Magyarország, 1915. július (22. évfolyam, 181-211. szám)
1915-07-11 / 191. szám
Budapest, 1915. vasárnap, július 11. magyarország Olaszország követeli Szkutarit Rotterdam, július 10. (Saját tudósítónktól.) A londoni News jelenti cenzúrázva: Cetinjében vonakodnak az angol követ azon felhívásának eleget tépni, hogy Szkutarit a montenegróiak adják át az olaszoknak. Róma, július 10. (Lugadón át.) A Tribuna munkatársa interjúút folytatott Popovics tábornokkal, Montenegro római diplomáciai ügyvivőjével, aki többek közt a következőket mondta : — Szkutiak megszállása kikerülhetetlen Volt, mert ez a város örökös fészke volt a Montenegro elleni intrikáknak és konspirációknak, úgy, amint Elbasaan és Tyrana a Szerbia, elleni mozgalmaié főfészke volt. A várost most összekötjük a tengerrel, kikötővé válik és lerakodó helye lesz az olasz ipar- és kereskedelemnek is. Reméljük, hogy Szkutari örökre a mienk marad. (Többé nem ismétlődhetik meg a múlt, amikor a várost vissza kellett adnunk, negyven milliót ígért nekünk Európa, de ezt a pénzt sohase kaptuk meg. Csak Franciaország fizetett 6 milliót, de ez is külön lapra tartozik. Az olasz kormány és Esszad basa *’■ Genf, julius 10. (Saját tudósítónktól.) A „Herald“ szerint az olasz kormány a Durazzóból menekült Essad pasának kezességet vállalt Albánia állam jogi integritásáért. A Dardanellákért Albániát kéri Olaszország nak Albániára vonatkozó igényeikről. Az erre vonatkozó tárgyalások egészen a legutóbbi napokig folytak, míg végre Oroszország leghatározottabb hangú ellenzésén a dolog meghiúsult(N. T. H.) Tribeckoj herceg fölmentése Berlin, július 10. A „Vossische Zeitung foglalkozik Trubeckoj hercegnek Szerbiában viselt orosz követségi állásától való felmentésével és arra a megállapításra jut, hogy Trubeckojnak, Szerbia egykori protektorának, felmentése annyit jelent, hogy Oroszország Szerbiát feladja azért, hogy Bulgáriát a maga részére nyerje meg. A romániai albánok tiltakozása Bukarest, július 10. (Saját tudósítónktól.) A bukaresti és constanzai albán társaságok tiltakozó jegyzéket nyújtottak át a nagyhatalmak képviselőinek a szerbek és a montenegróiak akciója miatt. Közük, hogy a semleges Albániában benyomuló ellenséges csapatok a borzalmak egész sorát követték el és megszállták az ország több részét. Ez az eljárás valóságos merénylet az albán nép szabadsága és nemzeti jogai ellen. A romániai albán társaságok kérik a követeket, hogy a nagyhatalmak korábbi ünnepélyes határozatai ellen való szerb és montenegrói merénylet alkalmából tiltakozásukról értesítsék kormányukat. A Svájcban tartózkodó szerbek Bern, július 10. A svájci szerb konzulok a szerb hadügyminiszter rendeletére felhívták a Svájcban tartózkodó 17 és 50 év között levő szerb férfialattvalókat, hogy katonai okmányaikkal 24 órán belül jelentkezzenek a konzulátusokon. Hága, július 10. A La Hague római munkatársa egy igen előkelő állású olasz diplomatától a következő felvilágosításokat kapta: a. — Olaszország közötte az ententóval, hogy csak akkor hajlandó a Dardanellákhoz segítő csapatokat küldeni és a Dardanella-akcióban résztvenni, ha garantálják számáraAlbánia háborítatlan birtokát és azt, hogy Szerbia és Montenegró egyszer s mindenkorra lemonda- ‘ Szól a nóta, közben pedig a kapuajtón dörömböl valaki. Én ülök ugyan oda legközzelebb, de nem megyek az ajtó felé, mert hiszen nincsen bezárva, csak kilinccsel becsukva. Deaki kívül van, újból csak dörömböl. No, mondom, odamegyek már s kinyitom neki. Ki is nyitom a kapuajtót, három tehén halad be rajta, szép, kövér, villásszarvu tehenek, látszik rajtuk, hogy idevalók, azért is zörögtek az ajtón a szarvukkal bebocsájtásért. No, gondoltam, most alighanem hibát követtem el, mert a katonák éneke Úgy harsog, hogy szinte reszket bele a kapualja meg az ereszek A tehenek alighanem megvadulnak a zajtól s a megbolondult tehén nagyon féktelen jószág. Azonban nem. A tehenek bejöttek s föl- s sorakoztak egymás mellé hárman, egészen rendben s megálltak. Ha négyen lettek volna, akkor, a katonai műszóval élve, azt lehetett volna felőlük mondani, hogy ez egy rendben fölvezetett Reihen zu vier. De hát csak hárman voltak s igy ezt nem lehetett felőlük elmondani. De azért sorjában megálltak a tehenek, s ahogy előttük a hadba induló magyar katonák szent harci éneke zúgott föl a tetőkön át a fölséges magyar istenhez, a tehenek előrecsapták a fülüket s hallgatták, állva hárman egymás mellett, a hadi dalt. Mikor az éneknek vége volt s a karmester-altiszt leszállt a székről, az elöljáró tehén megindult, a többiek követtek s a székekés asztalok, emberek bonyodalmai között csendben áthaladtak a tehénistálló felé. t Évődés Délután öt óra tájon van az idő, a víz szélén a közkertben már ilyenkor sok a közönség. Sétálnak, ülnek a fák alatt s a kultúrpalota árnyékában a padon. Ebben a tájban eresztik ki a nyomdából az esti lapot, az árusok szaladgálnak vele itt a sétányon is. Végighallatszik rajta a kiáltás: ... esti lap, két krajcár... Itt is, ott is megáll az árus, ahogy látja, hogy az emberek a zsebbe nyúlnak, hogy adjon ide is. Nagyon sürgősen szaladgál az árus, mert ez olyan munka, már akkor is meg van akadva, ha valakinek a húszfilléreséből kell visszaadnia. Ilyenkor már szinte toporzékol, annyira menne, mert másfelé is várják a hineket. Hogy mint vagyunk a harctéren, itt is, amott is, hiszen olyan sok van, aki újsághoz jutott komolyan temetkezik bele. Szinte csend támad, csak az erre vagy amarra hajtogatott újságlapok susognak. Az újságárus Itt a ház láblában a padok között már elvégezte a dolgát, szalad tovább a parti sétálók felé, amikor erős hang kiállt utána: — Hozzon ide is eggyet! Az ember megfordul és szalad vissza, szétnézvén: — Kinek tetszik? De senki sem int feléje, mert aki akart, már vett. De hát akkor ki szólt? Mert bizonyosan kiáltott utána valaki. Most meg senki sem jelentkezik az újságért. Az árus föltekint a házra, hogy talán onnan, valamelyik ablakból szólt ki valaki. De nem, az ablu-Bagdadi magánjelentések szerint az Elídah és Devrek törökbarát törzsek, amelyek perzsa területen laknak a Karun folyó mentén, amely Basszarától délre ömlik a Sat-El-Arabba, megtámadtál az angol csapatokat Hasalié és Elmare környékén. Ezer angol elfogtak és hat ágyút, két gépfegyvert, valamint nagymennyi.kok zárva vannak. Azokból nem szólhatott senki. Ahogy azonban a fejét tovább emelnék, egyszerre csak elhülve fakad ki: — Oh, hogy az ördög apasszon el... ! A kétemeletes ház tetejének a széléről hajol ki egy borzas fej, bizonyosan azt kiálltotta, hogy ide is hozzon eggyet. — Oh, tej — kiált fal hozzá az újságárus mérgesen — ha nem volna itt ez a sok úri közönség, de összeszidnálak, te semnire való. Az ördög apasszon el! A fej, amelyhez odafönt az elromlott villámhárítót javító munkás teste tartozik, nem húzódik vissza a kissé kritikus helyről, hanem lekiáll az árusra. . . — Ne lármázz, mert mindjárt rád ugrok! Hanem hozz ide is eggyet, de azt előre megmondom, hogy csak kétkoronásom van... . A padok népe, amely eddig komolyan , szinte komoran bontotta szét az újságját, hogy mi van benne, hogy mint vagyunk arról felé a végeken, alul, fölül, jobbról, bátral, mint vannak az odalévő fiak, a sógor, a testvér, az apa, most hirtelen mosolyogni, áznan nevetni kezdenek. Utóljára az újságárus is nevet. A tetőszélen is nevet a fej. — Te — kiált föl hozzá az árus — s az ördög bújjon beléd, te... te bádogos... Szalad tovább. A fej ott fent a magasban visszahúzódik. Legalább egy rövid percre megnöveltette az embereket a derék férfiú. Az évődés erről való. Mikor még vicclapokat nem csináltak, ez volt a vicclap. Mint példa mutatja, olykor még most is megjelenik, a háztetőn. TELEFONSZÁJW: — Főszerkesztő . . . 23—51 Felelős szerkesztő 94—94 Szerkesztőség ■ • 23—51 Interurbán .... ( 40 Nyomda lapzártakor) 80-40 Kiadóhivatal . . . 13-97 Törökország háborúja Sikeres török támadások a Dardanelláknál Konstantinápoly, július 10. (A Milli távirati ügynökség jelentései) A főhadiszállás közli: A Dardanellák frontján, július 7-én Ari Burnu előtt nem volt jelentős esemény. Szedil Bahr előtt csapataink két ellenséges lövőárkot foglaltak el és szálltak meg a jobbszárnyon. A centrumokból kiküldött fel-, derítő osztagaink megtámadtak ellenséges löívőárkokat és nagymennyiségű muníciót és hadianyagot zsákmányoltak. A balszárnyon a könnyű tüzérség és a gyalogság tüzelése, valamint a bombavetés tovább folyt. Délelőtt egy ellenséges repülőgép három bombát dobott le Gallipolira, de kárt nem okozott. Anatóliai ütegeink szétrombolták a tekebarnai ellenséges partraszálló hidat és az ellenséges tábor sátrait tüzelés alá fogták. A többi fronton nincs elemény. * Angolok pusztulása * a Dardanelláknál . Amsterdam, július 10. Hamilton tábornoknak a Dardanella-hadműveletekről szóló jelentése egész ezredik elpusztulásáról is beszámol. A dublini gyalogos ezred már akkor erősen szenvedett, amikor partraszállás előtt a szálltó Csónakokban volt elhelyezve. Csupán egynéhány katonának sikerült partra szállani és fedezetet találnia, de egyetlen szállító csónak sem tudott veszteségek nélkül kiszabadulni a tűzből. A csónakban levő embereket a parton úgyszólván teljesen elpusztították. Huszonnégy órával a partraszállás után csupán a maradékai voltak meg a dublini és munsteri gyalogezrednek és a Hamshire ezred két századának. Az ezredesek és az őrnagyok elestek, az adjutánsok megsebesültek és majdnem az összes magasabb rangú tisztek halottak vagy sebesültek voltak. A törökök sikere Mezopotámiában Konstantinápoly, július 16.