Magyarország, 1917. március (24. évfolyam, 60-87. szám)
1917-03-01 / 60. szám
fi Til 'Vtm SSKéiwE ahhoz a fenséges Mealjához, melynek gondolatát nemcsak megpendítette, de amelyre vonatkozóan már terve is volt. Még dalnak a halom borzalmai még nagy szenvedések és megpróbáltatások várnak a háborúból a nemzetekre, még villatoznak a nagy szenvedélyek s itt-ott még harsog a gyűlölet a lettekből, de azért a nagy és általános remények a béke felé néznek és Wilson elnök akkor kötelezné le magának az emberiséget, ha valóra váltaná azt a reményt, amit békés irányú kezdeményezéséhez fűztek a szenvedő milliók. BeHunun-Rimmg Msztt erimand-Hollweg Beszédének" a leizzatásáról (a beszéd elejét előző számunkban közöltük) a következőket jertik: Berlin, február 27. A kancellár megemlékezik békeajánlatunk visszautasításáról, majd a tengeri zárlatról és a semlegesekről beszél. Németország — mondta — a lehetőséghez képest igyekszik enyhíteni a semleges államok zavarain és nyersanyagokkal tele telhetőleg el fogja látni őket. A tengeri zárlathoz azonban szilárdan ragaszkodni fog és a kancellár biztos benne, hogy ezért a semlegesek maguk is hálásak lesznek, mert a tengerek szabadsága, melyért Németország harcol, nekik is ,javukra, válik. BethmarmKrollweg ezután áttér a német-amerikai szakításra.A szakítás módját durvának és a történelemben páratlanul állónak mondja. Tiltakozik Wilson február 3-iki üzenete ellen. Rámutat arra, hogy az elnöknek egész más volt az álláspontja a mexikói harcok idején, amikor a fegyverszállítást eltiltaná, mint most, amikor megengedi, hogy Amerika hadianyaggal lássa el az antantot. Wilson a hajózás kérdésében is más mértékkel mért az antanttal, mint a központi hatalmakkal szemben. A kancellár tiltakozik az ellen a vád ellen, hogy Németország 1918 május 1-én tett ígéretének visszavonásával szószegést követett el, vagy a visszavonás módjával megsértette az Egyesült Államok méltóságát. Németország — mint ismeretes — cselekvési szabadságának teljes visszanyerését feltételekhez kötötte. Ezek a feltételek régóta megvannak, mert Anglia nem szüntette meg Németország blokádját, sőt ez év januárjában még újabb blokádnyilatkozatot adott. Amerika nem lépett fel erélyesen a tengerek szabadságának érdekében és a nemzetközi jogot mindig egyoldaliéul, csupán Németországgal szemben védelmezte. Amerikában és az ellenséges országokban abban látják a különbséget Anglia és Németország tengeri hadviselési módja között, hogy Anglia főleg gazdasági értékeket, Németország ellenbenemberéletet pusztít. Ennek az az oka, hogyAmerika és a semleges országok alkalmazkodtak Anglia rendelkezéseihez és így erről a részről nem valt szükség erőszak alkalmazására. A kancellár ezután a buvárhajó-siarcról beszél. A buvárhajó-háború csak válasz az angol kiéheztető záratra. Anglia ugyanúgy akarja megtörni Németországot, mint a búrokat. Közli Lloyd George adatait, amelyekből kitűnik, hogy 15—16.000 búr asszony és gyermek esett a kiéheztető manőver áldozatául. Anglia most is ezzel a fegyverrel akarja kivívni a győzelmet. A brit kormány ígéri, hogy nemsokára úrrá lesz a tengeralattjárók veszedelmén.. Egyebekben csak annyit közölhet, hogy a buvárhajó-harc eddigi eredményei nagy mértékben felülmúlják a haditengerészet várakozásait. Végleges számadatokat még nem közölhet, mert a buvárhajók nagy része még nem küldhetett jelentést. Az eddig közzétett számok azt bizonyítják, hogy „az eredmény több, mint kielégítő“. A végső eredményen nem változtat, hogy egyes hajók átsurrannak az elzárt területen. Németország nem jelentett be blokádot, csupán csak tiltott zónát jelölt ki, ahol minden hajó ki van téve az elsülyesztés veszedelmének. A búvárhajó-harc további fejlődését bizalommal várhatjuk be. A kancellár beszéde végén meleg elismeréssel szól a német asszonyok és gyermekek hősiességéről, akik a legnagyobb nélkülözéseket is türelmesen, bátran viselik el. Említést tesz végül a harctéri helyzetről, mely legigen változó^ carbférensi. Hogy a legfőbb hadvezetőség minden eshetőségre felkészült. Németország törhetetlen akarata meg fogja hozni a győzelmet. A kancellár beszédét követő vitában Spahn (centrumpárti) szólal fel először, majd Scheidemann fejti ki a többségi szocialisták álláspontját. Kijelenti, hogy egyetért Tiszával abban, hogy a háború egy pillanatig sem tarthat tovább, mint amennyi az ország biztosítására szükséges. Elmondja, hogy bizonyos körök Németországban valóságos kannibáli örömet ereztek békekísérletünk meghiúsulása fölött. A szónok ezután belpolitikai kérdésekről beszél és hevesen támadja a porosz földmivelésügyi minisztert, akinek távozását követeli. Bethmann -Hollweg védelmébe vette a megtámadott minisztert. A konzervativok szónoka, Weslarp gróf következik ezután. Kiemeli a megfelelő bőséges hadikárpótlás kérdését, melynek behajtásánál zálog gyanánt lehet felhasználni a megszállott területeket. A német mezőgazdaságnak telepítésre alkalmas földekre van szüksége, melyeket Kurlandban és Litvániában lehet megtalálni. Nélkülözhetetlennek véli Briey és Longwy bányavidékeinek, az antuerpeni kikötőnek és a flandrii partnak a megtartását. 1AQZAKOR8ZAG ■I wstm tepQ esti fisé A képviselőház tegnap esti ülésén Ba szkidAntal és Springer Ferenc mondott alapos bírálalot a kormány működéséről. Beszkid Antal a rekvirálás bajairól beszél. A készleteket Budapesten összeírták és itt állapították meg a vidék szükségletét, amelyet nem ismertek. Kormányzati váltógazdaság kell, ee ezt tehetetlenné teszi a szűk választójogi rendszer. A miniszterelnök nincs annyi bizalommal a katonák iránt, hogy szavazati jogot adjon nekik, a haza sorsát azonban rájuk bízza. A rossz kormányzati rendszer nagyobb szerencsétlenség, mint a választói jog kiterjesztése. A mai rendszer párti hatalmi szempontból kezel mindent, még az érdemeket is eszerint jutalmazza. (Felkiáltások jobbról: Mint a koalíció! Zichy Aladár gróf: Ez,nem való. Kezeskedem róla, hogy tisztességtelen kitüntetés nem volt! Böszkei Antal a kivételes Hatalmat nem látja jó kezekben, ezért a jelentést onnan veszi tudomásul. Issekutz Győző tagadja, hogy a választói jogot gépfegyverek védelme azett hozták a Ház elé. Ez a darabont-korszak alatt volt. Andrássy Gyula gróf: Akkor is! Issekutz Győző fájlalja, hogy a palotaőrséget feléteitették, de erre szükség van, hogy a nemzeti akarat kifejezésre juthasson. (Zaj és felkiáltások miről: No, ez szép volt!) Csak sajnálni, lehet, hogy egy Andrássy és egy Tisza nem tudnak együtt dolgozni. Az Orosdyügyről szólva, sajnálja azt a formát, ahogy Giernoch prímás a kérdésről nyilatkozott. Orosdy csak fiatalabb scatholikus ... . (Nagy derültség.) s igy, nem saiábal igény arra, hogy a kongresszuson mint képviselő megjelenhessen. A koncentrációs kabinet lehetőségéről, Apponyiés Andrássy politikájáról beszél. (Sümegi Vilmos közbeszól.) Állítom, hogy Sümegi urnak politikai pályájából több haszna volt, mint nekem... (Zaj.) Sümegi Vilmos : Alávaló rágalom ! (Nagy, zaj.) Az elnök figyelmezti Issekutzot, hogy ne használjon gyanúsító kifejezéseket. Sümegi Vilmos: Alávaló, piszkos rágalom! Az elnök kardreutasítja Sümegit. Issekutz Győző: Mérhetetlen nagy kár, hogy az ellenzék világháború közepetteily éles küzdelmet indított a miniszterelnök ellen. Az összeférhetetlenségi törvényt már keletkezésekor sem tartották meg s nem lehet közérdek, hogy kormánybuktató céllal épp most forszírozzák keresztül e szerencsétlen alkotás a törvény megtartását. A jelentést tudomásul veszi. Sümegi Vilmos személyes kérdésben szólal fel. Issekutz Győző egy politikai természetű közbeszólójára " nagy " haraggal oly választ adott, mely őt mélyen sérti. Felkéri Issekutzot, hogy ha valami " kompromittálót tud róla, hozza nyilvánosságra. Ha ezt nem teszi,a rágalmat visszautasítja. Issekutz Győző kijelenti, hogy beszéde nem közbeszólása, ő magát teljesen intaktnak tartja, R .Hatásával Sümegit sem sérthetie, nem is akarta becsületében sérteni. Sümegi Vilmos a „rágalom“ kifejezéstvisszavonja.* • Springer Ferenc: A kivételes törvények óriási hatalmat adnak a kormány kezébe. Minél nagyobb a jogkör, annál elítélt kidőbb a kormány működése, 113. nem jól használta fel hatalmát. Az elmúlt három esztendő alatt a kormány csak tehetetlenségének, kapkodásának adta szomorú bizonyságát. A párt érdekeit legalább is egyenrangúnak tekinti az állam éretekéivel. A cenzúrát a vele szembenállók rovására használja ki A rendeletek tömegéből hiányzik a kellő szakértelem, a szükséglet kielégítésére való őszinte törekvés. A termés elosztásában teljésen tájékozatlan ■’volt a kormány. A múlt évi termés zár alá vételekor nem intézkedett a tekintetben, hogy a gazdasági szükségletek címén visszatartott ‘termés milyen célokra 'használható fel. A kiegészítő rendeletek teljesen, ötletszerűek voltak. A rekvirálási rendelet első formájában csak két hétig élt;tizennégy nap múlva homlokegyenest ellenkező intézkedések történtek, ilyen fontos kérdésben is csak kapkodást látunk. Ellenségeink a fősúlyt a gazdaság" báréra, a kiéheztetésre fektettek, mégis a kormány tétlen maradt, készletekről nem gondoskodott, sőt a háború alatt vonta meg az élelmiszerek szállítási kedvezményét és így maga is betlli.árdráglónak. A Közélelmezési Hivatal, úgy, ahogy megszervezték, torzintézmény, amely csak nagyon alátétedett dolgokban jár el önállóan. Németországban ezt az intézményt a maga tökéletességében valósították meg és a hivatalt közvetelenül a törvényhozás alá rendelték. Az élősertés maximálását két évig nem csinálták meg és amikor végre kiadták ezt a rendeletet, nem volt köszönet benne. Bírálja azt az álláspontot amelyet a kormány a háború kitörése óta a házbirtok terén, elfoglalt. Követeli, hogy mindenkinek egyforma mértékkel mérjenek. A jelentést nem fogadja el. A napirend megállapítása után az ülés kilenc órakor véget ért. Budapest, február 28. A függetlenségi és 48-as párt értekezlete. A függetlenségi és 46-as párt március 1-én, csütörtökön este, megtartja pártvacsoráját a Csalányi-féle vendéglőben és vacsora utáni értekezletet tart, amelyen Károlyi Mihály gróf elnököl. Az Országos Közélelmezési Tansics. Az Országos Közélelmezési Tanács gazdasági bizottsága március 3-án délelőtt 11 óraikor Wekerle Sándor elnöklésével ülést tart, amelynek tárgya az aratás előkészítése, közéletenezési vonatkozásban esz az új termés felhasználásának módja. Ugyancsak 3-án délután 6 óraikor tart ülést a jogi és rendészeti bizottság Khu en-Héderváry Károly gróf elnöklésével. Az ülés tárgya a központok ellenőrzésének jogi szabályozása. Március elsején az iparügyi bizottság ülésez Beöthy László elnöklésével. Bunde napirendjén a kereskedelemben meghonosodott visszaélések megszüntetése, illetve megelőzése, különösen pedig a lánckereskedelem (Kettenhandel) szerepel. Teleszky ideiglenes kereskedelmi miniszter, A hivatalos lap mai száma két királyi kéziratot közöl, amelyek szerint a király Harkányi János bárónak «megrongált egészségi állapotának helyreállítása céljából» szabadságot engedélyez és a kereskedelemügyi minisztérium ügyeinek ideiglenes vezetésével Temeszky János pénzügyminisztert bízza meg-Uj képviselő- A verbot kerületben ma Csillaghy György nyug. főispánt munkapárti programmal képviselővé választották.