Magyarország, 1911. április (18. évfolyam, 77-102. szám)
1911-04-13 / 87. szám
10 S Erdély császári és királyi udvari fényképész m'forme IV. kerület, Semmelweis* utcza 2. szám (a Kossuth Lajos-utcza sarkán). Platinképek, akvarell- és olajfestmények bármily kis fénykép után. Felvételek minden időben. Telefon. Lifts Diana ecadorszesz a leghatásosabb háziszer mindenütt kapható 44 fillérért. x Nemesi czimereket készít, régi és lyukas képeket restaurál Linhart Vilmos színházi festő és diszió. Budapest telefon PB—83. x Nem titok, hogy a Földes-féle Margit-kréme a legmodernebb és leghatásosabb szépiifiszer. Vegytiszta és ártalmatlan. Tégelyes korona a gyógyárakban x A Riegner-féle tokaji duna-vaszpor valódi 5 puttonos tokaji borból készül és hatása biztos x Gyermekkocsik, princzessz- és sportkocsik, szab. gyermekszékek, kerti bútorok, utazókosarak és papírkosarak legszebb kivitelben kaphatók Rákóczi - út 6., bazár-udvarban, 24. boltszám, Thonet-fél© hajlított fabútoráru üzletben. Önmagának ellensége, aki — ha beteg — nem ragadja meg nyomban az alkalmat a gyógyulásra. Ezt az alkalmat nyújtja az az ingyen könyv, melyet bérmentve küld a Nutrigen Vállalat Budapest, IV., Semmelweiss-utcza 4. szám I. em. szám. Ez a könyv megváltást hirdet mindazok számára, akik idegbajban, vagy ebből származó más betegségben szenvednek. x Ha őszül a haja, használja a Stella-vizet. Üvegje 2 K. Zoltán gyógyszertár, V., Szabadság-tér. x Ideje volna már kiküszöbölni a csupán megszokásból használt idegen és értéktelen fogápoló szereket, mikor a «Sanitor» vezet az összes fogápoló szerek között jóságával ésmegbízhatóságával. A Fallenberg búcsúestéje. A Royal-Orfeum kiváló vendégművésze, Max Pallenberg csütörtökön este búcsúzik el a budapesti közönségtől, melyet rövid vendégjátéka alatt páratlanul álló művészetével teljesen meghódított. A «Cousine Pampoulette» czímű bohózat brilliánsul megjátszott czímszerepében és elragadó humorral előadott szóló számaiban lép fel utoljára a Royal Orfeumban, ahol estéről-estére valósággal ünnepli őt a zsúfolt nézőtér. A varieté rész többi kiválóságai: Moran and Wiser, a jókedvű boomerang-kalapdobálók, The Tups és az új félhavi műsorba szerződött Dio és Terry biztos vonzóerői maradnak a kitűnő műsornak. — Nagypénteken nincs előadás, nagyszombaton azonban ismét a felülmúlhatatlan áprilisi műsor kerül előadásra, a színházak és újságok városa. — Amerikai levél. — Newyork, márczius 29. Semmi sincs talán annyira összepontosítva Newyorkban, mint a színházak. Noha a város legmesszebb eső tájékain is akad színház, a tulajdonképpeni nagy és elsőrendű színháznak mind a 14-ik és a 66-ik Street közé esnek a Broadwayn s annak mellékutczáiban. Hogy hány színháza van Newyorknak, igazán bajos megmondani. Elég legyen azt jegyeznünk meg, hogy van olyan színigazgatója, akinek magának tizenegy színháza van csak Newyorkban s ezek mind rendes, nagy színházak. Marcus Low, az egy év alatt milliomossá lett igazgató ez a nevezetes ember. Hány színháza van a Schubert, a F r o h m an a testvéreknek, hány az öreg és a fiatal Hammersteinnek, Keiths és Proc-tornak, Morris Williamsnak, Kraw és Erj Tangernek, ugyancsak bajos volna megmondani. Színházi és mulató körökben átlag 54 szín-házat szoktak elismerni elsőrendű, nagy vállalatnak, de száznál is jóval több a newyorki színházak száma. Nem csoda, hiszen Newyorkban minden ember jár színházba. Azasszonyok s leányok , különösen jó színházlátogaók s úgyszólván kizárólag ők töltik meg a színházakat a délutáni előadásokon. A Vaudeville színházakban minden nap, a többi színházakban hetenkint kétszer, háromszor van délután előadás. Annak, hogy New Yorkban van a világ legelső operája, ott énekel a világ minden igazi nagy énekese, szintén az a magyarázata, hogy a közönség annyira hódol a szinházjárás nemes élvezetének, hogy bármily nagy árt szívesen megfizeti a helyekért s így az igazgató képes a legdrágább énekeseket New-Yorkba szerződtetni. Czirkuszi és mutatványos előadásokra szolgáló színház szintén olyan van New-Yorkban, aminő sehol sem található a világon. A Barnum és Bailey s más nagy czirkuszok mutatványait a híres Madison Square Gardenben szokták megtartani, melynek 12,000 ülőhelye van s amely alkalmas a legnagyobb személyzetű mutatványok megtartására is. Az épület három millióba került s itt szokták rendezni a különböző «show»-kat s versenyeket is. A Madison Square északi sarkán emelkedik ez a szép és hatalmas épület. Valamikor ez volt a mulató világ központja, de rég feljebb vonultak már az elegáns színházak és mulatóhelyek a 42. Street környékére, ahol egyik színház a másik mellé sorakozik. Vetekedik a Madison Square Gardennel nagyságban s felülmúlja azt szépségben a 6-ik Avenue és 43. Street sarkán álló óriás és remek Hyppodrom. S ha bátran elmondhatjuk, hogy Newyork valódi színházváros, elmondhatjuk róla azt is, talán még bátrabban, hogy igazi újságváros is. Több újság van talán egyik-másik európai városban, mint Newyorkban, de több újság példány a világon sehol sem jelenik meg naponta, mint itt. Hány újságot vesz naponta egy newyorki ember, azt megint csak bajos volna meghatározni. Talán akkor járunk legközelebb az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy annyit, ahányszor felszáll napközben a villamosra. Newyorkban is vannak reggeli és esti lapok. Azután minden órában, másfél órában újabb és legújabb kiadások jelennek meg hihetetlen számarányokban. A reggeli lapok közül legelterjedtebb a World. A magyar, azaz hogy a magyarországi születésű Pulitzer lapja. Legjobban bizonyítja ezt az, hogy reggel valamennyi villamos vonalon a legtöbb ember kezében látható a Word. A lap ma már egyszerűen «Boulevard-lap» a szó legközönségesebb értelmében. Keresi, hajszolja a szenzácziót s sokkal fontosabb reá nézve egy gyilkosság, egy leány eltűnése vagy egy gyermekrablási história, mint akár egy világháború. Áll ez különösen az esti lapjára, azEvening Worldra, mely késhegyig menő küzdelmet folytat a Hearstfale Evening Journallal, az American esti lapjával. S míg az American sehogy sem tudja legyűrni sem hirdetések, sem lappéldányok dolgában a reggeli Worldöt, addig az Evening Journal hatalmasan túlszárnyalja mindkét tekintetben az Evening ,Worldot. A City Hall körül elterülő Park keleti oldalán áll a World hatalmas s egész Amerikában ismeretes aranykupolája újságpalotája, a World Building. 1889-ben épült ez az újságház s abban az időben az épület volt Newyork legmagasabb háza. Még ma is a világ egyik legnagyobb újságpalotája. A Worldhoz egészen közel, vele egy vonalban van az úgynevezett «Printing House Square», újság-utcza, vagy tér. Ugyancsak a park keleti oldalán, kissé délre a Worldtól. Ott emelkednek sorban, vagy egészen közel valamelyik mellékutczában a Tribune, a Sun, a Press, a Commercial palotái s nem messzire a Staatszeitung, a Mail, a Post házai. Valamennyi virágzó vállalat . Annyira virágzó, hogy úgyszólván eszébe sem jut senkinek Newyorkban új lapot alapítani, mert akkora tőkebefektetés kellene ahhoz, hogy a régi és erős vállalatokkal felvehesse a versenyt, hogy gondolni sem igen lehetne arra, hogy az üzlet jövedelmező legyen az első években. Sok tekintetben legtekintélyesebb, bár korántsem legelterjedettebb newyorki lap a Sun, választékos hangjánál s komolyságánál fogva. Állam fiában a Wall Street érdekeit szolgálja, a nagy pénzemberek lapja. A Mail Post és Tribune a hetenkénti Magazin kiadásukkal csinálnak nagy üzletet, míg a német Staatszeitung ma már korántsem az a hatalom, mely valaha volt. Egészen távol innen, az újságközponttól, a felsővárosban van a Herald és a Times,s két hatalmas újságvállalat palotája. A Heraldé a róla elnevezett Herald Square, a Broadway, Sixth I Avenue, 35. és 36. Streetek közt elterülő Blockon, [ a Times Building a róla elnevezett Times Square-n a Broadway, Seventh Avenue a 42. Street összejövetelénél. A Herald-ot tartják még ma is a leghatalmasabb amerikai lapnak, bár kétségtelen, hogy bizonyos tekintetben egy másik lap túlszárnyalta régen. Jövedelme a hirdetésekből ma is óriási. A lapot James Gordon Bennett alapította 1835-ben ma az Amerikában valósággal gyűlölt s ott csak ritkán megforduló fia a tulajdonos s mindenható Boss, aki kábelekkel dirigálja szeszélyei szerint a nagy vállalatot. A «Times» az Ochs-család vezetése alatt szintén amerikaias sikereket ért el ma Amerika egyik legnagyobb és legtekintélyesebb lapja. A legtöbb newyorki lap egy cent, a reggeli «Sun» kettő, a Herald» még ma is három. A lapok nagy terjedelmű vasárnapi kiadásainak öt cent az ára. Ezek a vasárnapi számok valósággal külön vállalatok a lapok kiadóhivatalaiban s szerkesztővállalatok a lapok kiadóhivatalaiban s szerkesztőségeiben s ezek hozzák talán a legtöbb hasznot. Elterjedettség tekintetében határozottan a «New York American» vasárnapi kiadása vezet, mely több mint SOO.OOO példányban kel el. MAGYARORSZÁG _Budapest, 1911. csütörtök, április I. FŐVÁROSI ÜGYEK. » A polgármester üdvözlése. Bárczy István dr. polgármesterhez ma a következő távirat érkezett: «Ancona, 1911. április 11. Abból az alkalomból, hogy városunk nevében üdvözöltem az önök országának képviselőit, akik ma itt kikötötték, Róma felé tartván azzal a czéllal, hogy a magyarok érzelmeit kifejezésre juttassák az olasz nemzettel szemben, amely egyesülésének félszázados évfordulóját ünnepli. Legszívélyesebb üdvözletünket küldjük nagyságodnak ama tradiczionália és komoly barátság alapján, amely a magyar nemzetet az olaszhoz fűzi. Ferici, polgármester.» Nem lesz árkádos ház az Erzsébet-téren. Az Adria biztosító társaság, mint megírtuk, az Erzsébet-tér, Miatyánk-utcza és Deák-tér között elterülő telken árkádos palotát tervezett olyanformán, hogy a 470 méter szélességű gyalogjárót örök időkre a telek egész hoszszában négyszögölenkint 1500 koronáért megveszi. A gyalogjárót árkádszerűen beépíti az árkádok fölé pedig a palotát hat emeletre kiépíti. A magánépítési bizottság a leghatározottabban állást foglalt a terv ellen, amelynek a megvalósítása az egész tér kiképzését elrontaná. Csupán arra az esetre volt hajlandó a tervhez hozzájárulni, ha az ugyanabba a vonalba eső szomszéd háztulajdonosok egész a Gizella-térig hasonló építési módra vállalkoznak. Miután erre semmi kilátás nincs, az ügyosztály a terv elutasítását javasolta. A tanács mai ülésében a középítési bizottság pártolása ellenére, magáévá tette az ügyosztály álláspontját s a kérelmet elutasította. A fővárosi könyvtár. A fővárosi könyvtár olvasóterme e hónap 14-én, nagypénteken és 16-án, húsvét vasárnapján, zárva lesz, 17-én, húsvét hétfőjén pedig 9—12 óra között lesz nyitva. Bécsi diákok Magyarországon. A bécsi császári és királyi konzuli akadémia 22 növendéke három tanárral legközelebb Budapestre érkezik nagyobb tanulmányútra. Az akadémia növendékei a magyar malom-, vas- és gépipart fogják tanulmányozni. Ezekkel kapcsolatban megtekintik a főváros nagyobbszerű közélelmezési intézményeit is s elsősorban a főváros kenyérgyárát. A tanács mai ülésében elhatározta, hogy abécsi kirándulókat megvendégeli. A propeller-közlekedés javítása. A tanács ma tartott ülésében a közlekedési ügyosztály és a közlekedési bizottság javaslatára elhatározta, hogy feliratot intéz a pénzügyi és kereskedelmi miniszterhez és kérni fogja, hogy a kormányhatóság utasítsa a csavargőzös vállalatot, hogy a közlekedési igények kielégítése czéljából a Ferencz József -híd budai hídfője és az Erzsébet-híd pesti hídfője között, továbá a Tabán és az Eötvös -tér között és a Rudasfürdő—Vigadótér között új átkelési vonalakat rendezzen be. Utasíttatni idézi továbbá a vállalatot arra is, hogy a Lánczhid■ budai hídfő—Erzsébet-tér és a Tabán—Árpád utcza közötti vonalon átkelést, forgalmat rendezzen be és azt idejekorán készítse elő. A tanács végül még azzal a kérelemmel fordult a miniszterekhez, hogy utasítsák a vállalatot általában a közlekedés javítására, a hajók tisztán tar-