Magyarország, 1918. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1918-09-01 / 204. szám
z erőszak és a csendőrszurony. Mind mi fellépnünk. Mind csak azért, hogy megfojtsák, legázolják az önálló magyar bankért s a gazdasági önállóságért vivott küzdelmünket. Micsoda hadjárat volt az, Istenem, micsoda hadjárat! Mennyi szenny, mennyi igaztett, mennyi becstelenség ! Milyen tengerére volt szükség a bűnöknek, milyen indok özönére a gyalázatosságoknak, hogy letörjék az önálló bank s a gazdasági önállóság törekvését s ráerőszakolják az országra a közös bankot! Elől sötét lett a vezér, a gazdasági önállóság esküdt ellensége, Tisza István. Utána, bölcsek, tudósok, államférfiak és panamisták — ó, nagyon sok panamisták! —, akik imind azt hirdették, hogy egy Istenünk, egy Megváltónk, egy Boldogítónk van csak: a közös bank. És velük egy egész nagyhangú sajtó, amely megvetéssel, gyűlölettel és válogatott rágalmakkal támadta szüntelenül az önálló bankért küzdő „kisded bankcsoportot/* Áruló volt, ostoba volt és tudatlan volt mindenki, aki az önálló bankot követelte, — bölcs volt, művelt volt és hazafi volt mind, áld a közös bank áldásait magasztalta. Letörtek minket. Letörték az önálló bankot. Győztek, s most itt a győzelmük gyümölcse. Most itt a boldogság, amit az ő diadaluk hozott a nemzet számára. Melléjük állt a választók többsége. Igaz, nem ingyen. Jó drágán, negyven millióért. Annyiba került a munkapárt választási diadala. Milyen sok ezermillió kárt meg veszteséget fizetett azóta vissza ez a szerencsétlen ország azért a negyven millióért! Ha most kilenc esztendeje a mi pártunk győz, akkor ma bizonyosan önálló bankunk van, s akkor jó a pénzünk, gazdag és erős a gazdasági életünk. Akkor ma kétszeres gazdasági erővel állhatna Magyarország a királya mellett ebben a sorsdöntő nagy küzdelemben, így hiába egészséges a mi pénzünk. Az osztrák pénz beteg, s ez a betegség elsorvasztja a magyar pénzt is, a magyar gazdasági életet is. Mind csak a közös bank miatt Minket letörtek, mikor harcba mentünk az önálló bankért. Elbuktunk. De most már bizonyos, most már a legyőzőink is elismerik, hogy nekünk volt igazunk. A megszedheti, megfélemlített, megvesztegetett választók akkor Tiszáéknak adtak igazat. Az események most nekünk szol,gáltatnak igazságot-Keserű elégtétel. De legalább okulna rajta ez az önmagát rontó, saját jövőjét, saját szerencséjét könnyelműen elalkuvó nemzet! Minden, ami ma történik, minden, ami kárunk van, minden, amit szenvedünk, világosan tanítja, hogy átok rajtunk a gazdasági közösség h egy hozhat csak a számunkra erőt, életet, boldogulást: a gazdasági önállóság! Megérti-e végre a nemzet ezt a nagy tanulságot? Erősebb lesz-e végre a jövő választáson ez a tanulság, erősebb lesz-e a gazdasági közösségből fakadt szenvedések emléke, mint a közös ügyes kormány hatalmi parancsa és vesztegető pénze? És a tudósok, a bölcsek, a Tiszák merik-e,majd a jövő választáson megint azt hirdetni, hogy a közös bankban és a gazdasági közönségben van a jövőnk és a boldogulásunk ? Mi * Budapest, augusztus 31. A fiumei kormányzó Budapesten, Jekefalussy Zoltán fiumei kormányzó hivatalos ügyekben néhány, napi tartózkodásra Budapestre érkezett. , y k MAGYARORSZáG Budapest, 1918 vasárnap, szeptember 1 Mittel-Európa ellen A német mezőgazdák tiltakozása Jól esik észrevenni, hogy végre Németországban is lassacskán mégis felülkerekedik a Mitteleuropa képtelen hatalmi ábrándján a jólzan számítás és a helyes gazdasági okosság. Most a német mezőgazdák hadügyi bizottsága foglalkozott a középeurópai gazdasági szövetség kérdésével s komoly és okos határozatot hozott. Kimondta, hogy örömmel üdvözli a politikai és katonai szövetség erősítését és mélyítését. De úgy véli, hogy messzemenő gazdasági szövetség a két állam érdekeinek és természetes termelési viszonyainak egyenlőtlensége mellett inkább veszélyt hozna, mint erősödést. Az ilyen gazdasági megegyezés esetleg kérdésessé tenné a német világkereskedelem törekvéseinek s a más államokkal való gazdasági viszonyok egészséges rendezésének sikerét, ami pedig a német nemzetgazdaság újjáépítése szempontjából elsőrendű fontosságú. Végül tiltakozott az ellen, hogy a tervezett gazdasági szövetséget a német mezőgazdaság rovására tett engedmények árán teremtsék meg. Teljesen igazuk van a német mezőgazdáknak. Rájuk épp olyan veszedelmes hatású lehetne a Mitteleuropa ábrándjának valósulása, mint a magyar iparra. De a német mezőgazdaság romása romlást hozna a német iparra is, ép úgy, mint a magyar ipar romlása a magyar mezőgazdaságra.Vagyis Mitteleuropa egyformán hátrányos és veszélyes lenne úgy Németországnak, mint Magyarországnak egész gazdasági életére. Ilyen veszélyeket felidézni egyebek teoretikus hatalmi képzelgése kedvéért igazán őrültség volna. Igazuk van a német gazdáknak: maradjon meg önálló gazdaságú országnak Németország is, Magyarország is. Kössenek egymással kölcsönösen kedvező szerződéseket. De ne olvadjanak egy országgá se politikailag, se gazdaságilag, se katonailag. Mert ez csak káros, sőt végzetes lehet mind a kettőre. a pilltvantelpi Károlyi Mihály Bécsben Károlyi Mihály gróf, a függetlenségi 48-as párt elnöke tegnap Parádról Budapestre érkezett és miután politikai barátaival tanácskozott, az esteli vonattal Bécsbe utazott. Hétfőn azonban ismét Budapesten lesz a pártvezér. Minisztertanács Ma délelőtt 10 órakor Wekerle Sándor miniszterelnök elnöklésével a miniszterelnöki palotában minisztertanács ült össze, amelyen részt vettek az összes Budapesten időző miniszterek. A jegyzőkönyvet Joanovich Pál helyettes államtitkár vezette. A minisztertanács folyó ügyeket tárgyalt. Az igazságügyminiszter Bécsben Bécsből telefonálja tudósítónk: Tőry Gusztáv igazságügyminiszter péntek este 8 órakor „Zur Omtismenter im MimSeidein" egy kis német figyelmesség A magyar vasúti állomások tele vannak német felírásokkal. , Nincs okunk megütközni rajta s felzúdulni miatta. Német katonákat is szállítanak sűrűn az országon keresztül s egészen természetes, ha ezek számára német felírások is megmondanak mindent, ami a tájékoztatásukra szükséges. Mégis nagyon jólesett az, amit az aradi pályaudvaron láttam. Még, eddig sehol másutt, csak az aradi pályaudvaron. Ott is fel van írva nagy betűkkel minden helyiségre a helyiség német neve. De minden felírás fölött, hasonló nagy betűkkel az is oda van írva: Zur Orientierung der deutschen Soldaten. A német katonák tájékoztatása végett. Az aradi német parancsnok szintén szükségesnek találta kitenni mindenüvé a német felírásos táblákat. De megértette, hogy ez a sok német felírás egy magyar állomáson esetleg sértheti a magyarok nemzeti érzékenységét. S azért igyekezett magukon a táblákon megnyugtatni, engesztelni a magyarságot azzal, hogy ezek a német felírások csak a német katonák számára vannak s nincs a kifüggesztésükben semmi sértő szándék, semmi uralkodási, elnyomási célzat. Hisz ezt anélkül is megértettük volna, kitaláltuk volna. De mégis jólesik a gyöngéd figyelem, hogy külön is megmondják. . Az a parancsnok, aki ezt rendelte, finom, lelkű, nemes érzésű derék ember. Ha ez a parancsnok kormányozná a német birodalmat, ha ennek a szellemében működnék minden német hatóság s ennek a lelke szerint gondolkozna és cselekedne minden német ember, akkor nem kellene a német tudósoknak sok kötetes nagy tudományos munkákat írni arról, hogy miért van olyan nagy ellenszenv mindenütt a világon a németekkel szemben. Akkor könnyebb lenne megoldani a lengyel kérdést, könnyebb lenne pacifikálni Ukrajnát, sőt könnyebben lehetne talán elérni a világbékét is. . Remélem, e miatt a szerény dicséretem miatt nem lesz se ami baja az aradi német parancsnoknak./ b . b„ A horvát bán bukása * Mihulovics Antal horvát bán, mint Zágrábból jelentik, csütörtökön este utazott Bécsbe. Ez az utazás kétségtelenül a báni válság kérdésével van összefüggésben. Újabb hitel szerint, nem Skerlecz Iván báró lesz a bán, hanem Unkerhauser Károly, a mostani horvát miniszter és Skerlecz ülne a horvát miniszteri székbe. Azok, akik rendszerváltozást tartanának szükségesnek, ezt a megoldást sem ítélik szerencsésnek. Sarkotic István báró vezérezredes Budapesten Sarkotic István báró vezérezredes, Bosznia és Hercegovina tartományi főnöke a miniszterelnökkel folytatandó megbeszélések végett tegnap óta Budapesten idézik. • ami,*** PAmifiiffnAv • mZMagyarország. 1918 évi szeptember hó 1-ével itj előfizeti, nyitunk lapunkra. Előfizetési árak: a magyar korona országaiba, Ausztriába és az annektált tartományokba: Szeptember hóra ...... 5 „ — „ Szeptember 1-től december 31-ig 19 K — fillér Egyes számára: Budapesten és vidéken 20 fillér Kérjük azokat a t. c. vidéki előfizetőinket, akiknek előfizetése augusztus 1I-ikén lejárt hogy a lap megrendelését minél előbb megújítani szíveskedjenek. -*