Magyarország, 1914. július (21. évfolyam, 156-184. szám)
6 Összeesküvés! Hogy a merénylet tervszerű összeesküvés eredménye, annak bizonyítására mind több és több tanú jelentkezik, így a merénylet elején az Osztrák-Magyar Bank fiókjával szemben, amerre a díszmenet elvonult, látták, hogy két szerb ember, is állott. Látták az ablakokból a tanuk, amint egy őrmester megragadja azz egyik szerb ember kezét és annak zsebéből bombát vesz■ ki. Úgy látszik, ezek a szerbek nem merték a bombát eldobni, mert három detektív és rendő közt állottak véletlenül. Ezer korona ... A belügyminisztérium 5/c osztályából, a volt határrendőrségi osztályból, három detektív van itt, Kádár, Elemér, Pauer Pál és'Adorján Jeromos, a budapesti főkapitányságtól pedig Nánássy László, Kritzler Lipót és Kovacsevics Milos. Pauer, detektív egy társával még a merénylet napján házkutatást tartott Prinzipnél. A szalmazsákjában ekkor ezer, koronát találtak. Majdnem ezerkoronányi összeg bankókban volt elrejtve, a szobában talált képek házába. Rábukkantak még tizenkét browning töltényre. Hogy a szegény diáknál ilyen tekintélyes összeget találtak, talán mindennél hivebben jellemző arra, hogy a merénylet nem kizárólag a siheder ídiák műve volt . . . Pauer detektív, aki még szombat este Midzsében szolgálatot teljesített a trónörökös-pár körül, midőn diner és cercle volt, elmondotta nekem, hogy a fenségek ekkor végtelenül elbájolóan viselkedtek. Szívélyességüktől mindenki el volt ragadtatva.Midőn azonban a trónörökös Stadler érsekkel szóba elegyedett, arca hirtelen elkomorodott. Nagyon lehet, hogy Stadler érsek figyelmeztette valamire ... Pogrom a szerbek ellen Ma Jojtics dr. orvos és Dimovics dr.ügyvéd a kormányzóságon jártak a Zurujmics osztályfőnöknél és elpanaszolták, minőmóriás károkat okoztak a tüntetők, elmondották, hogy lerombolták a szerb árvaházat és csaknem az összes szerb iskolákat. Védelmi intézkedéseket kértek ,veszélyben forgó szerb fajtestvéreik részére. Nos, a védelemről már gondoskodtak: kihirdették az ostromállapotot . . . Ám a legszigorúbb rendészeti intézkedések sem tudják a nép túláradó szenvedélyét medrükbe szorítani, így Vaszics dr. kormánypárti képviselőt az utcán megtámadták, közbelépett azonban szerencsére egy iskolfelügyelő, aki igazolta, hogy Vaszics katholikus vallású, nem paraszla, s így nagy nehezen sikerült a nép dühe ellen megvédelmeznie. A tüntetők fölháborodásának áldozatul esett a szerb klub berendezése, amelyért a múlt hónapon húszezer koronát fizettek ki. A gyönyörű bútorokat teljesen darabokra törték, még a billiárdasztalokat is ledobálták az elpeleti helyiségből az utcára. Valóban, forradalmi dolgok történtek, ma már azonban nyugalom uralkodik a városban. A tegnapi tüntések alkalmával a tüntetők behatoltak Mitricevic Nikola aranyműves házába, amely az Appel-karnál van. Ez azért történt, mert amidőn a tüntetők a király képével és fekete zászlókkal az utcán vonultak, fegyverdurranás hallatszott ki a házból. Ez annyira felháborította az eleinte békés tüntetőket, hogy benyomultak a házba és a bútorzatot megrongálták. Mitricevic elmenekült és a Sarajevoer Tartblatt házában keresett menedéket. Azonban nem érezvén magát itt biztonságban, a ház — ,*e onl.“ / “’idürok fil. fogták. A rendőrségen tagadta, hogy lőtt volna a tüntetőkre. A tüntetők a Kosovo-utcán Jovicic szerb kereskedő boltjába is behatoltak. Jovicic azonban revolverlövésekkel fogadta a tüntetőket. Egyet közülök agyonlőtt fegyverével, két tüntetőt pedig súlyosan megsebesített. A sebesülteket a tartományi kórházba szállították, Jovicicot pedig letartóztatták. A tegnapi tüntések után valóságos romhalmaz a város. Minden jel arra vall, hogy a szerbellenes tüntetések a katonaság asszisztenciája mellett történtek. A hadtestparancsnok, midőn tudomására jutott tegnap este, hogy a szerbek is nagy tüntetésre készülnek, felhivatta magához a szerbek néhány vezető emberét és csak ennyit mondott nekik: — Uraim, figyelmeztetem önöket, hogy az ágyúim töltve vannak ! Tegnap a bankok épületei előtt gépfegyverekkel ellátott katonai osztagok tartottak őrséget. Ma délelőtt az országos kórház ápolóinak beszélgetés közben egy Markovits nevű szerb betegápoló biztatóan mondotta szerb ápolótársának: Mit szomorkodtok ? Ellenkezőleg, örülnünk kellene! Isten mindig segítette a szerbeket, most is segíteni fogja. Az ápoló folytatta izgatásait, mire letartóztatták. A tüntetés alkalmával, amidőn a királyt éljenezték és a szerbeket abcugolták, a 65-ös számú rendőr kivont karddal nekiment egy tüntetőnek és ezt nyakán megvágta. A rendőrt szintén letartóztatták. . . . Ma már csak a romhalmaz emlékeztet a lezajlott véres eseményekre. A napokig tartó izgalom kifárasztotta az embereket, a statárium is megtette hatását és Szerajevó ma már csendes, a lakosság pedig nyugodt volna, ha a pogromot nem folytatnák tovább. A tv. éüben érzik a lőporfüst... Schröder Béla, Lilit a bolti igétől elfogta . Ma beszéltem azzal a Marosi nevű fodrásszal, aki az első merénylőt elfogta. Marosi máramarosszigeti illetőségű, 1903-tól 1900-ig itt szolgált Szerajevóban. Most tartalékos sanitárs-őrmester. — A kisfiammal és egy barátommal állottam az Ilica és az Appel Kai sarkán, beszélte. A velem szemben lévő oldalon nagyon sütött a nap, azért ott csak kevesen állottak. Tőlem jobbra 50—60 lépésnyi távolságban két fiatalember álldogált, akik nagyon gyanúsan viselkedtek. Midőn a trónörökös-pár és kíséretük autói közeledtek, láttam, amint a fiatalemberek összenéztek, összesúgtak s az egyik a zsebéből valami dobozfélét vett elő, azt a rakpart falához odaütötte . . . Ekkor egy gyengehangú recscsenést hallottam. Amint a harmadik autó, amelyen a főhercegek ültek, előttük elvonult, a dobozkülsejű tárgyat minden nagyobb lendület nélkül odadobta a trónörökös felé. Az autó azonban mozgásban lévén, az elhajított bomba a haladó jármű lehajtott ernyőjére esett, erről pedig lepattant a földre s ott nagyot durrant. (Nem igaz tehát, hogy a bombát a trónörökös karjával hárítota el) A gépkocsi ekkor egy-két pillanatra stoppolt, de — bár a trónörökös járművét is érte bombaszilánk — csakhamar továbbhaladt. Mindez drámai elevenségben, hirtelen történt. Én magam nyomban a merénylő felé rohantam, meg akartam fogni, de a fiatalember macskaügyességgel átvehette magát a harmadfél méter magasságú kőfalon s a folyóba ugrott. Én utána vetettem magam, egy rendőr, aki revolverét vette elő, szintén, de én odakiáltottam a rendőrnek, miközben a merénylő után vetettük magunkat: Ne jöjjön ! Élve kell elfogni! A folyócska vize sekély és mi térdig gázolva törtettünk a merénylő után, akit csakhamar elértünk és a szemben fekvő alacsonyabb partra vittünk. A trónörököspár és kísérete az izgalmas üldözés láttán megállíttatták a gépkocsikat és úgy szemlélték, mint fogják el a merénylőket. Tehát megállották az egyik hídnál (sok ilyen híd íveli át a patakot.) és kíváncsian nézték, mint vezetik el merénylőinket a kösfem odafutott rrmdmxik. Majd továbbhajtattak gépkocsijaikon aVárosháza felé, mi pedig az új hídon keresztülmenve szállítottuk a bombavetőt a rendőrségi fogházba. Hallottam, hogy midőn a bomba a gépkocsiról leesve nagyot durrant, a trónörökös odaszólt a soffőrnek: — Rasch weiter fahren! — A merénylő kihallgatása után a városházáról távozóban láttam, hogy a trónörökös autója a túlsó parton vágtatva hajt. Ez feltűnt nekem, mert nem volt programhiba véve. Ekkor hallottam, hogy revolveres merénylet is történt. Hivatalosan azt állítják, hogy a merénylő a rendőrségen történt kihallgatásakor bevallotta, hogy nagyszerb, paroszláv és elhatározott szándéka volt a trónörököst megölni. MAGYARORSZÁG Budapest, 1914. szerda, július 1. A halottak Vasárnap délután az udvari szobrász, aki Ilicsében tartózkodott, halotti maszkot vett fel a trónörököspár holttesteiről. Három katonai orvos segédkezett neki. A halotti maszkról adott leírások szerint a trónörökös homloka sűrű ráncokba van futva, egész arckifejezése nagyon komoly, de azért nyugodt. Úgy látszik, hogy arcán az a komor kifejezés merevedett meg, amely a merénylet hatása alatt támadt. A trónörökösné ajkai körül még mindig az a mosoly látszik, amelyre emlékezhetnek, akik a merénylet perceiben látták utolsó pillantását, amelylyel férjéhez fordult és szinte védeni igyekezett a golyóktól. A holttestek bebalzsamozása vasárnap délelőtt 10 órától másnap reggeli 6 óráig tartott. A bebalzsamozást Dénes Zsigmond dr. főtörzsorvos, a 15. hadtest egészségügyi főnöke, Arnstein dr. főtörzsorvos, helyőrségi kórházparancsnok, Fischer dr. udvari tanácsos és Fóliák dr. helyőrségi orvos és Kaunitz dr. végezték. A trónörökös jobb nyakütőere és légzőcsőve teljesen össze van roncsolva, a főhercegnőnek a hasüreg-vénáját ütötte keresztül a golyó, amit meg is találtak. A főhercegben nem találták meg a golyót, amely valószínűleg a nyakcsigolyában akadt meg. Hogyan történt a gyilkosság ? A gyilkosság lefolyását a legközelebb álló szemtanuk a következőleg mondották el nekem: Az Appelkain visszajövet a főhercegi pár gépkocsija befordult a FerencJózsef-útra. A Ferenc József-út és az Appelkai sarkán van Schiller Móricnak egy szép fűszerkereskedése, mellette egy fodrász üzlete, amelynek Pako Dávid a tulajdonosa. A fűszerkereskedőnek inasa és egy Belnagy nevű borbélysegéd meséli, hogy amint a trónörökös autója befordult, egyszerre csak gyors egymásutánban két lövést hallanak. Több lövés nem is volt. Az autó hirtelen megállt. A fodrász inasa éppen a merénylő vállára támaszkodott és úgy nézte a diszmenetet. Annyira el volt merülve a főhercegi pár szemlélésébe, hogy ő nem vette észre, amint a merénylő browningját előrántotta s csak akkor lett figyelmessé rá, amint a lövések durranását hallotta. Az első lövés a trónörököst érte, aki hátrahanyatlott, akkor a főhercegnő a trónörökös fejét a hóna alá vette és gyengéden mosolyogva szólt hozzá; a következő pillanatban elsikoltotta magát, őt is lövés érte. A gépkocsi visszadurukkolt és a Ferenc József-út folytatását képező hídon vágtatva száguldott a konak felé. Mikor azonban odaért, a tanörököspáron nem lehetett segíteni. A merénylőhöz legközelebb álló Pako Márkus rávetette magát Prinzicsre, odaszaladt Adorján Jeromos belügyminiszteri detektiv is, mindketten lefogták a szerb ifjút, de közben az odagyülekezők agyba-főbe verték Prinzicst, aki sok kardvágást is kapott. A tumultusban a detektiv is kapott egy laposvágást, a merénylő pedig csupa vér volt és csaknem félholtan vitték a rendőrségre. A sarki borbélyüzlet segédje meséli, hogy midőn a merénylőt elszállították, megütközve látta, hogy az utcán az üzlet előtt egy szelence fekszik, mindkét oldalán kis srófokkal ellátva. Ő föl akarta kapni, de valaki rákiáltott: : — Az istenért, vigyázzon, hiszen bomba! Most egy török ember jött arra, aki hirtelen felkapta a bombát, de mikor a fodrászsegéd figyelmeztette, hogy dobja el, a török óvatosan letette és így történt, hogy ez a bomba nem robbant fel. A közelben lévő katonák Hívómban egy értelmes tűzmesterért mentek, aki vízbe téve a bombát, úgy vitte a tüzérségi raktárba.