Magyarország, 1918. június (25. évfolyam, 129-150. szám)

1918-06-20 / 145. szám

12 FŐVÁROSI ÜGYEK.­ ­ A mai közgyűlés. A közigazgatási év­­vége felé közeledik és ennek legerősebb bizo­nyítéka a mai közgyűlés, amelyen már egy­másra halmozódnak a fontosabbnál­ fontosabb tárgyak. Az idén a torlódást az is előidézte, hogy a költségvetés nagyon későn készült el s az ügyek nagy részének előkészítése éppen emiatt késett meg. A mai közgyűlés foglalko­zik a közélelmezés állapotával, amelyről Marker és Bércei dr. tanácsosok számol­nak be. Ugyancsak ma tesz javaslatot és je­lentést Vita Emil tanácsos a közönségnek fűtőszénnel, tűzifával, petróleummal, gyer­tyával és cipővel leendő ellátásáról. Tárgyalni fogják a vízvezeték kibővítését is, és a kibőví­téssel járó költségeket, amelyeket B u­z­á­­­h ta­nácsos ad elő. A tárgysorozaton 57 tárgy sze­repel. Ezeken kívül napirend előtt az elnök be­jelenti, hogy az állandó szavazatszedő küldött­ség elnöke Szabó János dr. és alelnöke L­e­i­t­­ner Adolf dr. lemondtak az állásukról s he­lyükbe elnöknek Kovács Aladár dr.-t, alel­­nöknek H­e­t­e é­s Antal dr.-t nevezte ki. Miután a tagok sorában is nagy az üresedés, a megüre­sedett helyekre Bátori Károly, Füredi Gyula, Ladányi Zoltán, Frantz Károly és Winkle Nán­dor tagokat küldte ki. Valószínűleg szóba ke­rül az is, hogy a virilista póttagok helyett lehet-e a szabadon választott póttagok közül je­lölni a megüresedett virilista tagsági helyekre ? Ez a kérdés már régebb idő óta napirenden van, de még mindig nem döntötték el, hogy a be­hívás ebben a formában jogosult-e. Lehet, hogy a főpolgármester ma a közgyűlés elé terjeszti a kérdést, s akkor a közgyűlésnek kell eldönteni, hogy ez a csere megengedhető-e. PW : A törvényhatóság visszaköveteli a népjóléti minisztériumot. A szociálpolitikai bizottság Har­­rer Ferenc dr. alpolgármester elnöklésével ülést tartott, amelyen Székely Ferenc indítványát­árgyalták, hogy kellő hatáskörű népjóléti miniszté­rium szervezését sürgesse a főváros. F­e­r­e­n­c­z I­m­re, a bizottság előadója, azt a javaslatot terjesz­tette elő, hogy a főváros törvényhatósága fordul­ón sürgős felterjesztéssel a kormányhoz és f­o­g­­laljon e felterjesztésben állást oly népjóléti minisztérium szervezése mellett, amelynek a szociálpolitika egészére, tehát a közegészségügyre is kiterjedő hatásköre legyen és vala­mennyi foglalkozási ág szerény helyzetű népességét gondozza. A felterjesztést meg kell küldeni az öss­­zes törvényhatóságoknak pártolás végett. Szé­kely Ferenc utalt arra, hogy a székesfőváros nem mulaszthatja el, hogy megsürgesse ennek a hamis pályára tévedt ügynek a megvalósítását. W­i­­­d­­zt­e­r Ödön dr., Harrer Ferenc alpolgármester és Gellért Jenő hozzászólása után a bizottság a népjóléti minisztérium felállítását célzó javaslatot elfogadta. 64 darabot küldtek be a Nemzeti Szín­ház­h­o­z. A bíráló­bizottság már megkezdte műkö­dését és az eredményt a jövő szezon­­első felében hirdetik ki. SZÍNHÁZ és ZENE. '*­­ (A. Média pénteki bemutatójára minden elő­készületet megtettek a Vígszínházban, amely az új Schubert-operettel fejezi be idei újdonságainak sorozatát. Péchy Erzsi, Kerényi Gabi és Galetta Ferenc, Palásthy Irén és Szikl­a­y Jenő éneklik a legszebb zeneszámokat. Néhány nagyhatású ének­szám jutott Vendrey Ferencnek is. Érdekes Pál­­may Ilka jelenete a második felvonás vége... Haraszthy Henrik­, Szerémy Zoltán, Fehér Artúr játsszák a többi főszerepet. Holnap, csütörtökön, ■a Vígszínházban az Asszony és a bábu kerül színre.­­ — (Évzáró vizsgahangverseny.) A Nemzeti Zenede hegedűtanszakából Gobbi Alajos tanár VI. és XVII. osztályú növendékei tegnap rendezték a fővárosi Vigadó kistermében nyilvános évzáró vizsgájukat. Rendkívüli képességű, kimagasló te­hetségnek bizonyult ezúttal is R­a­dics János, a­­közkedvelt kitűnő Ra­dics Béla cigánypiátás­­nak már múltkor is feltűnt fia, aki Vieuxtemps­­a-moll hegedűversenyének 1. tételét játszotta pont­­i­kás készültséggel, meleg tónussal és érett felfo­­­­gással. Igen szép fejlődést mutattak a Gurui- 1 .nővérek, továbbá Kovács Lili,, Stracke An­­­­tal és Lukács Blanka. A változatos és a közön- j r.ségnek nagyon tetsző műsor befejezéséül Hellmes-­­ 'berger 'Zivatar-jelenetét adták elő az összes nő­­,T£ftcUMk szabatos összetanultsággal. A zongorán .Kladigko Vilmos tanár kisérte az egyes szá­m 1CHahttos-pályázat.) Az egyfelvonásos szin­­arbista kitűzött kétezer koronás Halmos Izor-féle sípé­lisatra május 31-éig, a pályázat fvsérteig- összegen VAGYASOKSZAQ Budapest, 1018. csütörtök, turnus 20. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. (—) Hamupipőke. Regény. Irta: Lakatos L­á­s­z­l­ó. Hamupipőke, ennek a könnyedhangú és nem mindennapi érdekességű regénynek a hőse pesti leány. Frey Eleznek hívják és egy szegény, köny­­nyelmü kávéházi ügyvéd gyermeke. Eliz kisasszony szelidarcú, finom, kedves leány, valóságos hamu­pipőke és tanárnőnek szánja el magát, mikor a bizonyítványkiosztás után elhagyja a felö­b leány­iskola kapuját. Egész szívével és meggyőződésével azt hiszi, hogy ezen a pályán fogja, eltölteni éle­tét, a tanítónő szerény fizetéséből csináltatja egy­szerű ruhácskáit. Mit sem sejt arról, hogy egész lé­nye, különössége, a lelkében szunnyadó egyszerű és mindenbe beletörődő bölcsesség és a sors forgataga mást rejteget számára. Még a bizonyítványkiosztás utáni napon menyasszonya lesz, egy neve­s pesti ügy­védnek, hat hét sem telik el és meghódítja az ügy­véd fivérét, az első idegszecialistát. Az ügyvédet ki­kosarazza és a híres, gazdag orvostanárral megy Velencébe nászútra. Sorsa kereke azonban még itt sem áll meg: a véletlen összehozza a fiatal, dús­gazdag gróffal, aki államtitkár és akinek már régen tetszik Hamupipőke. Ennek az ismeretségnek az lesz a vége, hogy Eliz kisasszony elválik az ideggyógyász­tól és második esküvőjét a gróffal tartja. Durva váz­latban körülbelül így fest Hamupipőke szédítő kar­rierje, amelyet Lakatos László meglepően ked­vesen, érdekesen sok ötlettel bonyolít le előttün­k, így vázlatosan talán kissé hihetetlenül hangzik a történet, pedig a regénynek nincsen egyetlen való­színűtlen pontja sem. Amint megismerjük Frey Eliz különös kis figuráját, nyomban egészen természe­tesnek találjuk mindazt, ami vele történik. Hamu­pipőke nem törtel a szerencse után, mint maga mondja egy, barátnőjének: s elég sok történt velem... de valld be, semmiről sem én tehetek. Minden ve­lem történt. A dolgok keresnek fel engem, nem én őket­. A­­Hamupipőke­ egyébként igazi pesti re­gény, pesti­ helyzetekkel, pesti erkölcsökkel, filozó­­fiával és pesti alakokkal. Lakatos különösen a ha­misítatlan pesti figurákat rajzolja találóan, sokszor fölényes, mosolygó humorral. Frey ügyvéd úr, a neves, de esetlen ügyvéd, a híres ideggyógyász, a Pestre rázúduló bácskai nábob, a panamista város­atya, a lipótvárosi nyegle­niszlán, és a­ pesti élet még egy sereg ismerős alakja szinte fotográfiai hű­séggel jelenik m­eg a fejezetek során. Az egész könyv mulattató, nem találunk benne elmélkedéseket, ne­hézkes lapokat — mégis, ha elolvastuk, úgy hát reánk, mint egy fölényes, vidám filozófus szelíd, de itt-ott csípős, mindent látó, de mindent megbocsátó beszéde, s et a fölény­esség adja meg a zamatét ennek a jóízű könyvnek. A regényt a Pallas rt. adta ki. (—) Kassák Lajos könyvei. Kassák Lajos, akit a magyar futurista írók­ vezetőinek szokás nevezni, két könyvvel lépett legutóbb az olvasóközönség elé. Egyik könyve regény, címe: „Misilló király­sága"4. A királyság, ahol­­Misilló uralkodik, egy fel­vidéki félig tót, félig magyar tanya, a király egy szerencsétlen sorsú gazdag paraszt, az alattvalók pedig szegény ny­omorúságban elveszett béresek, szolgálók és szolgáló legények. De azért a király sorsa sem sokkal különb, mint alattvalóié, a bol­dogsága pedig nagyon is hasonlít a boldogtalanság­hoz, a nehéz munkában, a sáros elhagyatottságban, a tudatlanságban és kétségbeesésben való elkalló­­dáshoz, elveszéshez. Misilló éppen olyan öntudat­lan életet él, mint paraszt béresei, öntudatlan első szerelme, az élet utain való botorkálása, házassága, egész sorsa és szomorú tragédiája is. Kassák La­jos tökéletesen ismeri ezt a világot, annyira, h­ogy az hisszük, valaha közel járt a felvidéki majorok­hoz, nagyon közelről láthatta mindazt, ami a szo­morú Présházakban, korcsmákban és parasztgaz­­dák királyságában történhetik. A regény egész levegője túlfűtött, nehéz, gőzöktől teljes,­ akár egy alacsony parasztházé. Ebben a levegőben mozog­nak az emberférgek, akiket megrázóan rángat a sors ide-oda. Az előadás hangja alkalmazkodik ehhez a levegőhöz, teljesen naturalisztikus, itt-ott nyers, de azért még­sem bántó. Olyan ez a kis regény, mint egy fájdalmas, nehéz kiáltás, amely a távoli felvidéki tanyákról érkezik hozzánk, hogy elmondja mindazt a keserűséget és küzdelmet, ami ott némán lefolyik. A másik könyv, amely a szerző tollából meg­jelent, novellák sorozata, címe : ,'JÉgis szegény, lélek megdicsőüléseA váltakozó témák során megint csak szegény, szenvedő, vagy munkában küzdő, elhagyatott emberek szerepelnek előttünk és a filozófia, amellyel Kassák alakjainak sorsát kí­séri, hasonlít előbb méltatott regényének filozófiaj­ához, valótán is, hogy Lajos Edgo nével' fáját a szegény lélek megdicsőüléséről szólót tartja a kötet legjobb darabjának. Ezt a novellát készí­­tette legtöbb gonddal, ezt csiszolgatta és dédelgette legtöbb szerettet. Kétségtelen, hogy az idegsokkos szegény rokkan katona sorsa szívünkbe markol és megráz bennünket keserű tragédiája, de az is ta­gadhatatlan, hogy a novella hangja zavaros, kap­­­kodó, az olvasó számára nem mindig érthető. Előttünk sokkal becsesebb a „Tragédia" című kis elbeszélés, amely tiszta hangon, igazi írói készség­gel adja vissza egy nyomorult kis fogoly veréb­­végzetét. Igen érdekes a „Sötétben", a „Pünkösdi virágzás" pedig a maga vigasztalan és keserű igazságával is megkap, a „Csendélet­" egy éjjeli ká­véház tragikus zűrzavarát tárja elénk, m­íg a „Halott a Dunán" erőteljesen komor képekben eleveníti meg egy tutajos család sorsát. Végezetül meg lehet állapítani, hogy Kassák minden sötét térlátása szinte programmszerű. Proletár-filozó­fiája mellett sem tér le az igazi író útjáról és fáj­dalmas történetei, nehézsorsú emberei mind gon­dolkozásra és elmélyülésre késztetik a­. olvasót. Mindkét könyv az Athenaeum kiadásában­ jelent meg. TÖRVÉNYSZÉK: Jogerő, az ítélet a paksi takarékpénztár bu­kása ügyében. A paksi takarékpénztár részvény­­társaságot 1809-ben alapította Bunn Gusztáv földbirtokos 120.000 korona alaptőkével. Az inté­zet főpénztárosa Bunn egyik rokona, ÓV­itter Márton lett. A takarékpénztár különböző ügylete­ket­ bonyolított le, többek között egy budapesti olajipari gyárntk is adott 240.000 koronás kölcsönt.. Amikor a gyár 1914-ben leégett, Bunn Gusztáv a leégett telepet 63.000 koronáért megvette és a gyári főhitelezőjével, az Országos Központi Hitelszövet­kezettel oly megállapodást létesített, hogy OKI­ első helyen való követeléséért a paksi takarék­­pénztár vállalt jótállást. A takarékpénztár vezeté­sét az idők folyamán Bunn Gusztáv fia, Bunn La­jos vette át. Az olajtelep több mint 400.OOO koronát veszített vállalkozásain, a takarékpénztár egyéb vállalataira is ráfizetett és egyre súlyosabb viszo­nyok közé került. Amikor felszámolt másfél millió korona mutatkozott, amelyből 842 000 korona volt a veszteség. A szekszárdi ügyészség a­ ta­karékpénztár vezérigazgatóját, főpénztárosát, igaz­­gatóságát és felügyelő-bizottságának tagjait rész­ben hűtlen kezelés, részben csalárd bukással vá­dolta. A szekszárdi törvényszék több heti tárgya­lás után Bunn Lajost kétévi és négyhónapi fegy­házra, Wetter Mártont egyévi börtönre, Snapek Jánost egyheti fogházra, Deutsch Ábrahámot 1000 korona pénzbüntetésre ítélte hűtlen kezeléséért és csalárd bukásért. Kiss Pált 600, Popovics Gyulát és Hanos Ferencet 500—500, Kurz Istvánt, Szentpéteri Gyulát és Sosip Gyulát 200—200 koro­nára ítélte vétkes bukás miatt. Behr Jakabot, Weyer Antalt és Döme Istvánt pedig felmentette­ A pécsi tábla a törvényszék ítéletét részben meg­változtatta. Bunn Lajos büntetését harmadfeléyi börtönre szállította le, Weyer Antalt pedig egy­havi fogházra ítélte, egyebekben pedig a tömény­­szék ítéletét helybenhagyta. Most tárgyalta S** az ügyet a kir. Kúria III. büntetőtanácsa Deáse Péter tanácselnök elnöklésével, Bibossy Kalmárt táblabiró előadásában­ Polgár Viktor korona* ügyészhelyettes meghallgatása és a védők felszó­lalásai után a kir. Kúria a semmiségi panaszokat elutasította és ezzel a pécsi tábla ítélete jogerővé vált. NYISMÉRE­lsen rovat alatt köztöltékért a szerb­atfaért­, ott ránk­ felelősségűt Motorcsónak 35- 40 lóerő?, S—10 személynek, elefins kivitelben, kirSaé karban eladó. Bóka, Podmaniczky­ u. 15. Telesun 172-88. Nagy földszinti helyiség esetleg világos nagy pincehely leég QÉPSZEM részére alkalmas, keresi* tik. Ajánlatok sub „Azonnal bérelhető* nyár-utca 38 gyáriraktárhoz cimzendők. W árverés a cs. és kir. lókórházban Óbudán folyó épi vúnius hó 25-én. Az árverés reggel 8 órakor kezdődik. Árverezni csakis I­ioku közig, hatóság által kiállított bizonyítvány­­lyal lehet. A lovak kőtörék nélkül azonnal átveendők. Egyidejűleg elhullottakért járó pótlovak is kiadatnak c­secsértékek esetleges különbözetének ráfizetése mellett írttttaprmnMc

Next