Magyarország, 1902. június (9. évfolyam, 130-154. szám)
1902-06-01 / 130. szám
Budapest, 1902. vasárnap, junius , MAGYARORSZÁG megbontására törekszik, és hogy azokat a főherczeg igyekezetükben támogatja. Igen alaposan beavatott helyről most azt közük velünk, hogy a trónörökös környezetében ezek a híresztelések a legkínosabb feltűnést keltették. A tény az, hogy a trónörökös Ábel nevű gyóntatóatyát nem is ismeri, és ilyen alapos a czikknek többi információja is. A trónörököst a legutóbbi eseményekből kifolyólag sokfelől érte támadás, de az igazsággal homlokegyenest ellenkező dolgokat mégsem volna szabad róla világgá bocsátani. Elvégre a feherezeg a monarchia trónjainak várományosa és éppen ezért nem szabad róla feltételezni, hogy befolyását oly irányban érvényesítené, melyben ellenkezésbe jutna az uralkodóház fejével, Magyarország jelenlegi királyával és Ausztria császárával. Forrásunk állítása szerint a feherezeg nagy figyelemmel kíséri a politikai eseményeket, azokról igen alaposan tájékoztatva van, de nem érvényesítette még befolyását oly irányban, melyben az alkotmányos tényezőkkel ellenkezésbe jutott volna. Legkevésbbé áll az, hogy a feherezeg a Vatikán érdekében ismételten érvényesítette volna a befolyását. Erre vonatkozólag közükt velünk, hogy a legutóbbi években éppen az osztrák-magyar monarchia volt az, mely az öszszes hatalmak között a Vatikánnal szemben a leggyakrabban tudta érvényesíteni a maga álláspontját, ami bizonyára nem vall arra, hogy a főherczeg az osztrák-magyar monarchiát a Vatikán hatalmi befolyása alá terelte volna. Budapest, május 31. Megsemmisített mandátum. A kir. Kúria I. választási tanácsa Paiss Andor elnöklete alatt ma délelőtt hirdette ki ítéletét a dr. Baross János csongrádi képviselő mandátuma ügyében. A Kúria a csongrádi választást megsemmisítette, Baross János képviselő aktív és passzív választói jogát egy évre felfüggesztette és kötelezte a vizsgálati költségek üzetésére. A vizsgálat összes iratait, Hegyi Antalra vonatkozólag is, átteszik az igazságügyminisztériumhoz, mert Hegyi Antal ellenében is olyan cselekmények nyertek beigazolást amiket a törvény értelmében meg kell torolni. Az ítélet indokolása szerint a Kúria beigazoltnak látta, hogy Fekete Lajos, Kaszanicsky Dénes és Szlávik János álürügyek alatt rendeztek olyan lakomákat, amely lakomákat nyilván Baross János megválasztása érdekében rendeztek s ezeken a lakomákon, amelyeken Baross is részt vett korteskedések folytak. Világos, hogy e lakomákat a képviselő költségére és beleegyezésével rendezték azért, hogy a választókat Baross János javára megnyerjék. A vizsgálat kiderítette azt is, hogy Baross János maga is befolyásolta a választókat. A csehek obstrukciója. Bécsi tudósítónk jelenti: A csehek elhatározták, hogy a miniszterelnöknek az osztrák képviselőház munkarendjére vonatkozó indítványát csak az esetben fogadják el, ha a vasúti menetjegyek megadóztatására vonatkozó törvényjavaslatot most leveszi a napirendről. A többi pártok azonban nem támogatják a csehek ezen akcióját és így nem lehetetlen, hogy már a mai ülésben megkezdik a csehek az obstrukcziót. Körber terve az, hogy az obstrukcziót tűri, de nem hívja össze a tartománygyűléseket, ami által különösen a cseh képviselőkre nézve igen kellemetlen helyzet állana be. A Reichsrath ülései Bécsből jelentik: A képviselőház folytatja a gabona-határidőüzlet eltiltásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Peschka vezérszónok (pro) azt mondja, hogy az agráriusok alkalomadtán kényszeríteni fogják a kormányt, hogy a törvényjavaslatot őfelsége szentesítése alá terjeszsze. Izzóvá teszi a károkat, amelyeket a határidőüzlet a mezőgazdaságnak okoz és tagadja, hogy a határidőüzlet megszüntetése tönkretenné a gabonakereskedőket. Pártjának élénk helyeslése között cáfolgatja Auspitz tegnapi állításait, panaszkodik a parasztság és a mezőgazdaság elhanyagolása miatt, holott az iparért minden lehetőt megtesznek, azután a Magyarországgal való kiegyezésről beszél és köszönetet mond a miniszterelnöknek nyílt és erős szavaiért, amelyet tegnap az urak házában mondott. Csak azt kívánja, hogy a kormány Magyarországgal szemben tovább is maradjon meg azon az álláspontom idáig és ne tovább! (Élénk helyeslés.) Ploj előadó zárószavában védelmébe veszi a földmivelésügyi minisztert és Beck báró osztályfőnököt a vita folyamán ellenük elhangzott támadások ellen és pártolja a bizottság véleményét. Iro kisebbségi indítványával szemben. A ház 178 szavazattal 10 ellenében elhatározta, hogy megkezdi a határidő üzletre vonatkozó javaslat részletes tárgyalását. (Élénk tetszés és taps.) Tárgyalás alatt vannak az 1., 7. szakaszok. Ize beható indokolás mellett módosítást nyújt be az 5. §-hoz. Az urakháza folytatja a költségvetés részletes tárgyalását a pénzügyminisztérium fejezeténél. A fejezetet rövid vita után elfogadják és azután vita nélkül megszavazzák a kereskedelmi és a vasútügyi minisztérium előirányzatát. A földművelésügyi minisztérium fejezeténél felszólal Orsini-Rosenberg gróf, aki az állami lótenyésztésre előirányzott összeget nem tartja elégségesnek és rendszeres eljárást ajánl a lótenyésztési anyag beszerzésénél. A földmivelésügyi minisztérium fejezetét azután elfogadják és tárgyalás alá veszik az igazságügyminisztérium fejezetét. Lamaseh udvari tanácsos a katonai büntető eljárás reformjának sürgős szükségességét hangoztatja, majd behatóan foglalkozik a kevés híján száz esztendős polgári büntetőtörvénykönyv egyes elavult rendelkezéseivel és különösen a halálbüntetés megszorítását és a büntetések végrehajtásának javítását ajánlja. Az ülés további folyamán Klein osztályfőnök behatóan foglalkozik a Lammasch által érintett kérdésekkel és különösen kiemeli azt, hogy zsengekorú bűnösökkel szemben a büntetés végrehajtása körüli eljárás javítására különös figyelem fordíttatik. Erre az igazságügyminisztérium fejezetet elfogadják s az előadó indítványára áttérnek a költségvetés és pénzügyi törvény harmadik olvasására. Több bizottsági pótválasztás megejtése után a nyilvános ülést berekesztik és azután zárt ülésen — hir szerint — egy immunitási esetet tárgyalt a Ház. Visszavont peticzió. Nagybecskereki tudósítónk jelenti, hogy a gróf Karátsony Jenő mandátuma ellen beadott peticziót a kérvényezők a módosi közjegyző előtt mai napon visszavonták. Rákóczi-leány túlbuzgóságában. Most már csak egy vágya volt a szép Renéenek: hogy férje által egészen kieviczkéljen a Veres, tengerből, vagyis a nagyon szapora Roth-család környezetéből. Simán Feri tetszett neki, tetszett Rákóczi papának is, mert ha meg is bukott Simán a választáson, a szeszgyárosnak volt annyi szimatja, hogy az életrevaló fiúban a jövő emberét megsejtse, főleg ha az após aranyai fogják megvilágítani az útjait. A dolog hamar rendbe jött a Rákócziak és Simon között, de a ravasz Feri, Biri néni miatt, azért sokáig titkolta az eljegyzését. Egyedül ő tudta, minő mély, szenvedélyes lángot gyújtott ő fel Harmatossynénak harmincz évig érzéketlen szívében. Ügyesen szította ő ezt a lángot a választásokig, de most, hogy Biri nénire többé szüksége nem volt, azon igyekezett, hogy ez a lobogó tűz úgy aludjék ki, hogy őt meg ne perzselje. Lassan kint, kíméletesen akart visszavonulni, meg akarta tartani Biri néni jóakaratát a jövőre is (hiszen nem szűnt meg a főispán húga lenni!), de a szerelméből többé nem kért. Könnyebb azonban a tüzet felgyújtani, mint eloltani. Simán kimértsége, hidegsége csak annál hevesebb szerelemre gyújtotta Biri nénit, úgy érezte magát, mint a gyerek, kit hetekig hitegetnek egy játékszerrel és mikor már kinyújtja érte a kezét, akkor kapják el előle. Biri néni nem akarta, nem tudta elhinni, hogy örökre elvesztette Simán Ferit, szerette volna meggyilkolni azokat, kik a szép Feri eljegyzését, mint biztosat említették. Kínos napokat, álmatlan éjeket töltött el Harmatossyné. Egyre írogatta Simánnak az angol illatszertől áradó tévékéket, hívogatta, csalogatta, de az ügyes Simán mindig talált kibúvót és Biri néni szívét még mindig a remény és kétség között hagyta. Végre maga is belátta, hogy végeznie kell, és midőn egy napon Biri néni Feri bujkálása által a végletekig űzve minden óvatosságról, női büszkeségről megfeledkezve a lakásán kereste fel Ferit, hogy tőle magyarázatot kérjen, Simán a falhoz szorítva bevallotta, hogy igen, vőlegény. Lesújtva a bánattól, félőrülten ért haza a vármegyeház királynője. Bezárkózott a szobájába, hogy átengedhesse magát fájdalmának, de ott keserves meglepetés várta őt. Intés egy budapesti divatcégtől, hogy beperelik, ha 2000 koronás számláját ki nem fizeti. Tudta ő, hogy ennek jönnie kell, mert hiszen több mint egy év óta hitegette már a céget fizetéssel, de ez az intés azért most kétszeresen sújtotta. Rémes álmok kínozták ezen az éjjelen ama rövid perczek alatt, mikor a sírástól, bánattól elcsigázva, kissé elszenderedett. Sáppadtan, megtörve, könnyek között találta őt másnap reggel váratlanul megérkezett férje. Bertalan úr sem volt jókedvű, sőt inkább nagyon is gondtelt, de «lelkem Bicikéjének» palástolhatatlan szenvedése mégis megijesztette. — Mi történt »lelkem Bicikém« ? — kérdezte olyan gyöngéden, aggódva, hogy a feleség alkalmas pillanatnak tartotta bevallani a 2000 koronás adósságot. De nagyon csalódott, mert a pár perccel előbb gyöngéd, aggódó Bertalan éktelen dühbe jött. — »Mit ? 2000 koronát fizessen ruhákért ? De honnan ? Tudja-e Biri (most már nem volt »lelkem Bicikéje«), miért jött ő be Kolozsvárra? Mert minden fillér pénz nélkül van. Négyezer koronás kölcsönt akar megkötni, hogy mozogni bírjon a gazdaságban. Ki tudja, sikerül-e és ha sikerül is, a nehezen megszerzett drága pénznek a felét adja ő oda szabókontóra? Soha! Biri még sohasem látta az ő türelmes férjét ennyire magánkívül. Öklével nagyokat csapott az asztalra, vérpiros lett az arcza és rekedt hangon kiabáltam — Aztán vége legyen már egyszer a bolondságaidnak. Értettem még, mikor fiatal voltál, de egy vén asszonynak mi az ördögbe az a sok eztezoma! Vén asszony! Bertalan először életében nevezte «lelkem Bicikéjét» vén asszonynak! Ez a két szó végleg megsemmisítette Harmatossynét. Tehát igaz ? ! Simonnak nem kell, mert vén asszony. Bertalan durva hozzá, mert vén asszony ! Vége. Mit keressen ő még e földön? Szerepét eljátszotta; az élet színpadán nincs többé számára hely... • Hosszú, bánatos töprengés után elhatározta, hogy meghal. De úgy akart meghalni, hogy «a hittelen» tanúja legyen végperczeinek és szánja őt. Nem akarta a prózai méreghalált, a borzadalmas golyótól is félt, de meghalni mint Ophélia, fehér ruhában habok által vitetve a fűzfák alatt: ez megfelelt neki. Talán azért is választotta a halálnak ezt a nemét, mert tudott úszni és homályosan megvillant az agyában, hogy azon esetre, ha megbánná tettét, kiúszhat , aztán jó úszó Simán is! Oh, minő édes lenne általa mgmentetni! És ki tudja, nem indul-e meg Simán szive az ő öngyilkossági kisérlete által és nem mond-e le házasságáról ? Mivel Biri néni tudta, hogy Rákóczi kocsija minden délután hat órakor kiviszi Simánt vacsorára a szeszgyáros villájába, melyhez a malomárok melletti út vezet, ő már fél hatkor ott volt fehér ruhába öltözve a malomárok melletti kocsi uton, mely nagyon néptelen volt rendetlen. A viz szélén leült egy padra és várt. Kis félóra múlva csakugyan, közeledtek a város felöl a szeszgyáros jól ismert szürkéi, a hintó ernyője fel volt húzva a nap ellen. Mikor a kocsi már elég közel volt, hogy a kocsis Biri nénit láthatta, Harmatossyné hirtelen felugrott a padra és onnan éles kiáltással a vízbe vet 3