Magyarország, 1914. április (21. évfolyam, 80-104. szám)

1914-04-26 / 101. szám

100 gém egy nagyobb vállalkozásra. Ugyanis akkoriban egyik legkedvesebb felvidéki fürdőnk a rossz ve­zetés miatt csaknem összeomlott, mire én 1909-ben új szindikátust hoztam össze, amely azután teljesen felvirágoztatta ezt a magyar fürdőt. Hosszabb huza­vona után kivívtam, hogy igazgatósági tag legyek a vállalatnál. — Az, hogy egy nő igazgatósági tag legyen, pár esztendővel ezelőtt még külföldön is nehéz­ségekbe ütközött. Csak utánam lett igazgatósági tag gróf Széchenyiné Vanderbilt Gladis s így ő volt a második a nők közül, azután pedig Bécs­­ben Metternich hercegné. Persze, most már Magyarországon is vagyunk többen női igazgató­­sági tagok, de prokurával bírók tudtommal nagyon kevesen vagyunk. — Az üzleti spekuláció, a vállalkozás nehéz munkája időt hagy még arra is, hogy a magyar feminista­ mozgalomban részt vehessek. Minden na­gyobb gyűlésen itt vagyok Pesten, természetesen ilyenkor összekötöm utamat az üzlettel is. Eljárok ilyenkor a bankokba is, s elintézem a fővárosban fel­merült vállalati ügyeimet. — Azt, hogy a mozgalomra is s­­eu­elek időt, csak természetesnek tartja, ugyebár? Mert mind­­­annyiunknak egyformán k­üzdenünk kell a nők jogaiért, a nők politikai felszabadulásáért, amelynek életrevalóságát bebizonyítottuk mi, komolyan dol­gozó asszonyok. K. L. MAGYARORSZÁG ..............—-----------------................................ 4 Budapest, 1914. vasárnap, április 26. Cyrano Egy fiatal olasz muzsikus, Ricardo Zan­­dovas a neve és a sors különös kegyelméből Ve­­lencében született, operát irt Cyrano de Berge­­racból. Aki a cascognei kadétot először szín­padra vitte, Edmond de Rostand, már bele­egyezett abba, hogy verses darabjából operát írjanak és igy nem sok idő kell ahhoz, hogy a francia nemes katona és tollforgató, táborno­kának, a görög filozófusoknak és szive hölgyé­nek egyformán jó szolgája, nemsokára a szín­padról énekeljen le. És kérdjük: hát lehetett-e másként is ? Lehetett-e úgy is, hogy nem szárnyaló fugák, nem sebesen lovagló akkordok kisérték minden szavát, minden mozdulatát, minden szívrebbe­­nését ennek a nagyszerű és csodálatos hősnek, aki bár csak harmincöt esztendőt tölthetett e földön és azt is Franciaországban, XIII. Lajos király korában, mégis az elfutó századokon túl is örökös társa lesz mindenkinek, akiben szív van, szomorúság, nemes hevület és e világ földi hitványságai fölött való mélységes és ne­mes fölháborodás. A tollforgatás, a bajvivás és a nyomorgás e nemes úri művésze, kit egy a magasságból rázúditott fatuskóval öltek meg orvul, szerepelhetett, hát úgyis, hogy kápráz­tató szavait, szívbemarkoló gesztusait, felséges áradozásait és nemes pózát nem zene, a leg­gyönyörűbb zene kisérte. Milyen igazi, őszinte és jóhiszemű operahős volt , hiszen tragikus életében is. Cyrano majdnem harmadfél évszázadig volt feledésbe eltemetett, amig a legnagyobb élő francia költő, Rostand, őt uj és halhatatlan életre föl nem támasztotta. A Cyrano-kultusz, amely a róla írott darab sikere óta szakadatla­nt­­ tart Franciaországban, a Cyrano-renais­­sance csodálatos módon egybeesett a francia nemzeti érzés renaissance-ával. 1898-ban mu­tatták be Cyranot olyan sikerrel, ami valósá­gos nemzeti esemény volt és már a következő esztendőben országhatáron messzi lul érezhető hangos jelei voltak a francia nemzet politikai renaissance-ának is. Coppée, Dérouiéde, Bar­­rés, Lemaitre mind akkor léptek akcióba, a hazafiak ligája akkor alakult meg és az a he­ves nemzeti evolúció, amely azóta nem szűnt meg Franciaországban, éppen a Cyrano pre­­miereje után tört ki olyan elemi erővel, hogy a francia föld megrengését megérezte egész Európa. A politikai hazafiságnak és nemzeties­­kedésnek előfutár­ja pedig Cyrano volt, ez az életével, cselekedeteivel, gondolataival, érzésé­vel, bűbájosságával, de még hibáival is leg­franciább francia. Nem véletlen, hogy Rostand darabjának éppen az időben volt olyan nagy sikere. A da­rab ugyan olyan fenséges és Coquelin olyan pompásan játszotta Cyranot a Porte Saint- Martin-színházban, hogy sikere, nagy sikere lett volna még akkor is, ha a bemutató előadás ideje véletlenül a nemzeti hanyatlás korsza­kába esik bele, de sikerének felét a költő mégis annak köszönheti, hogy megérezte az ő korát és az ő embereit, aminthogy minden igazi nagy író munkájában benne van a contempora­­neusság. És nem véletlen, hogy Rostand éppen azok­ban az időkben gondolt arra, hogy Cyrano de Bergeracról drámát írjon. Az irodalom és a po­litika közötti összefüggés mindig megvan és itt most nem csupán a programm-irodalomra gondolunk, de a legtisztábban irodalmi iroda­lomra is, amelynek öntudatlanul talán, de mindig megvan a szellemi kapcsolódása a kor­ral, amelyben írója él. Vörösmartynak Széche­nyivel, Petőfinek Kossuthtal, Arany Jánosnak Deák Ferenccel való szellemi rokonsága min­den kétségen felül áll. A kiegyezés után Tisza Kálmánnal együtt lett Mikszáth Kálmán is és a Tisza-féle eszmék mélységes zuhanását mi sem bizonyítja jobban, minthogy a könyvke­reskedők ma nem tudják eladni Mikszáth Ráí­r­ának, az utolsó évtizedek talán legnagyobb magyar humoristájának könyveit. A nemzeti lelkesedés korát éljük mi is és az opportunus skepticizmus még úgy sem kell a közönségnek, ha azt a legnagyobb irodalmi tehetség tálalja elé. Ady Endre a legszélesebb néptömegek po­litikai érzéseit szólaltatja meg verseiben. Mol­nár Ferenc napi írásaiban állandóan a kor­rupció ellen küzd és egy harmadik igen nép­szerű író, Móricz Zsigmond, is javarészt annak köszönheti nagy kedveltségét, hogy a nemzet egyik fontos osztályát, a protestáns papokat és a református értelmiséget új színben festi, amely nagyon is eltér ez osztály régi írójáétól, a Tiszák bűvöletében élő Baksay Sándorétól. Az újabb írók egyike sem vonzódik a ma ural­mon levő rendszer felé és ha —­ Cyrano min­tájára — még nem is írták meg a Balassi Bá­lintról szóló nagysikerű drámát, már ennyi is eléggé bizonyítja, hogy a nemzet értelmi for­rásai elzárultak a tobbpárti kormányoktól. Ép­pen úgy, mint ahogyan Franciaországban Cyrano sikerével mondott az irodalom búcsút a a korrupciónak, az üzletiességnek és a nemzeti közömbösségnek. Muscadin. NAPI HIREK. Az idő. A Meteorológiai Intézet jelentése. — A nyugati maximum észak fele ter­jeszkedőn, az északi depresszió pedig kelet felé vonult tovább. Európában az idő általában változé­kony. A lecsapódások növekedtek és főleg az északi részeken, Ausztriában meg a Balkánon fordultak elő.­­ Hazánkban változékony és enyhe idő uralkodott. Kevés eső szórványosan — főleg az ország keleti felében — sok­helyütt esett. Több helyről zivatart is je­lentettek. A hőmérséklet reggelre északiéiől, észrevehetően sülyedt; a maximum 27 C fok volt Temesvárott, a minimum 2 C fok Árvaváralján. Mai déli hőmérséklet Budapesten: -f 16.8 Celsius. Jóslat: Változékony, hűvös idő várható, elvétve esővel. Sürgönyprognózis: Változékony hű­vös, elvétve csapadék. — Rendjeladományozás: A király gróf Almásy Dénesné született Károlyi Gabriella grófnőnek, a közjótékonyság és emberbaráti cselekedetek terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül az I. osz­­tályú Erzséb­et-rendet adományozta. 1— A mai szám: A­ «Magyarország* mai száma 50 oldal. A 32 oldalas főlaphoz 18 ol­dalas melléklet kapcsolódik, melynek tar­talma a következő: Pesti levelek, írja Krúdy Gyula. A magyarok és a muszkák. Ezüstországi gyönyörök (tárca), írta Schröder Béla. Rákóczi neve s emléke a nép között. Lelki egészség, irta dr. Csáth Géza. Egészség, Szépségápolás. Heted-Hét Ország (4 oldalas gyermek­melléklet). A szentek­ (novella), írta Balás Béla. Hirdetések. Figyelmessy ezredes emlékiratait és a regényt a főlapon találja az olvasó. — Kossuth Ferenc állapota. Kossuth Fe­rencnek, a függetlenségi és 48-as párt elnöké­nek állapotában még mindig nincsen semmi változás. A beteget állandóan láz gyötri semmi étvágya nincsen. Az éjszakát nyugtala­­s­nul töltötte. Müller Kálmán pont a kétszer, délelőtt és este báró orvos­a a­látogatókat egyáltalában nem meglátogatja, fogad, mert nagy nyugalomra van szüksége. _ — Táviratváltás Miklós cár és Ferdinánd király között. Az „Indépendance Roumaine”1 című lap közli azoknak a táviratoknak a szöve­gét, amelyeket a cár és a bolgár király az utóbbi születésnapja alkalmából egymással váltottak. A cár ezt táviratozta : „Amikor születésnapjára gratulálok, egyúttal megragadom az alkalmat, hogy őszinte örömömnek adjak kifejezést ama ér­zések fölött, amelyeket én követem utján ne­kem kifejezésre juttatott. Egész szívemből szerencsét és Isten segítségét kívánom felsé­gednek ahhoz a feladathoz, amelyet maga elé tűzött újjászervezni és konszolidálni Bulgá­riát, amelynek békés fejlődését változatlan rokonszenvel fogom kísérni. Ferdinánd király a következő Miklós­- táviratban válaszolt: „Az az őszinte öröm, amelyet császári Felséged érzésemnek követe útján való tol­mácsolásakor kifejezésre juttatott, valamint Felséged lekötelező figyelme a születésnapom alkalmával, rendkívül boldoggá tesznek. Mé­lyen meghatva Felséged jó­kívánságaitól a nemcsak általam, hanem az egész bolgár nép által elvállalt ama feladatra vonatkozólag, hogy az országot békés fejlődése­n tovább vezessem, sietek Felségednek legmélyebb hó­­­dolatomat kifejezésre juttatni. Ferdinánd. — Fejérváry báró haldoklik. Bécs­­ből jelentik: Fejérváry Géza báró állapotá­ban oly nagymérvű rosszabbodás állott be, hogy tegnap délelőtt a halotti szentséget is fölvette. A bécsi lapok, tekintettel a királyra, aki a lapokat esetleg olvashatja, Fejérváry súlyos állapotáról nem írnak. A báró csa­ládja a beteg ágyánál tartózkodik. Az orvo­sok a katasztrófa beálltát minden órában várják. A király a tegnapi nap folyamán a kabinetiroda utján érdeklődött a nagybeteg állapota iránt. Egy újabb bécsi távirat szerint Fejér­váry Géza báró betegágyától egyre r­osszabb hírek érkeznek. A legutolsó jelentés szerint a testőrkapitány már agonizál. Háza előtt a kövezet sűrű szalmaréteggel van befödve. A legközelebbi családtagok Bécsbe érkeztek és a beteg közelében tartózkodnak. — Magyar nemesség: A király Manheimer Leónak, a Borsod-Miskolci Gőzmalom vezérigaz­­gatójának, valamint törvényes utódainak, a köz­gazdaság és közélet terén szerzett érdemei elis­meréséül, a magyar nemességet sKallón­ előnévvel­­ adományozta. — Montecarlo bevétele. Parisból jelentik, hogy a montecarlói kaszinó igazgatóságának bizalmas ülésén előterjesztették a mult évi mér­leget. A játékbank bruttó bevétele 47 millió frank volt, amelyből 25 millió esik a németekre. — Elhunyt képviselő: Kuales Godofréd munkapárti szász nemzetiségi képviselő Besz­tercén meghalt. Már évek óta szívbajban be u­­tegeskedett. Temetése holnap­­ délután lesz.

Next