Magyarország, 1906. február (13. évfolyam, 28-52. szám)
1906-02-01 / 28. szám
if Budapest, 1906. csütörtök, február 1. 'A..........................................—— --------------------------------------------------------------------------------------------------------------"MAGYARORSZÁG sokra vonatkozó hiteles okmányok közzététele után meg fog semmisülni a szövetkezeti pártok ellen intézett minden alattomos és rosszakaratú támadás. Ki fog tűnni, hogy a koalíció nemcsak most, hanem valahányszor csak tárgyalásokba bocsátkoztak vele, mindig engedékeny volt és elment az előzékenységnek addig a határáig, amelyet a törvény állít fel.“ Közös minisztertanácskozás. Fejérváry báró, Vörös László, Feilisch Arthur báró és Popovics Sándor pénzügyi államtitkár holnap Bécsben lesznek, hol a kereskedelmi szerződések dolgában állítólag közös minisztertanácskozás lesz. A vármegyék és a közigazgatási bíróság. A vármegyék és a belügyi ügyvivő között felmerült vitás kérdésekből kifolyólag tudvalévően többrendbeli panasz ment a közigazgatási bírósághoz részben a vármegyék dotácziójának, részben a tisztviselők illetményeinek megvonása miatt. A legelső négy ilyen közjogi perben ma délelőtt döntött a közigazgatási bíróság első szenátusa Wekerle Sándor elnöklése mellett. A tanács tagjai: Jeszenszky Sándor, Szinyei-Merse József, Gózony László és Nagy János. Az első panaszt, amelynek Nagy János volt az előadója, Mészöly László dr. és több pestvármegyei tisztviselőtársa adták be. Azt panaszolják, hogy múlt év deczember hó elsején benyújtották a nyugtáikat az adóhivatalhoz, amely azonban illetményeiket nem folyósította azzal a megokolással, hogy a belügyvivő rendeletileg eltiltotta az illetmények utalványozását. A panasz kifejti, hogy az ügyvivőnek ez a rendelete törvénytelen, kéri ennélfogva a december havi illetmények megítélését A közigazgatási bíróság a panaszt, nyomban beérkezése után, közölte a belügyi ügyvivővel és a törvény értelmében nyilatkozattételre hívta fel őt. Az ügyvivő erre mellékelte a vármegyei dotácziót megvonó rendeletét, amely tudvalevőleg arra az álláspontra helyezkedett, hogy az önkéntes adókat be nem szolgáltató vármegyékkel szemben a kormány kénytelen az állami javadalmazást és ebből folyólag az illetmények kiutalását megszüntetni, mert a megcsökkent állami jövedelmek terhére nem vállalhat felelősséget a dotáczió folyósítására. Egyébiránt pedig kifogást emel a közigazgatási bíróság hatásköre ellen és kéri, hogy a bíróság mondja ki magát illetéktelennek. A bíróság rövid tanácskozás után hatáskörét a panasz tárgyában megállapította s erről a per ideiglenes felfüggesztése mellett értesíteni fogja a belügyvivőt. Megokolásában a közigazgatási bíróság kimondta, hogy a tisztviselők illetményeire vonatkozó igények érvényesítésének kérdése igenis hozzá tartozik, mégpedig a törvény világos rendelkezése alapján. Az a kérdés, vájjon a dotáczió megvonása jogszerű volt-e vagy sem, csak annyiban tartozik a közigazgatási bíróság hatáskörébe, amennyiben a tisztviselők igényeinek érvényesítését érinti. E panaszhoz teljesen hasonló Hervay István csanádmegyei alispán panasza, amelyet a közigazgatási bíróság az előbbenihez teljesen hasonló határozattal kísért. A másik két panasz, amelyeknek Gózony László volt a referense, az állami dotáczió megvonásának kérdését öleli föl Bars vármegye alispánja ugyanis panaszában törvénytelennek mondja az állami dotáczió megvonását s ugyanezt teszi Hont vármegye alispánja is. E panaszok ellen is hatásköri kifogást emelt a belügyminiszter. A közigazgatási bíróság kimondta, hogy a dotáczió megvonása dolgában tett panasz elbírálására csak annyiban illetékes, amennyiben a megvonás a tisztviselői illetményeket érinti, egyebekben a panaszt érdemi tárgyalás nélkül visszautasítja. Hasonló határozatot hozott a bíróság Hont vármegye alispánjának ugyanily irányú panaszára. A bíróság ezeket a határozatokat is közölni fogja a belügyvivővel. Felmentett főispán. A hivatalos lap mai száma közli Kemény Ákos báró kisküküllői főispán felmentését. Az erről szóló kézirat így hangzik: Magyar belügyminiszterem előterjesztésére Kemény Ákos bárót, Kisküküllő vármegye főispánját ezen állásától szolgálatai elismerése mellett saját kérelmére felmentem. Kelt Bécsben, 1906. évi január hó 28-án. Ferencz József s. k., Kristóffy József s. k. quise — oly szemtelenül és félelem nélkül állanak közöttünk. Milyen kihívóan néznek szét a világban! — Nem vettétek észre — szól egy fiatal marquise — a mi úrnőnk az útonlött bourgeois és parasztalakokat valósággal elénk helyezi. Mily szerénytelenül foglalt helyet az a kis táncosnő a comtesse O’Brien előtt. Nem hittem, hogy a comtesse dédanyja megengedte volna, hogy a czipőihez is hozzányúljon. — Úgy vettem észre, — szól ismét az idős marquise — a mi úrnőnk már egészen háttérbe szorít minket. Múltkor új alakok érkeztek, ah, nem a mi körünkből! Mindmegannyi piros képű, élénk színű, nem tudom, kit és mit ábrázoló kis figura. A mi úrnőnk minket hátrább állított és őket az előtérben helyezte el. Jól hallottam, amint azt mondta róluk: „Modernek.“ Ez a „modernek“, ez fog minket tönkretenni, meglátjátok. — Ezt nem tűrhetjük, ez elnyomatás reánk nézve, tennünk kell valamit ! — hallatszik minden oldalról. — Uraim! — szól egy fiatal marquis — ha ez tovább így megy, a csőcselék szemtelensége annyira fog fokozódni, hogy velünk bizalmas társalgásba merészkednek bocsátkozni. — Isten ments! — kiáltják a többiek. — Sőt nekünk kezet fognak nyújtani és hölgyeinknek udvarolni merészkednek. — Borzasztó! — Bizalmaskodásukat csakhamar azon kívánságuk, jobban mondva követelésük fogja fölváltani, hogy magunkat velük egyenrangúaknak tekintsük. — Lehetetlen! Az útonjöttek legelőkelőbb helyeinkről fognak, leszorítani. — A tolakodók! — Hogy mindezt megakadályozzuk és kis birodalmunkat megtisztítsuk ezen gyülevész népségtől, azt proponálom: állítsuk vissza a császárságot és vele együtt a régi állapotokat. ■— Éljen az eszme! Állítsuk vissza a császárságot és vele együtt a régi állapotokat. Vive le roi! — kiáltják kórusban. A mellékszobában hirtelen feltárul az ajtó, vidám nevetés hallatszik és a zongorán a Marseillaise erős hangjai szólalnak meg. — A forradalom ! Meneküljünk! — kiáltják ijedten a marquise-ok és marquis-k és rémülten igyekeznek vissza helyeikre. A kis étagére előtt, ahová fel akarnak kapaszkodni, a hölgyek az ijedtségtől ájultan esnek össze, a gavallérok az eszeveszett rohanásban szintén elesnek, ki-ki a karját, lábát vagy éppen a nyakát szegve. És az öreg colonel gipszes karja ! Egészen az ablakig gurult. A kis bondokban az úrnő a zongora hangjaira felébredt, fölcsavarta a villanyt és amint az étagére felé közeledett, felkiáltott : — Ni lám, a miss, az a gonosz angoramacska ismét az étagérera ugrott és leverte a kis franczia figurákat. Milyen kár, hogy valamennyi összetörött! Most már nem állíthatom vissza az étagérere. Mari ! — szól a szobalánynak — rakja őket össze egy kosárba és vigye a lomtárba. A nemzeti ellenállás. Budapest, január 31. Pest vármegye. Ma érkezett le Pest vármegye székházára Kristóffy József belügyi ügyvivőnek II. ügyosztálya) 5712. számú rendelete, melyben megsemmisíti a folyó évi január hó 8-án a Saskörben folytatólagosan megtartott vármegyei közgyűlés határozatait. A rendelet szerint a belügyminiszter a pest megyei bizottsági tagok által a vármegyei közgyűlés után a Saskör helyiségében folytatott tanácskozást törvényesnek el nem ismeri és ha azon bárminő határozat hozatott volna, azt törvénytelennek és semmisnek nyilvánítja. Tegnap érkezett le a Pest vármegye székházában elhelyezett állampénztárhoz Kristóffy József utalványozó rendelete, melyben a vármegye segéd- és kezelőszemélyzetének, valamint az egyéb kinevezett tisztviselők és szolgák február hónapi fizetését utalványozta. A vármegye többi tisztviselői, kik választás útján töltik be állásukat, ez alkalommal sem kapnak az állampénztárból fizetést, ellenben a vármegye jóléti bizottsága gondoskodott arról, hogy ezek a tisztviselők is, úgy mint eddig, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank utján holnap reggel hiány nélkül megkapják a járandóságukat. Laszberg Rudolf gróf tegnap délelőtt Römer Róbert helyettes „főjegyzővel“ fölment a belügyminisztériumba, hogy ott a pestmegyei állapotokról a szokásos jelentést megtegye. Laszberg távozása után a főispáni előszobába és a lépcsőház felső részére kirendelt állandó rendőri őrséget is bevonták s ezentúl csak a vármegyeház kapualjába kirendelt rendőrőrség marad meg éjjelnappal, a többi őrség csak akkor foglalja el helyét, ha Laszberg a megyeházán tartózkodik. A vármegyeházán különben ma is a szokott csend honol, csak a kivételes nősülési engedelemért folyamodók és az útlevelet sürgető felek tarkítják a vármegyeház folyosóit. A csanádmegyei erőszak Battonyáról jelenti tudósítónk: Ma reggel érkezett meg Makóról Szathmáry Mester Sándor kirendelt „főszolgabíró“ Daróczy aljegyző és 15 csendőr kíséretében. A kirendelt főszolgabíró és kísérői mellékutczákon mentek a főszolgabírói hivatalhoz, ahol nagy tömeg verődött össze. Mikor a főszolgabírói hivatalhoz értek, a tömeg abszugolni kezdte őket, sőt záptojásokat is dobáltak feléjük. A hivatalos helyiségben Daróczy felszólította Petrovits h. főszolgabírót, hogy adja át a hivatalt a Cseresnyés főispán által kinevezett Szathmáry Mester Sándornak. Petrovits arra való hivatkozással, hogy Cseresnyést a megye törvényes főispánjának el nem ismeri, kijelentette, hogy csak az erőszaknak enged. Daróczy ezután beszólította a künn várakozó csendőrtiszthelyettest, mint a kirendelt karhatalom parancsnokát, mire Petrovits távozott a hivatalból. "Vele együtt ott hagyták a hivatalt Szilágyi Kálmán tb. szolgabíró, Elesánszky Kázmér közigazgatási gyakornok és a hivatal többi alkalmazottjai is Torda-Aranyos vármegye az ügyvivők ellen. Tordáról jelenti tudósítónk: Torda-Aranyos vármegye törvényhatósága ma délelőtt 9 órakor tartotta meg rendkívüli közgyűlését Betegh Miklós dr. alispán elnöklete alatt. A közgyűlés egész lefolyása impozáns módon lelkes és hazafias szellemű volt. Lovassy Andor főjegyző felolvasta a rendkívüli közgyűlés határozatát megsemmisítő ügyvivői rendeletet, valamint ti belügyi ügyvivő leiratát, amelyben a vármegye tisztviselőinek dotáczióját 1906. február 1-én megszünteti. Felszólalt Bethlen Károly gróf, mint az alkotmányvédő bizottság elnöke, s kijelenti, hogy az alkotmányvédő bizottság a nyilt közgyűlés színe előtt fejezi ki köszönetét Torda város és vármegye közönségének a megyei tisztviselők ügyében tanúsított támogatásáért. Örömmel jelentem — mondja Bethlen gróf hogy a legelső felszólítás mindenütt a leglelkesebb támogatásra talált. Csak két helyen nem. Ezek a gyászmagyarok a hajdani szabadelvű párt letört alakjai, akiknek szereplése azonban a megyében rég letűnt. Jelenti továbbá az alkotmányvédő bizottság elnöke, hogy megálla. "