseiket. Ennek csak természetes következménye volt, hogy az osztrák gyárosok még tovább is emelték az árakat és hogy a rendeléseket még sem tudták idejére eszközölni. Ez azután érezhető áruhiányt idézett elő, mi azonban, éppen a kedvezőtlen üzleti körülmények, a csekély forgalom folytán csak rövid ideig tartott. Az azután meginduló szállítások már aztán annyira túlhalmozták a raktárakat, hogy a kínálat ismét túlhaladta a keresletet és az a körülmény, hogy az osztrák gyárosok, éppen a hirtelen áremelkedés foly-