Magyarország, 1911. május (18. évfolyam, 103-127. szám)
1911-05-03 / 103. szám
Budapesti,■ 19ТГ. szerint:' maijuS 3- SSAG^ARO!BSZAG A bécsi megegyezés. Félhivatalos Jelentések. A «Magy. Táv. Iroda»' jelenti Bécsből. Khueri-Héderváry Károly gróf miniszterelnök, és Székely Ferencz igazságügyminiszter ma reggel 9 órakor a közös hadügyminisztériumba hajtattak, ahol köztük, meg az osztrák miniszterelnök és igazságügyminiszter között ifjabb tanácskozás kezdődött, amelyen Schönaich báró közös hadügyminiszter, Tory igazságügyi államtitkár és Falk főhadbíró is résztvettek. A konferenczia alig tartott két óra hosszáig. 11 órakor a két magyar miniszter már a magyar házban volt. Ez a tanácskozás, amely a magyar és az osztrák kormány képviselői között a tegnapelőtt megkezdett munkálatok folytatása végett indult meg, meghozta a katonai büntető perrendtartás kérdésében a végleges megegyezést. Az összes függő kérdéseket megoldották és befejezték a szövegezési munkálatokat. Most már csak a javaslatnak végleges formában való összeállítása van hátra, hogy ő felségének előzetes hozzájárulása végett előterjeszthető legyen s azután haladéktalanul be fog terjesztetni a képviselőháziban. A tárgyalások befejezéséről hivatalosan a következőket közüik: A mai tanácskozáson, amelyen Schönaich báró közös hadügyminiszter, Héderváry Károly gróf magyar és Bienerth báró osztrák miniszterelnök, Székely Ferencz és Hohenburger lovag igazságügyminiszterek, továbbá Tőry igazságügyi államtitkár és Fáik főhadbíró vettek részt, a katonai büntető perrendtartás ügyében folytatott tárgyalások a két kormány kölcsönös megegyezésével bevégződtek és az egyes határozmányok eddigelé befejezetlen szövegezése végleg megállapittatott. A «Magyar Távirati Iroda» illetékes helyen így értesül, hogy Héderváry gróf miniszterelnök, amint a javaslat elkészül, azt ő felségének még magyarországi tartózkodása alatt előzetes szentesítés végett elő fogja terjeszteni is a képviselőházzal még május havában tárgyalás alá vétett (?) Héderváry gróf miniszterelnök és Székely Ferencz igazságügyminiszter, titkáraik, Bárczy István dr. és Mikó dr. kíséretében az felső délutáni gyorsvonattal visszautaztak Budapestre, ahová este 7órakor érkeztek meg. Budapest, május 2. A horvát bán a miniszterelnöknél. Tomasics Miklós horvát bán tegnap déleltt felkereste Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnököt . Vele a horvátországi ügyekben hosszas, beható tanácskozást folytatott. A tanácskozás tegnap még nem ért véget, ami a horvát helyzet válságos voltát bizonyítja, úgy hogy a bán ma délelőtt 10 órakor ismét meglátogattaa miniszterelnököt s déli 12 óráig tanácskozott vele. A horvát képviselők egy része ma reggel Budapestre érkezett, akikkel a bán délután közölni fogja a miniszterelnökkel folytatott tárgyalások eredményeit. A magyarigeni mandátum. A kir. Kúria II. választási tanácsában ma délben hirdette ki Mladár Emil elnök a legfőbb bíróság határozatát Szász Pál, Magyarigenben megválasztott nemzeti munkapárti képviselő peticziója ügyében. A kir. Kúria a bizonyítást elrendelte hét pont,a vonat, a földmivelésügyi tárcza. A képviselőház ülése. Saját tudósítónktól.. .■ Budapest, május 2. A földmivelésügyi tárcza vitája ma négy szónokot szólított a parlamenti küzdőtérre: két kormánypártit és két ellenzékit. Megállapíthatjuk, hogy a vita a tárgyilagosság medrében mozog s valamennyi szónok a földmivelésügy igaz szeretetéről tesz a nyilvánosság előtt értékes tanúságot. Elsőnek Telegdi József szólott, aki azt tartja kívánatosnak, hogy mezőgazdaságunkban az úgynevezett «Campbell System» honosodjék meg s erre a czélra kísérleti állomások létesítését javasolta. Sürgette az erdő- és legelő-gazdálkodásban jelentkező bajok orvoslását az erdő- és legelő-törvény czéltudatos revíziója utján. Utána Herczeg Sándor, a kisgazdapárt tagja mondott figyelemreméltó beszédet. A kivándorlásnak egyik okát abban látja, hogy sok a kötött birtok. Ennek nagy gazdasági hátrányai is vannak. A parczellázás ügyét állami gondozásba kell venni, mert a vállalkozók ezen a téren túlságosan kiaknázzák nyerészkedési czéljaikra a nép földszeretetét. A túlságos és erőn felül való kötelezettségek vállalása azután tönkreteszi a földvásárló népet. Fölveti azt az eszmét, hogy a gazdasági tudósítókat fizetni kellene, mert a miniszteri elismerés nem az az ellenérték, amelynek fejében pontos és megbízható munkát lehetne megkövetelni. Határozati javaslatot nyújt be a gazdasági kamarák szervezése és az állati védőoltás kötelezővé tétele érdekében. Latinovics Pál a mezőgazdaságnak úgyszólván valamennyi ágára kiterjeszkedő beszédben nagyon megszívlelendő tanácsokkal szolgált. Fejtegetéseit annak a megállapításával kezdte, hogy jobb befektetést az úgynevezett adóalanyokat illetőleg el sem lehet képzelni, mint azt a pénzt, amit az állam a földmivelés fölvirágoztatása érdekében ad a köznek. A latifundiumok terlén felhangzó panaszokba az aválasza, hogy mágia a kétszer kettő , négy Úgyis a helyes irányba kényszeríti a fejlődést, S mtegyiy róla győződve, Hogy ötven év múlva már nálunk is a farmrendszer lesz otthonos. Baross János a hitbizományról mondott, minte kérdés alapos ismerője, általános figyelemmel hallgatott, jelentős beszédet. A hitbizományi jog reformját sürgette és meg is jelölte az irányt, amelyben ennek a reformnak haladnia kell. Külföldi példákkal mutatott rá azokra a módokra, amelyek lehetővé teszik, hogy az intézménynek fentartásával hogyan lehet azt modernizálni, a helyes birtokpolitika szolgálatába állítani. Határozati javaslatot terjesztett be, amelyben bizottság kiküldését indítványozza a hitbizományi jog reformjánakelőkészítése végett. A holnapi ülés napirendjének megállapítása után az ülés véget ért. Részletes tudósításunk a következő: Bersevicsy Albert elnök az ülést fél 11 órakor nyitotta meg. A múlt ülés jegyzőkönyvét ellenvetés nélkül hitelesítik. Az elnöki bejelentések és előterjesztésekután következik a földmivelésügyi tárcza tárgyalásának folytatása. telegdi József szólott elsőnek. A mezőgazdaságban az u. n. «dreifache System» meghonosítását kívánja s kéri, hogy az állami birtokokon e czélra kísérleti állomásokat létesítsenek. Az erdő- és legelőtörvény revízióját sürgeti; nem az erdőtiszteket kell szidni, amiért a törvényt megtartják, hanem a törvény hibáit kell korrigálni. Amint vannak föltétlen erdőterületek, föltétlen fegelőterületeket is kell kijelölni. A költségvetést elfogadja. . .Herczeg Sándor volt a következő felszólaló. A kötött birtokok legerősebb táplálói a kivándorlásnak. Emellett nagy kárára vannak a nemzeti vagyonosodásnak is, mert a kötött birtokok bizlalói csak ideiglenes tulajdonosok, sőt mert sok esetben a birtok nem is az ő közvetlen leszármazóikba száll át, valósággal rablógazdaságot űznek. Az igazságtalan kataszter kiszámíthatatlan károkat okoz a kisbirtokosoknak. A parczellázást a törvény oltalma alá kell helyezni, mert a vállalkozás e téren nagyon kiaknázta a nép földszerei létét, vevők nagy, szinte elviselhetetlen terheket vállalnak s ez alatt összeroppannak. Ezek a tönkrement földvásárlók is szaporítják a kivándorlók számát. A gazdasági tudósítók intézményét okvetlenül reformálni kell. Nem kellene ingyen erőkkel ellátni ezt a fontos és felelősségteljes hivatást. Akinek adunk valamit, attól várhatunk is valamit. A gazdasági egyesületekről is ilyen véleményenk van. Társadalmi egyesülésektől nem várhatjuk, a komoly segítséget. Létesíteni kell a mezőgazdasági kamarákat. _ Állattenyésztésünkre nagy figyelmet kell fordítania a kormánynak. Elsőrendű fontosságú intézkedés lenne a védőoltás kötelezővé tétele. 5 . Az állami ménesbirtokokon vetőmagot kell termelni a kisgazdák számára, még ha erre rá is fizet az állam. Határozati javaslatot nyújt be a gazdasági kamarák felállítása és a védőoltás kötelezővé tételei iránt. (Helyeslés a baloldalon.) Latinovics Pál szólott ezután. Sajnosan kevésnek tartja azt az összeget, amelylyel a költségvetési a földmivelésügyi tárczát dotálja. Jobb befektetés az adóalanyokat illetőleg alig van, mint az a pénz, amit az állam a földmivelés segítésére fordít. ’ A kisbirtokosoknak a latifundiumok ellen elhangzott panaszaira megjegyzi, hogy meg van győződve a kétszer kettő négy alapján arról, hogy, ötven év múlva úgyis a farmrendszerű gazdálkodási lesz nálunk otthonos. Belterjesebben kell gazdálkodnunk, mint eddig. Az újításokat nemcsak a nagybirtokosoknak, de a kisgazdáknak is át kell venniök. A gazdasági tudósítók azért nem végeznek kielégítő munkát, mert nem érnek rá és nem kapnak fizetést. Állattenyésztésünk szép fejlődést mutat,de itt is nagyobb anyagi segítésre volna szükség. Foglalkozik itt bácskai lokális érdekekkel, de kéri, ne vegyék ezt hazabeszélésnek. (Derültség.) Beszélt a húsdrágaságról is. Ezt elsősorban az a növendékjószág eladása okozza, azután a közvetítői kereskedelem, az állatorvosi vizsgálat, a vasúti nagy költségek. A vásár drága árai stb. De okozza a juhtenyésztés nagy hanyatlása. , A költségvetést különben elfogadja. (Helyeslés! jobbfelől.) 1 i1 Elnök az ülést újból megnyitja. Baross János birtokpolitikai kérdésekkel foglalkozik, s különösen a hitbizományok kérdését taglalja, melyben egy konzervatív és egy radikális felfogás küzd egymással. A radikális felfogás egészen el akarja törülni a hitbizományokat, a másik pedig az eddigi érintetlenségében akarja fentartani. A hitbizományi rendszer a földbirtokok feldarabolásának egyik ellenszere. Foglalkozik a hitbizományok történetével és jogi természetével. Nem az a baj, hogy a hitbizományok az országnak igen nagy területét foglalják el, — mert hiszen a hitbizományok ellen felhozott ez a vád nem is állhat fenn, mert a hitbizományok az ország területének csak 4,7 százalékát foglalják el, — hanem az, hogy a latifundiumok vannak hitbizományokként lekötve. Ez az állapot igen sok szociális bajnak a forrása. A hitbizományi rendszer éppen azért feltétlenül reformálandó és pedig olyan módon, hogy a fölszabadult földből parczellázás, telepítés útján kis és középbirtokok alakítandók, ami nemcsak gazdaságilag, hanem nemzeti szempontból isjelentős dolog, mert nemzetiségi érdekeken magyar telepek alkotása a nemzetiségek ellen egyik leghathatósabb védelmi eszközünk. Részletesen foglalkozik a hitbizományok hátrányaival és azok ellen felhozott kifogásokkal, úgyszintén azokkal a reformtervekkel, melynek e térért felmerültek. A reformtervek, igen ,helyesen, a középbirtokos-osztály megerősítését czélozzák, ami nemzeti szempontból rendkívüli jelentőségű kérdés is. A középbirtokos-osztály helyzetével és annak nemzeti jelentőségével foglalkozik. A földművelésügyi miniszternek, régebbi beszédeiből következtetve, van érzéke a középosztály megerősítése iránt, s kíváncsian várja újabb nyilatkozatait és ebben az irányban való tevékenységét. A hitbizományokat nem eltörölni, hanem reformálni kell Határozati javaslatot terjeszt be, hogy küldjön ki a képviselőház egy 21 tagú bizottságot, amely az 1827. VIII. törvényczikk alapján kiküldött magyar országos bizottság munkálatai alapján és az újabb jogfejlődés és az ország jelenlegi gazdasági, ESOCziális és nemzetiségi viszonyait lak Г "elembe hozólag. Elrendelte továbbá a vizsgálatot az ellenkérvény összes tényállításaira vonatkozólag is. A vizsgálattal a kolozsvári táblát bízta meg a kir. Kúria. 3