Magyarország, 1914. április (21. évfolyam, 80-104. szám)
1914-04-02 / 81. szám
Budapest,1914. csütörtök, április 2. MAGYARORSZÁG gázhatására ebből a praxisból elegendő három esztendő is. — A hat esztendei gyakorlat alatt milyen munkálatokat kellett végeznie? Kötelező volt önre is a tervezésen kivül a kőművesmunka ? — Hogyne ! Épp úgy dolgoztam segédkoromban künn az épületen, mint akármelyik kőművesmunkás. Tudvalevőleg nekünk építőmestereknek nemcsak a tervezéshez kell értenünk, hanem teljes praxist kell szereznünk az összes kőművesmunkálatokban. Ha már erre a pályára készültem, nem vonhattam ki magamat a durva, külső munka alól... És miért ? Nem igaz, hogy mi nők nem vagyunk alkalmasak az úgynevezett „férfias” fizikai munkákra. Bizony nem esett nehezemre, midőn kiálltam az épületre és végeztem a falazásokat. Hosszfalon, pilléren dolgoztam, számtalan kéményt húztam fel, órákig ott voltam az állásokon, függőállványokon s íme — itt vagyok, de akkor sem riasztott vissza ez a munkakör. — Nos és meg van elégedve eddigi működésével ? Férfi kollégái szívesen vették kezdetben munkálkodását e szokatlan pályán ? — Leszámítva egy-két hitetlent, akik nem bízván a női munkában, szüntelenül gáncsoskodtak, egyébként nem panaszkodhatom. A felülvizsgáló mérnökökkel sohasem volt bajom, pedig hát ugyebár általában ezek az urak nagyon is rigorózusak? Igaz, hogy ebben a tekintetben az én munkámmal sem tettek kivételt, de én iparkodtam mindenkor úgy átadni a munkámat, hogy az kifogás alá ne eshessék. Ez az egyedüli titka mérnökeim jóindulatának. Tizenhét éve vagyok építőmester s ezen idő alatt szép eredményeket szereztem. Vannak önálló vállalkozásaim, önálló tervezéseim s azonkívül kiveszem a részemet az összes szakmunkákból, költségvetéseket kalkulálok, munkások felügyeletét végzem s én tárgyalok a vállalkozókkal is, akiknek önállóan adom ki a munkákat. Kellemetlenségek ? ! — Hát ez minden pályán akad s természetesen a nő érzékenysége jobban ki van fejlődve, tehát fokozottabban érzi az ilyen munkával járó durvaságokat ... De különben nem panaszkodhatom. Semmiféle animozitással nem találkoztam pályámon. — Mint aktív dolgozó nő, aki részt vesz a nagy kenyérharcban immár tizenkét év óta, milyennek látja a magyar nő jövőjét ? — A lehető legfényesebbnek. Mert ugyebár, a többi kulturállamokhoz arányítva, nálunk Magyarországon a nőmozgalom még nem tekinthet vissza sok évtizedes harcra, mégis immáron mennyi tért hódított nálunk a női munka. Az összes pályák kezdenek felszabadulni előttünk nők előtt s a mi kultúránkkal egyidejűleg szabadul fel az elnyomott női önérzet. Lassanként minden nő követelni fogja a maga részére az emberi jogokat és amint az én szemeimmel látom, nem sok idő kell ahhoz, hogy Magyarországon teljesen felszabaduljon a női nem. A teljes felszabadulás alatt értem a politikai jogok elnyerését is, amelyekből jogtalanul zártak ki bennünket, nőket, akik bebizonyítottuk a férfiakkal való egyenlőségünket. * Ne mondja senki, hogy a dolgozó nő típusa nem fejlődött ki Magyarországon. Eddig csak az északi államokban akadtak nők, akik az építészi pályát választották s ma már mi is dicsekedhetünk női építőmesterekkel. A három építőmester-asszonyon kívül vannak novíciák szép számmal, akik mostanában szálltak szembe a kitűzött hat esztendei gyakorlattal. K. L. -----Ezeket a szavakat a kulturliga manifesztációi még nem korrigálhatják. Különben is a román nép Plevnánál okult és bizonyára nem fog szövetségesének a megválasztásánál hibát elkövetni. Budapest, április 1. Román mosakodás a kulturliga miatt. Bécsből jelentik: A román kulturliga gyűléséről és az Indépendence Roumaine félhivatalos kommünikéjéről, jól értesült román körökből a következőket közlik: A román kulturligának vasárnap Bukarestben tartott gyűlése és az ott elfogadott határozati javaslat az ország külpolitikai orientálódására semmiféle befolyást nem gyakorolhat. Mindig újból hangsúlyozni kell, hogy Románia külpolitikáját Károly király maga vezeti, aki nemrég egy orosz hírlapírónak következőket mondta: »M!— Külpolitikánk a régi maradi A helyes magyarságról — Egy ifjú tanár előadása. — Kedves tanítványaim ! A helyes magyarságról tartok most nektek előadást. Megmagyarázom, hogyan kell gondolatainkat jól és magyarosan kifejezni. Mégpedig szemléltető módon. A helyes és okos magyarság egy hivatalos példájának az ismertetésével. Itt van egy rövid kis irásmű. A címe: nyilatkozat. Készítette maga a magyar tudományos akadémia. A Magyar Tudományos Akadémia. A magyar tudománynak és a magyar nyelvnek legfőbb őre. Az a szép intézmény, amelyet őseink a magyar nyelv pallérozására alapítottak. Tehát ha valahonnan, hát az Akadémia nyilatkozatából tudhatjátok meg leghitelesebben, hogy milyen a valódi, tökéletes, pallérozott magyar beszéd. Csak egy-két részletet figyeljünk meg. Látjátok, először is az Akadémia indíttatva érzi magát. Eddig szekundát adtam annak, aki a magyar gyakorlatába ilyet irt, mert ez sült német beszéd. Ezentúl meg fogom dicsérni. Mert ha az Akadémia érezheti magát indíttatva, mért ne érezhetné a többi egyszerű magyar ember ? Mire érzi magát indíttatva az Akadémia? Arra, hogy a támadásokkal szemben a következőket kinyilatkoztassa. Ezért is szekundát kaptatok volna azelőtt. Mert magyarul ezt vagy így kell mondani: „arra, hogy kinyilatkoztassa a következőket”, vagy így: „arra, hogy a következőket nyilatkoztassa ki.” De most már az lesz helyes, ha ti is úgy mondjátok ezt ki, — illetve „úgy ezt kimondjátok”, mint az akadémia. Olvashatjátok továbbá a nyilatkozatból, hogy „Szekfű könyve nem lett hivatalból megbírálva". Ezt eddig magyarul így mondtuk: „nem bírálták meg hivatalból", mert „nem lett megbírálva”, az németül van. Ezentúl azonban már így lesz mondva, s ha eddig másképp tanítottuk, az bizonyára nem lett helyesen tanítva, mert a helyes magyarság az akadémia által most már így lett hitelesen megállapítva. Végül itt egy tanulságos részlet, amely különösen megmutatja, hogy milyen az okos, helyes, logikus fogalmazás, így szól: Az Akadémia azért mint kiadó viseli a felelősséget a könyvért, de nem azonosítja magát, mint egyéb kiadványaival sem, tartalmának minden részével, mert e munka, materialista irányának ferdeségei és túlzásai ellenére is, történelmi irodalmunknak nem válik szégyenére. Ebből pompásan láthatjátok az ok és okozat összefüggését. „Az akadémia nem azonosítja magát a könyvvel.” Ez az okozat. Miért nem azonosítja magát? Mi az ok? „Mert a könyv történelmi irodalmunknak nem válik szégyenére.” Ez az ok. Tehát az akadémia azért nem azonosítja magát a könyvvel, mert az nem válik szégyenére történelmi irodalmunknak. Tanultatok logikát. Következtessetek a contrario. Állapítsátok meg a tétel megfordítottját. Az akadémia nem azonosítja magát, mert a könyv nem válik az irodalom szégyenére. Tehát Ha a könyv az irodalom szégyenére válnék, akkor az akadémia azonosítaná magát vele. S ebből már most mi az általános tétel ? Az akadémia csak olyan könyvekkel azonosítja magát, amelyek az irodalomnak szégyenére válnak. 11 íme, kedves tanítványaim, itt a legfőbb tudományos tekintély illetékes példája, amelyből megtanulhatjátok, hogy hogy kell gondolataitokat helyesen, szabatosan, értelmesen és magyarosan kifejezni. TÁVIRATOK: Harc Torreonért. Newyork, április 1. Az Associated Press jelenti El Pasoból: Hivatalosan jelentik, hogy Torreon tegnap délután a lázadók kezére került. Juarez, április 1. Caranza tábornok tegnap este kijelentette, hogy a Torreon elestéről szóló hír valótlan, de a város kapitulációja minden pillanatban várható. Az orosz fegyverkezés, Pétervár, április 1. Mint a „Börsenzig” jelenti, a dumához törvényjavaslatot nyújtottak be a nagy hadsereg programm keresztülvitelére vonatkozóan. A terv részleteit szigorúan titokban tartják és a sajtónak is megtiltották, hogy a törvényjavaslatból részleteket közöljön. A javaslat hivatalos címe: Törvény a honvédelem tökéletesítésére szolgáló eszközök felhasználásáról. A Panama-csatorna illetékei. Washington, április 1. A szenátus után kongresszus is a panamacsatornai törvénynek ama passzusát, mely az amerikai parti hajózást az illetékek fizetése alól fölmenti, 248 szavazattal 162 ellen elfogadta. A bukaresti béke revíziója, Berlin, április 1. Az itteni diplomáciai köröket arról értesítik Rómából, hogy ott ismét a bukaresti béke revíziójának kérdésével foglalkoznak. Az impulzust ehhez hir szerint Bécsből adták. A francia választások: Paris, áprils 1. (Magántávirat) A Journal Officiel mai száma az általános kamarai választásokat április 26-ára, a pótválasztásokat pedig május 10-ére írja ki. A kamara utolsó ülésszaka ebben a választási periódusban szombaton kezdődik. NAPIHÍREK: Az idő. A Meteorológiai Intézet jelentése. — Hazánkban többnyire derült, jobbára csendes és az előfordult jelentéktelen lecsapódásoktól eltekintve, száraz idő uralkodott. A hőmérséklet nyugat felől észrevehetően emelkedett, gyenge éjjeli fagyok Erdélyben, meg elvétve az északi részeken fordultak elő, a maximum 19 fok C volt Fiuméban, a minimum —3 fok C Rajecfürdőn, Kolozsvárott, meg Botfalun. Mai déli hőmérséklet Budapesten: -1-18.0 Celsius. A Keleti-tenger fölé depresszió nyomult, minek következtében a középeurópai maximum dél felé húzódott. Északnyugaton a légnyomás alacsony maradt. Európában az idő a Keleti-tenger környékének kivételével száraz és a hőmérséklet emelkedőben van. Jóslat: Enyhe és száraz idő várható. (Sürgöny-prognózis: Enyhe, száraz) — Címadományozás. A király Wimmer Antalnak, Budapest székesfőváros központi pénztára nyugalmazott igazgatójának, sok évi buzgó szolgálata elismeréséül, a királyi tanácsosi címet és Boros Lajos tengerészeti hatósági segédhivatali igazgatónak a segédhivatali főigazgatói címet adományozta.