Magyarország, 1919. április (26. évfolyam, 77-102. szám)
1919-04-01 / 77. szám
Budapest, 1919 kedd, április 1. MAGYARORSZÁG ponti Lakásbiztossághoz bejelenteni, mely azokat a budapesti lakásínség enyhítésére igénybe ■veszi. 1— 4. §. A Központi Lakásbiztosság, valamint ennek a környékbeli községekben felállított helyi szerves lakás igénybevételére vonatkozó határozataikat háromtagú, bizottságiján, hozzák meg és fazonnal végrehajtják. A bizottságba a KözpontiLakásbiztosság egy alkalmazottat küld ki, kéttagjapedig aszakszervezeti tanács által kirendelt bizalmi férfi (szervezett munkás). E* ,a bizottság a bérösszeg fölött is határoz. — 5. §. A bizottság a lakás egy részének igénybevételénél a lakásbért a megoszlás idejében az egész lakásért fizetett bérből kiindulva állapítja meg. Ha a megújulásra került lakások egyes részeire, eső bérük ugyanezen házban vagy környéken leső hasonló lakások bérénél magasabb, a biizottság a bérösszegeket megfelelően leszállíthatja és ezzel kapcsolatban tekintetté veszi a lakásnak az egyes részek közös használata folytán beállott bér lekczökkenését is Az olyan lakások bérére, amelyek eddig bérbeadva nem voltak, vagy amelyekért eddig bért nem fizettük, az ugyanabban a házban vagy a környékén levő hasonló lakásokért fizetett Ibér az irányadó... 6. §. Az igénybevétel kiterjedhet a lakásigénybevételi eljárás kapcsán igénybevételt szenvedő által nélkülözhető fölös számú oly bútorok használatára is, melyek a mindennapi leletre szükségesek, kiterjedhet továbbá a konyhaközös használatára is. — 7. §. Minden felnőttet újelvileg legföljebb egy szoba illet, egy család elvileghárom szobánál nagyobb lakást nem lakhat. E korlátozás nem terjed ki azonban az előszobára, mellékhelyiségekre és a személyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekre, nem terjed ki továbbá a hivatás gyakorlásához szükséges helyiségekre (műhely, műterem, rendelő, dolgozószoba stb.) sem. "Az igénybevételnél ugyancsak tekintetbe kell vennia gyermekekszámát, nemét, korát és foglalkozását is. — 8. §. Aki a 7. §-1jott foglalt elvek figyelembevételével fölös lakás vagy lakásrész fölött rendelkezik, ezt a jelen rendelet életbelépésétől számított nyolc napon belül a Központi Lakásbiztosságnak írásban bejelenteni és a bejelentésében megjelölni köteles, hogy mennyi és milyen helyiségeket ajánl fel önként. "— 9. §. Az idegenek lakásügyeit és budapesti tartózkodási jogosultságát szintén a Központi Lakásbiztosság bírálja el őt saját hatáskörében. — 10. §. A részletek szabályozásával a Központi Lakásbiztosság direktóriumabizatik meg. — 11. §. A Központi Lakásbiztossághoz és szerveihez intézett bejelentések és kérvények, valamint a Központi Lakásbiztosságnak és szerveinek határozatai szélyeg- és illetékmentesek. —• 12. §. Aki a Központi Lakásbiztosságot indokolatlann kérvények tömeges beadásával a lakás szükség enyhítésére irányuló működésében akadályozza avagy késlelteti, 2000 koronáig terjedhető pénzbírsággal büntethető. Aki valamely lakást, helyiséget vagy a benne levő berendezésicikkeket engedély (lakásigazolvány ) nélkül elfoglal, a Központi Lakásbiztosság- illetőleg a Központi Lakásbiztosság valamely bizottsága által honott határozatijaik végrehajtását ellenszegüléssel jogtalanul akadályozza, az illetékes hatóságoknak lakásügyben tudva valótlan vagy hamis adatokat, ad elő, vagy lényeges adatokat rosszhiszeműen elhallgat, aki lakással üzérkedik, végül az a lakásbiztossági közeg, ki reá bízott kötelességét szándékosan avagy vétkes mulasztással megsérti, az a forradalmi törvényszék által 10 évig terjedhető fegyerházzal és 50.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Aki lakással üzérkedik, az Budapesten a büntetésen felül elveszti lakásigényét és lakása azonnali hatállyal igénybe vételik. — 13. §. "A jelen rendeletét a szociális termelés népbiztosisága hajtja végre. Budapest, 1919. évi március hó 28-án.— A Forradalmi Kormányzótanács. Garbai k. k., a Kormányzótanács elnöke. Böhm s. k., szocializálási népbiztos. Arz ékszerüzletek igénybevétele (XVI. számú rendelet) 11. §. Felhatalmaztatik a szociális termelés népbiztosa, hogy az aranytárgyak és mindennemű ékszerek elárusításával foglalkozó üzleteket igénybe vegye olyképpen, hogy kiküldöttei útján átveszi az ezen üzletekben levő mindazokat az aranytárgyakat és zsebórák kivételével mindazokat az aranybavagy más anyagba foglalt vagy foglalat néküli ökaszereket és drágaköveket, melyeknek jelenlegi értéke 500 koronát meghalad. A szociális termelés népbiztosa kiküldöttei az átvett értéktárgyakat a Magyar Általános Hitelbanknál Budapesten a 1őszolgáltató felek szerint elkülönítetten letétbe helyezik és azután a pénzügyi népbiztos által kijelölendő becsüsök utján az érdekelt fél vagy megbízottjának jelenlétében felbecsültetik. — 2. §. Ha a Forradalmi Kormányzótanács az üzletektől beszolgáltatott és beszedett értéktárgyakat akár eladás útján, akár más módon értékesíteni fogja, az igénybevett értéktárgyaknak a felbecsülés alkalmával megállapított ellenértéke a Magyar Általános Hitelbanknál . Budapesten, a Joggar kívánságához képest valamely más tanácsi ellenőrzés alatt álló pénzintézetnél a beszolgáltató fél javára folyószámlán helyeztetik el. A folyószámlák felett a folyószámla-betéteikre nézve fennálló rendelkezések értelmében lehet rendelkezni.. — 3. §. Forradalmi törvényszék (ítél azok felett, akik e rendelet szabályait megszegik. Budapest, 1919. évi március hó 28-án. — A Forradalmi Kormányzótanács. Garbai s. k., a Kormányzótanács elnöke. Höhm s. k., azockilizálási népbiztos. Si lakásbér leszállítása (XVII. számú rendelet) 1. § A Funadalmi Korményzőtanács X. számú rendezete értelmében a Tanácsköztársaság ttulajdomába vett lakóházakhím mindazokért a sziklásokért,amelyeknek egy évre eső lakbére kétezer koronát meg nem halad, a jelenleginél 20%-stal kisebb lakásbért kell fizetni. A lakbérnek, ez a leszállítása olyan lakások tekintetében, melyekért a bért travontként vagy ennél rövidebb időközben fizetk, folyó évi április hó 1-én, más laikusok tekintetében pedig a legközelebb Jakbérazegyed kezdetiének, időpontjában lép 11 oltályba. — 2. §. Az 1. §. első bekezdésének rendelkezése a folyó évi április hó 1-től kezdődő hatállyal az albérletben birt lakások bérébe is nikotinrítést nyernek. — 3. §. Ért: a rendezetet a szociális termelés mtöpbiztosságra hajtja végre. Budapest, 1919. évi március hó 28-án.A Forradalmi Kormányzótai flácis. Garbai s. k . , Kormány Tórcács elnöke. Böhm s. k.: Szó ésátizördes népbiztos. 1 J Az idegen állampolgárok védelme (XIX. számú rendelet) 1 I.Az idegen államipolgárok részére bárminemű szabálybíti vagy hatósági rendelkezésben biztosított jogeseiti vagy könnyítéseiket mindenki feltétllenül lisztidetiben tartani köteles. 2. 5. Aki a jelen rendelet rendelkezésen megszegi, afelette forradalmi törvényszék ítélkezik. Budapest, 1919. ővi március hó 27. napján. •— A borradalni Kormányizóitolmács. Garbói s.k., elnök. Kan Béla s. k., külügyi népbiztos. Ágoston s. k., külügyi népbiztos hetetlene. A Az idegen diplomácia és egyéb hivatalos megbízottak különös védelme (XX. számú rendelet) 1. §. Azokat az idegen állampolgárokat, akik a Magyarországi Tanácsköztársasáág területén a külügyi népbiztos hozzájárulásával hivatalos megbízatásban tartózkodnak, a Forradalmi Kormányzó,tanács különös védelmiben részesíti. Személyükérthetetlen, mindenki a legnagyobb előzékenységgel tartozik nekik. Ily megbízottak a külügyi népbiztos által kiállított külön igazolvánnyá valnak ellátva, — 2. §. Idegen államok jelvényei (zászlói és címerei), amennyiben az, 1. szakaszban említett idegen állampolgárok lakásának vagy hivatali helyiségének megjelölésére szolgálnak, sérthetetlenek s erőszakos módon senki által el nem távolíthatók. — 3. §. Aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi, a felett a forradalmi törvényszék ítélkezik, amely a cselekmény súlyosságához képest halálbüntetést is kiszabhat. Budapest, 1919. évi március hó 27. napján. — A Forradalmi Kormányzótanács. Garbai s. k. elnök. Kun Béla s. k., külügyi népbiztos, Ágoston s. k., a külügyi népbiztos helyettese. Politikai megbízott (XXIII. számú rendelet) Hatásköri összeütközések és túlkapások megbontására a Forradalmi Kormányzótanács dmnteli, hogy a ,,Népbiztos“ megjelölést csak a Forradalmi Kormányzótanács tagjai használhatják. A Munkástanácsok vagy a Kormányzótanács bármely munkakörben működő meghizottainak megjelölést . „Politikai meghízott“. Budapest, 1919 március 28. A Forradalmi Kormányzótanács, Garbai s. k., elnök. I Vasúti ügyekben a vasúti direktóriumhoz kell fordulni A belügyi népbiztos 1919. III. 30/3. szám alatt a következő rendeletét bocsátotta ki a városi és megyei direktóriumokhoz: • A magyar tanácsköztársaság fennhatósága alá tartozó összes gőzüzemű vasutak igazgatásával járó jogok és kötelességek a vasúti direktóriumra hibáztattak át. Minden ezen vasutakat érintő ügyben a Budapesten székelő vasúti direktóriumhoz, vagy ezeknek az üzletvezetőségek székhelyein felállított szervéhez, a Vasutas Tanácshoz kell fordulni. Szigorúan meghagyom tehát a városi és megyei direktóriumoknak, hogy vasúti ügyekbe bele ne avatkozzanak. Vasutas ügyekben szükség esetén forduljanak esetenként a vasúti direktóriumhoz (Budapest, Andrássy-út 75.), de semmi körülmények között ne intézkedjenek. Budapest, 1919 JS-19. IWfüfS:.Jíé&; keriíí X*. n.é P$S.Í?81_ 3 Garbai elnök Szatmáron A székely katonáknál — A munkás- és katonatanács ülése Szatmár, március 31. ■ á . A Magyarország tudósítójától:) Garbai Sándor, a Forradalmi Kormányzótanács elnöke, tegnap reggel Szatmárra érkezett, hogy meglátogassa az ott levő székely katonákat. Reggel két órakor ér, kezeli meg a külhívómat, amely a Marseillaise hangjai mellett robogott be a pályaudvarra. Az állomáson Nagy Pál székely dandár parancsnoki vezetésével disauzánal várta az elnököt. Jellinek Ede, a szatmári munkás- és katonatanács elnöke üdvözölte Garbai elnök elvtársait a szatmári sokat szenvedett, proletárság lelkesedésével, egész matogéijel. Garbai elnök így felelt az üdvözlésre: A forradalmmi kormányzótanács elevében szívből köszönöm a fogadtatást. Az az átalakulás, amelynek mi gyermekei vagyunk, az egész emberiség kérdése. Mi fölismertük a kapitalizmus veszedelmét. A háború eredménye, hogy elpusztult ez a rendszer, amely milliók feláldozásával akarta megalapozni uralmát. A nyugati győzök izt hangoztatták, hogy ők a demokrácia és a jog állámpontján állanak. Ezzel Izíanben a valóság az, ahogyy a kapitalizmus rablólovagjaiként lépnek föl. Ezt nem szabad tűrni. A nyugattal való együttműködési lehetőségét is felbontottuk, mert ezek nem akartnak egyebet, mint a mi testünkből és vérünkből kifizetni martalóc cinkosaikat, a tudásbért a cseh, román és délszláv imperializmusnak lett ígéretek fejében. Semmi keresnivalónk nyugat felé! A mi lelkünk, a mi szerettünk, a mi bizalmunk, a mi szövetségiünk a nagy orosz szovjet köztársaság. Ez nem ismer tőkét, nem ismer osztálykülönbséget, nem ismer nemzetiségeket, csak munkát askár és a munkának abszolút biztosítékait. Ebben a pillanatban, amikor a fronton levő székely katonák , látogatására ideérkeztünk, prokolárszirünnk egész melegével üdvözöljük aszatmári proletikumuit. Meg akarjuk a székely katonáknak magyarázni, hogy" a proletárdiktaltúra mit jelent Azt jelenti, hogy mi a hatalomnak nemcsak a birtokosai, hanem kezelői is vagyunk. Nemcsak a magyar kizsákmányolást akarjuk megszüntetni, de meg akarjuk semmisíteni az oláh bojárnak a garázdálkodását is, és Ira ott is megszűnt minden kapitalizmus és minden bojárizmus, egymás mellett teljes testvéri megértésben akarunk a munka alapján élni és boldogulni. • Testvérek leszünk nemcsak a románokkal, de minden nemzettel, amely a munkának álláspontjára és a proletáriáitus álláspontjára helyezkedik. De ellensége leszünk mindenkinek, aki imperialista és kapitalista érdekekért száll síkra. Közös jelszóval, közös harccal, össze fogjuk robbantani a bojár és szerb imperializmust, valamint a cseh kapitalizmust. Idők kérdése, sorrendi kérdés, hogy az egész emberiség felszabaduljon. Kemény szívvel, bátor lélekkel, a harctól vissza nem riadunk, mert ez a háború lesz az utolsó háború, a jövőben nem lesz többé olyan rendszer, amely vérontással, embergyilkolással, háborúval akarja megalapozni saját hatalmát. Az elnöki beszédét harsány éljenzéssel kísérte a közönség. Nagy Pál üdvözölte azután az elnököt, aki eléjtett a fogadtatására kirendelt díszszázad előtt. A pályaudvar előtt levő téren Horányi András, a 12. szatmári vörös ezred parancsnokáiak üdvözlését és jelentését fogadta, majd elvonult a vörös ezred arcvonala előtt is és üdvözölte a vörös katonákat, majd a városba ment. A városban is lelkes hangulat várta az elnököt, a házalton lobogó zsnigélt, az utcákon nagy tömeg üdvözölte. A munkás- és katonatanácsban A szatmári munkás- és katonatanács tegnap délelőtt féltíz órakor ülést tartott Garbai Sándor, elnök -elvtárs, jelenlétében. A gyűlésen elnöklő Jelinek Ede üdvözölte Garbai Sándort. Mindig látta, hogy el kell jönnie az időnek, amikor szemtől-szembe kerül azokkal, akik Magyarország népét odavezetik, hogy az emberek boldogok és megelégedettek legyenek. Garbai Sándor fel fog világosítani miniket, — úgymond — hogy Magyarországot hová fogja vezetni a Kormányzótanács. Garbai látja azt az erőt és hatalmat, amelyet a proletariátus nyújt és ami szükséges a kommunista társadalom felépítéséhez. Csak az egységesen szervezett proletárerő lehet alappillére a kommunista társadalomnak. Ezután Vén Zoltán, a Katonatanács elnöke üdvözölte Barbait. Vérző szívvel hallja Erdély jajszavát. Ezt a jajszót csak a népuralom csendesig kéli*: Enderst f&8|_ m uj Rgd njfiathetj