Magyarország, 1911. július (18. évfolyam, 154-179. szám)
1911-07-01 / 154. szám
ségleti czikkek megdrágítása, a vasúti tarifa felemelése, a kisüst tönkretétele és elkobzása, az örökösödési illeték fölemelése. Financziális téren tehát, amint látjuk, egyetlen egy feladatot ismer magáénak a kormány : minél többet kisrófolni ebből a szerencsétlen országból csak azért, hogy a szörnyűségesen megnövekedett militáris igényeket gondolkozás, habozás nélkül kielégíthesse. A közélet terén restaurálta ez a kormány a legridegebb, a leglelketlenebb párturalmat, olyan mértékben, amilyenben azt még a szabadelvű rendszer sem ismerte. A törvénytiszteletet megrendítette azzal, hogy maga is lábbal tiporja és híveivel is lábbal tiportatja a törvények legvilágosabb, leghatározottabb rendelkezéseit. Köztudottá tette, hogy a kormánypárthoz való tartozás mentesít a törvény sok kényelmetlen rendelkezése alól, amelyeket persze annál kíméletlenebből kell a pártkötelékhez nem tartozó „elemek“ ellen érvényesíteni. Társadalmi téren utat nyitott a legsötétebb feudális, ultrakonzervatív reakciónak. Tette ezt akkor, amikor ő maga demokratikus és liberális allűröket hazudott magára. Ma a kormányban és pártjában a Tisza István középkori feudális felfogása az úr, és onnan terjed át ez a szellem az egész országra. E szellem kedvéért, amelylyel gyávaságában szembe nem mert szállani, szegte meg a kormány a saját programmját és hazudtolta meg azokat a királyi szavakat, amelyeket ő maga adott az uralkodó szájába. Szóval, aligha volt még Magyarországnak kormánya, amelynek a bűnlajstroma olyan teljes volna, mint a Khuen-kormányé. És ilyen bűnökkel terhelten merészel még ez a kormány a maga igazának tudatában élő ellenzéknek hadat üzenni és arra vállalkozni, hogy letöri a nemzet törekvéseit és hátraszorítja, kijátssza a népjogok kielégítésének jogos követelését! Tiszta dolog, hogy erre a vállalkozásra csak a legelvakultabb elbizakodottság vetemedhetett, amely eszközeinek válogatatlansága és megdöbbentően cinikus erkölcstelensége révén ért sikereiben bizakodott el. Ám a Khuen-kormányon is be fog, és pedig hamarosan, bizonyulni az, hogy a fák nem nőnek az égig. Éppen vállalkozásának esztelenül merész és elbizakodott volta az, ami őt a bukásba viszi. Aminek az örvendeteseredménye az lesz, hogy a Khuen kormánytól sokkal hamarabb szabadulunk meg, mint azt tavalyi választási sikere után magunk is gondoltuk, naszos, s a tanuk Pest városa ellen hallgattattak ki. A régi határ, melynek bejárása megállapította Pest és Uj Bécs érintkező pontjait, a per daczára is érvényben maradt. Ez a határjárás Kurcz János Ignácz budai császári és királyi kamarai adminisztrátor jelenlétében tartatott s részt vettek benne: Preberger Jakab, Pest város tanácsának bírája, azonkívül a pesti tanács, továbbá Ifjfalusi János káposztásmegyeri és palotai, Beniczky Tamás czipkotai, Vattay János szentmihályi, szentlőrinczi és gubacsi, valamint Osztroluczky János keresztúri földbirtokosok. A per ugyanis Pest városa és az imént felsorolt földbirtokosok ellen folyt, s az apáczák védelme nem lehetett valami nagyon erős, mert a régi határ érvényben maradt, mint ezt az előttem fekvő, 1695. évi szeptember 26-án kelt ítélet bizonyítja, mely «Franciscus Sőtér Ordinarius vicecomes comitatuum Pest Pilis et Solt unitorum» által hozatott. Ezekért a nagy szolgálatokért, természetes, hogy Pest városa hálás volt az alispánnak, s pesti házát nagy kiváltságokkal ruházta fel. A per aktái beszélnek még valami «pogány sirokrll.» Hol lehettek ezek ?... A perirtok szerint a pogány síroknál «kettős határdombok»s vannak. Ezek nyomán kell tehát elindulni. Az egykorú leírás azt mondni, hogy «a pogány síroknál vannak kettős határdombok, s a határ mindig inkább kelet, felé fordulva, a szántóföldek között (a mai hatodik kerület) egy réthez ér, és onnan a homokhegy felé tart, (állhatott a mai Oktogon-tér tájékán), melyen átmenvén, és mindenütt határdombok között haladván, két utat hasit; ezek egyike Nyír, a másika pedig Pasdeo felé vezet;és újonnan kelet felél irányozva azon útig megy, mely Aranyos-Nyir felé vezet és ott eléria hármas határt, a szent király-keresztesi, a pesti polgárok és a jenei birtokosok között.» (Akad. ért. a tört. tud. köréből, Römer a R.Pest.) A pogány sírok tehát a mai liget felé, a körönd táján lehettek. De hol lehettek a Becz-vaar-nak a falai? Az apácza peraktái között van egy térkép, melyen «tonym. név alatt a későbbi vizafogó van feltüntetve. Ez a Margit-sziget közepe felé van elhelyezve. A későbbi Wachpauer-féle térképen Z-betű jelzéssel, két házikó van rajzolva, s a magyarázat hozzá az, hogy: «agri ad capturam Husonum», azaz: «szántóföldek a vizafogó szomszédságában». A pesti oldalon ezen túl két feltűnőbb fal-düledék emelkedik. Az egyik a contra aquincumirómai varacs, mely mellé a fenti térkép azt írja, hogy «rudera possessionis Jenő», azaz: ezek már Jenő község határában vannak, a vagy a Zsigmond-féle torony maradványai, vagy — Jankovics állítása szerint — egy római kis erősség dűledékei. A térkép «rudera Palati i Vernerii»nek mondja: «Mivel, — írja Rómer — ezek a fal-maradványok csakugyan Uj-Bech területén áznak. ínj’--" ló vagyok Perz-varat melyet a régiség alkalmasint a Pöcsét családdal hozott összelőtte;/' be, ide helyezni....» Az imént említett pogány sírok pedig, Matti cs. és kir. mérnökkari kapitány térképén az ott feltüntetett városi homok-bánya területén keresendők. Uj’-Bécs tájától jobbra épült 1786-ban a hires «Uj-Épület», melyet akkor «Neugebäude»nak neveztek el; mert csakugyan uj volt s ez az elnevezés majdnem másfélszáz esztendeig rajta ragadt. A legóriásibb a a katonai épületek közti való a monarchiában, mert négy tompa sarkát ,egy-egy nagy és hatalmas háromemeletes rengeteg épület határolta s közel harminczhétezer négyszögmétert foglal el udvarostól, faszárnyastól. Egyebet nem kell mondani, mint, hogy állandóan másfélezer katona lakott benne, a tiszteken kívül. Később a szabadságharcz foglyainak börtöne és Vesztőhelye lett. Csekély elégtétel gyalázatos múltjáért az, hogy ma a helyet Szabadság-térnek nevezik. Az invalidus-ház, melyről a régi Pest történetében annyiszor beszéltem, sokkal korábban épült. Tizenkét esztendeig építtette Martinéni Antal, Eberhard császári építész tervei szerint. Elkezdte 1716-ban, bevégezte —■ már amennyire bevégzettnek lehetett mondani — 1728-ban. , it Pest határa tehát észak felé nagyon kicsiny volt, mert Uj-Bécs és Jenő községek határai messzire benyomultak a mostani Lipótváros területére. Később házak kezdtek emelkedni a mezőkön, s a régi német Pest az egyik dűlő utat, melyen Göd felé mentek a fuvarosok, «Göder-Gassé»-nak neveztek el, ebből aztán a meg nem értés és felejtés révén Öötter-Gasse lett. Ezt megest lefordították «Bálvány-utczára». Oh Freudenthal, oh Karpfenstein, oh Frühlingsfeld! Azon a vidéken való építkezéseknél, de egyebütt is, régi pénzeket találtak bőven. Még pedig — csodálatos — aquileiai, meg friesachi pénzeket. Talán némi magyarázata ennek az a körülmény, amelyet egy perből olvasok, hogy pesti polgárok a teleki és kanai apátoktól szőlőket béreltek, s emiatt perbe keveredtek apátokkal-jGyörgy vglk Il ' laeYAEOBsZii, Budapest, luli, szombat, Július 1, Budapest, június 30. A képviselőház ülése. A képviselőház holnap, szombaton, ülést tart, amelyen folytatja a felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalását. A pénzügyminiszter itthon, Lukács László pénzügyminiszter, aki családját Tátralomniczra kísérte, ma reggel visszaérkezett a fővárosba. Az osztrák Reichsrath munkaprogrammja. Bécsből jelenti tudósítónk,hogy holnap délelőtt tíz órakor osztrák minisztertanács lesz, melyen előreláthatólag véglegesen július 15-ére fogják a Reichsrath összehívását kitűzni. Azt hiszik, hogy az ülésszak csak a Ház és a bizottságok megalakítására, a költségvetési provizórium jóváhagyására és talán még a delegáczió megválasztására fog szorítkozni. 11 I A «N. Wr. Tgbl.» értesülése szerint a király isdili séj Párját csak Július 15-én fogja megkezdeni. Bienerth búcsúja, Bienerth báró volt osztrák miniszterelnök állásától való felmentése alkalmából ma meleghangú búcsúlevelet intézett Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnökhöz. Khuen-Héderváry hasonló szívélyes hangon válaszolt volt osztrák kollégája búcsúzásával A politikai Szergzet, V— Saját tudósítónktól. Budapest, június 30. *) Az appropriáczió vitája ma nagy lendülettel megkezdődött, s az ellenzéki pártok hangulatából ítélve, hosszabb időt fog igénybe venni. A vitát a függetlenségi pártok Szónokai vezették be, s mindkét függetlenségi párt szónoka súlyos kritikát gyakorolt a kormánynak nemzeti szempontból improduktív működése felett. A Kossuth-párt szónoka, Désy Zoltán, szakszerű beszédben foglalkozott a kormány helytelen pénzügyi politikájával, melynek irányelve az, hogy gazdasági és kulturális téren indokolatlanul takarékoskodik, míg a hadügyi kiadásoknál nincs figyelemmel a nemzet teherviselési képességére. A kormányzati politika bírálatánál pedig arra a veszedelemre mutatott rá nagy hatással, amely az örökös indemnitással való kormányzásban rejlik, ami a költségvetéssel biztosított alkotmánygarancziál kijátszását jelenti. Az a feszült érdeklődés, melylyel az egés Ház kisérte D ésy nagyérdekű beszédét, csal fokozódott Holló Lajos beszédénél, kinek közállapotaink züllöttségét ostorozó kritikáit nem egyszer a munkapárt többi tagja is nyil helyesléssel kísérte. Az a szomorú kép, ha Holló festett Khuenék kormányzati rendszeréről, találó kifejezője annak a rombolásnak, amit a munkapárt másféléves uralma kulturális, gazdasági, belügyi és pénzügyi tévéi ,egyaránt inaugurált. Beszédének különösen jogrend feldúlását ecsetelő része volt lesujti hatású a kormányra és pártjára, s a példák — a bírák áthelyeztetését czélzó törvényjavaslat; Tisza István grófnak a vonat visszarendelésével elkövetett bűncselekménye; az összeférhetlenségi törvény kijátszása; Ц amelyekkel illusztrálta sajnálatos közállapotainkat, mélyen lesújtották a züllésnek" indult munkapárt jelenlevő kevés számú tagjait. , [A] vitának ez az erőteljes bevezetése teret !