Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)
1915-03-02 / 61. szám
n dos vizeken folyik, az óvatosság megkívánja, hogy a hajók lehetőleg Skótország északi csücskét körülhajózzák, mert általános érdek, hogy a semleges hajók lehetőleg a haditerületen kívül járjanak. Feltehető, hogy a Skótország északi részének megkerülésével való hajózást az angol admiralitás lehetőleg meg fogja könnyíteni. A semleges államok képviselői, ha még eddig nem tettek lépést, Londondonban ez ügyben lépéseket fognak tenni. Német repülőgép a Themse felett Hága, március 1. A" Nieuwe Rotterdamsche Gouran "-nak jelentik Londonból. Két légi jármű, láthatóan csak felderítő céllal, Sheerness erődítései és később a Themse fölé repült. Nemsokára erős köd ereszkedett le, ami a gépek további munkáját lehetetlenné tette. Megbénult a hajóforgalom Kopenhága, március 1. Londonból táviratozzák a Berlingske T i d e n d e-nek. A nagy hajósvállalatok és kiviteli cégek megszüntették az áruk behajózását, sőt el sem vámolják kivitelre szánt cikkeiket, mert nem akad hajó, amely útra akarna kelni és a szállítási tételek megfizethetetlenül magasak. A kikötőkben nincs kirakodó munkás, idegen kereskedelmi közösök nem merik megközelíteni az angol kikötőket, részint az angol vizeken a német blokád miatt beállott veszedelem, részben pedig amiatt, mert az angol kormány le akarja foglalni az angol hajókat. Az amerikai kikötőkben berakott hajók sem indulnak angol és francia kikötőkbe a túl magas szállítási tételek miatt. Milánó, március 1. A Corriere della Sera közli, hogy a párisi Newyork Herald szerint a német tengeralattjárók blokádja következtében a nyugati harctéren lévő angol csapatok számára hadiszerekkel megrakott tizenöt angol szállító gőzös nemindulhat útjára. rÁltalános kiviteli tilalom az Egyesült Államokban Frankfurt, március 1. Newyorkból táviratozzák a Frankfurter Zeitung-nak. Az amerikai Egyesült Államok kormánya nagyon aggódik az európai kivitel teljes megbénulása miatt. Wilson elnök azt kívánja, hogy a törvényhozás hatalmazza fel őt törvény útján az általános kiviteli tilalom kibocsátására; ezen az úton az Unió abba a helyzetbe jutna, hogy a hadviselő államok egyikét vagy másikát a szükséghez képest kényszeríthetné, az amerikai kereskedelmi hajózás érdekeinek tiszteletben tartására. Az északi államok akciója Amsterdam, március 1. A hollandi kormány csatlakozott a skandináv államok javaslatához, amely arra irányul, hogy a semleges államok lépjenek fel együttesen az angol hajóknak visszaélése ellen, amennyiben azok csakugyan kitűzik a semleges lobogókat. A szerb harctérről A szerbek albániai hadjárata Szófia, március 1. A Kanibana jelenti: Az entente hatalmas beleegyezésüket adták ahhoz, hogy Szerbia, ameddig jónak látja, folytassa operációit Albánia ellen, mindaddig, amíg nem teremt teljesen rendet Albániában. MAGYARORSZÁG Budapest, l'Jiu, Kijan, március 2 Törökország háborúja A Dardanellák ostroma Genf, március 1. Az angol admiralitás jelenti, hogy egy angol flottakülönítmény, amely több páncéloshajóból és cirkálóból állott s amelyet egy erősebb francia flottilla is támogatott. Carden viceadmirális parancsnoksága alatt új offenzívát kezdett a Dardanellák erődítményei ellen. Kumbálét és Hellesburnut, a két legelül levő erődöt heves tüzelés alá vették és bár számtalan gránát esett a két erődre, súlyos kárt nem okoztak. A többi erőd ellen intézett támadások eredményeit nem ismerik. Miután a török erődök a tüzelést hirtelen abbahagyták, a páncélosok parancsot kaptak, hogy előbbremenjenek és kisebb szög alatt folytassák a bombázást és pedig a második rangú ágyukkal. A Dardanellák erődei azonban ekkor újból tüzelni kezdtek a hajókra. Az éjen át a tüzelés szünetelt, reggel azonban mindjárt több angol hidroplán és aeroplán, mely az Arkroyal páncélos cirkálón volt, felfedező repülésre indult a török erődök fölé ésvisszaérkezésük után jelentéseik alapján a flotta egy része ismét felvette a tüzérségi harcot. Róma, március 1. A Dardanellák bombázását az itteni politikai körökben a legnagyobb érdeklődéssel kisérik. Az angol lapok tudvalévően azt jelentették, hogy a szövetségesek, mielőtt a Dardanellák bombázásához kezdtek volna, megnyugtató kijelentéseket tettek Rómában az akciójuk célja felől. Mértékadó helyen ezt a hírt nem erősítették meg, de nem is cáfolják. Az esti lapok azt mondják, hogy az olasz kormány a Dardanellák kérdésében érdekelt hatalmakkal a legszorosabb érintkezésben van és nem lehetetlen, hogy Anglia, tekintettel arra, hogy a Dardanellák forszírozása a semleges államokra is a legnagyobb fontossággal bír, közölte szándékait Rómában is. Bizonyos, hogy az egész akció és Görögország csöndes együttműködése már régebb idő óta elő volt készítve és hogy az olasz kormány abban a helyzetben volt, hogy e fontos kérdésben a maga álláspontját is tudassa az érdekeltekkel. Rotterdam, március 1. A Times katonai munkatársa foglalkozik azzal a két tervvel, amely most az ellentekörökben felmerült. Az egyik a német tengerpart megtámadását, a másik pedig a Dardanellák partjaira való csapasz a 1111 ást tervezi. A cikkíró az utóbbit tartja könnyebben keresztülvihetőnek. Ha az angolok — írja — a német tengerpartot akarják megtámadni, akkor a támadóseregnek jóval nagyobbnak kell lenni, mint a német védekező seregnek, tehát ez a harc nem volna előnyére az angoloknak. Viszont a másik terv keresztülvitele a törököknek jóval nagyobb haderejét kötné le, mint az angoloknak. Róma, március 1. Be 11 o 1 o admirális, a Dardanellák kitűnő ismerőjét megkérdezték, hogy milyen eredménye lehet az angol-francia akciónak. Az admirális így válaszolt: — Emberi számítás szerint nem lehet áthatolni a tengerszoroson. A szoros a nagarai szakaszon olyan, hogy azonnál hajózni lehetetlen. A szövetségeseknek Nagara előtt csapatokat kell partraszállítaniok, ha Konstantinápolybaakarnak jutni. Oroszország és Konstantinápoly Szófia, március 9. «Oroszország és Konstantinápoly» címen a Trgovinszki Glasznik cikket közöl, amelyben a többi közt ezeket írja: Anglia és Franciaország Konstantinápolyt és a Dardanellákat Oroszország kezére játszotta. Anglia és Franciaország Oroszországgal szövetségben háborút visel Törökország ellen s ennek a háborúnak egyik célja Konstantinápolynak és a Dardanelláknak Oroszország kezére való játszása és a Fekete-tengernek orosz tengerré tevése. Oroszország követelése elsősorban a Balkánon és Kisázsián való uralmára irányul, ami ellen a független balkán-népekenek teljes erejükből védekezniük kell. Konstantinápoly orosz kézen a Balkán-államok végromlását jelenti. Új török offenzíva a Szuezi-csatorna ellen Turin, március 1. A Stampa jelenti Kairóból. Egyszerre több jel szól amellett, hogy a törökök a Szuezicsatorna irányában új előnyomulásra készülődnek. A törökök naponta támadásokat intéznek az angol járőrökre. Ezek a támadások egyre terjeszkednek és lassankint az egész front területére ki fognak terjedni. Azt beszélik, hogy Maxwell tábornoknak, az angol főparancsnoknak visszahívása küszöbön áll. A tábornok működését nagyon súlyosan bírálják. A Balk Görögország és az orosz aspirációk Bécs, március 1. A Morgen jelenti Athénből. A pétervári vezető körök ama nyilatkozata, hogy Oroszország Konstantinápolyt meg akarja hódítani, Athénben mély hatást tettek. A félhivatalos Patris annak a nézetének ad kifejezést, hogy a mostani pillanatban Görögországnak és Törökországnak a legutóbbi konfliktus elintézése után mint jó szomszédoknak kell egymás mellett élniük’. Európára nagy veszély volna, ha Konstantinápoly orosz kézre jutna. Oroszország azonban most olyan harcba keveredett, amely a cári birodalomra katasztrofálisan végződhetik. Ezért nem szabad arra gondolnia, hogy mit fog hódítani, hanem annak megvédésére, amije van. Az orosz politikai körök most nagyon elégedetlenek Görögországgal, amely a német diplomácia támogatásával a Törökországgal való konfliktust békésen elintézte. A római görög követ nyilatkozata Róma, március 1. Koromülasz római görög követ fogadta a R uszko je Szo vo római levelezőjét. Kijelentette előtte, hogy abban az esetben, ha Szerbia kompenzációt adna Bulgáriának, Macedóniában, Görögország is előáll Szerbiánál követeléseivel. Annyit nem kérnek, mint amennyiről a fáma beszél, s nem igaz, hogy követelésük az ohridai tavakig terjedő területre számít, hanem csupán Monasztírt és környékét követelik. Koromülasz úgy találja, hogy Monasztír átengedése még inkább szerb érdek, mint"1,amennyire görög érdek, mert így ismét közvetlen görög-szerb határ lesz. Ha azonban Görögországnak nem adják át Monasztirt és kerületét, akkor Szerbiát bolgár terület fogja elválasztani Görögországtól, s ez nagy különbség. —Valótlan az, — mondta a görög követ, — hogy Anglia Gyprus-szigetét felkínálta volna Görögországnak, ha csapatokat küldene Egyiptomba. Erről semmiféle tár igyalások nem folytak.. . ahogy, őszintes le-