Magyarország, 1910. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1910-01-01 / 1. szám
Budapest, TEmx szombat, fanyar T. MAGYARORSZArt amely őt a miniszterelnökséghez köti, el ne szakítsa. Pártja nincs. Programmja nemcsak nem fedi a képviselőhöz többségének, a függetlenségi pártoknak programmját, de azzal homlokegyenest ellentétben áll. A nemzet ragaszkodik a gazdasági önállóság követeléséhez! A midőn erős küzdelmet folytat e jogának érvényesítéséért, ugyanakkor Wekerle, csakhogy a bécsi körök kedvét megnyerje, az önálló bank és a külön vámterület ellen a gazdasági közösség mellett száll fákra. Ekként érte el a Wekerle-kormány azt a rekordot, amelyhez hasonló példa a parlamentarizmus történetében nincs. Kilencz hónap óta ügyvivősködnek mint lemondott miniszterek, s most még az exlex is helyükön találja. És már a Wekerléhez közelálló lapok újra pedzik, hogy ő a jövő embere. Negyedféléves kormányzata alatt oly sok politikai érdemet szerzett; igaz, hogy nem az ország, de saját miniszterelnöksége megmentése érdekében, méltányos tehát, ha továbbra is ő marad az ország élén. Egyelőre azonban teljes cinizmussal evez az exlex-állapot zavaros vizein. Törvényes felhatalmazás nélkül utalványom még a közös költségeket is. Heteken keresztül napról-napra Szemére hányták a függetlenségi pártnak, hogy egy, dátum kedvéért, egy kalendáriumiterminusért folytatja a küzdelmet s viszi «fejjel a falnak a nemzetet». Hát ezt a vádat igazságának tudatában könnyen elviselte a párt. Hiszen aki komolyan és csántán kívánja az önálló bankot, az ennek megvalósításáról dátum és terminus nélkül nem beszélhet. A törvény szerint 1910. deczember 31-én lejár a közös bank szabadalma, a nemzetnek dönteni kell tehát, hogy meghosszabbítani kívánja-e ezt a szabadalmát, avagy felállítaná az önálló bankot. Állást kell foglalni abba a tekintetben, hogy a törvény által megállapított határnapon mily rendelkezést akar. Nem hajánál előrántott kalendárium dátum tehát 1911. évi január elseje, hanem az a nap, amelyen az önálló bank törvény szerint felüllítható. Mert hiába hirdetjük, hogy akarjuk az önálló bankot, ha ezzel cselekedetünk ellentétben áll. Ha a közös bank szabadalmát meghosszabbítjuk, Ugyan bizony ki veheti komolynak és őszintének az önálló bank melletti álláspontunkat? Még ha a törvénydátum helyett törvényesen állapítana meg a törvényhozás egy másik igen rövid idő alatt bekövetkező dátumot, amelyre az önálló bank felállítása intézményes garanciákkal biztosíttatnék, még ez esetben sem lehetne az anynyira támadott dátumkérdést mellőzni. Nyilvánvaló tehát, hogy terminus nélkül önálló bank felállításáról nem lehet szó. Az önálló banknak terminus nélkül való követelése egyenes feladása magának a követelésnek. Most azután, a Justh Gyula kihallgatása alkalmával, kiderült, hogy Wekerle következetes kapacitáczója folytán nem is a dátumkérdésről, hanem magáról az önálló bank elvi kérdéséről van szó. A király nem az 1911. évi január hó elsejei dátummal szemben foglal el elutasító magatartást, hanem magával az önálló bank elvével szemben. Sőt azt az általános elvet, amely a gazdasági önállóság fogalmában rejlik, «monarchikus és dinasztikus» szempontokból a Wekerle gyönyörűséges érvelése alapján elfogadhatatlanoknak jelezte. A királyi tagadás tehát nem a dátumot, hanem a nemzet törvényes jogát a maga egészében teszi iluzóriussá. Ezek után lehet-e függetlenségi politikának nevezni i azt a politikát, mely a jognak, törvénynek egyszerű felrúgásába «dátum-kérdés» jelszava mellett belenyugodni hajlandó? " A pártok köréből. Lukács László ma megkezdte a többi pártokkal is érdemleges tanácskozásait. Elsősorban Andrássy Gyula grófot kereste fel ma délelőtt, majd később Kossuth Ferencet látogatta meg. Lukács László a legközelebbi napokban befejezi tanácskozásait és azután jelentést tesz az újév első napjaiban él járásáról az uralkodónak. Politikai körökben nem tartják valószínűnek, hogy Lukács megegyezésre jusson a koalícióban levő pártokkal. Most, hogy Justh az uralkodó kijelentései folytán megszakította a tárgyalásokat, az az általános felfogás, hogy valamit átmenetírneknevezett kormány jön, talán Khuen-Héderváry alatt, amely a választásokat fogja haladéktalanul megejteni, Khuen-Héderváry hir szerint összeköttetéseketkeres Kossuthékkal és Tisza Istvánt is belevonná a kísérletezésbe. •Justh bátorés férfias fellépése nemcsak a függetlenségi pártban, de, el lehet mondani, az egész országban, mély benyomást tett. Végre igazán akadnak férfiak, akik megállják helyüket és meg nem inognak semmiféle uralkodói kegy és kívánalom előtt A koalicciós lapokban is elhallgatott egyszerre minden rágalom, Jes Jush példátnyújtó hazafias fellépésének láttára még ezek sem tudnak semmiféle gráncsoskodásba kezdeni. Legfeljebb azt hangoztatják most, hogy íme, már Justh is hallhatta a király szájából, hogy nem hajlandó az önálló bankot megadni Ezt már Kossuth is hallotta, azért mondotta, hogy nem lehet a bankot megcsinálni ! . Igaz, hogy, Kossuth is hallotta ezt a királytól, csak a király nem hallotta még egyetlen politikustól sem eddig, hogy, ha pedig a király ellenáll a nemzet jogainak, akkor ő tisztelettel ellenzékbe fog menni. Akiezt hirdette, az, sajnos, nem váltotta be ígéretét, hanem bank nélkül, gazdasági önállóság nélkül, kész volt a közösbankos politikusokkal szövetkezni és a közös bank szabadalmának meghosszabbítására vállalkozni. " Justh helyt áll kijelentéséért, és minthogy az Uralkodó ellenzésének semmi törvényes alapja nincs, kész az önálló nemzeti bankért pártjával együtt a parlamenti küzdelmet teljes erővel fölvenni. Az egész függetlenségi párt lelkesülten megy bele ebbe a küzdelembe. Nemsokára megindul a felirati vita a Házban, azután pedig az ország különböző részeiben kezdetét veszi az agitáczió az önálló nemzeti bankért. Úgy Justh, mint a párt lelkes táborkára örömmel vesz részt ebben az agitácziós munkában.__, habár hóhér tortúrája vár rá, nem mondja ki, hogy nálam volt azon éjszaka, mikor elfogták. — Hát ha nem akar vallani, majd elmondom én az egész casust főbíró uramnak. Szeretlek, édes fiam, hiszegyetlen gyermekem vagy, de inkább lássalak bűnöd miatt a börtönben, hogysem nevemre gyalázat essék. És ezzel kiment a szobából Bonczosné nagyasszonyom és elrejtőzvén a kamrába, keservesen siratta a fia esetét. A viezentállus amúgy lázasan, hirtelen felöltözködött, magához vette megtakarított pénzét és elment a háztól, nem szólva senkinek. Estefelé aztán bement a városházára a karéterekben levő foglyokat megnézni. Az öreg Lajtos tömlőcztartót csakhamar eltávolította valami megbízással és maga vén ember odajárt, a vicsfenótárat’S bement a Bokros Anna börtönébe, és a leányt kézenfogva, kinyitotta a városház északi kapuját, kivezette az utczára, ahol már egy kocsi várakozott rájuk. László hirtelen felugrott a kocsira, a lovak közé vágott, melyivel szélsebesen rohantak a hosszupályi öt felé. Lajtos uram csak másnap vette észre, hogy kirepült a madár a fogházból. Az eset természetesen nagy port vert fel a városban, főleg hogy nyilvánvaló lett a ráczenetárius eltűnése is. Pető Mihály, a tolvaj, a lift meghallván, fel- Imró uram elé vezettette magát és nagy esküvésekkel állította, hogy a leányzót akkori látta először, mikor elfogták őket,, soha nemi beszélt vele és hogy gonosz életet folytattak volna, ezt csakis valami nagy ellensége foghatta a leányra. Vallód be bűnödet, a hóhér ki fogja venni belőled... . «— Néma leszek, mint a sir — felelé lángoló arczczal a leány. — Elvehetek' életemet, de hogy hol Voltam azon éjszaka, mikor a város Cselédei elfogtak, nem fogom megmondani. ... És a leányt elvezették a hajdúk a «kétajtaju tömlöczbe», mígnem deliberálnának felette.... Amint a leány kiment, felállott Aszalós Gergely szenátor uram és imigyen szólt. •— Propter feste javallom, hogy ez a casus halasztódjék el a szent, ünnepek Után, nehogy a torturázás a béke napjaiban a lakoságot megbotránkoztassa. Item a többi bűnösöket; verje ki a hóhér, a leányzó pedig maradjon a garcerbe... — Rece! — felelték unanima voce a szenátorok, mire felbiró uram enunciálta a deliberatumot... , Boncsos Kis László, a Ttt szenótárius, fellélegzett, mikor a szenátorok kivonultek a teremből. Sietve elzárta a protokollumot és kiment az utczára, hogy forró fejét lehűtse a hűvös levegőn. Mikor este hazament sápadtan,dideregve, U2 édes szülőanyja majd halálra vált ijedtében. A fiú azonban azt mondta, hogy nincs semmibaja, pedig teste, lelke agyon volt gyötörve. Bonczosné nagyasszonyom nyomban bort forralt, bőven telerakva azt szekfaszeggel és jóféle borssal. Ez gyógyította meg Istenbenelpihent apádat is, mondogató az aggódó anya és László nem akarván ellenkezni az anyai gyöngédséggel, egy hajtásra megitta az egész csupor italt.r L ^tn^Bg^*KaaLaiPa^P?SlB^!,l,,BMIIBrT*^'-Mir ~ L Uj umxfcaantg ■ *** A viczenótáriust egész éjjel lázas, álom gyötörte. Az édesanyja ott virrasztott felette és amint pátymállott, nyomban elküldött a felcserért, aki midőn negnézte a beteget, aggódva csóválta a fejét. Majd mellkatinát preskridván, azzal ment el, hogy délfelé ismét betekinti a beteghez. ...Aztán, amint a nagyasszony a beteg kezét fogta, felnézett rá László és csendesen igy kezdettbeszélni : — Édes, jó szülőanyám ! Hagyjon kegyelmed engem meghalni, szörnyűséges az én lekem fájdalma. Szeretem Botora Annát, aki most nagy casusfea esett és a tümlöczben ül. Fehér Andrásékkal Volt a múlt este és a város cselffei hazamentében detoneálták valami rablókkal. Igazat beszélt, mikor tagadta, hogy részes a tolvajlésbfm, és nem akarta kivallani felbírő uram faggatására, hogy azon éjjel velem beszélgetett.. Hóhér tortúrája alá fogják adni, megegtífolják, nevét meggyalázzák csak azért, mert engem szeret... — Mit cselekedtél, én ,szerencsétlen gyermekem? Hát való igaz, amit az emberek suttogtak, hogy te ezt 3 ezeda pemónát szereted... •? Világ csúfjává leszünk, becsületes, tiszte nevünk bemocskolva és mindez az érte az utszéli leányért, akinek se becsülete, se tisztesságo nincs , a városban ... — Ne bántsa irigyelmed a leányt. Becsületesebb az, mint akik kényesen járnak a városban. Nincs egyéb bűne, csak az, hogy szeret. Gonosz asszonyi nyelvek fogták rá, hogy a Petőfiú szeretője, pedig talán nem is ismeriezt a notórius tolvajt. Jó lelkét mutatja, hogy 3