Magyarország, 1917. november (24. évfolyam, 270-295. szám)

1917-11-01 / 270. szám

S megismerheti a magyar közhangulatot,­mely őszinte békevágyban kulminál. A delegá­ciókban pedig határozottan és világosan kell majd állást foglalni az annexió és kárpótlás nélk­­l való béke mellett, valamint a béke állandóságát biztosító nemzetközi intéz­mények megvalósítása mellett. Ilyen állás­­foglalásnak épp a mostani időkben, mikor a központi hatalmak bebizonyították az egész világ előtt nagyszerű ellentálló képes­ségüket és seregeiknek fenomenális harci­készségét , remélhetőleg az a hatása lenne, hogy az ellenséges hatalmakból is kiváltaná annak a békevágynak hivatalos megnyilat­kozását, melylyel a világ összes nemzetei amúgy is már telve vannak. Most csakugyan nem lehetne a központi hatalmak béke­kész­séget a gyön­geség rovására vésni. WVWMWWWVVVVW Budapest, október 31. Károlyi Mihály gróf üdvözlése. A makói függetlenségi párt a következő üdvözlő távi iratot intézte Károlyi Mihály grófhoz, a függetlenségi és 48-as párt­ elnökéhez: „üröm­mel és lelkesedéssel tudatjuk, hogy Justh Gyu­lának és méltóságodnak ’hűséges munkatársát, elveinknek szóval és tettel buzgó hirdetőjét, Pete Márton dr.-t lelkes egyhangúsággal Makó ,város k képviselőjévé jelöltük. Ez alka­lommal szívünk egész odaadásával üdvözöljük Méltóságodat és kérjük, tartson ki szilárdan a zásdó mellett, miként mi is ha katonái ma­radunk. A makói függet­lenségi és 48-as párt nevében: Szilvássy pártelnök.,, A táviratra Károlyi Mihály gróf a kö­vetkezőképp válaszolt: ,­.Szilvássy Alajos füg­getlenségi pártelnök, Makó. Igaz örömmel tölt el makói pártunk üdvözlete és az a jelentése, hogy Justh Gyula örökébe Pete Márton bará­tomat és hűséges munkatársamat kívánják ültetni. Méltóbb férfit nem ajánlhattam volna nála, aki nemcsak benső hívem és törhetetlen követőije eszméinknek, hanem olyan értékes és bátor harcosa is, akire a megpróbáltatás­­ nehéz napjaiban nagy szüksége van a hazá­nak és a függetlenségi pártnak egyaránt. Szívem melegével üdvözlöm makói pár­tunkat, derék magyar testvéreimet, akiket csak arra kérek, tartsanak ki kiváló jelöltjük mel­lett olyan szilárdan, amily megingathatatlanul tartott és tart ki ő a függetlenségi eszmék és a demokratikus elvek mellett. Károlyi Mihály, Károly­i Mihály gróf Déváról a kö­vetkező üdvözlő táviratot kapta: A dévai füg­getlenségi és 48-as párt szervező gyűlése meleg ragaszkodással üdvözli Méltóságodat és oda­adó támogatását kéri tolmácsolni a központ­nak az általános választójogi küzdelemben és az országos demokratikus irányú előhaladási munkában. A párt vezetőség nevében: Keit­­t­er Mihály dr. elnök, Haragos Ádám dr­ Mihály, Batthyány Tivadar gróf üdvözlése. Batthyány Tivadar gróf népjóléti minisz­ter a feminista Egyesület székelyföldi csoport­jától a következő üdvözlő táviratot kapta : „A Marosvásárhelyt október 27-én tartott nagygyűlés bizalommal üdvözli Nagyméltósá­­gomat, mint a demokratikus választójog és így a nőkre is kiterjedő aktív és passzív választó­jog harcosát. A magyar anyák munkálkodni kívánnak az állandó béke, a népjólét és a dol­gozó milliók érdekében. A Feminista Egyesület székelyföldi csoportja nevében: dr. Szisz Károlyné. Esztergom vármegye bizalmat szavazott a k kormánynak. Esztergomból telefonálják ne­künk. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága ma tartotta rendes közgyűlését K­or■­bek Kornél főispán elnöklete alatt. A tör­vényhatósági bizottság elhatározta, hogy az olaszországi győzelmek alkalmából üdvözli a királyt, továbbá a 26-ik közös gyalogezredet, amelyet Esztergom­ megyéből egészítenek ki.­­A közgyűlés program­mján szerepelt a We- Werle-kormány leirata is, amely a kormányfel­léptét tudatja a törvényhatósággal. Luczen­­b­a­ch­er Pál országgyűlési képviselő­­indít­ványára a törvé­ny­hatósági bizottság elha­tározta, hogy a kormányt üdvözli, támoga­tásáról biztosítja s neki bizalmat a SZÍV a­z. Iv­a I­­o­n­a Sándor ügyvéd i­ndítvá­­nyára azt is kimondották, hogy Ugrón belügy­miniszternek, az őt ért támadásokkal szem­­ben bizalmukról biztosítják és üdvözlik. Zól­y o m v á v m ?«D­e mai tajjkjrjr,. Darán­yi Kálmán dr. főap­án e nekleti alatti alatt * Tmoamatík, wwvwww^w^iwvyvvvvvwwvw» A négyszázéves reformáció A magyar protestánsok ünnepe Négyszáz esztendeje van ma, hogy Luther Márton augusztinus szerzetes a wittenbergi vártemplom kapujára kiragasztotta 95 téte­lét s ezzel letette a reformáció alapkövét. Ez a nap a kiindulási pontja annak az em­beriség történetében óriás jelentőségű moz­galomnak, amely századokon át vívott küz­delmekben a kereszténységnek mondhatni, összes szellemi és anyagi erőit igénybe vette s végső eredményében, míg egyrészt a protes­tantizmus létét biztosította, másrészről a ka­­tholikus egyház reneszánszát is előidézte. A küzdője­lek tusájában mind a két oldaon nagy szellemi fellendülés következett a középkor tespedése után s a vallási és a lelkiismereti szabadság a felvilágosultság,­­ az emberiség egész egyetemének javai, megerősödve kerül­tek ki a hatalmas mérkőzésből. A protestánsok minden évben megülik Luther fellépésének évfordulóját, most pedig, hogy a negyedik évszázad zárult le a jelentős nap után, a magyar evangélikusok és refor­mátusok egy hétre terjedő országos ünnepi cik­lust rendeztek Budapesten 1517 október 31-nek megünneplésére. A ciklusnak legjelentékenyebb mozzanata, az evangélikus és refor­mátus egyetemes egyházak közös jubiláris ünnepélye, ma délelőtt folyt le impozáns keretben a váci­ utcai Újvárosháza közgyűlési termében. A kormány, a székes­főváros és Pest vármegye is képviseltették ma­gukat a díszgyűléseit, amelynek kiemelkedő momentuma Prónay Dezső báró egyetemes evangélikus felügyelő igaz hazafias és vallásos szellemtől áthatolt elnöki megnyitója volt. Prónay Dezső báró nagy tetszés mellett foglal­kozott azzal a szereppel, amelyet a magyar protestánsok a magyar önállóságért, szabad­ságért folytatott harcokban játszottak. A mai ünnepről szóló tudósításunk itt kö­vetkezik : (Az istentiszteistek) Az ünnepségek sora ma reggel 9 órakor a Kálvin-téri református templomban istenlelet­tel kezdődött, melyen a nagyszámú ünneplő kö­zönség soraiban megjelentek: M­e­z­ő­n­­­y Béla földmivelésügyi miniszter, Tóth János, Bar­tó­ky József, Némethy Károly államtitká­rok, Szász Károly, a képviselőház elnöke és az evangélikus egyház küldöttsége Prónay Dezső báró vezetésével. Az ünnepélyes isten­tiszteleten Futó Zoltán szentesi esperes mon­dott beszédet, utána Michó Ernő ceglédi ze­neiskolai tanár énekelt. Liána a templomban folyt 1* a harma­dik budapesti zsinat diszülése, melyen D e g e p f­e­l­di József gróf és Baltha­zar Dezső dr. elnököltek. Az ülésen Sas Béla főjegyző ünnepi határozati javaslatot terjesztett elő, mely kimondja, hogy­ a jubiláris évfordu­lót a zsinat jegyzőkönyvében megörökítik. Bal­thazar püspök imájával véget ért a diszülés, mire Degenfeld József gróf a zsinat első ülés­szakát berekeszt­ette és fölhatalmazást kért, hogy­ az ülésszakot, mihelyt szükségesnek mu­tatkozik, de mindenesetre egy éven f­elül össze­hívhassa. Istentisztelet volt reggel a Deák-téri evan­gélikus templomban is, ugyancsak nagy kö­zönség előtt Itt Raff­ay Sándor lelkész tar­totta a szentbeszédet s a templomi énekkar éne­kelt. Ezt követte a pesti ev. magyar egyház közgyűlése, ahol M­á­gó­c­s­y.­D­i­e­t­z Sándor dr. felügyelő megnyitója, után R­­adván­szky­­ Albert báró másodfelügyelő mondotta az un­­. nepi beszedet, R­a­f­fay‘ Sándor lelke*« ünnepi íy/vatkcaatst fcgns&ttett Mii OS&Z* ■ Dietz Sándor dr. pedig te tap­lom építési iránt terjesztett elő határozati javaslatot, amelyet egyhangúlag elfogadtak. A közgyűlést a Himnusz eléneklésével fejezték be. Az istentiszteletekről, a zsinatról és az evangélikus közgyűlésről a közönség a Váci-­ utcai újvárosházára vonult, ahol 3412 órakor kezdődött az együttes országos jubiláris ün­nepély. (Az együttes díszgyűlés) Régen talán a főváros közgyűlési terme és karzata oly nagy gyülekezetei, mint ami­lyen ott ma a reformáció országos református emlékünnepélyére gyűlt össze. Az ünneplő kö­zönség soraiban megjelent: Wekerle Sán­dor miniszterelnök, Palugyay Móric állam­titkár, W­­­a­s­s­i­t­s Gyula, a közigazgatási bí­róság elnöke, Benedek Sándor másodelnök, Pest vármegye képviseletében Fazekas Ágoston alispán, a főváros képviseletében Bárczy István dr. polgármester. Az emlékünnepet az „Erős várunk nekünk az Isten“ kezdetű énekkel nyitották meg. Majd Balthazár Dezső dr. tiszántúli református püspök mondott imát, majd Prónay Dezső báró, az evangélikus egyház egyetemes felügye­lője tartott elnöki megnyitót. Ezután ünnepi beszédek következtek : K­a­p­y Béla dunántúli evangélikus püspök „Mit adott a világnak és különösen Magyarországnak a reformáció“ címmel tartott előadást, majd Szilassy Ala­dár v. k. t. t., a tolnai ref. egyházmegye gond­noka mondott ünnepi beszédet a reformáció jövendő feladatairól. Degenfeld József gróf, az egyetemes konvent és zsinat elnöke, a királynak és a külföldi protestáns egyházak­nak küldendő üdvözlő sürgönyöket terjesztette elő, melyeket a közgyűlés telkes él­jenzéssel fogadott. Balthazár Dezső püspök záróimája után az egész ünneplő közönség állva elén­eklte a Himnuszt, mire a szép ünnep vé­get ért. A jubileum folytatásaként délután négy órakor ugyancsak az új városháza közgyűlési termében a Magyar Protestáns Irodalmi Tár­saság tartotta díszgyűlését, ennek napirendjét Tisza István gróf elnöki megnyitója, Fe­re­nczy Zoltán dr. előadása „A magyar pro­testantizmus irodalmi jelentőségéről és Schneller István dr. felolvasása a magyar protestantizmus nemzetnevelő szerepéről töl­tötte ki. MAGYARORSZÁG Budapest, 1917. csütörtök, november ig szavazott. A közgyűlés üdvözölte Merássy, Béla földmivelési minisztert. / . f -í­­­g , 4y' A­­ A delegációk összehívása. Bécsi politikusok véleménye szerint december 3-á­r­a ter­vezik a delegációk összehívását. Az urak házát mára ülésre hívták össze, ame­lyen a delegációba való választást ejtik meg. Az orosz események A Hadsereg a békét követeli Kopenhága, október 31. (Saját tudósítónktól.) A „Rrees“ jelenti. A­ központi frontbizottság képviselője, Dobá­sz­ov a hadsereg nevében a következőket kö­zölte a kormánynyal: A hadseregnek most nem kell se szabadság, se föld- A hadsereg csak egyet akar: a bábom befeje­zését. Bármit határoztak és mond­tak is, a katonák nem fognak to­­v­á­b­b h­a­r­c­o­l­ni! Mi nem törődünk pártkér­déssel és nem törődünk a maximalisták agitá­­ciójával. Csak kötelességemet teljesítem, ami­kor tudomástokra hozom azt, amivel a had­sereg megbízott. Ellen vélemények Pétervér védelméről Pétervár, október 30 . (P. T. V.) Az északi arcvonal katoná­sak vétségének képviselői most tartott gyűlé­sükön határozatot hoztak, amely azt mondja, hogy Pétervár megvédése szorosan összefügg az egész arcvonal meg­védésével, ezért a főváros helyőrsége egy­maga nem hozhat határozatokat Pétervár vé­delme dolgában. A gyűlés értesíti a pétervári szovjetet, hogy minden olyan külön határo­zatot, amely azt mondja, hogy­ a fővárost nem kell katonailag kiüríteni, a frontbizottság helyteleníti és nem ismer el. Újabb bolsevik­ zavargásoktól tartanak Rotterdam, október 3­1. A „Daily Telegraph“-nak azt jelentik Pé­­tervárról, hogy a szovjet által tervezett nagy­­ot­osz kongresszus megtartása elé egyre nagyobb akadályok torlódnak. Valószínű, hogy a kongresszust egyáltalán nem lehet majd megtartani. A bolseviki párt tünte­tésekre készül. A kormány intézkedéseket tett 46­ frafit ígyet­áA 2 LAI rá-i 9k­o­tó 0­j$I§ - r­a.

Next