Magyarország, 1919. április (26. évfolyam, 77-102. szám)

1919-04-01 / 77. szám

Budapest, 1919 kedd, április 1. MAGYARORSZÁG ponti Lakásbiztossághoz bejelenteni, mely azokat a budap­esti lakásínség enyhítésére igénybe ■veszi. 1— 4. §. A Központi Lakásbiztosság, valamint en­nek a környékbeli községekben felállított helyi szerves lakás igénybevételére vonatkozó határoza­taikat háromtagú, bizottságiján, hozzák meg és fazonnal végrehajtják. A bizottságba a Központi­­Lakásbiztosság egy alkalmazottat küld ki, két­­tagja­­pedig a­­szakszervezeti tanács által kirendelt bizalmi férfi (szervezett munkás). E* ,a bizottság a bérösszeg fölött is határoz. — 5. §. A bizottság a lakás egy részének igénybevételénél a lakásbért a megoszlás idejében az egész lakásért fizetett bér­ből kiindulva állapít­ja m­eg. Ha a megújul­ásra került lakások egyes részeire, eső bér­ük ugyanezen házban vagy környéken leső ha­­­sonló lakások bérénél magasabb, a biizott­­­ság a bérösszegeket megfelelően leszállíthatja és ezzel kapcsolatban tekintetté veszi a lakásnak az egyes részek közös használata folytán beállott bér lekczök­kenését is Az olyan lakások bérére, ame­lyek ed­dig bérbeadva nem voltak, vagy amelyekért eddig bért nem fizettük, az ugyanabban a házban vagy a környékén levő hasonló lakásokért fizetett Ibér az irányadó... 6. §. Az igénybevétel kiterjed­het a lakásigénybevételi eljárás kapcsán igénybe­­­vételt szenvedő által nélkülözhető fölös számú oly bútorok használatára is, melyek a mindennapi leletre szükségesek, kiterjedhet továbbá a konyha­­közös használatára is. — 7. §. Minden felnőttet újelvileg legföljebb egy szoba illet, egy család elvileg­­három szobánál nagyobb lakást nem lakhat. E korlátozás nem terjed ki azonban az előszobára, mellékhelyiségekre és a személyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekre, nem terjed ki továbbá a hivatás gyakorlásához szükséges helyiségekre (mű­hely, műterem, rendelő, dolgozószoba stb.) sem. "­Az igénybevételnél ugyancsak tekintetbe kell venni­­a gyermekek­­számát, nemét, korát és foglalko­zását is. — 8. §. Aki a 7. §-1jott foglalt elvek figyelembevételével fölös lakás vagy lakásrész fö­­lött rendelkezik, ezt a jelen rendelet életbelépésé­­től számított nyolc napon belül a Központi La­kásbiztosságnak írásban bejelenteni és a bejelentés­ében megjelölni köteles, hogy mennyi és milyen he­lyiségeket ajánl fel önként. "­— 9. §. Az idegenek lakásügyeit és budapesti tartózkodási jogosultsá­gát szintén a Központi Lakásbiztosság bírálja el őt saját hatáskörében. — 10. §. A részletek szabá­lyozásával a Központi Lakásbiztosság direktóriuma­­bizatik meg. — 11. §. A Központi Lakásbiztosság­hoz és szerveihez intézett bejelentések és kérvé­nyek, valamint a Központi Lakásbiztosságnak és szerveinek határozatai szélyeg- és illetékmentesek. —• 12. §. Aki a Központi Lakásbiztosságot indoko­­latlann kérvények tömeges beadásával a lakás szükség enyhítésére irányuló működésében aka­dályozza avagy késlelteti, 2000 koronáig terjed­hető pénzbírsággal büntethető. Aki valamely la­kást, helyiséget vagy a benne levő berendezési­­cikkeket engedély (lak­ásigazol­vány ) nélkül elfog­lal, a Központi Lakásbiztosság- illetőleg a Köz­ponti Lakásbiztosság valamely bizottsága által ho­nott határozatijaik végrehajtását ellenszegüléssel jogtalanul akadályozza, az illetékes hatóságoknak lakásügyben tudva valótlan vagy hamis adatokat, ad elő, vagy lényeges adatokat rosszhiszeműen el­hallgat, aki lakással üzérkedik, végül az a lakás­­­biztossági közeg, ki reá bízott kötelességét szándé­kosan avagy vétkes mulasztással megsérti, az a for­radalmi törvényszék által 10 évig terjedhető fegye­rházzal és 50.000 koronáig terjedhető pénzbüntetés­sel büntethető. Aki lakással üzérkedik, az Buda­pesten a büntetésen felül elveszti lakásigényét és lakása azonnali hatállyal igénybe vételik. — 13. §. "A jelen rendeletét a szociális termelés népbiztos­­isága hajtja végre. Budapest, 1919. évi március hó 28-án.­­— A Forradalmi Kormányzótanács. Garbai k. k., a Kormányzótanács elnöke. Böhm s. k., szo­­cializálási népbiztos. Arz ékszerüzletek igénybevétele (XVI. számú rendelet) 1­1. §. Felhatalmazta­tik a szociális termelés nép­biztosa, hogy az aranytárgyak és mindennemű ék­szerek elárusításával foglalkozó üzleteket igénybe vegye olyképpen, hogy kiküldöttei útján átveszi az ezen üzletekben levő mindazokat az aranytárgya­kat és zsebórák kivételével mindazokat az aranyba­­vagy más anyagba foglalt vagy foglalat néküli öka­szereket és drágaköveket, melyeknek jelenlegi ér­téke 500 koronát meghalad. A szociális termelés népbiztosa kiküldöttei az átve­tt értéktárgyakat a Magyar Általános Hitelbanknál Budapesten a 1ő­­szolgáltató felek szerint elkülöní­tetten letétbe he­lyezik és azután a pénzügyi népbiztos által kijelö­lendő becsüsök utján az érdekelt fél vagy megbí­zottjának jelenlétében felbecsültetik. — 2. §. Ha a Forradalmi Kormányzótanács az üzletektől be­szolgáltatott és beszedett értéktárgyakat akár el­adás útján, akár más módon értékesíteni fogja, az igénybevett értéktárgyaknak a felbecsülés al­kalmával megállapított ellenértéke a Magyar Álta­lános Hitelbanknál . Budapesten, a Joggar kívánságához képest valamely más tanácsi ellen­őrzés alatt álló pénzintézetnél a beszolgáltató fél javára folyószámlán helyeztetik el. A folyószámlák felett a folyószámla-betéteikre nézve fennálló ren­delkezések értelmében lehet rendelkezni.. — 3. §. Forradalmi törvényszék (ítél azok felett, akik e ren­­delet szabályait megszegik. Budapest, 1919. évi március hó 28-án. — A Forradalmi Kormány­zótanács. Garbai s. k., a Kormányzótanács elnöke. Höhm­ s. k., azockilizálási népbiztos. Si lakásbér leszállítása (XVII. számú rendelet) 1. § A Funadal­m­i Korményzőta­nács X. számú rend­ezete értelmében a Tanácsköztársaság ttulaj­­domába vett lakóházakhím mindazokért a szikláso­kért,­­amelyeknek egy évre eső lakbére kétezer ko­ronát meg nem halad, a jelenleginél 20%-stal ki­sebb lak­ásbért kell fizetni. A lakbérnek, ez a leszál­lítása olyan lakások tekintetében, melyekért a bért travontkén­t vagy ennél rövidebb időközben fizetk, folyó évi április hó 1-én, más laikusok tekint­etében pedig a legközelebb Jakbérazegyed kezdetiének, idő­pontjában lép 11 oltál­yba. — 2. §. Az 1. §. első be­­kezdésének ren­delkez­ése a folyó évi április hó 1-től kezdődő hatállyal az albérletben birt lakások bé­rébe is nikotinrítést nyernek. — 3. §. Ért: a rende­­zetet a szociá­lis termelés mtöpbiztos­ságra hajtja végre. Budapest, 1919. évi március hó 28-án.­­A Forradalmi Kormányzótai flácis. Garbai s. k . , Kormán­y Tó­rc­ács elnöke. Böhm s. k.: Szó ésátizördes népbiztos.­­ 1 J Az idegen állampolgárok védelme (XIX. számú rendelet) 1 I.­­Az ideg­en államipolgáro­k részére bármi­­nem­ű szabálybíti vagy hatósági rendelkezésben biztosít­ott jogeseiti vagy könnyítéseiket mindenki fel­­tétllenül lisztidetiben tartani köteles. 2. 5. Aki a jelen rendelet rendelkezésen megszegi, afelett­e forradalmi törvényszék ítélkezik. Budapest, 1919. ővi március hó 27. napján. •— A borradalni Kor­­má­nyizóitolm­ács. Garbói s.­­k., elnök. Kan Béla s. k., külügyi népbiztos. Ágoston s. k.,­­ külügyi nép­biztos het­etlene. A Az idegen diplomácia és egyéb hivata­los megbízottak különös védelme (XX. számú rendelet) 1. §. Azokat az idegen állampolgárokat, akik a Magyarországi Tanácsköztársasáág területén a külügyi népbiztos hozzájárulásával hivatalos meg­bízatásban tartózkodnak, a Forradalmi Kormányzó,­tanács különös védelmiben részesíti. Személyük­­érthetetlen, mindenki a legnagyobb előzékenységgel tartozik nekik. Ily megbízottak a külügyi népbiz­tos által kiállított külön igazolvánnyá­ val­nak el­látva, — 2. §. Idegen államok jelvényei (zászlói és címerei), amennyiben az, 1. szakaszban említett idegen állampolgárok lakásának vagy hivatali he­lyiségének megjelölésére szolgálnak, sérthetetlenek s erőszakos módon senki által el nem távolíthatók. — 3. §. Aki a jelen rendelet rendelkezéseit meg­szegi, a felett a forradalmi törvényszék ítélkezik, amely a cselekmény súlyosságához képest halál­büntetést is kiszabhat. Budapest, 1919. évi március hó 27. napján. — A Forradalmi Kormányzótanács. Garbai s. k. elnök. Kun Béla s. k., külügyi népbiz­tos, Ágoston s. k., a külügyi népbiztos helyettese. Politikai megbízott (XXIII. számú rendelet) Hatásköri összeütközések és túlkapások meg­­bontására a Forradalmi Kormányzótanács dmnteli, hogy a ,,Népbiztos“ megjelölést csak a Forradalmi Kormányzótanács tagjai használhatják. A Mun­kástanácsok vagy a Kormányzótanács bármely munkakörben működő meghizottainak megjelölést . „Politikai meghízott“. Budapest, 1919 március 28. A Forradalmi Kormányzótanács, Garbai s. k., elnök. I Vasúti ügyekben a vasúti direktórium­hoz kell fordulni A belügyi népbiztos 1919. III. 30/3. szám alatt a következő rendeletét bocsátotta ki a városi és me­gyei direktóriumokhoz: • A magyar tanácsköztársaság fennhatósága alá tartozó összes gőzüzemű vasutak igazgatásával járó jogok és kötelességek a vasúti direktóriumra hibáztattak át. Minden ezen vasutakat érintő ügy­ben a Budapesten székelő vasúti direktóriumhoz, vagy ezeknek az üzletvezetőségek székhelyein fel­állított szervéhez, a Vasutas Tanácshoz kell for­dulni. Szigorúan meghagyom tehát a városi és me­gyei direktóriumoknak, hogy vasúti ügyekbe bele ne avatkozzanak. Vasutas ügyekben szükség ese­tén forduljanak esetenként a vasúti direktórium­hoz (Budapest, Andrássy-út 75.), de semmi körül­mények között ne intézkedjenek. Budapest, 1919 JS-19. IWfüfS:.Jíé&; keriíí X*. n.é P$S.Í?81_ 3 Garbai elnök Szatmáron A székely katonáknál — A munkás- és­­ katonatanács ülése Szat­már, március 31. ■ á . A Mag­yarország tudósítójától:) Garbai Sán­dor, a Forradalmi Kormányzótanács elnöke, tegnap­­ reggel Szatmárra érkezett, hogy meglátogassa az ott levő székely katonákat. Reggel két órakor ér­, kezeli meg a k­ül­­hívómat, amely a Marseillaise hangjai mellett robogott be a pályaudvarra. Az állomáson N­agy Pál székely dandár parancsnoki vezetésével disauzánal várta az elnököt. Jellinek Ede, a szatmári munkás- és katonatanács elnöke üdvözölte Garbai elnök e­lvtársait a szatmári sokat szenvedett, proletár­ság lelkesedésével, egész m­ato­­géijel. Garbai elnök így felelt az üdvözlésre: A fo­rradalmmi kormányzótanács elevében szívből köszönöm a fogadtatást. Az az átalakulás, amelynek mi gyermekei vagyunk, az egész emberi­ség kérdése. Mi fölismertük a kapitalizmus vesze­delmét. A háború eredménye, hogy elpusztult ez a rendszer, amely milliók feláldozásával akarta megalapozni uralmát. A nyugati győzök i­zt han­­goztatták, hogy ők a demokrácia és a jog állám­pontján állanak. Ezzel Izíanben a valóság az, ahogyy a kapitalizmus rablólovagjaiként lépnek föl. Ezt nem szabad tűrni. A nyugattal való együttműködési lehetőségét is felbontottuk, mert ezek nem akar­t­nak egyebet, mint a mi testünkből és vérünk­ből kifizetni martalóc cinkosaikat, a tudásbért a cseh, román és délszláv­ imperializmusnak lett ígéretek­ fejében. Semmi keresnivalónk nyugat felé! A mi lelkünk, a mi sz­eret­tünk, a m­i bizalmunk, a mi­ szövetségiünk a nagy orosz szovjet köztársaság. Ez nem ismer tőkét, nem is­mer osztálykülönbséget, nem ismer nemzetiségeket, csak munkát askár és a munkának abszolút biztosí­tékait. Ebben a pil­lanatban, am­ikor a fronton levő székely katonák , látogatására ideérkeztünk­, prokolárszirü­nnk egész melegével üdvözöljük a­­szatm­ári prole­tiku­muit. Meg akarjuk a székely katonáknak magyarázni, h­ogy" a proletárdiktaltúra mit jelent Azt jelenti, h­ogy mi a hatalomnak nemcsak a birtokosai, ha­nem kezelői is vagyunk. Nemcsak a magyar ki­zsákmányolást akarjuk megszüntetni, de meg akar­juk semmisíteni az oláh bojárnak a garázdálko­dását is, és Ira ott is megszűnt minden kapitaliz­mus és minden bojárizmus, egymás mellett teljes testvéri megértésben akarunk a munka alapján élni és boldogulni. •­­ Testvérek leszünk nemcsak a románok­kal, de minden nemzettel, amely a munkának állás­pontjára és a proletáriáitus álláspontjára helyezke­dik. De ellensége leszünk mindenkinek, aki impe­­rialista és kapitalista érdekekért száll síkra. Közös jelszóval, közös harccal, össze fogjuk robbantani a bojár és szerb imperializmust, valamint a cseh ka­pitalizmust. Idők kérdése, sorrendi kérdés, hogy az egész emberiség felszabaduljon. Kemény szívvel, bátor lélekkel, a harctól vissza nem riadunk, mert­ ez a háború lesz az utolsó háború, a jövőben nem­ lesz többé olyan rendszer, amely vérontással, em­­bergyilkolással, háborúval akarja megalapozni saját ha­talmát. Az elnöki beszédét harsány éljenzéssel kísérte a közönség. Nagy Pál üdvözölte azután az elnököt, aki eléjtett a fogadtatására kirendelt díszszázad előtt. A pályaudvar előtt levő téren Horányi András, a 12. szatmári vörös ezred parancsnokáiak üdvöz­lését és jelentését fogadta, majd elvonult a vörös ezred arcvona­la előtt is és üdvözölte a vörös kato­­­nákat, majd a városba ment. A városban is lelkes hangulat várta az elnök­öt, a házalton lobogó zsn­i­gélt, az utcákon nagy tömeg üdvözölte. A munkás- és katonatanácsban A szatmári munkás- és katonatanács tegnap­ délelőtt féltíz órakor ülést tartott Garbai Sándor,­ elnök -elvtárs, jelenlétében. A gyűlésen elnöklő Jelinek Ede üdvözölte Garbai Sándort. Mindig látta, hogy el kell jönnie az időnek, amikor­ szem­től-szembe kerül azokkal, akik Magyarország népét odavezetik, hogy az emberek boldogok és megelégedettek legyenek. Garbai Sándor fel fog világosítani miniket, — úgymond — hogy Magyar­­országot hová fogja vezetni a Kormányzótanács. Garbai látja azt az erőt és hatalmat, amelyet a proletariátus nyújt és ami szükséges a kommu­nista társadalom felépítéséhez. Csak az egységesen szervezett proletárerő lehet alappillére a kommu­nista társadalomnak. Ezután Vén Zoltán, a Katonatanács elnöke üdvözölte Barbait. Vérző szívvel hallja Erdély jaj­­szavát. Ezt a jajszót csak a népuralom csendesig kéli­­*: Enderst f&8|_ m uj Rgd njfiathetj

Next