Magyarország, 1916. november (23. évfolyam, 304-333. szám)

1916-11-14 / 317. szám

Budapest, 1916. kedd. November 11­. Magyarország Rendelet a szivazsora ellen *­ Nem lehet a házbért emelni, sem a lakást felmondani — (Saját tudósit­ónktól.) A hivatalos lap mai rendkívüli kiadása kedves meglepetéssel szol­gált. Közli a kormány rendeletét, amely útját vágja a házbér uzsorának és a háború tartama alatt lehetetlenné teszi a lakók ugratását. A főváros tanácsa Vázsonyi Vilmos ker­désére fordult a kormányhoz, hogy a ház­tulajdonosok túlkapásai ellen védje meg a la­kosságot. A népsegítő bizottság közgazdasági­ osztálya Vázsonyi elnöklésével tartott ülésén megállapította azokat a módokat, amelyekkel a lakók érdekeit minden erőszakoskodás ellen megvédhetik, s egyúttal a háztulajdonosok jogos követeléseit is pártfogásukba vétték. A bizottság határozatait a tanács magáévá tette s felterjesztésben továbbította a kormányhoz. A felterjesztés alapján az igazságügyminiszter ankétot hívott egybe, amelyen alaposan meg­hányták--vetették a kérdést. Az ankét ered­ménye a ma megjelent rendelet. Ez csak alig tér el a főváros felterjesztésé­től s a kettő között a főbb különbség ez . A főváros felterjesztésében azt kérte, hogy­ne lehessen a háború tartama alatt a béreket emelni, se lakásoknál, se üzlethelyiségeknél. A rendelet ezzel szemben a lakbéremelés tilal­mát csupán azokra a lakásokra korlátozza, amelyeknek a bére a rendelet életbeléptekor Budapesten ötezer koronát, húszezernél több lakossal bír­ó helységekben 3300 koronát, ennél kevesebb lakossal bíró helységekben 2300 ko­ronát meg nem halad. Ezt a rendelkezést azon­ban nem lehet támadni, mert aki 5000 koronát tud fizetni lakásért, az már olyan vagyonos­nak vélelmezhető, hogy külön védelemre nem szorul. Anniál is inkább áll ez, mert a rendelet­i összegre való tekintet nélkül,tilalmazza a bér­emelést olyan bérlővel szemben, aki a lakást , egyúttal keresetszerű foglalkozásának céljára is használja (például orvos, ügyvéd, kereske-­y idelmni iroda tulajdonosa, akik lakásukban tartják üzlethelyiségüket vagy irodájukat, ipa­rosok, kereskedők, akik üzletük mellett lako­v­nak). Ezeknél, ha a bér meg is haladja az öt­ezer koronát, nincs helye az emelésnek. A ren­­­­delet nem korlátozza a lakbéremelést a nem lakásul kibérelt helyiségek bérleténél, úgy­­­ mint üzlet, raktár vagy irodahelyiségeknél.­­ Ezt azzal indokolták a minisztériumi ankéton,­­ hogy úgyis sok üzlethelyiség áll üresen, to­vábbá, hogy egyes üzletek éppen a háború kö­­­­vetkeztében nagyon jól mennek. Ezekben a pontokban a kormányrendelet enyhébb, mint a főváros felterjesztése. Egy helyen azonban még szigorúbb, neve­zetesen 3. pontjában, amely kimondja, hogy a minisztérium további rendelkezéséig nemcsak nem szabad bért emelni se a jelenlegi, se az új bérlővel szemben, de még felmondani se lehet, kivéve azt az esetet, ha a bérbeadó a bérletet a bér nem fizetése vagy egyéb okok miatt rögtöni hatályú felmondással megszün­tetheti. Tehát aki pontosan űzeti a bért, an­nak nemcsak emelni nem lehet a bért, de még felmondani se lehet. . Van a rendeletben néhány a háztulajdo­nosok javára szolgáló méltányos rendelkezés. Ilyen a 2. pont: amennyiben a bérbeadó fűtést ,is szolgáltat, felemelheti a bért 5% erejéig, ha meleg vizet is szolgáltat, 11%-ig. Ez csak a modern, nagy házakra vonatkozik, ame­­­lyeknél tehát 5—6 százalékig emelhetők a bérek, tekintettel arra, hogy a központi fűtőberendezésekhez szükséges anyagok meg­drágultak. Üvegbiztosítás címén kikötött járu­lékot a háztulajdonos abban az összegben szedhet, amennyit, tényleg tejel biztosítás fe­jében. Ha a biztosítási összeg emelkedett, meg­felelő arányban magasabb díjat szedhet. Ami a javításokat illeti: olyan lakásnak bérlője, amelynél a bért, emelni és felmondani nem lehet, csak oly javítási vagy helyreállítási munkálatok teljesítését követelheti, amelyek a lakás használhatósága végett elker­ülhet­et­len­ül szükségesek. Ez intézkedés gyakorlatilag nem­­ sokat jelent, mert a háztulajdonos eddig se volt köteles javítási munkálatokat eszközölni most, mint elkerülhetetlen szükségesség okából. A­­felmerülendő konkrét esetekben tisztán bírói kogníció dolga lesz eldönteni, hogy valamely javítás elkerülhetetlenül szükséges-e vagy sem. A rendelet többi intézkedése a molsban megfelel a főváros felterjesztésének Vázsonyi — a rendeletről Vázsonyi Vilmos, akinek az eszméje volt tulajdonképpen a főváros felterjesztése, a Ma­gyarország munkatársa előtt az alábbiakban fejezte ki véleményét a rendeletről: " Nagyon örvendek, hogy a kormány gyorsan cselekedett és hogy az igazságügy­­miniszter ebben az esetben gyors és mégis alapos munkát végzett. Vannak bizonyos el­térések a főváros felterjesztése és a kormány­­rendelet között, azonban elmondható, hogy lényegében a kormányrendelet teljesen helyes­­ és célravezető. A rendelet A hivatalos lap mai rendkívüli kiadásában megjelent kormányrendelet a következőket tar­talmazza : Mikor emelhető a lakbér ? 1. §. Olyan lakásoknak és velük együttesen bé­relt helyiségeknek bérét, amelynek évi bérösszege a lakásbéren felül fizetett, járulékokkal együtt a jelen rendelet életbeléptekor Budapesten ötezer ko­ronát, 20.000-nél nagyobb lakásszámú helységekben háromezerötszáz koronát, ennél kisebb helységek­ben kétezerötszáz koronát meg nem halad, a mi­nisztérium további rendelkezéséig tekintet nélkül a bérleti és bérfizetési időszakokra (évi, félévi, ne­gyedévi, havi heti lakások) a lakásnak akár jelen­legi, akár új bérlőjével szemben nem lehet maga­sabb összegre emelni, vagy magasabb összegben megszabni annál a legmagasabb összegnél, amely az ft­­. évi február hó 1. napjától 1910. évi no­vember hó 1.­­lapjáig bezárólag terjedő időbe eső Valamelyik bérlési időszakban, ideértve, az 1916. évi november hó 1. napjával kezdődő bérleti időszakot is, az illető lakásra nézve bérül volt kikötve. Ugyanez a szabály az évi bér összegére való tekintet nélkül irányadó az olyan bérlővel szem­ben, aki a lakást egyúttal keresetszerű foglalkozá­sának céljára is használja. A jelen ti. rendelkezései nem adnak jogot a lakbér emelésére, amennyiben ez a szerződés vagy a lakbérleti szabályok értelmében ki van zárva , viszont azonban nem érintik az 1016. évi november hó 1. napja előtt több évre kötött bérleti szerződé­seknek azokat a rendelkezéseit, amelyek a bér­­emelkedést előre megszabják. 2. 1j. Az 1. 1j-ban említett lakás bérbeadója, ha a bérlőnek akár a bérösszeg, akár külön járulék fejében fűtést is szolgáltat, a bért vagy a fűtésért járó ellenszolgáltatást az 1. 1§-ban megállapított mértéken felül legfeljebb a bér és a fűtésért járó ellenszolgáltatás együttes összegének ~0%-áig ter­jedés összeggel emelheti. Ha a bérbeadó a fűtésen felül meleg vizet is szolgáltat, ezen a címen az emelés még további 1%-ig terjedhet. Az üvegbiztosítás címén kikötött járulékot a bérbeadó az általa tényleg fizetett összeg erejéig emelheti. A felmondás 3, 5. Az 1. alá eső lakások bérletét, a bérbe­adó, vagy az, aki az ingatlan elidegenítése vagy más körülmény folytán helyébe lépett, felmondással a minisztérium további rendelkezésig nem szüntet­heti meg, kivéve azt az esetet, h­a a bérbeadó a bérletet a bér nemfizetése vagy egyéb ok miatt a szerződés vagy a fennálló jogszabályok értelmében rendkívüli vagy rögtöni hatályú felmondással, vagy a határozott időre kötött bérleti szerződésben meg­állapított különös felmondási okok alapján meg­szüntetheti. Határozott időre kötött ily bérlet a szerződési időtartam lejártával a jelen rendelet erejénél fogva határozatlan időtartamra, egyébként az eddigi fel­tétel­ek mellett meghosszabbíttatik, ha a bérlő erre vonatkozó kívánságát a lejáratot megelőzően ab­ban a határidőben közli a bérbeadóval, amely a határozatlan időre bérelt ugyanoly bérösszegű évi lakások felmondására nézve az illető helyes) meg van állapítva. Az előbbi bekezdések rendelkezései nem zárják ki az 1. és a 2. §. szerint megengedett béremelést, ezt azonban a bérbeadónak a szokásos felmondási időben elére­­­LZA bérlőid kosától-Az.. 1. $. alá eső lakás bérlője a bérlet ideje alatt csak oly javítási vagy helyreállítási munká­latok teljesítését követelheti, amelyek a lakás hasz­nálhatósága végett elkerülhetetlenül szükségesek. Ha az ingatlan elidegenítése vagy más körül­mény folytán m­ás lép a bérbeadó helyébe, az új jogosult a jelen á-ban megállapított korlátozásra tekintet nélkül élhet, felmondással azokra a laká­sokra, amelyekre saját maga és családja részére van szüksége. Kivételek 1. ijj. Nem esik a jelen rendelet 1—3. §-aiban megállapított korlátozások alá : 1. a nem lakásul (üzlet, raktár vagy iroda cél­jára) kibérelt helyiség bérlete, kivéve ha az lakás­sal együttesen tárgya a bérletnek ; 2. az újonnan keletkezett vagy olyan lakások b­érlete, amelyek az i­ss­­. évi február hó 3. .napja és 1916. évi november hó 1. napja közti idő alatt egy bérleti időszakban sem voltak bérbeadva ; 3. a nyári lakások bérlete; 4. a bútorozott lakások bérlete; 5. az albérlet. Olyan lakás, amely a jelen rendelet életbelép­­tekor gyakorlatban volt has­­álati mód szerint egész éven át lakásul szolgál, a rendelet szempont­jából nyári lakásnak nem tekinthető akkor sem, ha utóbb nyári lakásként adják is bérbe. Az 5. pont alól ki vannak véve és ehhez képest az 1—3. Sj -ok rendelkezései alá­ tartoznak az olyan főbérlővel kötött albérletek, aki több lakásból álló házat, vagy a házban több lakást, avagy saját szük­ségletét meghaladó terjedelmű lakást, haszonszer­zés végett bére­ abból a célból, hogy azt határozat­­lanul másoknak bérbeadja. Az ilyen főbérlővel szemben a bérbeadó az 1—3. §-okban megállapított korlátozásokhoz van j­ötve, tekintet nélkül a fő­­bérlő által fizetett bér nagyságára. 5. 8. A közhivatal, kir. posta-, távíró- és táv­­beszélőhivatal, ideértve a szerződéses alkalmazott (postamester) vezetése alatt álló postahivatalt is. Vagy más közintézmény mint bérlő által kötött bér­letet a bérbeadó fel nem mondhatja. A felemelt bér megtérül­­ 6. ti. Ha a felek a bért a jelen rendelet ellenére­­ a megengedett mértéket meghaladó összegben álla­pították meg, a bér a jelen rendelet erejénél fogva a megengedett legmagasabb mértékre száll alá. A bérlő az esetleg fizetett többletet a fizetés napjától számított törvényes kamatával együtt visszakövetelheti. Ez a követelés a fizetés napjától számított egy év alatt elévül. 7. §. A jelen rendeletnek a béremelés korláto­zására vonatkozó rendelkezései kiterjednek azokra a béremelésekre és bérszerződésekre is, amelyek­ben a felek 2010. évi október hó 31. napja után a jelen rendelet életbelépte előtt az ezt követő időre vonatkozólag megállapodtak. ► Érvénytelen a felmondás 8. 1j. A jelen rendelet erejénél fogva hatályát veszti minden felmondás, amely 1916. évi október hó 31. napja után a jelen rendelet életbeléptét meg­előzően oly­ lakásra nézve történt, amelynek bér­letét a bérbeadó a jelen rendelet 3. §-a értelmében felmond­ással meg nem szüntetheti. A bérlő azon­ban a jelen rendelet életbeléptétől számított nyolc nap alatt felmondással élhet, ha a lakást megelő­zően akár ő, akár a bérbeadó felmondotta. A bér­beadó korábbi felmondását ezen idő alatt csak azokban­ az esetekben ismételheti, amelyekben a felmondásra a jelen rendelet 3. §-a szerint jogosult. Hatályukat vesztik továbbá azok a bérleti szer­ződések, amelyeket a felek 1910. évi október hó 31. napj­ai­tán a jelen rendelet életbeléptét megelő­zően oly lakás bérletére vonatkozólag kötöttek, amelynek bérletét a bérbeadó a jelen rendelet 3. § a értelmében felmondással meg nem szüntetheti, fia a bérbeadó olyan lakásra vonatkozólag, amely bérbe van adva és amelynek bérletét a jelen rendelet 3. §-a értelmében felmondással meg nem szüntetheti, más bérlővel 1916. évi november hó 1. napja előtt újabb bérleti szerződést kötött, ezt a bérleti szerződést a 3. §-ban vagy a szerződésben megállapított korlátozásra tekintet nélkül, a jelen rendelet életbeléptétől számítót nyolc nap alatt lemondással megszüntetheti. 9. §. Ha a bérbeadó az 5. § -ban említett bérle­tet már a jelen rendelet életbelépte előtt az ezt kö­vető időre felmondta, a bérlő feltéve, hogy a bérbeadó a helyiséget még másnak bérbe nem adta - a felmondás ellenére is a szerzd­és fenntartását kívánhatja, ha ezt a kívánságot a jelen rendelet életbeléptét követő nyolc nap alatt a bérbeadóval szemben kijelenti. A 8. t1. utolsó bekezdésének rendelkezése ab­ban az esetben is irányadó, ha a bérbeadó közhi­vatal vagy közintézmény céljára bérelt oly helyi­séget adott a jelen rendelet életbelépte előtt más­nak bérbe, amerre nézve a bérleti viszony meg­hosszabbítása az 5. §. második lekezdése alapján áll be. ■ Büntetés le. Sj. Aki a jelen rendelet 1. vagy 2. fj-áinak rendelkezését megszegi, vagy bármi módon ki­játssza, kihágást követ el és kétezer koronáig ter­jedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek raeny­­nyisége, amelyet a tettes cselekményével illetékte­lenül elért, a pénzbüntetés az előbbi bekezdésben meghatározott összegen felül a megállapított nye­­resés,.kétisfizesé­vel felemelt összegig terjedn. .

Next