Magyarország, 1918. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1918-10-06 / 234. szám
Budapest, 1918. vasárnap, október 6. ZáGTABORSZÁO A ruhajegy-rendelet A selymet ki kell vonni • Jegyrendszer alól — A régi ruhák beszolgáltatásával csak a Vagyonos rétegnek tet szövet-ruhajegy — A kereskedők és iparosok futakostak « Jegyrendelet egyes pontjei ellen Mégtajtuk, hogy a magyar selyemkaré*. kédők cé női szabosparcáok küldöttsége Ma- 2ész Gyula vélétésévál arra kérist a keres!? A* rtélffii miftlMlért* halfzon óda, hö£r a vám* külföldről birhózott sólymokból a magyar ipár* is Megkapja az őt illető, kvótaszinűi részt. Mint. ismeretes, Szterényi József báró annak idején meg is ígérte, hogy a magyar kereskedelem és Selyemfeldolgozó ipar ebbéli sérelmét mielőbb orvosolni fogja. Akkor még javában folytak a ruhajegyrendszer tervezetei előkészítő értekezletek, melyeken az a meggyőződés alakult ki a kereskedők közöl, hogy — úgy, mint Ausztriában és Németországban — a selyem, mint fényűzési cikk, továbbra is szabad áru marad. Ám közben elkészült a ruhajegy rendelet, mely egyszerre keresztülhúzta a kereskedők és feldolgozó-iparosok számításait, mert, mint ismeretes, a selyemárukra is kötelező lesz a jegyrendszer. Emiatt most nagy az elkeseredés a kereskedők és női ruhaszabók körében, akik a rendelet megjelenése után nyomban mozgalmat indítottak arra, hogy a rendeletnek e — szerintük rendkívül sérelmes — pontját mielőbb módosítsák olyképpen, hogy az kormány a selyemárut mentse fel a jegyrendszer kötelezettsége alól. A mozgalom eredményeképpen a Budapesti Selyemkereskedők Egyesülete az elmúlt héten memorandumot terjesztett fel a kereskedelmi kormányhoz. A memorandum elsősorban azért találja sérelmesnek a selyemtilalmat, mert Ausztriában a selyemáruk kiszolgáltatása nem esik vásárlási tilalom alá s igy a magyar jegyrendszer következéseaz lesz, hogy a fogyasztó közönség selyemszükségletét az ország területén kívül eső helyeken fogja beszerezni. Ezáltal nemcsak a selyemkereskedők amúgy is nagy nehézségekkel küzdő szakmáját, hanem a feldolgozó ipart, nagyszámú konfekciós vállalatot és mintegy húszezer munkást károsítanak meg. Mert tudni kell, hogy a női szabóiparosok éppen ezért már előre elhatározták, hogy a rendelet életbelépésekor feltétlenül redukálni fogják munkásaik létszámát. A kereskedők második panasza a ruharendeletnek egy olyan óriás hibáját világította meg, amelyre eddig bizonyára nem gondoltak azok az urak, akik a rendelet tervezetét kidolgozták. Ebben a második panaszban a szövetvan szó, mégpedig legfőképpen a ruhapótlásra szolgáló selyemanyagról javítással "kapcsolatosan. Jól tudjuk, hogy olyan szövet- vagy bársonyruhákat is, amelyek már használhatatlanokká váltak, selyemítpótlással ismét rendbe lehet hozni, ilyképpen a selyem kiszolgáltatásának jegyhez való kötése a ruházattal való ellátás terén, különösen ebben az irányban, nagy bonyodalmat fog okozni. Hol marad akkor a jegyrendszer tulajdonképpeni célja, a takarékosság, ha azok a takarékos nők, akik egy-egy ruhát háromszori, négyszeri átalakítással évekig hordanak, most kénytelenek lesznek eldobálni használhatatlanná vált ruhadarabjaikat, jóllehet egy-két méter selyemmel azt megmenthetnék amúgy is silány ruhatáruk számára?! Ez már igazán nem a szabóiparosok, hanem a fogyasztóközönség sérelme, mert ez bizonyos, hogy ezzel a jegyrendszerrel megszűnik a takarékosság is, mivel ócska ruha nélkül még soktnak valót sem kaphatunk. Megemlíti a memorandum azt is, hogy a selyem korlátozásával a ruhakészítőket az a veszedelem is fenyegeti, hogy a most rendelkezésre álló selyemkészletet eredeti rendelkezésétől el fogják vonni s más — nem ruházati — cikkek előállítására fogják fordítani. Ez-rül a szabóiparosok mozgalmának vezetői már közvetlen tudomást szereztek. Szól a panasz arról is, hogy Az ócska selyemruhák beszolgáltatása, — mint a vásárlási engedélynek előfeltételek nem fog eredménnyel zárni A selyemruhák ugyanis anyaguknak megfelelően ócska ál- UgfithAA jóformán simmlis sem használhatók, jókarba hozataluk és Új Célra való felhasználásuk alig lehetséges, mert tudvalevő, hogy a selyemruhi nem igen tartós. . Mindezeket egybevetve a Budapesti Selyemkereskedők Egyesületének véleménye szerint a ruhajegyeket nem a valóban rászoruló közönség fogja megszerezni, hanem csakis a vagyonosok, akik jegy ellenében ingyen szolgáltathatják be ócska ruhájukat, vagy pedig a Ruházati részvénytársaság által megállapítandó — s valószínűleg nem a teál viszonyoknak még* felelé alakón. Az országunkban található lese* mély szövetkészletére tisztára a vagyonos rétegek fogják elhasználni, mig a selyem és luxuscikkei? forgalmának szabaddá tétele esetén azok a vagyonosok, **• minthogy könnyebben hozzá lehet férni — kizárólag ezeket a cikkeket fogyasztanák , így az igazán rászorultak részére minden esetre több szövetáru maradna. A memorandum végül arra kér a kereskedelmi kormányt, hogy a felsorolt sérelmek megfontolásával a ruhajegy kényszere alól oldja fel a selyem- és luxuscikkeket. Hogy miként intézi el a kereskedelmi miniszter ezt a kérelmet, azt egyelőre még nem lehet tudni, annyi azonban bizonyos, hogy nemcsak a kereskedők, iparosok, hanem a takarékoskodóok köré Félrendszabályok a spanyol járvány leküzdésére A belügyminisztérium rendelet® — A mozgók és mulatók beszüntetik előadásaikat, a színházak nem — Tilos a búcsú (ó saját adásit önkréi.) Ma végre, megjelent a belügyminisztérium annyit sürgetett rendelete a spanyol járvány ügyében. Hosszas vajúdás után tehát a minisztérium állást foglalt, de megállapíthatjuk, hogy intézkedéseit, amelyekkel a járvánnyal megküzdeni akar, ebből a szempontból teljesen értéktelen félrendszabályok, amelyeknek előreláthatólag semmi eredményük sem lesz. A rendelet ugyanis mindössze a mozgószínházakat és a mulatókat rendszabályozta meg oly módon, hogy a mozgókban ezentúl naponta csak két előadás tartható, és úgy a mozgókban, mint a mulatókban a nézőtéren csak minden második sorban foglalhat helyet a közönség. Kötelességévé teszi a rendelet e helyiségeknek gondos szellőztetését és a pénztárak előtti csoportosulás megakadályozását. A színházak bezárását vagy előadásaik hasonló korlátozását a rendelet nem tartotta szükségesnek. Tetőfokán a járvány Alig hihető, hogy ezekaz intézkedések alkalmasak volnának a járvány csökkentésére, vagy izolálására. A járvány ma már elérte tetőfokát és nemcsak a fővárosban, hanem az ország minden részében egyre-másra szedi áldozatait, az tehát csak radikális intézkedésekkel volna már elfojtható. Sokkal okosabb lett volna, ha a mozgók, színházak, mulatók üzemét teljesen beszüntették volna bizonyos időre és nem ártott volna, ha a rendelet az orvos- és gilógyyszerhiányon próbált volna életrevaló megoldással segíteni. Természetes, hogy az érdekelt mozgó- és mulatótulajdonosok sincsenek megelégedve a kérdés ilyetén rendezésével és el is határozták, hogy az elrendelt korlátozás helyett inkább az előadások teljes megszüntetését fogják kérni bizonyos meghatározott időtartamra. A további korlátozások csak ezután jönnek Gál Sándor belügyi államtitkár kijelentése szerint ugyan a rendelet csak kezdete azoknak a további intézkedéseknek, amelyeket esetleg még meg kell majd tenni a ragály meggátlására és radikális intézkedések történnek majd az összes, tömegek befogadására alkalmas helyiségekre vonatkozólag. De kérdjük, ha már amúgy is szándékában áll ez a belügyminisztériumnak, miért vár a radikális eljárásra és miért nem léptette azokat most mindjárt életbe. Hiszen a járvány a fővárosi tiszti érben is nagy az elkeseredés, mert előrelátható, nagy új ruha ezentúl csak a hadimilliomosnéknak jut, mert mi is azt valljuk: a fogyasztóközönség nagy átlaga nem adhat használható ócska ruhát egy * jegyért, mert a szerényebb sorsú nők a mai viszonyok mellett bizony kénytelenek trongváig* elhordani ruhájukat Viszont a *trongyáig* elhordott ruhából is csinálhatnak újat, ha van hozzá * selyem. De csak nem gondolják az urak, hogy egy*egy méter javításra szolgáló pótóanyagért odaadunk egy még használható ruhadarabot?! Erre a kérdésünkre különben illetékes helyen azt a választ kaptuk, hogy niszen a ruhajegyet előkészítő értekezletekbe belevonták a nőket se, hát miért nem védték meg akkor a takarékos nők ebbeli érdekét?! Igen ám, csakhogy azok az értekező hölgyek a feministák kiküldöttei volak, márpedig bármennyire is hívei vagyunk a feminizmusnak, azt kétségbe kell vennünk, hogy a hivatalos feminizmus hölgyei maguk igazítanák át ruháikat. Ha azokra a bizonyos tárgyalásokra egy ipariskolai tanítónőt, egy szabóllőt és egy háziasszonyt hívtak volna meg — bizonyára ezek a panaszok most nem merülnének fel. K. L. vosok véleménye szerint most érkezett el tetőpontjához. Nem lehet tehát a radikális intézkedésekkel várni, míg a járvány kidühöngi magát. Tilos a búcsú A spanyol nátha terjedésére való tekintettel ,Bódy polgármester megtiltotta a búcsúvásárokat is. E rendelkezés következtében a holnapi ferencvárosi búcsú is elmarad. A templomokban ezentúl is zavartalanul folynak az istentiszteletek és ájtatosságok. A járvány és a zsúfolt villamosok egyik fő fészke a járvány terjedésének a zsúfolt villamos kocsi. Csodáljuk, hogy ennek a ve Szedelmes zsúfoltságnak csökkentésére a rendelet egyáltalán nem gondolt, sőt arra a polgármester nemrég kiadott rendelete sem figyelmezteti nyomatékos formában a közönséget. A zsúfolt kocsikon való utazás amúgy sem tartozik az elsőrangú élvezetek közé. Jólteszi tehát mindenki, ha lehetőleg kerüli a bacillusokat száguldó tenyésztelepein való utazást, ha csak az nem elkerülhetetlenül szükséges. A vidéken Szombathelyről jelentik. A városban hivatalos megállapítás szerint a spanyol betegek száma meghaladja a 3000-et. Miadig 20 halálozás történt. A járvány terjedésének megakadályozása céljából a polgámester azzal az előterjesztéssel fordult az alispánhoz, hogy az összes iskolákat zárassa be s ha a betegség terjedése tovább tartana, be fogják zárni a mozikat is. A járvány miatt a vasárnapra tervezett népgyűlést is betiltották. Újvidékről jelentik, hogy a tiszti főorvos előterjesztése alapján a városi tanács elrendelte, hogy a spanyol betegség miatt az összes iskolákat október 16-ig be kell zárni. A Eceteszencia ,»]MI garantált v«gytlanta étkülési célra és aayanyitáshoz Kicsinyben la kapható s&xp Orbán Fivérek JKSsz t irtási cikkek. OrosSeria különlegességek Budapest, IV, Veres Pálné utca 10. 4 Telefon: 163—50. APOLLÓ KHBHRÉ Búidénete 71/* órakor a nagysikerű októberi új műsor: Beregi Oszkár recdögfelléptéről Az asszony meg az arany Sainjáték. irta: Arady Orma. A hadiparaszt A központi hatalmak Pinsikolafcdia. irta: Uptsi Sae est.ríta irta: Kövér? Imre. Gyula UJ tréfák, Jelenetek és magénssémok, íasárpep. ofdíser * is déhitán ' Akkor ssérpésesk Irályéra elééáés a teljes esti műsorral. 7