Magyarország, 1915. április (22. évfolyam, 91-119. szám)
1915-04-04 / 94. szám
Törökország háborúja A Dardanellák ostroma • A bombázás Konstantinápoly, április 3. Az Osmanischer Lloyd tudósítója a Dardanellák ostromának legutóbbi napjairól a következő részleteket jelenti lapjának: Március 30. Ma kora délelőtt kezdődött az egyesült flotta támadása. Kilid-Bart és Csanak-Kaleli erődöket fogta ostrom alá. Az angol hajóraj a szároszi öbölbe vonult be és gránátokkal igyekezett Gallipolit bombázni. A bombázás csak igen kis ideig volt heves, csakhamar gyengülni kezdett a tüzelés és észrevettük az ellenség munícióhiányát s így könnyen ment akciójuk letörése. Néhány erős, angol részről történt hydroplántámadást kellett viszszavennünk. Az ellenséges hajók, bár mi csak gyengén viszonoztuk tüzüket, déltájban viszszavonultak. ’ Ez alkalommal is, mint máskor, számos foglyot mentettünk ki a vízből, közöttük egy nagyon képzett öregebb tűzmestert, aki a Creusot-ágyúgyár műhelyvezetője a polgári életben. Kihallgatták és vallomása szerint azért tartózkodott a Dardanelláknál, mert a Nelson ágyúinak javítására elkérték a Creusot-gyártól, noha fel volt mentve a katonai szolgálat alól. A Nelson e hó 19-én súlyosan megsérült és noha mindent megtettek a megmentésére, főleg azért, mert sérült állapotban a vihar zátonyra hajtotta, nem volt megmenthető. A hajó, mely a lemnoszi partnál sülyedt el, 16.770 tonnás volt s 775 ember volt állandó személyzete. — Csodálatos, — mondotta a tűzmester — hogy a török gránátok mennyire tönkretették a gépházat, — majd csaknem sírva tette hozzá: ...és ami gyönyörű tizenkét ágyunkat. A Creuzot-gyár műhelyvezetője több érdekes dolgot mondott el. A 18-án elsülyesztett Inflexible legtöbb embere nem szállott át, mint mi gondoltuk más hajóra, hanem odaveszett. Az antantnak 18-án kétezer, halottja volt. Ugyanaznap éjjelén elsülyedt azAlbion nevű kis cirkáló, amelyről csak most tudjuk meg, hogy 61 ember veszett oda vele." Guepratte admirális az ostromról ! London, április 3.: A Daily Mail zenedesi tudósítója a Suffren fedélzetén meglátogatta Guepratte admirálist, akinek az eddigi sikerekben nagy érdemei vannak. Guepratte admirális kijelentette, hogy a Dardanellák ostroma negyedik szakába lépett, azaz most akarják sorát ejteni az aknák eltávolításának, amelyek a Csanak-erőd előtt zárják el az utat a tengerszoros legkeskenyebb részén, amely egyben a legborzasztóbb erődökkel van megerősítve. Ha ezzel a munkával végeztek, akkor következnek Csanak három erődjének és a szemközti parton a Killid-Bahr különböző erődeinek igazi ostroma. Ha azután ez is meglesz, akkor támadnak a Márvány-tenger erődei ellen. Irta: Tömörkény István. A szenvedélyről. Ebben a történetben tisztán csak arról van szó, hogy miféle a huszár és miféle a baka. De nem a mostani bakai és huszári nemzetekről van szó, hanem a régiekről, az ezeknek előtte valókról, akik valaha éltek. Mert mindezen szavak igen vén harcosok között történnek, akik már olyan öregek, hogy azt ki sem lehet mondani. A volt baka azt mondja: — Tudja kend, sógor, én már olyan öreg régi katona vagyok, én már olyan régen voltam valóságos virtigli, hogy aztat az időt tizenhat manikulás cseh őrmester, ha egy hétig összedugva tartja is mind azt a pisze orrát, akkor se tudja kiszámolni. Mert én, tudja, a valóságos novibazári baka voltam, az az úr, aki ott ül a sarokba, akár eleven tanú is lehet rá. — Nono, — mondja a másik. — Hát hiszen, ami aztat illeti. — Nono, — mondja megint amaz. — Mert én nem egyekért mondom, hanem csak mondom. Az én szavam járó pénz, hallja-e kend. Mert én nem tréfabeszédet mondok. — Hát hiszen — mondja megint csak amaz — senki se kételkedik benne. De azért hiába sógorozza emez amazt, csak idegenül néz rá, a poharát az asztal legszélére húzza, hogy amaz a koccintás kisértésébe ne jöhessen, pipázik, szív egyet, azután eltartja magától a pipát, úgy nézi, hogy miként bodorodik a füstje. Azt mondja a másik ember: — Kend, sógor, volt-e valaha katona? A régi időkbe ? ~"r ‘ r y .g! Azt mondja emez: — úgy lehet, hogy vólam. Mifelénk is esett az eső, mink is odanyőttünk a katonagléda alá. Nézd csak, — teszi hozzá megbotránkozva, — nem is olyan a természetem, hogy ne lettem vóna katona. — Csakugyan? — Hát . Amaz az ember most már teljesen ki van elégedve a világi sorsokkal. Mivelhogy mindjárt más a beszélgetés, ha az hozzáértővel történik. Hinti tehát a kezét barátságosan a szemközt való öreg csont felé, mondván: — Hát hun szolgált kend, sógor ? Amaz féloldalt helyezi el a pipaszárat (úgy mondják ezt, hogy félagyarra vágja) s csak úgy odavetőleg feleli : — Nem tud maga arról. A bakának még a madara sem járt arra, amerre a mi lovunk kocogott. Oda alá a Klagenfurtba, a Villákba, egészen oda alá az adriai tenger partján: mit tud ahhoz egy baka ? No hát éppen csak ez kellett a szomszédnak. Visszahőköl és elboroltan néz az egy asztalnál ülő cimborára, akit most lát először. Azt mondja : — Hát kend kend ? Hát kend kend szavad ? Hiszen kendnek a lovával együtt hat lába vót, mégse járt be vele annyi földet, amit a kettővel én. A török katonákkal vótam én patrulba idegen országba, kend meg akkor a poszmatot talicskázta ki az istállóból a Majdanfurtba. — A Klagenfurtba, — igazítja ki emez. Amaz legyint a kezével. — Egyre mén, — mondja. — Ide fúrt, oda fúrt, furtonfurt. De csak nem meri kend magát föltűnni egy, öreg virtigli Manteristával ? Nyílítja a poharát az asztal másik oldalára. De a pipásnak nem sok kedve a beszédre. Csak lassan, vontatottan feleli: — Én nem szóltam magában, maga se szóljon én hozzám. Mi az a baka? A szenvedés a különbség. Mi a szenvedés dolgában a baka a huszárhoz. A baka nagyságos úr, az azt se tudja, hogy mi a szenvedés. Kipucolja azt azrisz rosz puskáját, lekeféli a kölökcsizmát, aztán dilié hozzák az ennivalót. Étel után dögölhet. Mit tud az a lópucolásrul, a futrázsrul, szénárul, szalmárul, zabrul, szerszámrul, kudrul, puskárul, éstállórul, szénapadlásról s zabmagazinról — mit tudja az a nagyságos baka, hogy mi az az igazi katonai szenvedés ! Csak úgy oda vannak vetve csendesen ezek a szavak, de azért tagadhatatlanul súlyosan esnek a beszélgetés latjába. A volt baka zavarodottan forgatja poharát az ujjai között köröskörül. A szenvedés — mégis csak súlyosabb amott a szenvedés. Azt mondja a bakai — Maguknál, tisztelt úr, hogy fújták’ A maródi vizitet röggel? 91 — Micsodát? — A maródi vizitet. Mikor a betegek men- tek röggel az orvoselébe. Azt mondja az egykori huszár: — Nem fújtak mifelénk ilyesmit. Én neim tudok rólla. Jaj, de most már a baka föltámad. Most már kételye támad afelől, hogy amaz a másik volt-e valaha csakugyan katona. Ha még a maródi fúvóst sem ismeri. — Hát, — mondja kiváló felsőbbséggel?' az van. Az minden trombitán van. Aztán min-den reggel van, akin csak kaszárnya vann Előbb gyón egy, .doppelte szósz* mert az a ruf* ' í Budapest, 1915. vasárnap’, április 4. MAGYARORSZÁG A török flotta az Arany-Szarvban London, április 3. A Daily Chronicle jelenti, hogy az egész török flottát koncentrálták az Arany-Szarvban, kivéve a Hamidiét, amely a kikötő külsejében őrködik és a Goebent, amely a széniai öbölben tartózkodik. A Boszporusz elleni támadás félbeszakadt Berlin, április 3. Pétervárról táviratozzák a Lokalanzeigernek kerülőúton. Az orosz feketetengeri flotta támadása a rossz időjárás miatt félbeszakadt, de mihelyt kedvezni fog az idő, a hadműveletek ismét megkezdődnek a Boszporus ellen. f Megszűnt a román—török hajóközlekedés :kf Bukarest, április 3* •«. (A Magyarország eredeti távirata.) Konk stancából jelentik: A Boszporus bombázása következtében azok a semleges állambeli hajók, amelyek eddig még fentartották a közlemekedést Konstantinápolylyal, végleg beszüntették járataikat. Ennek következtében a Fekete- tengeren való közlekedés Konstantinápoly és Románia között megszűnte Anglia. Az indiai forrongás « Amsterdam, április 3.^ (Saját tudósítónk expressz-távirata.) A „Sumatra Post- jelenti: A szingaporei felkelést a mohamedánok szították, akik a szent háború kihirdetése óta óriási erővel és propagandával működnek. Indiában indiai foglyoknál előkelő, nagybefolyású mohamo- dások által aláírt röpiratokat találtak.Vés H.S. Stockholm, április 3.-] A Dagbladed tudósítója kerülőúton jelenti Londonból, hogy az angol hadügyminisztérium európai katonákat küldött kilenc csapatszállító gőzösön Indiába. Úgy látszik, Indiában nagy a veszedelem. Ezt bizonyítja az is, hogy a legnagyobb londoni kereskedőcégek tíz nap óta nem kaptak sem táviratot, sem levelet Indiából. Grey szabadságra ment Berlin, április 3- a A Morgenpost szerint a Reuter-ügynökség jelenti, hogy Grey háromheti szabadság végett Londonból eltávozott, Greyt Asquith helyette*siti. . Új angol kiviteli tilalom Rotterdam, április (A Magyarország eredeti tudósításai) Lomdonból jelentik, hogy a kormány valószínűleg már a közeljövőben úgy Angliából, mint a gyarmatokról megtiltja az ólom és a gummit kivitelét. ■: 13