Magyarország, 1906. február (13. évfolyam, 28-52. szám)

1906-02-01 / 28. szám

if Budapest, 1906. csütörtök, február 1. 'A..........................................—— --------------------------------------------------------------------------------------------------------------­"MAGYARORSZÁG sokra vonatkozó hiteles okmányok közzététele után meg fog semmisülni a szövetkezeti pár­tok ellen intézett minden alattomos és rossz­akaratú támadás. Ki fog tűnni, hogy a koa­­líc­ió nemcsak most, hanem valahányszor csak tárgyalásokba bocsátkoztak vele, mindig engedékeny volt és elment az előzékenység­nek addig a határáig, amelyet a törvény ál­lít fel.“ Közös minisztertanácskozás. Fejérv­áry báró, Vörös László, Feili­sch Arthur báró és Popovics Sándor pénzügyi államtitkár holnap Bécsben lesznek, hol a kereskedelmi szerződések dolgában állítólag közös miniszter­tanácskozás lesz. A vármegyék és a közigazgatási bíróság. A vármegyék és a belügyi ügyvivő között felmerült vitás kérdésekből kifolyólag tudva­lévően többrendbeli panasz ment a közigaz­gatási bírósághoz részben a vármegyék do­­tácziójának, részben a tisztviselők illetmé­nyeinek megvonása miatt. A legelső négy ilyen közjogi perben ma dél­előtt döntött a közigazgatási bíróság első szená­tusa Wekerle Sándor elnöklése mellett. A tanács tagjai: Jeszenszky Sándor, Szinyei-Merse József, Gózony László és Nagy János. Az első panaszt, am­elynek Nagy János volt az előadója, Mészöly László dr. és több pestvár­megyei tisztviselőtársa adták be. Azt panaszol­ják, hogy múlt év deczember hó elsején benyúj­tották a nyugtáikat az adóhivatalhoz, amely azonban illetményeiket nem folyósította azzal a megokolással, hogy a belügyvivő rendeletileg el­tiltotta az illetmények utalványozását. A panasz kifejti, hogy az ügyvivőnek ez a rendelete tör­vénytelen, kéri ennélfogva a dec­ember havi illetmények megítélését A közigazgatási bí­róság a panaszt, nyomban beérkezése után, közölte a belügyi ügyvivővel és a tör­vény értelmében nyilatkozattételre hívta fel őt. Az ügyvivő erre mellékelte a vármegyei dotácziót megvonó rendeletét, amely tudvalevőleg arra az álláspontra helyezkedett, hogy az önkéntes adó­kat be nem szolgáltató vármegyékkel szemben a kormány kénytelen az állami javadalmazást és ebből folyólag az illetmények kiutalását meg­szüntetni, mert a megcsökkent állami jövedelmek terhére nem vállalhat felelősséget a dotáczió fo­lyósítására. Egyébiránt pedig kifogást emel a köz­igazgatási bíróság hatásköre ellen és kéri, hogy a bíróság mondja ki magát illetéktelennek. A bíróság rövid tanácskozás után hatáskörét a panasz tárgyában megállapította s erről a per ideiglenes felfüggesztése mellett értesíteni fogja a belügyvivőt. Megokolásában a közigazga­tási bíróság kimondta, hogy a tisztviselők illet­ményeire vonatkozó igények érvényesítésének kérdése igenis hozzá tartozik, még­pedig a tör­vény világ­os rendelkezése alapján. Az a kérdés, vájjon a dotáczió megvonása jogszerű volt-e vagy sem, csak annyiban tartozik a közigazga­tási bíróság hatáskörébe, amennyiben a tisztvi­selők igényeinek érvényesítését érinti. E panaszhoz teljesen hasonló Hervay István csanádmegyei alispán panasza, amelyet a köz­­igazgatási bíróság az előbbenihez teljesen ha­sonló határozattal kísért. A másik két panasz, amelyeknek Gózony László volt a referense, az állami dotáczió meg­vonásának kérdését öleli föl Bars vármegye alis­pánja ugyanis panaszában törvénytelennek mondja az állami dotáczió megvonását s ugyanezt teszi Hont vármegye alispánja is. E pana­szok ellen is hatásköri kifogást emelt a belügyminiszter. A közigazgatási bíróság ki­mondta, hogy a dotáczió megvonása dolgában tett panasz elbírálására csak annyiban illetékes, amennyiben a megvonás a tisztviselői illetménye­ket érinti, egyebekben a panaszt érdemi tárgyalás nélkül visszautasítja. Hasonló határozatot hozott a bíróság Hont vármegye alispánjának ugyanily irányú panaszára. A bíróság ezeket a határoza­tokat is közölni fogja a belügyvivővel. Felmentett főispán. A hivatalos lap mai száma közli Kemény Ákos báró kisküküllői főispán felmentését. Az erről szóló kézirat így hangzik: Magyar belügyminiszterem előterjesztésére Kemény Ákos bárót, Kisküküllő vármegye fő­ispánját ezen állásától szolgálatai elismerése mellett saját kérelmére felmentem. Kelt Bécs­ben, 1906. évi január hó 28-án. Ferencz Jó­zsef s. k., Kristóffy József s. k. quise — oly szemtelenül és félelem nélkül állanak közöttünk. Milyen kihívóan néznek szét a világban! — Nem vettétek észre — szól egy fiatal marquise — a mi úrnőnk az útonlött bour­geois és parasztalakokat valósággal elénk helyezi. Mily szerénytelenül foglalt helyet az a kis tánc­osnő a comtesse O’Brien előtt. Nem hittem, hogy a comtesse dédanyja meg­engedte volna, hogy a czipőihez is hozzá­nyúljon. — Úgy vettem észre, — szól ismét az idős marquise — a mi úrnőnk már egészen háttérbe szorít minket. Múltkor új alakok érkeztek, ah, nem a mi körünkből! Mind­megannyi piros képű, élénk színű, nem tudom, kit és mit ábrázoló kis figura. A mi úrnőnk minket hátrább állított és őket az előtérben helyezte el. Jól hallottam, amint azt mondta róluk: „Modernek.“ Ez a „mo­dernek“, ez fog minket tönkretenni, meglát­játok. — Ezt nem tűrhetjük, ez elnyomatás reánk nézve, tennünk kell valamit ! — hallatszik minden oldalról. — Uraim! — szól egy fiatal marquis — ha ez tovább így megy, a csőcselék szemte­lensége annyira fog fokozódni, hogy velünk bizalmas társalgásba merészkednek bocsát­kozni. — Isten ments! — kiáltják a többiek. — Sőt nekünk kezet fognak nyúj­tani és hölgyeinknek udvarolni merész­kednek. — Borzasztó! — Bizalmaskodásukat csakhamar azon kí­vánságuk, jobban mondva követelésük fogja fölváltani, hogy magunkat velük egyenrangú­aknak tekintsük. — Lehetetlen! Az útonjöttek legelőkelőbb helyeinkről fognak, leszorítani. — A tolakodók! — Hogy mindezt megakadályozzuk és kis birodalmunkat megtisztítsuk ezen gyülevész népségtől, azt proponálom: állítsuk vissza a császárságot és vele együtt a régi álla­potokat. ■— Éljen az eszme! Állítsuk vissza a csá­szárságot és vele együtt a régi állapotokat. Vive le roi! — kiáltják kórusban. A mellékszobában hirtelen feltárul az ajtó, vidám nevetés hallatszik és a zongorán a Marseillaise erős hangjai szólalnak meg. — A forradalom ! Meneküljünk! — kiált­ják ijedten a marquise-ok és marquis-k és rémülten igyekeznek vissza helyeikre. A kis étagére előtt, ahová fel akarnak kapasz­kodni, a hölgyek az ijedtségtől ájultan esnek össze, a gavallérok az eszeveszett rohanás­ban szintén elesnek, ki-ki a karját, lábát vagy éppen a nyakát szegve. És az öreg colonel gipszes karja ! Egészen az ablakig gurult. A kis bondok­ban az úrnő a zongora hang­jaira felébredt, fölcsavarta a villanyt és amint az étagére felé közeledett, felki­áltott : — Ni lám, a miss, az a gonosz angora­­macska ismét az étagérera ugrott és leverte a kis franczia figurákat. Milyen kár, hogy valamennyi összetörött! Most már nem állít­hatom vissza az étagérere. Mari ! — szól a szobalánynak — rakja őket össze egy ko­sárba és vigye a lomtárba. A nemzeti ellenállás. Budapest, január 31. Pest vármegye. Ma érkezett le Pest vármegye székházára Kristóffy József belügyi ügyvivőnek II. ügyosz­tály­a) 5712. számú rendelete, melyben megsem­misíti a folyó évi január hó 8-án a Saskörben folytatólagosan megtartott vármegyei közgyűlés határozatait. A rendelet szerint a belügyminisz­ter a pest megyei bizottsági tagok által a vár­megyei közgyűlés után a Saskör helyiségében folytatott tanácskozást törvényesnek el nem is­meri és ha azon bárminő határozat hozatott volna, azt törvénytelennek és semmisnek nyilvá­nítja. Tegnap érkezett le a Pest vármegye székházá­ban elhelyezett állampénztárhoz Kristóffy József utalványozó rendelete, melyben a vármegye segéd- és kezelőszemélyzetének, valamint az egyéb kinevezett tisztviselők és szolgák február hónapi fizetését utalványozta. A vármegye többi tisztviselői, kik választás útján töltik be állá­sukat, ez alkalommal sem kapnak az állam­­pénztárból fizetést, ellenben a vármegye jóléti­ bizottsága gondoskodott arról, hogy ezek a tisztviselők is, úgy mint eddig, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank utján holnap reggel hiány nélkül megkapják a járandóságukat. Laszberg Rudolf gróf tegnap délelőtt Römer Róbert helyettes „főjegyzővel“ fölment a belügy­minisztériumba, hogy ott a pestmegyei állapotok­ról a szokásos jelentést megtegye. Laszberg távozása után a főispáni előszobába és a lépcső­ház felső részére kirendelt állandó rendőri őrséget is bevonták s ezentúl csak a vármegyeház kapu­­aljába kirendelt rendőrőrség marad meg éjjel­­nappal, a többi őrség csak akkor foglalja el helyét, ha Laszberg a megyeházán tartózkodik. A vármegyeházán különben ma is a szokott csend honol, csak a kivételes nősülési engede­­lemért folyamodók és az útlevelet sürgető felek tarkítják a vármegyeház folyosóit. A csanád­meg­yei erőszak­ Battonyáról jelenti tudósítónk: Ma reggel ér­kezett meg Makóról Szathmáry Mester Sándor kirendelt „főszolgabíró“ Daróczy aljegyző és 15 csendőr kíséretében. A kirendelt főszolgabíró és kísérői mellékutczákon mentek a főszolgabírói hivatalhoz, ahol nagy tömeg verődött össze. Mikor a főszolgabírói hivatalhoz értek, a tö­meg abszugolni kezdte őket, sőt záptojáso­kat is dobáltak feléjük. A hivatalos helyiségben Daróczy felszólította Petrovits h. főszolgabírót, hogy adja át a hivatalt a Cseresnyés főispán ál­tal kinevezett Szathmáry Mester Sándornak. Petrovits arra való hivatkozással, hogy Cseres­nyést a megye törvényes főispánjának el nem ismeri, kijelentette, hogy csak az erőszaknak en­ged. Daróczy ezután beszólította a künn várakozó csendőrtiszthelyettest, mint a kirendelt karhatalom parancsnokát, mire Petrovits távozott a hivatal­ból. "Vele együtt ott hagyták a hivatalt Szilágyi Kálmán tb. szolgabíró, Elesánszky Kázmér közigaz­gatási gyakornok és a hivatal többi alkalma­zottjai is Torda-Aranyos vármegye az ügyvivők ellen. Tordáról jelenti tudósítónk: Torda-Aranyos vármegye törvényhatósága ma délelőtt 9 órakor tartotta meg rendkívüli köz­gyűlését Betegh Miklós dr. alispán elnöklete alatt. A közgyűlés egész lefolyása impozáns mó­don lelkes és hazafias szellemű volt. Lovassy Andor főjegyző felolvasta a rendkívüli közgyű­lés határozatát megsemmisítő ügyvivői rendele­­tet, valamint ti belügyi ügyvivő leiratát, amely­ben a vármegye tisztviselőinek dotáczióját 1906. február 1-én megszünteti. Felszólalt Bethlen Ká­roly gróf, mint az alkotmányvédő bizottság elnöke, s kijelenti, hogy az alkotmányvédő bizottság a n­yilt közgyűlés színe előtt fejezi ki köszönetét Torda város és vármegye közönségének a me­gyei tisztviselők ügyében tanúsított támogatá­sáért. Örömmel jelentem — mondja Bethlen gróf hogy a legelső felszólítás mindenütt a leg­lelkesebb támogatásra talált. Csak két helyen nem. Ezek a gyászmagyarok a hajdani szabad­elvű párt letört alakjai, akiknek szereplése azon­ban a megyében rég letűnt. Jelenti továbbá az alkotmányvédő bizottság elnöke, hogy megálla.­ ­ "

Next