Magyarország, 1901. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1901-03-22 / 70. szám

12 KÖZGAZDASÁG. Az Adria és a fiumei hajógyár. Budapest, már ez. 21. Már megemlékeztem róla, hogy teljesen alaptalan volt az a vád, melylyel a keres­kedelmi költségvetés tárgyalása alkalmával illették a fiumei dock-társulatot és a Howardt és Társa-féle hajógyárt, hogy éveken át szub­­vencziót húznak és szerződéses köteles­ségük egy pontjának sem tesznek eleget. Mi „A dock-társulat üzeme és igaza“ czíme alatt pontról-pontra kimutattuk, hogy a dock társa­ság nemcsak hogy megfelelt a szerződés min­den pontjának, hanem igenis, annál jóval többet tett. Mégis Pichler Győző képviselő úr mai beszé­dében újra ugyanazon támadással él mindkét társaság ellen s ösztönözve érzi magát minden indok nélkül újból neki­rontani a Howardt és Társa fiumei hajógyárának, és megtámadja a magyar kormányt, hogy az Adriát kényszeríti, hogy két hajót Fiuméban építtessen. Hogy a képviselő úr mennyire légből kapja tá­madása argumentumait, igazolja az, hogy ráfogja a Howardt és Társa-féle gyárra, hogy éveken át húzott a kormánytól szubven­­ci­ót és szerződési feltételeinek nem tett eleget, holott nemcsak hogy soha egy garas szubven­ciót nem kapott, de soha a kormánynyal szer­ződést sem kötött. A képviselő úr szerint ő privát értesülést nyert arról, hogy most újabban a kormány ezen hajógyárnak nagy áldozatokkal berendezéseket akar szerezni, mert ezek nélkül nem is képes az ottani gyár a hajókat meg­építeni, hanem igenis azokat a Howardt-czég kieli gyárában fogják megépíteni, a­hol az Adria a többi hajókat is megrendelte. Erre nézve szolgáljon felvilágosításul, hogy a kormány a két hajó építésére szükséges be­rendezésekre egy krajcrárt sem fog fizetni, ha­nem csakis a törvény által biztosított építési prémiumokat helyezte kilátásba, melyek arra szolgálnak, hogy a magyar és angol anyagának különbözeteit kiegyenlítsék s még a munkabér- és régió-különbségek fedezésére sem marad egy fillér sem, nemhogy berendezési tárgyakat le­hetne abból beszerezni. Pedig nevezett czég egy 100 tonnás darut fog a hajók szerelése czél­­jából felállítani, melyet külömben a fiumei rako­dás könnyítése szempontjából a kormánynak kellett volna 200.000 korona költséggel felállí­tania. Külömben úgy látszik, arról sem bír tudo­mással Pichler képviselő úr, hogy a két hajó gőzgépei egy budapesti gépgyárban fognak ké­szülni, melyek szintén csak a törvény által biz­tosított építési prémium alapján képesek a külföld­del versenyezni. Hogy a hajótest Kielben és nem Fiuméban fog összeszegecseltetni, talán a képviselő úr sem állította komolyan, mert csak nem képzeli, hogy a diósgyőri aczélt előbb Kidbe fogják szállítani. Végre abban is téved a képviselő úr, ha azt állítja, hogy az Adria Kidlben rendelte meg a többi nyolc­ hajóját, mert ott az Adria soha még egy hajót sem rendelt meg. Lázár Pál: A házak elértéktelenedése a fővárosban igazán megdöbbentő. Erre például szolgálhat egy mai eset. Eladatott ma birói árverésen a Várban, a honvédszobor hátterét képező emeletes Marczibányi-féle ház, melyben a budai kaszinó helyiségei vannak és a mely két utczára és a Dísztérre néz, 35.000 forintért. Ezen épület pedig 3800 forint bért hajt. Ilyen értékcsök­kenést csakugyan még a rossz közgazdasági viszonyok sem indokolnak. Abaújtorna megye az önálló vámterü­let mellett, Kassáról jelentik, hogy Abaújtorna vármegye törvényhatósága legutóbbi ülésén el­fogadta Heves megye átiratát és az önálló vám­terület érdekében hasonló átiratot intéz a kép­­viselőházhoz. A házaló kereskedést a vármegye területén eltiltották. Haj­ój­áratok megindítása. Az Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság közli, hogy a Budapest és Bécs közötti postahajó­ és a Bécs-Pozsony közötti helyi haj­ójáratok a következő napokon indíttatnak meg: Első menet Budapestről Bécsbe márczius MAGYAR IPAR. Tengerre Magyar! Volt a nagy Széchenyi gróf jelszava. De csak az alkotmány visszaállítása óta kez­dődtek oly intézmények létesülni, melyek köze­lebb hoztak a jelszó megvalósításához. A magyar kormány sokat tett, a törvényho­zás hozzájárulásával az ország nagy áldozato­kat hozott és hoz folyton a magyar kikötőváros, a magyar kereskedelem, a magyar tengeri ha­józás felvirágzására. De a­­tengerre Magyar jelszó alatt nem csak az érthető, hogy szép kikötőnk, — gaz­dagítva sok gyárteleppel — tekintélyes tengeri kereskedelmi — magyar lobogó alatt járó — hajónk és élénk kereskedelmünk legyen ten­gerentúli országokkal, hanem, hogy a magyar tengerpartot lassan magyarajkunkkal népesítsük be, a magyar lobogó alatt járó tengeri hajókon magyarajku legénység legyen s magyar legyen a kapitány vezényszava. A magyar lobogó alatt járó tengeri hajókon mindeddig csak horvát, görög, olasz és egyéb nemzetiségű legénység teszi a szolgálatot — magyar alig van egy-kettő. Van tengeri kadétnevelő-intézetünk már, ezek­ből kerülnek ki aztán a hajók fő- és altisztjei. Nekünk magyaroknak, acceptionális viszo­nyainknál fogva, — mert nem élünk a tenger­part közelében — a kadétnevelő-intézet mellett szükségünk van egy hajóslegény-nevelő­ intézetre, hogy ezen intézetből kerüljön ki tengeri hajóink legénysége. Ezek aztán majd letelepednek családjaikkal a magyar tengerpart hosszában, ezek gyermekeinek már nem kell a nevelőintézet, szüleik fogják hajóslegényekké nevelni. De ily után kell a magyar legénység törzsét megteremteni, így válik aztán majd valóvá, hogy nemcsak térképi fogalom a magyar tengerpart, hanem hogy tényleg lesz magyar tengerpart, és magyar legénység szolgál a magyar tengeri hajókon. Mert ne Téhfetsie Orsován vagy Fiuméban egy hajóslegény-nevelő­ intézetet létesíteni és fentartani ? Micsoda tantárgyakat kellene egy ilyen inté­zetben előadni. Nézetem szerint ezeket: 1. Helyesírást, olvasást és számtant, elemi iskolák tankönyvei alapján. 2. Magyar történelmet. 3. Geográfiai ismereteket. 4. Két idegen nyelvet, angolt és olaszt. 5. A hajószolgálat és annak berendezése és felszerelése megismertetését. 6. Testi edzést szaktornászat által, úszást, csónakozást. Ezt a tananyagot 2 évfolyamra beosztva, könnyen elsajátíthatja a 15—16 éves fiú, a­ki­ből aztán 17—18 éves korában izmos, intelli­gens magyar hajóslegényt nyer a magyar ten­gerészet. De még más okok is vannak arra, hogy egy magyarajkú hajóslegény-nemzedéket meg­teremtsünk. L. S. Iparfelü­gyeleti kinevezések. A kereskedelem­­ügyi miniszter az iparfelügyeleti és kazán vizsgálati ügyek egyesítése alkalmából az egyesített szolgálat teendőinek ellátására Hoór Géza pozsonyi, Pozsonyi László nagyváradi, Szenyi Andor aradi, Práger Zsigmond győri, Solt Adolf székesfehérvári, Wigner Gyula miskolczi, Eisner Izidor temesvári, Ákos Ar­nold kassai, Vágó Bertalan szombathelyi, Boicht Károly pécsi, Reichenberg Zsigmond zombori, Vecsei Ede budapesti, Kreuter György szegedi, Rados Li­­pót nagybecskereki Kallós Bertalan szatmári, Bóna Sándor brassói, Badány Ármin liptó-szent-r­iklósi, Barát Ignácz kolozsvári, Naszályi József kaposvári, Vogt Antal szolnoki, Sinai Jakab losonczi és Lányi Lajos gyá­lfehérvári kir. kazánvizsgáló biztosokat I. osztályú segédfelügyelőkké, továbbá Felsmann József esztergomi és Kreutzer Balázs debreczeni kir. ka­zánvizsgáló biztosokat II. oszt. ipari segédfelügyelőkké, Lode Rezső kir. iparfelügyelőt a Pest Piuis-Solt-Kis­­kun és Fehér vármegyék, valamint Budapest, Kecs­kemét és Székesfehérvár thjt. városok területére ki­terjedő hatáskörrel a budapesti, Brooser Mór kir. iparfelügyelőt az Abaúj-Torna, Sáros, Szepes, Ung és Zemplén vármegyék, valamint Kassa thjf. város területére kiterjedő­­hatáskörrel a kassai, Péterffy Zoltán kir. iparfelügyelőt a Nyitra, Pozsony, Tren­­csén és Turócz vármegyék, valamint Pozsony, thjf. város területére kiterjedő hatáskörrel a pozsonyi, Hlavács Kornél kír. ipar­felügyelőt az Esztergom, Győr, Komárom és Veszprém vármegyék, valamint Győr és Komárom t­jt. városok területére kiterjedő hatáskörrel a győri, Koiss Géza kir. iparfelügyelőt a Brassó, Nagy-Kisküllő, Fogaras és Szeben vár­megyék területére kiterjedő hatáskörrel a brassói, Hegyi Gyula kir. iparfelügyelőt az Alsó-Fehér, Besz­­tercze-Naszód,­ Kis-Küküllő, Kolozs, Szilágy, Szol­­nok-Doboka és Torda vármegyék, valamint Kolozs­vár t­jt. város területére kitenedő hatáskörrel a kolozsvári, Boór Géza I. osztályú ipari segédfel­ügyelőt az Árva, Bars, Hont, Liptó, Nógrád és Zó­lyom vármegyék, valamint Selmecz­ és Balabánya thjf. városok területére kiterjedő hatáskörrel a besz­­terczebányai, Pozsonyi László f. oszt. ipari segéd­­felügyelő, a Bihar vármegye és Nagyvárad thjf. város területére kiterjedő hatáskörrel a nagyváradi, Szenyi Andor 1. oszt. ipari segédfelügyelőt az Arad, Békés, Gsanáa és Hunyad vármegyék, valamint Arad b­ir­­város területére kiterjedő hatáskörrel az aradi, Prager Zsigmond I. oszt. ipari segédfelügye­lőt a Bereg, Hajdú, Szolnok, Máramaro­s, Szatmár, Ugocsa és Szabolcs vármegyék, valamint Debreczen és Szatmár-Németi thjf. városok területére kiterjedő hatáskörrel a debreczeni­ Solt Adolf I. oszt. ipari Segédfelügyelőt a Csik, Háromszék, Maros-Torda és Udvarhely vármegyék,valamint Marosvásárhely thjf. város területére kiterjedő hatáskörrel a marosvásárhelyi, Wigner Gyula I. oszt. ipari segédfelügyelet a Bor­sod, Heves és Gömör-Kishont vármegyék területére kiterjedő hatáskörrel a miskolczi, Eisner Izidor I. oszt. ipari segédfelü­gyelet a Krassó-Szörény, Temes és Torontál, valamint Temesvár, Pancsova és Ver­­secz thjf. városok területére kiterjedő hatáskörrel a temesvári, Ákos Arnold I. oszt. ipari segédfelügye­let, a Bács-Bodrog és Csongrád vármegyék, valamint Baja, Szabadka, Újvidék, Zombor, Hódmezővásár­hely és Szeged thjf. városok területére kiterjedő ha­táskörrel a szegedi, Vágó Bertalan I. oszt. ipari se­gédfelügyelőt a Moson, Sopron, Vas és Zala vár­megyék, valamint Sopron thjf. város területére kiter­jedő hatáskörrel a soproni, Baichl Károly I. oszt. ipari segédfelügyelőt a Baranya, Tolna és Somogy vármegyék, valamint Pécs thjf. város területére ki­terjedő hatáskörrel a pécsi iparfelügyelői kerület ve­zetésével, végül pedig Egan Lajos műszaki tanácsost Fiume város területére kiterjedő hatáskörrel az ipar­felügyelői teendők ellátásával bízta meg. Az építőipar szabályozása. A kereskedelem­ügyi minisztériumban tegnap Hegedűs Sándor ke­reskedelemügyi miniszter összehívására újból szű­kebb körű értekezlet volt, a­melynek czélja az építő­ipar szabályozására szolgáló intézkedések ter­vezetének a megvitatása és kidolgozása. Az értekez­leten a kereskedelemügyi minisztérium szakférfiún kívül résztvettek az építőiparosok kiküldöttei is. MAGYARORSZÁG Budapest, 1901. péntek márczius 22 30-án. Dicsből—Budapestre április 1-én. Bécsből— Pozsonyba márczius 30-án. Pozsonyból—Bécsbe márczius 31-én. MEZŐGAZDASÁG. Az angol piaca. A földmivelésügyi miniszter londoni szaktudósítója szerint azon főbb czikkek értéke font sterlingekben, a­melyek földmivelésünket érdeklőleg 1900. év fo­lyamán Angliába behozattak a következő volt: Szarvasmarha 9.004,529. Ez elenyésző csekély kivétellel amerikai, argentínai és kanadai. A szük­séglet állandó. Ezen czikkben azonban versenyzőül alig léphetünk fel. Juh és bárány 610,108. Hasonlóan a sertésbehozatal a sertésvész folytán szünetel. Búza 23,326,678. Ennek is túl nagy része ameri­kai (mintegy 20 millió), Oroszország 1­0 milliót, Németország (jó részben magyar) közel 600,000 ér­tékűt szállított. A búzaliszt 10.102.492. Ebből 629.323, a mi mo­narchiánké és 324.112 Francziaországé. Tudvalevő­leg a mi behozatalunk már nem kizárólag a jobb lisztfajokra szorítkozik, de a közölt számadatok mu­tatják, hogy e téren még nagyon nagy mennyiség volna e helyezhető. Amerika az irányadó itt is. Ér­dekes az angol malmok versenytörekvése e tekin­tetben. Az árpa 5,152,947, amiből Amerika, Törökország és Oroszország körülbelül egyenlően szállít. A többi országok (ebben vagyun­, mi is) 837,086 fonttal szerepelnek. Ezen szükséglet bizonyára növekedni fog a beállott «Pate beer» mozgalom folytán, mely­ről majd más alkalomkor szólok. A rab 5,236 409, főleg orosz és amerikai. Borsó 782,599 ; ebben (más országok czimén) magyar behozatal is van

Next