Magyarország, 1918. június (25. évfolyam, 129-150. szám)
1918-06-20 / 145. szám
12 FŐVÁROSI ÜGYEK. A mai közgyűlés. A közigazgatási évvége felé közeledik és ennek legerősebb bizonyítéka a mai közgyűlés, amelyen már egymásra halmozódnak a fontosabbnál fontosabb tárgyak. Az idén a torlódást az is előidézte, hogy a költségvetés nagyon későn készült el s az ügyek nagy részének előkészítése éppen emiatt késett meg. A mai közgyűlés foglalkozik a közélelmezés állapotával, amelyről Marker és Bércei dr. tanácsosok számolnak be. Ugyancsak ma tesz javaslatot és jelentést Vita Emil tanácsos a közönségnek fűtőszénnel, tűzifával, petróleummal, gyertyával és cipővel leendő ellátásáról. Tárgyalni fogják a vízvezeték kibővítését is, és a kibővítéssel járó költségeket, amelyeket B uzáh tanácsos ad elő. A tárgysorozaton 57 tárgy szerepel. Ezeken kívül napirend előtt az elnök bejelenti, hogy az állandó szavazatszedő küldöttség elnöke Szabó János dr. és alelnöke Leitner Adolf dr. lemondtak az állásukról s helyükbe elnöknek Kovács Aladár dr.-t, alelnöknek Hete és Antal dr.-t nevezte ki. Miután a tagok sorában is nagy az üresedés, a megüresedett helyekre Bátori Károly, Füredi Gyula, Ladányi Zoltán, Frantz Károly és Winkle Nándor tagokat küldte ki. Valószínűleg szóba kerül az is, hogy a virilista póttagok helyett lehet-e a szabadon választott póttagok közül jelölni a megüresedett virilista tagsági helyekre ? Ez a kérdés már régebb idő óta napirenden van, de még mindig nem döntötték el, hogy a behívás ebben a formában jogosult-e. Lehet, hogy a főpolgármester ma a közgyűlés elé terjeszti a kérdést, s akkor a közgyűlésnek kell eldönteni, hogy ez a csere megengedhető-e. PW : A törvényhatóság visszaköveteli a népjóléti minisztériumot. A szociálpolitikai bizottság Harrer Ferenc dr. alpolgármester elnöklésével ülést tartott, amelyen Székely Ferenc indítványátárgyalták, hogy kellő hatáskörű népjóléti minisztérium szervezését sürgesse a főváros. Ferencz Imre, a bizottság előadója, azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a főváros törvényhatósága fordulón sürgős felterjesztéssel a kormányhoz és foglaljon e felterjesztésben állást oly népjóléti minisztérium szervezése mellett, amelynek a szociálpolitika egészére, tehát a közegészségügyre is kiterjedő hatásköre legyen és valamennyi foglalkozási ág szerény helyzetű népességét gondozza. A felterjesztést meg kell küldeni az összes törvényhatóságoknak pártolás végett. Székely Ferenc utalt arra, hogy a székesfőváros nem mulaszthatja el, hogy megsürgesse ennek a hamis pályára tévedt ügynek a megvalósítását. Widzter Ödön dr., Harrer Ferenc alpolgármester és Gellért Jenő hozzászólása után a bizottság a népjóléti minisztérium felállítását célzó javaslatot elfogadta. 64 darabot küldtek be a Nemzeti Színházhoz. A bírálóbizottság már megkezdte működését és az eredményt a jövő szezonelső felében hirdetik ki. SZÍNHÁZ és ZENE. '* (A. Média pénteki bemutatójára minden előkészületet megtettek a Vígszínházban, amely az új Schubert-operettel fejezi be idei újdonságainak sorozatát. Péchy Erzsi, Kerényi Gabi és Galetta Ferenc, Palásthy Irén és Sziklay Jenő éneklik a legszebb zeneszámokat. Néhány nagyhatású énekszám jutott Vendrey Ferencnek is. Érdekes Pálmay Ilka jelenete a második felvonás vége... Haraszthy Henrik, Szerémy Zoltán, Fehér Artúr játsszák a többi főszerepet. Holnap, csütörtökön, ■a Vígszínházban az Asszony és a bábu kerül színre. — (Évzáró vizsgahangverseny.) A Nemzeti Zenede hegedűtanszakából Gobbi Alajos tanár VI. és XVII. osztályú növendékei tegnap rendezték a fővárosi Vigadó kistermében nyilvános évzáró vizsgájukat. Rendkívüli képességű, kimagasló tehetségnek bizonyult ezúttal is Radics János, aközkedvelt kitűnő Radics Béla cigánypiátásnak már múltkor is feltűnt fia, aki Vieuxtempsa-moll hegedűversenyének 1. tételét játszotta pontikás készültséggel, meleg tónussal és érett felfogással. Igen szép fejlődést mutattak a Gurui- 1 .nővérek, továbbá Kovács Lili,, Stracke Antal és Lukács Blanka. A változatos és a közön- j r.ségnek nagyon tetsző műsor befejezéséül Hellmes- 'berger 'Zivatar-jelenetét adták elő az összes nő,T£ftcUMk szabatos összetanultsággal. A zongorán .Kladigko Vilmos tanár kisérte az egyes szám 1CHahttos-pályázat.) Az egyfelvonásos szinarbista kitűzött kétezer koronás Halmos Izor-féle sípélisatra május 31-éig, a pályázat fvsérteig- összegen VAGYASOKSZAQ Budapest, 1018. csütörtök, turnus 20. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. (—) Hamupipőke. Regény. Irta: Lakatos László. Hamupipőke, ennek a könnyedhangú és nem mindennapi érdekességű regénynek a hőse pesti leány. Frey Eleznek hívják és egy szegény, könynyelmü kávéházi ügyvéd gyermeke. Eliz kisasszony szelidarcú, finom, kedves leány, valóságos hamupipőke és tanárnőnek szánja el magát, mikor a bizonyítványkiosztás után elhagyja a felöb leányiskola kapuját. Egész szívével és meggyőződésével azt hiszi, hogy ezen a pályán fogja, eltölteni életét, a tanítónő szerény fizetéséből csináltatja egyszerű ruhácskáit. Mit sem sejt arról, hogy egész lénye, különössége, a lelkében szunnyadó egyszerű és mindenbe beletörődő bölcsesség és a sors forgataga mást rejteget számára. Még a bizonyítványkiosztás utáni napon menyasszonya lesz, egy neves pesti ügyvédnek, hat hét sem telik el és meghódítja az ügyvéd fivérét, az első idegszecialistát. Az ügyvédet kikosarazza és a híres, gazdag orvostanárral megy Velencébe nászútra. Sorsa kereke azonban még itt sem áll meg: a véletlen összehozza a fiatal, dúsgazdag gróffal, aki államtitkár és akinek már régen tetszik Hamupipőke. Ennek az ismeretségnek az lesz a vége, hogy Eliz kisasszony elválik az ideggyógyásztól és második esküvőjét a gróffal tartja. Durva vázlatban körülbelül így fest Hamupipőke szédítő karrierje, amelyet Lakatos László meglepően kedvesen, érdekesen sok ötlettel bonyolít le előttünk, így vázlatosan talán kissé hihetetlenül hangzik a történet, pedig a regénynek nincsen egyetlen valószínűtlen pontja sem. Amint megismerjük Frey Eliz különös kis figuráját, nyomban egészen természetesnek találjuk mindazt, ami vele történik. Hamupipőke nem törtel a szerencse után, mint maga mondja egy, barátnőjének: s elég sok történt velem... de valld be, semmiről sem én tehetek. Minden velem történt. A dolgok keresnek fel engem, nem én őket. AHamupipőke egyébként igazi pesti regény, pesti helyzetekkel, pesti erkölcsökkel, filozófiával és pesti alakokkal. Lakatos különösen a hamisítatlan pesti figurákat rajzolja találóan, sokszor fölényes, mosolygó humorral. Frey ügyvéd úr, a neves, de esetlen ügyvéd, a híres ideggyógyász, a Pestre rázúduló bácskai nábob, a panamista városatya, a lipótvárosi nyegleniszlán, és a pesti élet még egy sereg ismerős alakja szinte fotográfiai hűséggel jelenik meg a fejezetek során. Az egész könyv mulattató, nem találunk benne elmélkedéseket, nehézkes lapokat — mégis, ha elolvastuk, úgy hát reánk, mint egy fölényes, vidám filozófus szelíd, de itt-ott csípős, mindent látó, de mindent megbocsátó beszéde, s et a fölényesség adja meg a zamatét ennek a jóízű könyvnek. A regényt a Pallas rt. adta ki. (—) Kassák Lajos könyvei. Kassák Lajos, akit a magyar futurista írók vezetőinek szokás nevezni, két könyvvel lépett legutóbb az olvasóközönség elé. Egyik könyve regény, címe: „Misilló királysága"4. A királyság, aholMisilló uralkodik, egy felvidéki félig tót, félig magyar tanya, a király egy szerencsétlen sorsú gazdag paraszt, az alattvalók pedig szegény nyomorúságban elveszett béresek, szolgálók és szolgáló legények. De azért a király sorsa sem sokkal különb, mint alattvalóié, a boldogsága pedig nagyon is hasonlít a boldogtalansághoz, a nehéz munkában, a sáros elhagyatottságban, a tudatlanságban és kétségbeesésben való elkallódáshoz, elveszéshez. Misilló éppen olyan öntudatlan életet él, mint paraszt béresei, öntudatlan első szerelme, az élet utain való botorkálása, házassága, egész sorsa és szomorú tragédiája is. Kassák Lajos tökéletesen ismeri ezt a világot, annyira, hogy az hisszük, valaha közel járt a felvidéki majorokhoz, nagyon közelről láthatta mindazt, ami a szomorú Présházakban, korcsmákban és parasztgazdák királyságában történhetik. A regény egész levegője túlfűtött, nehéz, gőzöktől teljes, akár egy alacsony parasztházé. Ebben a levegőben mozognak az emberférgek, akiket megrázóan rángat a sors ide-oda. Az előadás hangja alkalmazkodik ehhez a levegőhöz, teljesen naturalisztikus, itt-ott nyers, de azért mégsem bántó. Olyan ez a kis regény, mint egy fájdalmas, nehéz kiáltás, amely a távoli felvidéki tanyákról érkezik hozzánk, hogy elmondja mindazt a keserűséget és küzdelmet, ami ott némán lefolyik. A másik könyv, amely a szerző tollából megjelent, novellák sorozata, címe : ,'JÉgis szegény, lélek megdicsőüléseA váltakozó témák során megint csak szegény, szenvedő, vagy munkában küzdő, elhagyatott emberek szerepelnek előttünk és a filozófia, amellyel Kassák alakjainak sorsát kíséri, hasonlít előbb méltatott regényének filozófiajához, valótán is, hogy Lajos Edgo nével' fáját a szegény lélek megdicsőüléséről szólót tartja a kötet legjobb darabjának. Ezt a novellát készítette legtöbb gonddal, ezt csiszolgatta és dédelgette legtöbb szerettet. Kétségtelen, hogy az idegsokkos szegény rokkan katona sorsa szívünkbe markol és megráz bennünket keserű tragédiája, de az is tagadhatatlan, hogy a novella hangja zavaros, kapkodó, az olvasó számára nem mindig érthető. Előttünk sokkal becsesebb a „Tragédia" című kis elbeszélés, amely tiszta hangon, igazi írói készséggel adja vissza egy nyomorult kis fogoly verébvégzetét. Igen érdekes a „Sötétben", a „Pünkösdi virágzás" pedig a maga vigasztalan és keserű igazságával is megkap, a „Csendélet" egy éjjeli kávéház tragikus zűrzavarát tárja elénk, míg a „Halott a Dunán" erőteljesen komor képekben eleveníti meg egy tutajos család sorsát. Végezetül meg lehet állapítani, hogy Kassák minden sötét térlátása szinte programmszerű. Proletár-filozófiája mellett sem tér le az igazi író útjáról és fájdalmas történetei, nehézsorsú emberei mind gondolkozásra és elmélyülésre késztetik a. olvasót. Mindkét könyv az Athenaeum kiadásában jelent meg. TÖRVÉNYSZÉK: Jogerő, az ítélet a paksi takarékpénztár bukása ügyében. A paksi takarékpénztár részvénytársaságot 1809-ben alapította Bunn Gusztáv földbirtokos 120.000 korona alaptőkével. Az intézet főpénztárosa Bunn egyik rokona, ÓVitter Márton lett. A takarékpénztár különböző ügyleteket bonyolított le, többek között egy budapesti olajipari gyárntk is adott 240.000 koronás kölcsönt.. Amikor a gyár 1914-ben leégett, Bunn Gusztáv a leégett telepet 63.000 koronáért megvette és a gyári főhitelezőjével, az Országos Központi Hitelszövetkezettel oly megállapodást létesített, hogy OKI első helyen való követeléséért a paksi takarékpénztár vállalt jótállást. A takarékpénztár vezetését az idők folyamán Bunn Gusztáv fia, Bunn Lajos vette át. Az olajtelep több mint 400.OOO koronát veszített vállalkozásain, a takarékpénztár egyéb vállalataira is ráfizetett és egyre súlyosabb viszonyok közé került. Amikor felszámolt másfél millió korona mutatkozott, amelyből 842 000 korona volt a veszteség. A szekszárdi ügyészség a takarékpénztár vezérigazgatóját, főpénztárosát, igazgatóságát és felügyelő-bizottságának tagjait részben hűtlen kezelés, részben csalárd bukással vádolta. A szekszárdi törvényszék több heti tárgyalás után Bunn Lajost kétévi és négyhónapi fegyházra, Wetter Mártont egyévi börtönre, Snapek Jánost egyheti fogházra, Deutsch Ábrahámot 1000 korona pénzbüntetésre ítélte hűtlen kezeléséért és csalárd bukásért. Kiss Pált 600, Popovics Gyulát és Hanos Ferencet 500—500, Kurz Istvánt, Szentpéteri Gyulát és Sosip Gyulát 200—200 koronára ítélte vétkes bukás miatt. Behr Jakabot, Weyer Antalt és Döme Istvánt pedig felmentette A pécsi tábla a törvényszék ítéletét részben megváltoztatta. Bunn Lajos büntetését harmadfeléyi börtönre szállította le, Weyer Antalt pedig egyhavi fogházra ítélte, egyebekben pedig a töményszék ítéletét helybenhagyta. Most tárgyalta S** az ügyet a kir. Kúria III. büntetőtanácsa Deáse Péter tanácselnök elnöklésével, Bibossy Kalmárt táblabiró előadásában Polgár Viktor korona* ügyészhelyettes meghallgatása és a védők felszólalásai után a kir. Kúria a semmiségi panaszokat elutasította és ezzel a pécsi tábla ítélete jogerővé vált. NYISMÉRElsen rovat alatt köztöltékért a szerbatfaért, ott ránk felelősségűt Motorcsónak 35- 40 lóerő?, S—10 személynek, elefins kivitelben, kirSaé karban eladó. Bóka, Podmaniczky u. 15. Telesun 172-88. Nagy földszinti helyiség esetleg világos nagy pincehely leég QÉPSZEM részére alkalmas, keresi* tik. Ajánlatok sub „Azonnal bérelhető* nyár-utca 38 gyáriraktárhoz cimzendők. W árverés a cs. és kir. lókórházban Óbudán folyó épi vúnius hó 25-én. Az árverés reggel 8 órakor kezdődik. Árverezni csakis Iioku közig, hatóság által kiállított bizonyítványlyal lehet. A lovak kőtörék nélkül azonnal átveendők. Egyidejűleg elhullottakért járó pótlovak is kiadatnak csecsértékek esetleges különbözetének ráfizetése mellett írttttaprmnMc