Magyarország, 1911. július (18. évfolyam, 154-179. szám)

1911-07-01 / 154. szám

­­­ ségleti czikkek megdrágítása, a vasúti tarifa felemelése, a kisüst tönkretétele és elkobzása, az örökösödési illeték fölemelése. Financziális téren tehát, amint látjuk, egyetlen egy feladatot ismer magáénak a kormány : minél többet kisrófolni ebből a sze­rencsétlen országból csak azért, hogy a szörnyűségesen megnövekedett mili­­táris igényeket gondolkozás, habozás nélkül kielégíthesse. A közélet terén restaurálta ez a kor­mány a legridegebb, a leglelketlenebb párturalmat, olyan mértékben, amilyenben azt még a szabadelvű rendszer sem ismerte. A törvénytiszte­letet megrendítette azzal, hogy maga is lábbal tiporja és híveivel is lábbal tiportatja a törvények legvilágosabb, leghatározottabb rendelkezéseit. Köz­tudottá tette, hogy a kormánypárthoz való tartozás mentesít a törvény sok kényelmetlen rendelkezése alól, ame­lyeket persze annál kíméletlenebből kell a pártkötelékhez nem tartozó „elemek“ ellen érvényesíteni. Társadalmi téren utat nyitott a leg­sötétebb feudális, ultrakonzervatív reak­­c­­­i­ó­n­a­k. Tette ezt akkor, amikor ő maga demokratikus és liberális allű­röket hazudott magára. Ma a kormány­ban és pártjában a Tisza István kö­zépkori feudális felfogása az úr, és onnan terjed át ez a szellem az egész országra. E szellem kedvéért, amelylyel gyávaságában szembe nem mert szál­­lani, szegte meg a kormány a saját programmját és hazudtolta meg azokat a királyi szavakat, amelyeket ő maga adott az uralkodó szájába. Szóval, aligha volt még Magyaror­szágnak kormánya, amelynek a bűn­­lajstroma olyan teljes volna, mint a Khuen-kormányé. És ilyen bűnökkel terhelten merészel még ez a kormány a maga igazának tudatában élő ellen­zéknek hadat üzenni és arra vállal­kozni, hogy letöri a nemzet törekvéseit és hátraszorítja, kijátssza a népjogok kielégítésének jogos követelését! Tiszta dolog, hogy erre a vállalkozásra csak a legelvakultabb elbizakodottság vete­medhetett, amely eszközeinek válogatat­­lansága és megdöbbentően c­inikus erkölcstelensége révén ért sikereiben bizakodott el. Ám a Khuen-kormányon is be fog, és pedig hamarosan, bizo­nyulni az, hogy a fák nem nőnek az égig. Éppen vállalkozásának esztelenül merész és elbizakodott volta az, ami őt a bukásba viszi. Ami­nek az örvendetes­­eredménye az lesz, hogy a Khuen kormánytól sokkal ha­marabb szabadulunk meg, mint azt tavalyi választási sikere után magunk is gondoltuk, naszos, s a tanuk­ Pest városa ellen hallgat­tattak ki. A régi határ, melynek bejárása megállapította Pest és Uj­ Bécs érintkező pontjait, a per daczára is érvényben maradt. Ez a határjárás Kurcz János Ignácz budai császári és királyi kamarai adminisztrátor je­lenlétében tartatott s részt vettek benne: Preberger Jakab, Pest város tanácsának bí­rája, azonkívül a pesti tanács, továbbá Ifj­­falusi János káposztásmegyeri és palotai, Be­­niczky Tamás czipkotai, Vattay János szent­­mihályi, szentlőrinczi és gubacsi, valamint Osztroluczky János keresztúri földbirtokosok. A per ugyanis Pest városa és az imént fel­sorolt­ földbirtokosok ellen folyt, s az apá­­czá­k védelme­ nem­ lehetett valami nagyon erős, mert a régi határ érvényben maradt, mint ezt az előttem fekvő, 1695. évi szeptember 26-án kelt ítélet bizonyítja, mely «Franciscus Sőtér Ordinarius vicecomes comitatuum Pest Pilis et Solt unitorum» által hozatott. Ezekért a nagy szolgálatokért, természetes, hogy Pest városa hálás volt az alispánnak, s pesti házát nagy kiváltságokkal ruházta fel. A per aktái beszélnek még valami «pogány sir­o­kr­l­l.» Hol lehettek ezek ?... A perirtok szerint a pogány síroknál «k­et­­tő­s h­a­tárd­ombok»s vannak. Ezek nyomán kell tehát elindulni. Az egykorú leírás azt mondni, hogy «a po­gány síroknál vannak kettős határdo­mbok­, s a határ mindig inkább kelet, felé fordulva, a szántóföldek között (a mai hatodik kerület) egy réthez ér, és onnan a homokhegy felé tart, (állhatott a mai Oktogon-tér tájékán), melyen átmenvén, és mindenütt határdombok között haladván, két utat hasit; ezek egyike Nyír, a másika pedig­ Pasdeo felé vezet;­­és újonnan kelet felél irányozva azon útig megy, mely Aranyos-Nyir felé vezet és ott eléri­­a hármas határt, a szent király-keresztesi, a pesti polgárok és a jenei birtokosok között.» (Akad. ért. a tört. tud. köréből, Römer a R.­­Pest.) A pogány sírok tehát a mai liget felé, a körönd táján lehettek. De hol lehettek­ a Becz-vaar-nak a falai? Az apácza peraktái között van egy térkép, melyen «tonym. név alatt a későbbi viza­fogó van feltüntetve. Ez a Margit-sziget kö­zepe felé van elhelyezve. A későbbi Wach­­­pauer-féle térképen Z-betű jelzéssel, két há­zikó van rajzolva, s a magyarázat hozzá az, hogy: «agri ad capturam Husonum», azaz: «szántóföldek a vizafogó szomszédságában». A pesti oldalon ezen túl két feltűnőbb fal-düle­­dék emelkedik. Az eg­yik­ a contra aquincumi­­római varacs, mely mellé a fenti térkép azt írj­a, hogy «rudera possessionis Jenő», azaz: ezek már Jenő község határában vannak, a vagy a Zsigmond-féle torony maradványai, vagy­­ — Jankovics állítása szerint — egy római kis erősség dűledékei. A térkép «rudera Pa­lati i Vernerii»nek mondja: «Mivel, — írja Rómer — ezek a fal-maradványok csakugyan Uj-Bech területén áznak. ínj’--" ló vagyok Perz-varat melyet a régiség alkalmasint a Pöcsét család­dal hozott összelőtte;/' be, ide helyezni....» Az imént­ említett pogány sírok pedig, Matti cs. és kir. mérnökkari kapitány tér­képén az ott feltüntetett városi homok-bánya területén keresendők. Uj’-Bécs tájától jobbra épült 1786-ban a hi­res «Uj-Épület», melyet akkor «Neugebäude»­­nak neveztek­ el; mert csakugyan uj volt s ez az elnevezés majdnem másfélszáz esztendeig rajta ragadt. A legóriásibb a a katonai épületek közti való a monarchiában, mert négy tompa sarkát ,egy-egy nagy és hatalmas háromemeletes ren­geteg épület határolta s közel harminczhét­­ezer n­égyszögmétert foglal el udvarostól, fa­­szárnyastól. Egyebet nem kell­ mondani, mint, hogy állandóan másfélezer katona lakott benne, a tiszteken kívül. Később a szabadságharcz foglyainak börtöne és Vesztőhelye lett. Cse­kély elégtétel gyalázatos múltjáért az, hogy ma­ a helyet Szabadság­-térn­ek nevezik. Az invalidus-ház, melyről­ a régi Pest tör­ténetében annyiszor beszéltem, sokkal koráb­ban épült. Tizenkét esztendeig építtette Marti­néni Antal, Eberhard császári építész tervei szerint. Elkezdte 1716-ban, bevégezte —■ már amennyire bevégzettnek lehetett mondani — 1728-ban. ,­­ i­t Pest határa tehát észak felé nagyon kicsiny volt, mert Uj-Bécs és Jenő községek határai messzire benyomultak a mostani Lipótváros területére. Később házak kezdtek emelkedni a mezőkön, s a régi német Pest az egyik dűlő utat, melyen Göd felé mentek a fuvaro­sok, «Göde­r-Gassé»-nak neveztek el, ebből aztán a meg nem értés és felejtés révén Ö­ö­tt­er-Gas­se lett. Ezt megest lefordították «B­á­lván­y-utczára». Oh Freudenthal, oh Karpfenstein, oh Früh­lingsfeld! Azon a vidéken való építkezéseknél, de egyebütt is, régi pénzeket találtak bőven. Még pedig — csodálatos — aquileiai, meg friesachi pénzeket. Talán némi magyarázata ennek az a körülmény, amelyet egy perből olvasok, hogy pesti polgárok a teleki és ka­­nai apátoktól szőlőket béreltek, s emiatt perbe keveredtek­­ apátokkal-jGyörgy vglk Il ' laeYAEOBsZii, Budapest, luli, szombat, Július 1, Budapest, június 30. A képviselőház ülése. A képviselőház holnap, szombaton, ülést tart, amelyen foly­tatja a felhatalmazási törvényjavaslat tárgya­lását. A pénzügy­miniszter itthon, Lukács László pénzügyminiszter, aki családját Tátralom­­niczra kísérte, ma reggel­ visszaérkezett a fővárosba. Az osztrák Reichsrath munkapro­­grammja. Bécsből jelenti tudósítónk,hogy holnap délelőtt tíz órakor osztrák miniszter­­tanács lesz, melyen előreláthatólag­ véglege­sen július 15-ére fogják a Reichsrath össze­hívását kitűzni. Azt hiszik, hogy az ülésszak csak a Ház és a bizottságok­ megalakítására, a költségvetési provizórium jóváhagyására és talán még a delegáczió megválasztására fog szorítkozni.­­ 11 I A «N. Wr. Tgbl.» értesülése szerint a ki­rály isdili séj Párját csak Július 15-én fogja megkezdeni. Bienerth búcsúja, Bienerth báró volt osz­trák miniszterelnök állásától való felmentése al­kalmából ma meleghangú búcsúlevelet intézett­ Khu­e­n-H­éderváry Károly gróf miniszterelnök­höz. K­h­u­e­n-H­éderváry hasonló szívélyes han­gon válaszolt volt osztrák kollégája búcsúzásával A politikai Szergzet, V— Saját tudósí­tónktól. Budapest, június 30. *) Az appropriáczió vitája ma nagy lendület­tel megkezdődött, s az ellenzéki pártok han­gulatából ítélve, hosszabb időt fog igénybe venni. A vitát a függetlenségi pártok Szó­nokai vezették be, s mindkét függetlenségi párt szónoka súlyos kritikát gyakorolt a kor­mánynak nemzeti szempontból improduktív működése felett. A Kossuth-párt szónoka, D­é­s­y Zoltán, szak­szerű beszédben foglalkozott a kormány hely­telen pénzügyi politikájával, melynek irány­elve az, hogy gazdasági és kulturális téren indokolatlanul takarékoskodik, míg a hadügyi kiadásoknál nincs figyelemmel a nemzet teher­viselési képességére. A kormányzati politika bírálatánál pedig arra a veszedelemre muta­tott rá nagy hatással, amely az örökös indem­nitással való kormányzásban rejlik, ami a költ­ségvetéssel biztosított alkotmánygarancziál kijátszását jelenti. Az a feszült érdeklődés, melylyel az egés Ház kisérte D é­s­y nagyérdekű beszédét, csal fokozódott Holló Lajos beszédénél, kinek köz­állapotaink züllöttségét ostorozó kritikáit nem egyszer a munkapárt többi tagja is nyil helyesléssel kísérte. Az a szomorú kép, ha Holló festett Khuenék kormányzati rend­szeréről, találó kifejezője annak a rombolás­nak, amit a munkapárt másféléves uralma kul­turális, gazdasági, belügyi és pénzügyi tévéi ,egyaránt inaugurált. Beszédének különösen­­ jogrend feldúlását ecsetelő része volt lesujti hatású a kormányra és pártjára, s a példák — a bírák áthelyeztetését czélzó törvényja­vaslat; Tisza István grófnak a vonat visszar­­endelésével elkövetett bűncselekménye; az összeférhetlenségi törvény kijátszása; Ц a­melyekkel illusztrálta sajnálatos közállapo­tainkat, mélyen lesújtották a züllésnek" indult munkapárt jelenlevő kevés számú tagjait. , [A] vitának ez az erőteljes bevezetése ter­et !

Next