Magyarország, 1915. augusztus (22. évfolyam, 212-242. szám)
1915-08-01 / 212. szám
Budapest, 1915. vasárnap,* augusztus I. MAGYARORSZÁG Az olasz háború Höfer altábornagy jelentése Hivatalos jelentés: kiadták július 30-án délben, érkezett este. Azok az olasz támadások, amelyek a gorci grófságban a fensik szélen meg ismétlődnek, csupán ellenséges osztagok szórványos, hiábavaló előretörései, állásaink kiugró támaszpontjai ellen irányulnak, így Sagradótól keletre és Redipugliánál olasz csapatok kísérletet tettek, hogy tért nyerjenek. Valamennyit visszavertük. Hasztalanul törte magát az ellenség különösen a Monte dei sei Busiért, amelyet biztosan tartunk. Délnyugati arcvonalunk egyéb részein semmi lényeges nem történt. A komeni fensikon a legutóbbi napokban egy olasz repülőt egy léghajó ellen védő ágyunk teli találattal leszedett A vezetőt és a megfigyelőt a repülőgép égő romjai alatt holtan találták meg. Hofer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Harc a Krn oldalán Miskolc, július 31. Egy miskolci fiú, aki mint tábori telefonista dolgozik az Isonzó mentén, érdekes levelet írt szüleinek: — Június végén — írja — a Kun-hegyre kellett mennem, mert az olaszok itt nagy erővel kezdték meg a támadást. Az én telefonállomásom alig 200 lépésnyire volt a tűzvonaltól. Mindent jól láttam. Az első rohamnál a mieink egyetlen puskalövést sem adtak le, csak hatalmas köveket gurítottunk az ellenségre. A roham összeomlott, de követtel a második, harmadik, negyedik roham. Az olaszoknak végre is sikerült feljutniok a hegyre. Megkezdődött a titáni, borzalmas kézitusa. Ember ember ellen küzdött tovább egy óránál. Idegölő, borzalmas, őrjítő koncert volt ez. Az ágyuk folyton szóltak. A gránátoktól fölszakgatott kövek is nagy pusztítást végeztek. Egy gránát éppen a közelünkben robbant föl és a légnyomás a földhöz sújtott. Néhány percig nem tudtam magamról. Az ellenség hiába erőlködött Vitéz katonáink visszaverték őket. Veszteségük óriási volt. Az utolsó rohamban támadó két olasz ezred csaknem teljesen megsemmisült. Tengeri események Hivatalos jelentése érkezett este. Az olaszok nemrég a részünkről katonaijáig meg nem szállott Pelagosa szigeten szikratávíró állomást állítottak föl. Július 28-án torpedójárműveink egy csoportja a szikratávíróállomás épületeit ágyutűzzel összerombolta és a rácsos árbocot ledöntötte. Ezt követően az ellenséges megszállás mértékének megállapítására erőszakos felderítés céljából torpedójáróműveinkről kis különítményt szállítottunk partra. A különítmény heves ellenállás ellenére, egy ellenséges lövőárkon keresztül az olaszok erősen megszállott betonozott védőművéig nyomult előre és hajóink tüzelésének támogatása mellett az olaszoknak jelentékeny veszteséget okozott, így a többi között elesett az olasz megszálló csapatok parancsnoka és még egy tiszt. A sikeres felderítés után különítményünk az ellenség túlnyomó ereje ellenére, jelentékenyebb veszteség nélkül tért vissza hajóinkra. Ellenséges búvárnaszádok hiába irányítottak több torpedót egységeink ellen. A flottaparancsnokság. f' ...................''........................................ Legénységi sorból Katonai körökből maradt fenn az a mondás, hogy a nagy császár hadseregében minden katona abornyujában hordja a marsallbotot. A „bornyu“ a közkatonának a Borjúbőrből készült házitarisznyája volt, amit a közös gyalogságnál németül ugyan temisztelnek, de a magyar ezredeknél most is bomnyunak neveznek. A honvédségnél ugyan hatvanhétben, a megalakuláskor, a hivatalos nyelv házibőröndnek nevezte el, hivatalosan ma is úgy hívják, de a legénységi nyelv sohasem tudott megbarátkozni ezzel a mondvacsinált szóval, mert ott is csak bornyu a bornyu. Példa rá ez a katonanóta, amelyet ugyan most is danolnak a legények, de megvolt már a hetvenes években is: ögye meg a fene, ögye meg a fene A mészáros bárdját. Mér csapja le mindig, Mér csapja le mindig A kis bornyu lábát? A kis bornyu lába nélkül Nem mehet a sárba: Fölöszi a fene, Fölöszi a fene A honvéd hátára .. . / Ebben a bornyuban, amit a nóta szerint a fene evett fel a katona hátára, volt a napóleoni idők marsallbotja. A két véglet egymás mellett, A bornyu a legkisebb katonai állással írta: Tömörkény István, járó elég súlyos cipelni való teher, a marsallbot pedig a legmagasabb rangú vezénylő-tábornoknak járó kitüntetés. Egy kurta bot, nem igen hosszabb, mint a régifajta dobverő-pálca, régi képen úgy is vannak ábrázolva a marsallok, hogy ezt a botot a jobbkezükben tartják. A közkatona persze, hogy nem hordta a bomyájában a marsallbotot, mert hiszen minek cipelte volna ott azt a darab fát. Volt abban amúgy is elég cipelni való. De a mondás azt példázta, hogy a katona a háború idején mindenkor lehet marsall is, ha arra alkalmasnak bizonyul, meg ha a szerencséje kedvez. Körülbelül Zrínyi Miklós mondása is ezt az utóbbit példázta: a sors bona nihil akad. Hogy jó szerencse kell, semmi egyéb. A napóleoni időkben azután teljesen érvényben volt ez a marsallbotos mondás. Közkatonák csináltak szédületes karriereket a tábornoki rangokban, minden előzetes iskolai készültség nélkül a harctereken. Neymald tizenkilencéves korában csapott föl katonának, egy falusi kocsma pincérje volt, huszonötéves korában pedig herceg és országos marsall. Bátorság, merészség, elöljárás, példamutató halálmegvetés, a helyzet áttekintési képessége s legfőként a szerencse, így készültek, teremtek a hadvezérek s a nyomukban a kisebb rangban maradt tisztek is. De nemcsak ott volt ez így, más seregekben sem ment másként. A törököknél, amíg Bosznia hozzájuk tartozott, a kiváló katonakedvű boszniai muzulmánságból nem egy olyan közlegény verekedte föl magát. A Teitxps szerint BerbevillerbenMeurt jevaslatot nyújtottak be, amely szerint német, osztrák vagy magyar származású áruk behozatala még abban az esetben is tilos, ha a származási országot megemlítik. Kivétel csak olyan árukkal tehető, amelyeknek behozatala a honvédelem érdekében kívánatos. Ilyen esetben miniszteri rendelet minden egyes árunemre megállapítja a kivételes elbánást. A kamara vámügyi bizottsága a javaslatot elfogadta, pasai rangba, aki különben a török betűket nem is ismerte. Nálunk is járta ez, ha nem is ennyire. Nálunk a régi időben is kötelessége volt a kapitánynak, hogy aki parasztlegényből alkalmas katonát néz ki, azt a század írnokával írásra, olvasásra megtaníttassa. Még nekem is volt olyan ezredesem aki nem ismert írást, mikor besorozták. Mikor Bécsben szolgáltunk, mégis ad honores tábornokká léptette elő a fölség. Az érdemrendekkel telimellű szép öreg embernel szinte omlottak a könnyei, amikor a vezéri ruhában először mutatkozott. Ez volt az a katonai életpálya, amit úgy hívtak hogy „pickauf“. Közönséges katonanyelven : pikaufkatona. Megkülönböztetésül azoktól a katonáktól, akik előző iskolai tanulmányokkal készültek a mesterségre. A régi katonavilág tömegesen ismerte : pikauf-vezéreket. A mi népünkből is kerültek ki ilyenek, nem is egy, különösen még a 18-ik században. Egy idevaló, kötéllel fogott legem második József alatt báró, altábornagy és Csehország helytartója lett. De kisebb formában negyvenkilencben is megtörtént, hogy hadnagyi ruhában bujdosott, hazá Világos után a birkák mellé a juhászlegény. A háború, különösen az az elszilajosodott, mint a mostani, bizonyára más tisztikart nevel mint a békeidő tudományos iskolái. Annál is inkább, mert hiszen a hivatásosak voltak legelőször a fronton és azokból adták legtöbben az életüket az ishohmaradtak hasznára. A pikauf A nyugati harctérről A német vezérkar jelentése Berlin, július 31. A nagy főhadiszállásról jelentik: Nyugati hadszíntér: Perthesnél a Champagneban mindkét részen aknákat robbantottak miközben egy francia oldalárkot az említett helységtől északra szétromboltunk. A Bois de Prétreben, Croix des Cannes mindkét oldalán egy francia támadás gyalogsági és tüzérségi tűzben omlott össze állásaink előtt. A Vogézekben az ellenség tegnap délután újból megtámadta a lingekopf- barrenkopfi vonalat. A közelharc az állás birtokáért még nem ért véget. Két angol repülő kénytelen volt a tengerpart közelében a vízre leszállana. A repülőket elfogtuk. (Ismétlés előző számunkból, A szerk.) ".m. Német léghajó bombázta Calaist Paris, július 31. A Temps jelenti Calaisból. A csütörtökre virradó éjjel egy német léghajó átröpülte Calaist és bombákat dobott, amelyek csak anyagi kárt idéztek elő. Egy másik német repülőgép átrepülte Gravelines kerületet és több bombát dobott le anélkül, hogy kárt okozott volna.’ d:*; y ■ Berbeviller bombázása Páris, július 31. A Temps szerint Gergevillerben (Meurthe et Moses megye) a németek bombázása 12 millió frank kárt okozott. A városban több helyütt tűz ütött ki. A francia kamarából — Az államkincstári jegyzék összege.■' Küzdelem az alkoholizmus ellen — Lyon, július 31. A „Republicain“ jelenti Párisból. A kamara tegnap elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az állami kincstári jegyek összegét hét milliárdra emeli fö. A kamara megkezdte az alkoholizmus leküzdéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Barthe képviselő indítványára elfogadtak egy paragrafust, amely megfosztja politikai jogaitól azt a francia állampolgárt, akit részegség miatt többször megbüntetnek. A vitát pénteken folytatják. Páris, július 31.-r! 3