Magyarország, 1918. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1918-10-11 / 238. szám
6 SÍ AGYARORSZÁG Budapest 1918. péntek, október 11. ——-------------------------.................................... * Békehangulat és drágaság Két napig tartó árcsökkenés volt Budapesten A hét elején két teljes napig esés mutatkozott a drágaságáról európaszerte hírhedt Budapesten. A drágaság csökkenése különösen az ékszereknél, ruhaneműeknél és különféle fényűzési cikkeknél volt észlelhető. Az étehnicikkek között árhanyatlásban a tea vezetett. Teát ugyanis egyes üzletekben ezen a két napon dekagrammonként a rendes 4.— koronás ár helyett 2.50—3.— koronáért lehetett vásárolni. Talán mondanunk sem kell, hogy ezt a hirtelen árenyhülést Wilson elnökhöz intézett békjegyzékünk idézte elő. A béke híre valóságos pánikot teremtett az árufelhalmozók között. A lánckereskedők, alkalmi ügynökök Ungába kezdtek előkerülni, úgyszintén egyes kereskedők raktáraiból is a rejtett készletők. Most igazában megtudhattuk, hogy miért éppen a magyar főváros a háborús Európa legdrágább városa?! Az árcsökkenés két napos pünkösdi királysága alatt a legnaivabb fogyasztó is rájött arra, hogy nem annyira az árunyomorúság, nem az anyaginség, nem az importszünet volt azegyedüli okozója a nálunk uralkodó szörnyű drágaságnak, hanem a háborús hiénák bűnös kapzsisága. Áru akadt mindig, csak pénz, sok pénz kellett hozzá. Akinek volt pénze, annak volt mindene a fehér cipőtől kezdve a kanadai szőrmiéág. Mi sem jellemzi jobban a szörnyű drágaságot, mint az, hogy a jegyzékünk nyilvánosságra kerülése után is csak addig volt árzuhanás, míg meg nem ingott ■a békébe vetett Ilit. Két nap múlva ismét fellélegzett a drágaság, az árak újra megnövekedtek. Az árvizsgázó bizottságnak, rendőrségnek razziáznikellett volna ezeken a napokign, istorost !számon kérhetnék ezektől a lelkiismeretlen kalmároktól, hogy ma miért 1800 korona annak a kabátnak az ára, amely ahét elején 1000 koronás árral volt megjelölve a kirakatban?! Jöft Mi nemcsak a kirakatok körül sétáltunka békehit napjaiban, hanem megfigyeltük az újságok apróhirdetéseit is. Ezekben a rovatokban volt észlelhető legelsőbben az áresés. Kezdjük mindjárt az aranynál, amelynek grammját múlt pénteken 15.5 koronáért kínálták, míg vasárnap már 11—12 koronáértakart túladni aranyán a készséges hirdető. Ugyanilyen jelenség mutatkozott a drágaköveket kínáló hirdetésekben is. Azékszerüzletekben is lanyha volt az irányzat két napig, a tobzódó vételkedv egyszerre megszűnt, a vásárolni szándékozók a béke után válhalható behozatalban reménykedtek. Megfigyelhettük a szőrmehirdetések hirtelen változását is. Pár nappal azelőtt egyes szőrmedarabokat kínáltak megvételre 500 és 100’OOO korona között váltakozó árakon, míg vasárnap, és kedden ilyenformán szóltak a hirdetések: :«Szőrme-kiárusítás alkalmi áron», «Többféle értékes szőrmegarnitúra olcsó ,árban» stb. A háború hiénáinak megrémülését azonban legjobban mégis egyes fővárosi kirakatnan tapasztalható hirtelen áresések igazolták. Különösen Rákóczi-úti és Király-utcai kirakatokban voltak láthatók ezek a gyors változások, így pl.: egy Rákóczi-úti kereskedés kirakatában október hó 4-én egy egészen közönséges női kabátos ruha 1400.— koronával, egy fekete női köpeny 1000.— koronával, egy selyem pongyola 720.— koronával, egy selyem zubbony 500.— koronával szerepelt. A kirakat nem változott meg október hó 7-én sem, ugyanazok az árak voltak kinn, mint 4-én, — ám más s bizony feltűnően jóval olcsóbb árjelzőtáblácskák voltak kifüggesztve a ruhadarabokon. A táblák szerint az 1400.— koronás kosztüm ára 900.— koronára, a női köpeny 700.— koronára, a selyem pongyola 500. "koronára s az 500 koronás blúz 360.— koronára csökkent. Vájjon mennyit kereshetnek ezek a kereskedők egyes ruhadarabokon, ha áraikat máról-holnapra csak úgy egyszerűen 3—400 koronával csökkenthetik?! Az említett két napon át igy volt ez sokhelyütt s egy nagy áruházban például a szövet is olcsóbb lett egyszerre. A 400 koronás szövegeket egyszerre* 300—350 koronáért árusították s a kis kreton fejkendőcskék 50—60 koronát .jelző táblácskái hamarosan kicserélődtek a 35— 40 koronákat ,feltüntető cédulákkal. Árjelzés volt még ezekben a boltokban a selyem, batiszt és karton-kelméknél, a fonoknál, a fátylaknál, csupán a trikóárukban maradtak meg szigorúan a magas árak. A szőrmekirakatok árugrálásai még a konfekciós kirakatokat is túllicitálták. Jól emlékszünk ugyanis, hogy még múlt héten a kék rókákon milyen felháborító árak szerepeltek. Egy-egy ilyen darabon 2500—6000 korona ár volt látható, az említett két napon azonban lehetett látni sokkal szolidabb árakat is ugyanezeken a darabokon ugyanezekben a kirakatokban. Kedden délután aztán már újból a régi magas árak jelentek meg a jelzési helyeken. Amint kedvezőtlen hírek érkeztek a békéről, az árcsökkenés nyomban megszűnt. Jellemző a következő eset: Ruhabélés akartunk vásárolni egy belvárosi régi szolid üzletben, amelynek tulajdonosa figyelmeztetett mint régi vevőt, hogy, ne vásároljunk még addig, mig Adilson válasza meg nem érkezik. — Ha kedvező lesz a válasz — mondta -- akkor olcsóbb bélést juttathatok önöknek, mert a kedvező válasz után dugárukból bizonyára nagy kínálat lesz s igy alkalmam lesz beszerezni olcsó árut. Még egyet a két : olcsó nap a jellemzésére. Szombaton, október 5-én a Sziv-utca tájékán egy batyus ember házról-házra várva, olcsó női- és férficipőket kinaigatott megvételre. A cipők ára páronként 80—120 korona között változott. Ugyanezt az embert a Sziv-utca 50. számú házban egy' lakó igazolásra szólította fel, mira e baivus ember ipartestületi bizonyítvánnyal 'igazolni, hogy' rendes, a mesterségét folytató cipészmester, az olcsó árusításra bocsitolt cipők pedig be nem jelentetik készle- főlétől származnak. Bizony jó volna, ha résen vonnának a hatóságok és számon kérnék a hihetetlen árhullámzásokat. K. L. ------------gBeüiaaaainMii».i—i.*iiiiil'i. ü i rriaa^ssa való átszállítás sokkal nehézkesebb és meg is romolhat az áru . A kamarai kezelés azért is szükségesnek látszott, hogy a hidbérlő és a hidat használó közönség között való torzsalkodások megszüntetnek. Ez azonban nem következett be ésalk panaszai raeg megújultak, hogy, a polgárság különféle címeken ki akarja vonni magát a hídpénz fizetése alól. Ilyképpen a hatóságok nem fogytak ki a hídra vonatkozó intézkedésekből. Minden faji főforrása természetesen a rakoncátlan Duna sajt, amelyet az akkori tecnika primitív feszközeivel ígért nehezen lehetett a közgazdaság szolgálatába állítani. Már említettem, hogy milyen gondot okoztak a malmok. Ez időben ugyanis gőzmalmok daíáján a Duna tele volt velük. E malmok a híd tájékán éppenséggel bizonytalanná tették a közlekedést. Ezért 1778-ban a hid alatt evőket el i£ távolították. A város azonban fejlődött,és a malmok szaporodtak. 1779-ben Pichler Ferdinánd, a [Helytartótanács cgeometrája és hidrautája®, jelentette, hogy a háborús időre és az egyetem áthelyezésére való tekintettel a városi tanács szaporítani akarja a malmok számát a Dúcának éppen abban az ágában, ahol a parton a felfelé való vontatás i történik. A Rácvárosban szintén akar a város hármat állítani, amelyeket árverésen akar bérbeadói. Ez utóbbiak különösen veszélyesek, mert borzalmas szerencsétlenség történhetnék, ha egy teherhajó nekirohanna egy malomnak és azt elszakítaná. Miféle kára lenne ebből a hajóhídnak. Pesten húszban szabtk meg a malmok számát. Kontingentálni kellene tehát a budai malmokat is. így bukkantak fel újból és újból a híd kapcsán a legkülönbözőbb momentumok amelyek apródonként a Dumaszabályozás kérdésért Lakóhely változás esetén arra kérjük, tisztelt előfizetőinket, hogy új elmüket ideje korán közöljék velünk. Minden erre vonatkozó bejelentéshez szüksége van a kiadó* hivatalnak egyúttal arra a címszalagra is, amelyiyel az előfizetett példány a legutolsó tartózkodás helyére ment. Külföldre való költözködés esetén kérjük a portó* különbözet megtérítését is. Cpamiomárkia ellen Hí al*Rjobb as ANACOT-pasztilla. Egy fiola (40 difi) ■BBrt K. i.gy Gyóytea-különlegességek. Ulánvit mellett szillit tokán í?hlávnll droSéria’ Bndaprst, ív., Veres iHUQÜ IÍVÍjíIr Pálné-n. 10. Telefon: Í6S--59. — 11 i > 1 1 *1. .&!!.■ i . Jf r'- V •• A Ó K A &&&$&> Tizennégy pont Haparandai telepjrfíók úgy ítélik meg a helyzetet, hogy Hamseimben bizonyos kül- és belpolitiksmigyejlesiftok arra indítanák a cenzúrát,, hogy békejavaslatot tegyen a sajtónak, a sajtó nem fog merevenzárkózni a megyegyezés lehetőségének figyelembevételétől s kész tárgyalásba bocsátkozni a cenzúra képviselőivel, de ennek előfeltételéül a sajtó tizennégy pontjának elfogadását köti. Abban a helyzetben vagyok, hogy közölhetem a megegyezéses béke feltételéül kikötött tizennégy pontot : 1. Visszaállítandó a sajtó önrendelkezési joga, ami úgy értelmezendő, hogy a sajtónak joga van kevéssé hizelgő véleménnyel lenni Tisza Istvánról, Wekerléről és Buriánról, valamint az általuk irányított cenzúráról. 2. Jelentse ki a cenzúra, hogy a békére uszító cikkek nem alkotnak hazaárulást. 3. Nyilatkoztassa ki a cenzúra, hogy a köztisztviselők nyomoráról szóló cikkek közlése nem érinti a hadműveleti érdekeket. , . 4. Úgyszintén jelentse ki azt is, hogy az élelmiszerek drágaságával foglalkozó közlemények nem függnek össze a nyugati hadszíntéren foganatba vett operációkkal. 5. Legyen szabad kétségbevonni Tisza István államférfias bölcsségét. 6. Békekötés esetén engedje meg a cenzúra a lapoknak, hogy diszkrét formában célozhassanak arra, hogy néhány évig úgynevezett világháború volt. 7. Egyáltalán ne minősíttessék büntetendő esp. . leleménynek, ha az újságok néha abban a dóré felfogásban vannak, hogy joguk van megírni az, amit úgyis mindenki tud. U 8. Ha lehetséges, hasson a cenzúra abban az irányban is, hogy ne csupán az ő nézeteit tolmácsolja a sajtó az eseményekről, hanem olyan felfogásnak is kifejezést adhasson, amely esetleg lényegesen eltér a hivatalos felfogástól. 9. Megye revízió alá a cenzúra a régebbi rendelkezéseket, vagyis ne legyen muszáj még mindig azon a véleményen lennünk .Wiltottról, hogy ő az antant muníció ügynöke. la Ha egy újság megátalkodott Lappoksággal azt ma, hogy a háború nem a legfőbb férijé, azért még ne helyezzék azt a lapot dfisztova*$• zára alá. - ; J,; 11. Ne engedje meg a cenzúra a Budapesti Hírlapnak, hogy 6 békekötés után azt írhassa majd, hogy ő mindig a pacifista eszmék ■szószólóin volt. 12- Jelentse ki a cenzúra, hogy rím hím hat hogy mi azt hisszük róla, hogy, ő egy ajfláw* in' tézmény. 13- Jelentse ki a cenzúra, hogy flrtékrefegnese tartja magát a sajtó közfecényeinek az fUwráV* sara, . - v' 14. Ürítse ki a cenzúra azokat a feelységeiat, amelyeket jelenleg megszállva tart és botsássz rendelkezésére a Lakáshivatalnafc rekywsdán válókra. Ezek azok a pontok, amelyeknek rifoflarfitásig függ sajtó és cenzúra között a békés fejccmtateozás lehetősége. Rendszerint jól informált stáparandia- körökben optimisztikusan ítélik meg a helyzetet és azt hiszik, hogy a cenzúra meg fogja engedni ennek a cikknek a közlését. Magyarország. l*f« évi októberben«é*e» ütkmvitelést nyitottunk lapunkra. Előfizetési érak: a magyar korona országaiba, MHVtrusca és az annektált tartományokba? Egy hónapra 8 Károm Negyedévre M „ Félévre SS „ Egy évre 88 „ Egyes szám ára: Budapesten és vidéken SOfHlér