Magyarország, 1907. október (14. évfolyam, 233-258. szám)

1907-10-26 / 254. szám

Budapréser, TV7. szom­1­at, otóber 26.­ ­ Birmingham, október 25. (Alabama.) A szö­vetségi bíróságnál ma csődöt kértek a 25 m­illió dollárnyi tőke felett rendelkező Southern Steel Co. ellen. Állami kedvezmény. A kereskedelemügyi mi­niszter a pénzügyminisztérium vezetésével megbí­zott miniszterelnök hozzájárulásával az 1907. évi III. tcz. alapján, az 1899. évi XLIX. tcz.-ben meg­határozva volt állami kedvezményeket az első ma­gyar lakatos és lemezárugyár egri czég gyártele­pének kávédarálókat és műkörlőket előállító üzem­ágai részére 1906. évi január 1-től számítandó 5 (öt) évre engedélyezte. A szerb kereskedelmi tárgyalások­ Béc­s­ből jelentik, hogy tegnap délután a külügyminisz­tériumban ismét megkezdték az osztrák-magyar és szerb kiküldöttek a kereskedelmi szerződések tár­gyalását Három és fél órás tanácskozás folyamán az esetleges szerződéskötésre vonatkozó nézeteiket adták elő a kiküldöttek. Pacsa szerb minisztert holnap reggelre várják. Az 5 megérkezése után fog­ják megállapítani a tárgyalások folytatásának idő­pontját. A tárgyaláson mindeneket.Itt röviden össze­foglalták az előző konferencziák eredményeit s meg­állapították azokat a pontozatokat, amelyekre nézve megegyezés történt. Ezután a szerb kiküldöttek az élőállatok behozatalának kérdését hozták szóba s ismételten kifejezést adtak abbeli óhajuknak, hogy élőállatok behozatalára nézve bizonyos kontin­gens állapíttassák meg Szerbia részére. Úgy az osztrák, mint a magyar résztvevők egybehangzólag kijelentették, hogy élőállatok behozatalá­nak megengedése kizárt dolog. Ezzel a tárgyalás, 2 órás tanácskozás után véget ért. A szerb delegátusok­ kijelentették, hogy a tárgyalások ed­digi eredményeinek megfelelő további intstrukc­ió­­kat fognak az itt időző Pacsu minisztertől kérni.­­A tanácskozásokat holnap vagy holnapután foly­tatják. 1 I­­ 11 U1 ipari alapítások. Németbogsánban 700.000 korona befektetéssel fadesztiláló gyár létesül. — Tégla- és Tűzálló Agyag­gyár EL­T. czég alatt Köpeczen r.-t. ala­kult. — Sopronban nagyobb vasöntőgyárat terveznek. — Törökszentmiklós köz­ség elhatározta, hogy téglagyárát kibővíti és gépüzemre rendezi be. — Nagyszenfiba­t­o­n téglagyári részvénytársaság alakul. — Alsó­­kub­inban 400.000 korona tőkével «Árvai Fűrésztelep- és Aczélgyár» cz.cg alatt vállalat alakult, mely egyúttal a várost elektromos köz­világítással is el fogja látni. Romániai határszéli bárcsáti fogaltatás. A Romániában nagyobb mérvben fellépett ragadós száj- és körömfájás behurczolásának megakadályo­zása végett a földmivelésügyi minis­ter még folyó évi május hóban a romániai határszéli legeltetési forgalmat ideiglenesen megtiltotta. Ezen tilalmat an­nak idején minden átmenet nélkül késedelem nélkül kellett elrendelni, ennek következtében egyes román határmenti magyarországi községek lakóit, kik Ro­mániában szoktak legeltetni, ezen­­intézkedés hát­rányosan érintett. Ennek folytán számos oldalról lazít­ó kérést intézték a földművelésügyi miniszterhez, hogy az elrendelt határzárt szüntesse meg. A föld­mivelésügyi miniszter a helyszíni viszonyok tanul­mányozása és az érdekeltek meghallgatása, után az általa kiadott időleges tilalmat továbbra is vál­tozatlanul fent­a­r­tani határozta. Sőt, hogy hasonló esetek többé ne ismétlődhessenek, a földmivelésügyi miniszter előterjesztésére a pénz­ügyminiszter a kihajtást, illetőleg a ki­hajtásra vonatkozó bárczák kiállítását is, to­vábbi intézkedésig megszüntette. A­mi már a határszélen hetek óta veszteglő honi bárézás, kérődző állatokat illeti, tekintve az ott előállott le­hetetlen állapotokat, a földmivelésügyi miniszter rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben szigorú óvó rendszabályok betartása mellett és­­a helyi contu­­itracia elvének feltétele alatt kivételképpen hajlandó megengedni, hogy ezen honi kérődző állatok no­vember 30-i­g hazahajthatók legyenek. A bebo­csátás kizárólag a m. kir. belépő állo­má­sokon át és csak határszéli vármegyék területére történhetik; a bebocsátandó ál­latok, az ottani m. kir. állatorvosok által egyen­­k­é­n­t megvizsgáltatnak és számbavételek, ezen vizs­gálat után honi származásúnak ,és feltétlenül egészségesnek bizonyult állatok ható­sági kísérettel felek által előre megjelölt községekbe _ 1- 1_---1- 1 J------5— 1 * • * * x l.i állanak és az illetékes járási m. kir. állatorvos által 14 napig megfigyelés alá vétetnek. E­en intéz­kedés végrehajtásával s a szükséges állategészség­ügyi ellenőrzéssel Jakab Lászlót, a kolozsvári ál­lategészségügyi felügyelőt bizták meg s az érde­kelt vármegyék főispánjait ,és alispánjait felkérték, hogy nevezett felügyelőt ezen kiválóan fontos mű­ködésben támogassák és a kikötött feltételek­ szoros betartását a maguk hatáskörében is szigorúan ellen­őrizzék. .... . x­­ Országos Iparegyesü­let. Az Országos Ipar­­egyesület összes szakosztályai hétfőn folyó évi október hó 28-án, d. u. 6 órakor, az egyesület helyiségében (VI. ker., Gróf Zichy Jenő­ utcza 4. sz. I. em.) ülést tartanak. A napi­rend tárgya: Egy szakegyesület javaslata a kitartó munkások rendszeres ju­talmazása tárgyában. (Előadó: Ge­l­­l­é­r­i Mór igazgató.) Törvényjavaslat a e~3v . Ikcsetokről- A szövetkezetek reformja régóta égető szüksége a hitelügynek. Legjobban bizonyítják ezt azok az ese­mények, amelyek néhány hónap óta a szövetkezetek romlását előidézték, s amelyek erősen kompromi­­tálták a szövetkezeti intézményt. Régóta sürgetjük a szövetkezetek ügykezelésének törvény útján való rendezését, ,de sürgette azoknak érdeke is, akik a szövetkezeteknél jelenleg divó rendszer­nek súlyos anyagi kárát vallották. Évek előtt már munkába vették a szövetkezetekre vonatkozó tör­vényt s illetékes helyről bírálatok, vélemények ké­szültek a törvény tervezetéről s Günther Antal igazságügyminiszter megbízásából Nagy Ferencz orsz. képviselő elkészítette a törvényjavaslatot az 1904-iki évi tervezetre adott vélemények és bírá­latok alapján.­­­M­­ A tervezet intézkedései, nem a szövetkezetek tel­jes rendszerváltoztatását, hanem a kereskedelmi törvényben kontemplált rendszer megfelelő szigo­rítását czélozzák. Lehetetlenné igyekszik tenni a tervezet azt, hogy egyesek a jótékonyság ezégére alatt működő szövetkezetek köpönyege alatt a kis­embereket kifoszszák és magát a szövetkezeti esz­mét gyűlöletessé tegyék. A tervezet meghatározza, hogy szövetkezetet csakis bizonyos jogi személyek és kifogástalan múltú és erkölcsű magyar honpolgárok alapí­hatnak, akik vagyonukig felelősek minden kárért, amit mulasz­tásukkal vagy valótlan közléseikkel a­ szövetkezeti tagoknak okoztak. Külföldi szövetkezetek üzletüket az országban fióktelepek, ügynökségek vagy más­nemű állandó képviselet útján nem folytathatják. Hitelszövetkezet tagja csak az lehet, aki annak kerületében állandóan lakik, vagy­­ott ingatlannal bír. A belépés elfogadása iránt az igazgatóságnak 30 n­ap alatt határoznia kell, máskülönben a belépési nyilatkozat többé nem kötelező. A befizetések el­mulasztása miatt a r­ár teljesített befizetések el­vesztése ki nem mondható, a késedelmi kamat pedig legföljebb 5 százalék lehet. Egy üzletrész nem lehet nagyobb 100 koronánál, kivéve a megyei, kerületi vagy országos szövetkezeteket. Az üzletrészek után k­amat nincs. Osztalék gyanánt 5 százaléknál nagyobb összeget fizetni nem szabad. A veszteség a tarta­lékalapból fedezendő. A tagok a szövetkezet kötele­zettségeiért­­ vagy egészben, vagy korlátoltan fele­lősek, de a hitelezők követelései ellenében csak csőd esetén. A kilépés négy heti felmondáshoz van kötve. A tagot csak a közgyűlés, vagy az igazgatóság kétharmad többsége zárhatja ki, a felügyelő-bizott­ság hozzájárulásával. Az üzletrész kifizetése csak az üzleti év befejezésétől számított hat hónap után történhet. Az üzletrészek átruházhatók. Az ügyvitelről szóló fejezet szerint a szövetke­zetek rendes c­éljuk mellett más alkalmi ügyleteket is köthetnek, ha az alapszabályok megengedik. Ki­vételt képeznek a hitel- és fogyasztási szövetkeze­tek, amelyek elfogadhatnak ugyan betéteket nem tagoktól is, de csak olyan összegben, amely az üzletrészek és a tartalékalap ötszörösét meg nem haladja. A fogyasztási szövetkezetek nem tagoknak csak akkor adhatnak el, ha azon a helyen más nyílt üzlet nincsen. Az alapszabályokban az egyes tagnak nyújtható legmagasabb hitel meghatáro­zandó. Három hónapnál hosszabb időre rendes szük­séglet tárgyát képező árukat nem szabad hitelezni, csak kivételképp. A tagoknak adott kölcsön után 8 százaléknál nagyobb évi kamat nem szedhető és ki sem köthető. A 8 hulladék is csak a valóság s tartozás után jár. Negyedévnél hosszabb időre ka­matot levonni nem szabad, a bélyegen és leg­­fölebb évi 2 százalékos kezelési költségen kívül más mellékilleték fel nem számítható. Ügynökök útján, vagy kölcsönigéret hirdetése által tagokat szerezni nem szabad és közvetítési jutalékot sem a tagok, sem a szövetkezet terhére nem szabad szedni. A törvényjavaslat tervezet többi fejezete a szö­vetkezetek alakítását, a közgyűlést, az igazgató­gálatot, a felosztást a büntető határozatokat és az átmeneti intézkedéseket tárgyalja. A szárazság- Magyar-Kanizsáról írják: Ember­­emlékezet óta nem volt olyan hosszantartó száraz­ság, mint most, úgy, hogy a föld olyan kemény, hogy alig lehet szántani. A marhalegelők teljesen ki vannak sülve és a kutakból a viz kiapadt­ — Újradnáról jelentik. A hónapok óta tartó száraz­ság egyre nagyobb veszedelemmel fenyeget. A kutak és apróbb patakokból a viz kiapadt. A legelő tel­jesen le van isrülve. Ha késik az eső, még a fa­­gyökér is kisül és a hegyvidék egyedüli jövedel­met nyújtó marhaállománya pusztulásra jut. ■A pécsi kereskedelmi és iparkamara új alelnöke. A kereskedelemügyi miniszter Füch­ss Arnold borkereskedőnek a pécsi kereskedelmi és iparkamara alelnökévé történt megválasztását meg­erősítette. A gerscei hizlalás. Bäcker György, a kőbá­nyai sertéshizlaló telepek intézője a sertéshizlalás terén hosszú éveken át szerzett tapasztalatait könyvbe foglalja össze. A könyv a sertéshizlalást tárgyalja, különös tekintettel a sertésvészre s a szerzőnek összes, erre vonatkozó figyelemreméltó kísérleteivel foglalkozik. Bäcker szerint a sertés­vész ellen a legsikeresebben az­al védekezhetünk, ha a beltenyésztés elhagyásával, vérfrissítéssel, ok­szerű neveléssel és rendkívüli tisztasággal űzzük a sertéstenyésztést. A sertéésvé­r gyógykezelése az­ért maradt eddigelé meddő,mivel a sertéstenyész­tés, nevelés és hizlalás terén nem történtek meg a szükséges változtatások. A szerző tapasztalatai­nak eredményeként azt állítja, hogy a sertésvész csakis a gyenge szervezetű s nem rendes módon tartott sertéseken tud. Uralkodni vagyis a serté­seket addig nem szabad erős hizlalásnak alávetni, míg azok teljesen ki nem fejlődtek. A könyv füg­gelékében néhány szó van az angol hússertés-te­nyésztés további fejlesztéséről. A kiváló gonddal megirt s gyakorlati Útmutatóul is szolgálható év­könyv a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének ki­adványában jelent meg. Ar a két korona. Vásártartási engedély. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a Máramaros vármegye területéhez tartozó Husit községben a folyó évi október 7. és 8-ikára esett, de elmaradt országos állat- és kirakóvásár helyett október 30. é­s 31-én pótkirakó-vásár tartassák. Új postahivatal és ügynökségek. A kassai posta- és távírda igazgatóság közhírré teszi, hogy Bor­sod vármegye Hódoscsépán­y községében 1­907. évi november 1-én postahivatal lép életbe Kézbesí­tési kerületébe Hódoscsépány községen kivül Kovács­­bükke és Somsály telepek tartoznak ,­­ továbbá köz­hir­ré teszi, hogy a Borsod vármegye területén fekvő M­e­z­ő­n­a­g­y­m­i­h­á­l­y községben 1997. évi novem­ber 1-én postai ügynökség lép életbe, a postai ügy­nökség kézbesítési köre Mezőnagymihály községen kívül más községre nem terjed ki A postai ügynök­ség leszámolás, ellenőrzés és felügyelet tekintetében­ a mezőkeresztesi posta- és távirdahivatalhoz fog tar­tozni ; a nagyváradi posta- és távirdam­ozgatósáág köz­hírré teszi, hogy Arad vármegyében Nadab község­ben Nadab elnevezéssel 1907. évi november­­­én postai ügynökség lép életbe, a postai ügynökség kéz­besítési köre Nadab és Csintye községre. Dohányos, Kurtító­ja, Horgostó, Irtás, Karaites, Kisér, Sásér, Som­­hid és Som­or pusztára illetőleg majorra és a nadabi vízimalomra terjed ki; a postai ügynökség leszámolás, ellenőrzés és felügyelet tekintetében a kisjenői posta- és távirda hivatalhoz tartozik ; a soproni posta- és távirdaigazgatóság közhírré teszi, hogy a Vas vármegyében fekvő Ólad községben 1907. évi november 11-én postai ügynökség lép életbe, a postai ügynökség kézbesítési körét Ólad község képezi; le­számolás és ellenőrzés tekintetében a szombathelyi 2. sz. postahivatalhoz tartozik. Vásárcsarnok. (A „Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete" jelentésű a „Magyarország" ré­­szére október 25-én). A már némileg hűvösebbre for­dult időjárás folytán a kereslet bár kedvezőbb a fel­hozatalok azonban még mindig szűk keretek között mozognak. Ajánljuk ennélfogva az érdekelteknek a vágott baromfi, hús és vad fokozottabb felküldését, miután eléggé szilárd árak mellett azok jól értékesít­­h­etők. A vaj és túró kereslete némileg szintén javult. Különösen ajánlhatjuk a tojás nagyobb mérvű felkül­dését, miután ezen czikk jelenleg igen magas árak mellett könnyen talál vevőt. Mai árak : Húsnemű­ek: Helybeli marhahús hátulja 128— 140 K, eleje 110—120 K, vidéki borjú bőrben, hosszan mérve, súlylevonás nélkül 100—116 K, hely­beli borjúhús 120.-----136.— K, sertéshús szalonnával 116. —128.— K, lehúzott sertés 130.-----186.— K, szalonna friss 140.-----160.— K, szalonna sózott 136.------140.— K, szalonna füstölt 148.-----152.— IC, olvasz­tani való 140.--------144.— K, háj 150.------156.— K, sertészsír 152.-----156.— K, mind métermázsán­kint. Füstöl­thus (vidéki) 1.20—1.60 K, hazai sonka 1.80—2.— K, magyar szalámi 4.——4.40 K, nyári szalámi 1.28—1.40 K, kg.­kint. Vad: Őz 1.60—1.80 K, szarvas 0.70— 0.90 K, dám­vad 0.80—0.90 K, vaddisznó 0.70—0.90 K, k­g.­­kint, egészben. Nyúl nagy 2.80—3.— K, nyúl süldő 1.60—2.— K, fogoly 1.-----1.20 K, fáczán 2.40—3.— K­ .1-----v.— magyarország 17

Next