Magyarország, 1906. január (13. évfolyam, 1-27. szám)

1906-01-12 / 10. szám

ÍZ MULATSÁGOK. Álarczos-bál a póttartalékosok javára. A székesfőváros teljesen átépített Vigadóját, melyet ezidén félmillió költséggel restauráltak, egy, az e hó 21-én, vasárnap este rendezendő jótékony­­czélű álarczos-bál keretében ünnepélyesen fel fogják avatni. A bált a Vigadó vendéglőse, Rand­bauer rendezi az eladott belépő­jegyek ha­tósági ellenőrzése mellett a 32-es háziezredhez tartozó póttartalékosok családjainak felsegélyezésére. Az első nagyszabású álarc­os-bálon a tánczzenét a 32-es ezred zenekara szolgáltatja felváltva egy szigányzenekarral. Lesznek a bálon mutatványos előadások is. Belépő­jegyek e hó 14-étől kezdve előre váltva minden nagyobb dohánytőzsdében 2 koronáért, este a vigadói pénztárnál 3 koro­náért kaphatók. A Budai Polgári Kör február 3-án a budai Vigadó összes termeiben a „Budapesti II. ker. Általános Közjótékonysági Egyesület“ javára zártkörű tánczestélyt rendez, mely az eddigi elő­készületek után ítélve, fényesnek ígérkezik. A rendezőség élén Ludvik Elemér dr. elnök, Wei­­mness Marián alelnök és Hanusz László háznagy állanak. A Budai Polgári Kör vigalmi programmjába felvett első tánczestélyét január 9-én tartotta meg saját helyiségeiben, mely alkalommal úgy a budai, mint a dunabalparti részről szép számmal jelentek meg. Jelen voltak: Asszonyok: Ábrahám Sándorné, Argay Jánosné, Asbóth Sándorné, Balatony Károlyné, Bezák Józsefné, Brunnfer Miksáné, Csermelyi Mária, ö­zv. Csutor Pálné, Grosz Károlyné, Hampek Vinczéné, Kanyó Sándorné, Kiss Sándorné, Lissák Anni­mé, dr. Lugmayer Jó­­zsefné, Maksay Aurélné, dr. Neuschloss Kornélné, özv. Nonn Jánosné, Öllé Györgyné, Papp Istvánné, dr. Polo Felicné, Rainer Vilmosné, Remenyik Istvánné­ (Biáról), Saska Józsefné, Seide Józsefné, Szalay Győzőné, Széchy Károlyné, Széli­ Lajosné, Szinner Józsefné, Szuly Gyuláné. Leányok: Ábrahám Erzsiké, Argay Hana, Asbóth Erzsiké és Ilonka, Bezák Irénke, Borbély Katóka, Bruck Jolán, Csermenyi Mariska, Csutor Adrienne, Érczhegyi Mariska, Grosz Ilonka, Huber Ilona, Kanyó Jolán, Kiss Piroska, Makray Erzsiké, Matusik Szilvia, Mészáros Zsófi, Noni Nusi és Teriké, Öllé Margit és Szilvia, Papp Giziké, Rainer Jenny, Remenyik Annus (Biáról), Seide Paula, Stranszky Stefi, Stromm Gizike, Szarka Viola, Szalay Margit, Széchy Ilonka és Sa­rolta, Széll Mariska, Szlábig Ilonka, Szüli Ilonka, Tessely Angyalka, Vihely Etus és Gusztika. Az Almádi Kör február 1-én, csütörtökön a Magyar Tisztviselők Orsz. Egyesületének összes helyiségeiben (VIII. ker., Eszterházy-utcza 4. sz.) az Almádiban felállított iskola felszerelésének javára jótékonyczélű zártkörű tánczestélyt rendez. A Magyar Tisztviselők Országos Egyesülete saját palotájában (VIII., Eszterházy-utcza 4.) január 13-án, szombaton tánczestélyt rendez. A Kecskeméti Gazdasági Egyesület február 3-ikán részben saját pénztára, egynegyedrészben a kecskeméti siketnémák javára a Kereskedelmi Kaszinó helyiségében gazdasági egyesületi bált rendez, után Pedersen került ki győztesként. Padoubny má­sodik és Laurent de Beauvarrois harmadik lett. )—( Evezés. A bécsi evezős szövetség felfüg­gesztette a „Duna“ Budapesti Evezős­ Egylet el­len kimondott bojkottot, úgy hogy az idei bécsi regattában már a „Duna“ csapatai is indul­hatnak. )—( Labdarúgás. Kedden este tartotta alakuló ülését a Tanuló-ifjúság Labdarugó Szövetsége, amely alkalommal a szövetséget megalakították. Diszelnök­­nek megválasztották Röser Ervint, a Magyar Testgya­korlók Köre alelnökét. Ismerve Rösernek a labdarugó sport iránti lelkes buzgalmát és ügyszeretetét, az új szövetség az ő vezetése mellett bizonyára fel fog virágozni. SPORT. )—( A nizzai versenyek. A nizzai meeting tegnap kezdődött, azonban Trauttmannsdorff Lajos gróf lovaira kedvezőtlen kilátással, mert mint egy táviratunk jelenti, Rosenmontag tegnap reg­gel megsántult. Negomglen pedig délután a 3400 méteres Prix des Veterans akadályverseny­ben, jóllehet a legkisebb súlyt, 60 kilót vitte nyergében, nem kapott helyet. E 4000 frankos díjat Percy Woodlandnak, a kitűnő jockeynak 6 éves Fragilitóje (68V2) nyerte meg (lovagolta a tulajdonos) Kan (65) és Violon II (76) ellen. A megnyitó nap főszáma a 10.000 frankos Prix d’Essai akadályverseny volt, melyben tíz ló mérkőzött s az eredmény a következő volt: 1. Mods. R. Mills 4é Le Meteore fitd/s Sparkes. 2. Mons. Gurtubay 4é Playful Johnny 60 Prime. 3. Mons. Lionart 4ó Dus Job 63 Holt. Nom helyezve : Dictateur III., Uranie II., Marco III., Assam, Argentine, mely a startnál állva maradt, Bal­­lainvilliers, mely ídtört és Folie Jambe, mely elbukott. Háromnegyed hoszszal nyerve, nyakh­oszszal a har­madik. Tot: 10 : 50. Helyre 10 : 21, 79 és 32. )—( A magyar olympiai bizottság ülése. A magyar olympiai bizottság úszószakosztálya ülést tartott, amelyen beható tárgyalás alá vette a görög olympiai versenyeken a tavaszszal Athén­ben döntésre kerülő úszóversenyeket és elhatá­rozta, hogy átiratot intéz az athéni olympiai bi­zottsághoz, amelyben kéri, hogy az eddig kitű­zött versenypontokon kívül a 200 méteres mell­úszást, a 200 méteres háromúszást és a 250 mé­teres ötös-staféta versenyt is vegye programmjába. )—( A birkózás világbajnokát legyőzték. A minap végződött délfrancziaországi körmérkőző baj­nokság döntő mérkőzésén Pedersen és Padoubny (a világbajnok) kerültek össze. Egy órai kínos küzdelem MAGYARORSZÁG Budapest, 1906. péntek, január 12. FŐVÁROSI ÜGYEK.­ ­ A mérnöki hivatal újjászervezése. A szé­kesfővárosnak mintegy száz mérnöke ma délben a városházán Martin Ottó helyettes középítési igazgató elnöklésével értekezletet tartott a mér­nöki hivatal reformálása tárgyában. Az egyes szakosztályok részéről megjelentek : Krátky Já­nos és Holl Jenő műszaki tanácsosok, Hofbauer János, Móry Ernő, Eberling István, Mihályit Jó­zsef, Fodor István, Horáky Gyula, Kováts Gusz­táv, Krisztinkovics Béla főmérnökök és a mérnö­kök majdnem teljes számmal. A jegyzőkönyvet Kabdebó Gyula mérnök vezette. Mihályit József ismertette a főjegyzői javaslatot és az értekezlet Szilágyi Lajos, Zsubay István, Hahner Aurél, Pirovits Aladár és Hegedűs Ármin felszólalása után Kégl Árpád következő határozati javaslatát fogadta el. Az értekezlet a székesfőváros műszaki köz­­igazgatására vonatkozó főjegyzői javaslatot általánosságban örömmel üdvözli, annak mielőbbi életbeléptetését szükségesnek tartja s azt a maga részéről minden lehető módon elő­mozdítja s ebből a czélból szűkebb bizottsá­got küld ki. Az értekezlet a Magyar Mérnök- és Építész-Egyesület kebelében Hieronymi Károly és Hauszmann Alajos kezdésére ugyan­ilyen czéllal indított mozgalmat örömmel üd­vözli és azt a maga részéről minden módon előmozdítani kötelességének tartja. A szűkebb bizottságba végül beválasztotta az egyes szakosztályokból a következő mérnököket: Az elnökség részéről: Kégl Árpád; az I. szak­osztályból : Fodor István, Petrovits Mihály, Hu­­bay István; a II. szakosztályból: Mihályi­ Jó­zsef, Fock Ede ; a III. szakosztályból: Kubinyi Imre, Pirovits Aladár; a IV. szakosztályból: Eberling István, Hegedűs Ármin, Kabdebó Gyula ; az V. szakosztályból: Paulovits Viktor, Haffner Károly; a műszaki számvevőségből: Krisztinko­­vits Béla, Heidler Róbert; a kerületi mérnökök közül: Szilágyi F. Lajos, Thirring Károly, Bárdi István; az okleveles napidíjasok közül: Végh Gyula, Mészáros Antal, Csilléry Dezső.­­ Nyolczezer korona egy hold földért. A fővárosban egyes helyeken meglehetős drága a föld, de többnyire a belsőbb részeken. Vannak egyes elhagyatott, semmiféle kultúrára nem al­kalmas sziklás területei a fővárosnak, amelyeket a telekáremelkedés nem érintett soha, mert senki sem gondolt arra, hogy emberlakta hely váljék a különben hozzáférhetetlen területből. Ilyen a többek között a III. kerületben a Törökkö-dülő, amelynek most mégis annyira fel­ment az ázsiója, hogy 8000 koronát kínálnak holdjáért. Ez a kínáló természetesen a főváros, neki van pénze elég és soha semmi sem drága, az eladó pedig egy konzorczium, amely 53 hold földért csekély 429,230 koronát akar zsebrevágni. A fővárosnak szüksége volna a telekre, mert Óbudának új temetőhelyet keres. De aligha olyan nagy a szükség, hogy 8000 koronát adjon olyan hold földért, amelyet pár hónappal ezelőtt nem a fővárosnak szívesen odaadtak ezer—ezerötszáz koronáért. Az ajánlatot ma tárgyalta a tanács és hajlandó elfogadni, sőt javasolja is az elfogadást a közgyűlésnek. A közgyűlés azonban, reméljük, nem lesz nagyon meghatva az ajánlattól és min­den habozás nélkül elutasítja a vásárt.­­ A főváros közgyűlése. A székesfőváros tör­vényhatósági bizott­ja e hónap 17-én rendes közgyűlést tart, amelynek főbb árgyai a következők : Az igazoló­­választmányban megüresedett két, továbbá a népszínházi bizottságban, a munkásjóléti, a középítési, a­ közgaz­­dasági és közélelmezési s végül a közegészségügyi bizottságban megüresedett egy-egy tagsági helynél választás útján való betöltése. — Tanácsi előterjesztői a községi takarékpénztár létesítése dolgában. — 1 hirdetésügy rendezése. — A szentendrei helyi érdek­­vasútnak a Pálffy-térig leendő közlekedhetése. — .4 Ferencz József-h­íd budai hídfője és a Fehérvári-u közötti városrész villamos vasúti forgalmának javi­tása. — Előterjesztés a Kossuth-szobor helyének vég­leges megjelölése dolgában. — A Nemzeti Szinhá nyugdíjintézetének felebbezése. — Huszonkét kérvén­yy gyógyszertár felállítása iránt. — A tanács előte­­jesztése a korcsmákról, sorházakról és pálink­améré­sékről szóló szabályrendelet dolgában. — Előterjesz­tés az adás-vételi szokvány módosítása dolgában . sertésvásáron. — Vasúti ügyek, felebbezések, nyug­díjazások stb. — Uj anyakönyvi hivatalok. A tanács java­solja a közgyűlésnek, hogy a III. és X. ker­üelet­ben új anyakönyvi hivatalokat állítson fel, ezeket a hivatalokat Július 1-én nyissák meg. . . A piaristák telke. A tanács hozzájárul ahhoz, hogy a piaristák rendháza a mai helye maradjon, utasította a középítési igazgatót, hogy új tervet dolgozzon ki, amelyen megmaradna , Városház-tér telke, úgy hogy oda csakis­­ az­­ plébánia­templomot építsék. Ha ezt a piarista el nem fogadnák, akkor hívják fel őket, hog nyilatkozzanak, hajlandók-e akár a Papnövelde utczában, akár a régi városház helyén levő telkt elfoglalni. • A kisajátítási törvény módosítása. A bel­ügyminiszter ma értesítette a fővárost arról, hog­yz igazságügyminiszterrel a kisajátítási törvén módosítását tervezik. Kéri a főváros hatóságána idevágó véleményét. A tanács a mai ülésére fölhívta a mérnöki és ügyészi hivatalokat, hog tegyenek erre vonatkozólag előterjesztést.­­ A Szabadság-tér vasútja 1. A tanács rt. tárgyalta a Szabadság-térre tervezett vasutaka Elfogadta mindenben a közlekedési bizottság ja­vaslatát, amelynek értelmében a városi villama vasút a Báthory-utczától, a Hold-utczán, Sétatér utczán és Nádor-utczán körvonalat épít, a közül vasúttársaság pedig a Deák-tértől a Bálvány-ut­czán, Sétatér-utczán, Hold-, Báthory- és Szemerey utczán át a Lipót-körútig épít csatlakozó vonalat. I­­­­ I — (Filharmóniai hangverseny.) Nem vártunk elementáris erővel kitörő tapsvihart Debussy Claude „L’après midi d’un faune“-jának halkan elhaló végakkordjai után, mert ez az alkotás nem a tömeg tapsaira való spekuláczió szándékossá­gával épült fel. A modern mesterek hosszú lére eresztett alkotásaival szemben igazán erényszám­ba megy az a rövidség, amely Debussy mun­káját jellemzi. Persze a franczia mester prelú­diumának sikerét távolról sem lehet össze­mérni azzal az intenzív hatással, amelyet Haydn h-dúr szimfóniája keltett. De szé­pen is játszották ezt filharmonikusaink Kernet mesteri vezetése alatt. A Debussy ultramodern zenéje után a nagyerejű Csajkovszky hatalmas hangzatai nyűgözték le a hallgatóságot. A b-moll zongoraversenyét játszották s a Bösendorfer billentyűi Márkus Lili aczéles ujjai alól csendül­tek meg. Nehéz, nagyon nehéz volt a feladat, amelyre a fiatal művésznő vállalkozott s ezért százszorosan jelentékenyebb is volt annak a nagy sikernek az értéke, amelyet művészetével aratott ez az ambrczióval teli és immár tudásának magas fokán álló virtuóza hangszerének. Márkus Lai meglepő haladást dokumentált tegnapi diadal­mas szereplésével, ám ítéljük meg az ő játékát az előadás vagy a technikai készség szempontjából. Meglepő volt mindenek fölött az az impetuózus erő, melyet kifejtett és az a feltűnően fejlett rit­mikai érzék, amelylyel a zongoraversenynek ez irányban való nehézségeit legyőzte. De örvende­tesen izmosodott az ő művészete a passage­­játékban is és színes billentyűvetése azon a mó­don nyert finomságában, mint amilyen mérték­ben nemesbült előadása és erősödött zenei ér­telme. Közönségünk gyönyörűséggel hallgatta Márkus Lili temperamentumos játékát és tetszé­sének tételről-tételre fokozottabb mértékben adott kifejezést. A befejező akkordok után pedig olyan tapsvihar kerekedett a zsúfolt teremben, hogy a művésznő ráadással volt kénytelen a lelkes elis­merést nyugtázni. hn. a.)

Next