Magyarország, 1905. április (12. évfolyam, 82-107. szám)
1905-04-18 / 96. szám
«4 MAGYARORSZÁG Budapest, 1905. kedd, április 18. 1 . Sem tudta kárpótolni a rossz bécsi darab unal- mnasságát. (Mihályit Károly ünneplése.) A Nemzeti Szinház színpadán tegnap este fél 7 órakor „A kaméliás hölgy“ előadása előtt összegyűlt a művész-személyzet, hogy ünnepelje a szinház kitűnő szerelmes színészét, Mihályfi Károlyt abból az alkalomból, hogy most érte meg huszonötödik évfordulóját a Nemzeti Színházhoz való szerződtetésének. A művészhez, akit Márkus Emilia vezetett a színpadra, Somló Sándor igazgató intézett üdvözlő beszédet. — Csodálatos pályafutás ez a tiéd, — mondotta. — Mintha mesebeli tündérek ezer és ezer tarka virágból hímezték volna a rét zöld pázsitját. Ha meseió volnék, azt mondanám : Egy gyermek kilopózott a szülői házból, szegényen és ismeretlenül nekivágott a világnak és csakhamar diadalmas hősként emlegette hazája és nemzete. Ez a „csakhamar“ azonban hosszú esztendők küzdelmét, csalódását rejti magában s mint pályatársad látom a tört reményeket, a csalódásokat, könyfoltokat, látom a szived kiserkedt vércsöppjeit, melyek árán vágtad utadat a kietlen pusztaságban s egyedül Istenben bízva, lankadatlan lelkesedéssel, törhetetlen kitartással haladtál tovább. Az a koszorú, amelyet a mai ünnepnap emlékéül lábad elé helyezek, csak halvány jelképe annak a láthatatlan koszornak, amelyet a dicsőség örökké élő, hervadhatatlan, de tövises rózsáiból fűz homlokod köré a hálás elismerés. Az Isten áldjon meg! Ezután kollégái nevében Náday Ferencz szólott az ünnepekhez és átnyújtotta neki a művészek ajándékát: egy ezüst pálmaágat. A Nemzeti Színház művésznői nevében Fáy Szeréna konyakos készlettel lepte meg a jubilánst. Azután sorra üdvözölték az Operaház igazgatósága megbízásából Vidor Dezső, az Operaház művészszemélyzete nevében Várady Sándor, a Népszínház megbízásából Géczy István. Majd a Színművészeti Akadémia és a Rákosi-féle színésziskola egy-egy növendéke üdvözölte az intézetek képviseletében. Hadzsics Antal szerb költő pedig a szerb színészek nevében. Mindegyik szónok hatalmas babérkoszorút tett le a jubitáló művész elé. A Vígszínház babérkoszorúját Ditrói Mór igazgató nyújtotta át. Mihályfi Károly hatásos, szép beszédben mondott köszönetet az ünneplésért. Azután megkezdődött az előadás és a közönség az egész est folyamán szeretettel ünnepelte kedves művészét, akinek Duval Armand egyik leghíresebb, legjobb alakítása. (Poétikai opera.) A szentpétervári drámai színházban néhány nappal ezelőtt Rimsski- Korssakow zeneszerzőnek egy uj operáját mutatták be. Rimsski-Korssakowot csak nemrégiben mozdították el a császári konzervatórium tanári állásából, mert pártolta a sztrájkoló növendékeket. Uj operájának czíme — amelynek szövegkönyvét is ő maga írta. . ..Kastsei a varázsló“. Az opera meséje határozottan politikai czélzatú és az önkényuralom mielőbbi megdőlését jósolja. Tartalma röviden elmondva a következő : Kastsei varázsló igen hatalmas ember. Titkos erejével nagyon sok szerencsétlent elvarázsolt már, magának pedig halhatatlanságot szerzett. Ennek a félelmes varázslónak van egy leánya, aki kőszívű, érzéketlen, szeretetlen teremtés. Ennek a leánynak sorsához van azonban fűzve a varázsló minden titokzatos ereje, amennyiben annak egyetlenegy kénye semmivé teheti Kaszsei hatalmát. A varázsló tehát nagy gonddal őrzi leányát, hogy annak könyet ne kelljen ejtenie. Egy napon azonban szép ifjú királyi herczeg téved a varázsló palotájába, aki elvarázsolt menyasszonyát keresi. A varázsló leánya meglátja a herczeget s forró szerelemre gyuladva iránta, felajánlja neki kezét és szivét. A herczeg azonban hű menyasszonyához és visszautasítja a varázsló leányát, aki erre keserves zokogásra fakad és könyei megsemmisítik apja varázshatalmát. Az elvarázsoltak fölszabadulnak, a herczeg megkapja menyasszonyát, a varázsló pedig egész házatájékával együtt elsülyed. A közönség megértette a zenemű tendencziáját és tüntető ovácziókban részesítette a szerzőt, amibe azonban csakhamar beleavatkozott a rendőrség is és véget vetett a tüntető jeleneteknek. (A Zenekedvelők Egyesülete) derék munkát végzett Mozart „Requiem“-jének első előadásával. És hogy a közönség is mennyire méltányolta az énekesgárda dicséretes vállalkozását, élénken bizonyította a nagy érdeklődés, amelyet a tegnapi produkció iránt tanúsított. A Vigadó nagyterme csaknem egészen megtelt ájtatos hallgatókkal, akik elismerő tapssal honorálták Bellovits Imre derék gárdájának buzgó igyekezetét. A kórusok meglepő preczizitással érvényesültek, a zenekar harmonikusan simult az énekes személyzethez s szabatosan illeszkedett bele a keretbe a fiatal Schmidthauer ügyes orgonajátéka is. A szoprán-magánszólamot Both Paula énekelte, de ezúttal mérsékeltebb sikerrel, mint első bemutatkozása alkalmával. Mintha kissé fátyolyozott lett volna a hangja, melynek folytán intonácziója sem volt kifogástalan. Pedig a kisasszony orgánuma máskülönben igen kellemes és további fejlesztésre érdemes. Egy-két év múlva aztán bátran reá lehet majd bízni a tegnapihoz hasonló nagyobb művészi feladatokat Az alt-szólam avatott kézben volt. Stark Ludovika énekelte azt igaz megelégedésünkre. Broutik Ferencz a tenormagánszólamot a rutinos énekes biztonságával juttatta érvényre, míg Faller Lajos a basszusszólamban hallatta erőteljes orgánumát. És jeles, megbízható útmutatója volt valamennyinek Bellovits Imre, akinek jó ízlése mellett bizonyított a Requiem kiválasztása. Most csak azt szeretnők, ha a derék egyesület legközelebb valamelyik modern oratóriumi alkotással, esetleg Elgár valamelyik művével lépne a közönség elé. Ebben a tekintetben sok törleszteni valója volna az ambiciózus egyesületnek. Persze, hogy ez megtörténhessék, nagyobb anyagi támogatásra volna szüksége az illetékes körök, no meg a nagyközönség részéről is. — (Carmen Sylva új drámája.) Bukaresti lapok írják, hogy Carmen Sylva egy uj drámát írt, amelynek Czime: Tiszta szerelem. A dráma ötfelvonásos és a Burgszinház már el is fogadta előadásra. — (Mahler Gusztáv szimfóniája) kétségtelenül olyan alkotás, amelyről lehet vitatkozni, ha azt formai tekintetből bíráljuk el. Van ebben a szimfóniában gondolat és ötlet bőségesen, viszont azonban akadnak részletek, amelyekről tartózkodás nélkül mondhatjuk, hogy jobb lett volna, ha nem születnek vala. És csodálatos, hogy ugyanez a Mahler Gusztáv, akinek háborgó lelkében annyira össze-vissza kavarodnak a rikító ellentétek, rendkívül józan is tud lenni, szívéből megkapó lírai érzéseket tud fakasztani. És épp ezért kétféle a hatás is, melyet művével a hallgatókban ébreszt. Egyértelmű azonban a vélemény annak az elismerésében, mint egyáltalán a technikai kidolgozásnak kevés olyan mestere van, mint ő. A szimfónia előadásáról csak jót írhatunk. Kitűnően játszotta azt a zenekar Feld Kálmán vezetése alatt. Ez a jeles műkedvelő a karmesteri palczát meglepő szakértelemmel forgatja. Dirigálási modorát higgadtság, jóleső nyugalom és gondos körültekintés jellemzi. Derék vállalkozását, önzetlen fáradozását lelkes tapsokkal honorálta a közönség. Mély érzéssel, előkelő művészettel adta elő az alt-szólót Behr Teréz berlini dalénekesnő, a női kórus előadásában pedig az Opera nőikara jeleskedett. A szimfóniának ezt a részletét Noseda Károly tanította be s ugyancsak Ő vezette az orgona mellett elhelyezkedett gyermek-kórust is. (I v.) — (Növendék-színészek vizsgái.) Szombaton és vasárnap három színésziskola növendékei mutatkoztak be a nagyközönségnek. Talán sok is egy kicsit ennyi növendék-színész, amikor az „okleveles“ művészet is kenyér nélkül tengődik, de hát ne rekrimináljunk, hisz ezek az ifjú urak és hölgyek, akik tolonganak erre a pályára, éppen olyan jól tudják ezt a tényt, mint mi. A színivizsgákról az alábbiakban számolunk be: Az Országos Magyar Színművészeti Akadémia növendékei közül szombaton este Császár Imre tanár tanítványai mutatkoztak be az Urániaszínházban. Ez alkalommal Björnson ötfelvonásos színműve, a Csőd került színre. A nehéz feladatot, melyet e darab szerepei juttatnak a szereplőknek, a növendékek elég sikerrel oldották meg és helylyel-közzel el is találták az igazi drámai alaphangot. A női szereplők közül igen jó volt Kelemen Mária és Sárdy Valéria, a férfiszerepekben pedig Hajdú József, aki már teljesen kész színész, Garas Márton és Thuránszky Lucián. Horváth Zoltán színészeti előkészítő iskolájának növendékei vasárnap este a Várszínházban tettek tanúságot az iskola helyes és czéltudatos igazgatásáról. Bérezik Árpád darabját, „Nézd meg az anyját“ adták elő ügyesen és gondosan. A növendékek közül kitűnt: Apáti Eszti, Hegedűs Erzsi, Mokry Hana, Szalóki Elza és Váradi Elza, nemkülönben Alapi Nándor, Nyárai Rezső és Vértes Manó. Az Országos Színészegyesület színésziskolájának növendékei szombaton délután Gorkij „Éjjeli menedékhelyében mutatkoztak be a Vígszínház színpadán. Feltűnt mindenekelőtt az összjátékra való dicséretes törekvés, ami azt mutatja, hogy Molnár László, a növendékek kitűnő mestere, helyes irányban vezeti tanítványait. A szombati előadáson a fiatalok alakítóképességéről is meggyőződést szerezhettünk. A férfiszereplők közül legjobb volt Kővári Gyula, aki jellemzetesen játszotta a züllött bárót. Kis szerepében feltűnt Sárváry Mária, egy értelmesen beszélő és széptehetségű fiatal leány. Igen jól illeszkedtek a darab együttes jeleneteibe a többiek is, név szerint: Cserei Angela,, Albert Erzsi, Füzesi Lenke, Antal Aida, Halmai Árpád, Kelemen Gyula, Révész Jenő, Dénes Frigyes, Loránd Ernő és Bihari László. A szépszámú közönség elismerő tapsokkal honorálta az ifjú színészek ügyes előadását. (A berliniek vendégszereplése a Vígszínházban) e hó 26-ikától május hó 5-ikéig bezárólag, vagyis tíz estére fog terjedni. Brahm Ottó, a Lessingszínház igazgatója, ugyanazzal a társulattal jön, amelylyel már eddig is irodalmi és művészi nagy sikereket ért el nálunk. Oszlopos tagjai: Lehmann Elza, Triesch Irén, Eberty Paula, Bassermann, Sauer, Rittner, Köhler. Az első öt előadás műsora : április 26-án, szerdán: Traumulus, Holz Arno és Jerschke színműve. Április 27-én : A népgyűlölő, Ibsen drámája. Április 28-án : A tizenhétévesek, írta Dreyer Miksa. Április 29-én : A takácsok, Hauptmann Gerhard híres műve. Április 30-án megismétlik a Traumulust. E vendégszereplés következtében a „Kézről-kézre" csak április 25-ikéig bezárólag kerülhet színre. Jegyek már holnaptól, keddtől fogva válthatók a rendes vendégszereplési árakon. A Vigszínház Részvénytársaság részvényesei jegyeiket az egyes előadásokat megelőző nyolcadik nap déli órájáig válthatják ki a Vigszínház jegypénztáránál. (Ujváry Károly jubileuma.) Tegnap ünnepelték meg a Népszínházban Xisváry Károly népszínházi tagságának huszonötéves jubieumát. A jeles és szerény művészt, aki humoros epizódszerepekben annyi élvezetet szerzett a közönségnek, zajos ováczióban részesítette a nézőtér. A hivatalos ünneplés az előadás előtt történt a színpadon, ahol Szirmai Imre üdvözölte meleg szavakkal a subitánst. Zöllner Béla a Nemzeti Színház nevében nyújtott át neki babérkoszorút. Ujváry rövid beszédben köszönte meg az ünnepeltetést. (SipOSS Etel föllépése.) A Magyar Színházban az Exlex holnap, kedd esti előadásán Magda szerepét ezúttal először Síposa Etel, a színház újonnan szerződött tagja fogja játszani. A többi szereplő a régi marad. Húsvét két ünnepén négyszer játszszák az Exlexet, amely tegnap, vasárnap is két zsúfolt házat vonzott. A húsvét utáni szerdán lesz a revü első ünnepies jubileuma : az ötvenedik előadás. (A Nemzeti Zenede) tegnap délelőtt ötödik házi hangversenyét rendezte a Vigadó éttermében. Ezúttal is a felsőbb osztályok növendékei mutatták be haladásukat. Schütze Rezső tanítványai közül Dernóy Ida, Lengyel Margit és Brestyáinszky Irén jeleskedtek csinos zongorajátékukkal. Erney osztályából Roth Hermina és Gelb Elza mutatkoztak be sikerrel. Polónyi Elemér tetszetős, melódikus két konpozícióját, a Nocturne-t és Caprice-jét Lueff Borbála adta elő nagy tetszés mellett. Balogh Mária Ekkert Blankát küldötte a pódiumra. A kisasszonynak csinos, fejlődésre képes orgánuma van. Gobbi Alajos tanítványai közül Karvaly János és Putzkaller Frigyes produkálták képességüket. Utóbbi Merkler Andor Valsó interméde-jét adta elő Hubay Jenő brilliáns átiratában s noha a fiatalembernek helyenként küzködnie kellett a technikai nehézségekkel, feladatát elég jól oldotta meg. A hegedűdarabokat Heinrich Hermina és Haury Margit kísérték zongorán igen ügyesen. (A Magyar Iparművészeti Múzeum) vasárnap délelőtt Szalay Imre elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen kegyelettel áldozott elhunyt elnöke, Czigler Győző emlékének. Az Iparművészeti Múzeum üllői úti díszterme, ahol a közgyűlés lefolyt, teljesen megtelt közönséggel. Az elnök megnyitván az ülést, a jegyzőkönyv vezetésére Györgyi Kálmánt, annak hitelesítésére Hauszmann Alajost és tóvárosi Fischer Ignáczot kérte fel. Ezután Alpár Ignácz, a Mérnökegyesület alelnöke mondotta el szép emlékbeszédét. A beszéd után, amely mély hatást keltett, a Czigler halálával megüresedett alelnöki állásra Alpár Ignáczot, helyébe pedig választmányi tagul Bachnich Károlyt választották meg. (Frizzo.) A híres olasz átváltozóművész, akit az Urániában rendezett vendégjátékaiból már ismerünk, szombaton kezdte meg a városligeti színkörben hosszabb vendégszereplését. A közönség nem mutat iránta olyan érdeklődést, aminől a boszorkányosan ügyes produkciók