Magyarország, 1920. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-16 / 219. szám
/ítélő/ Két bravi fejérejrakiknek fégyffrejfeél Boltan rogyott össsfe a letűnt kor egyik hagy magyar etrfftere, halálos itéletejfolva* Bott ma a katonai haditörvényszék Nem akadhat magyar ember e hazábag/aki meg* nyugvással ne venné tudomáson a katonai bírák drákói ítéletét. Tisza István szig*tárig magyar volt, — karakterének ősi ereje, életének a kálvinita erdélyi fejedelmekre emlékeztető^uritángága, tob£ győződésének törhetetlen szilárdsága, a halállal minduntalann farkasszemet néző komor férfiassága a legkülpojiíi^tája és legtisztább szivü régi magyarokat juttatta eszünkbe. Tisza halálában is itt lépked közöttünk, szelleme az új Magyarországért Harcolók csapatával halad. A halott Tisza István most már a legendák palástját hordozza vállain, de útján, ahol emléke megjelenik, fekete habokkal kavarog a politika mocsara. Sztanykovszky és Dobó alig érdekel bennünket tovább, mint ameddig egy közönséges politikai bérgyilkosság izgalma tart, — halál reájuk, mondották a bírák — És ezzel az ügynek ez a része érdeme szerint befejezést nyert. Ám Tisza kifolyt Vére, mint valami varázslatos erejű csep* pék, feloldották és bomlásba hozták a maagyar humuszt és két esztendő óta sis* teregnek a vakondok, dombok és patkány* Utak, amelyeket a legsötétebb politikai tervek túrtak keresztül kasul a magyar föld* ben. A Tisza*gyilkosság hátterében, ahogy Lerántották róla a leplet, középkori árnyékokat láttunk meg, akik szivükben sziszegő gyűlöletet és öklükben mérgezett tőrt rej* tegettek. És mialatt széles medrébe?! höm* pölygött ez a bűnügy, amelynél irgalma*sabb és drámaibb pör nem folyt még soha magyar itélőszék előtt, az izgalmak sodra új izgalmakat kavart föl és a magyar köz* élet levegőjében, amely fülledt volt a há* borúk és forradalmak viharától, olyan szen* vedélyeket dobált szét maga körül, ame* Lyek szikrázva hullottak még a nemzet* gyűlés padsorai közé is. Utolsó jelenetei* ben a Tiszakor már szinte alig volt egyéb, mint az örök, átkos magyar pártoskodás lángolása. Tisza személye a közelmúlt évtizedei ben a leghevesebb politikai harcokat jelen* tette, — Tisza emléke és életének tanulsága viszont olyan tragikus erejű haza* szeretetre emlékezteti a magyar nemzetet, hogy most, amikor e két halálos ítélettel a nagy per egyik fejezete lezáródott, annak a feszültségnek is meg kell enyhülni, amely e perrel kapcsolatban folytonos izgalmakban tartotta a kedélyeket. E pör a nemzet pere és mikor a gyilkos bérencek halállal bűnhődnek, a halálos ítéletet a bíró úgy olvassa, hogy arcát abba az irányba fordítja, ahol láthatatlan és némán hallgatja az ítéletet az a politikai erkölcs, amelynek az új Magyarország küszöbét nem lehettöbbé ,mha átlépnie.___________________ Budapest, szeptember 15. (A Maga Írország tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését déli fitt/211 órakor vitotta meg Rakovszky Isván elnök. Mivel kilenc interpellációt jegyeztek be és az illetékes miniszterer is válaszolnak a Fangler-féle interpellációra, a Ház elhatározta, hogy az interpellációkra fél 1 órakor térnek át. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter bejelenti, hogy az a képviselő, akinek a pénzkicserélésére vonatkozó táviratát tegnap felolvasta, úgy a miniszterelnök és házelnök, mint ő előtte is igazolta eljárását. A táviratnak csak a fogalmazása volt szerencsétlen, egyébként az illető képviselő jóhiszemű égy kétségtelen. A tegnapi bejelentés tehát tárgytalan lévén, tárgytalan az illető képviselő jelentkezési kötelezettsége is. Ezután folytattuk az eletékemeléselről szóló javaslat részletes vitáját. A 7-ik szakaszt az előadó stiláris módosításával, a 9-ik szakaszt Tasnádi Kovács József és Korányi Frigyes pénzügyminiszter felszólalása után az előadó stiláris módosításával, a 10. szakaszt Bodrát László és a pénzügyminiszter felszólalása után ugyancsak az előadó stiláris módosításával fogadták el. A XI. szakaszhoz Kovács József ésBudavári László szólaltak fel és tettek módosító indítványokat, amelyeket azonban a Ház a pénzügyminiszter ellenzése után elvetett A 13. és 14. szakasz az előadó módosításával, a 16. szakaszt az előadó stiláris módosításával fogadták el. A 19-iket, a 22-iket és 23-ikat ugyancsak az előadó módosításával fogadták el Budavári és Korányi felszólalása után. A 26. szakaszt Gaál Geszton, Kovács József és a pénzügyminiszter felszólalása után Gaál Gaszton módosításával fogadták el. A 32. és 33. szakaszt az előadó módosításával fogadták el. A 38. szakaszhoz Gaál Geszten azt indítványozza, hogy a tőzsdebíróság előtt folyó perekben ugyanazok az illetékek legyenek fizetendők, mint a rendes bíróságok előtt folyó perekben. Sándor Pál szerint a tőzsdebíróság az államnak semmibe sem kerül, ellenben a tőzsde évenkint százezreket fizet rá a bíróságára. Javasolja, hogy a szakaszt eredeti szövegében fogadják el. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter szakszerű felvilágosításai, majd Somogyi István felszólalása után újból Gaáf Gaszton szólalt fel. Sándor Pál félreértett szavait igazítja helyre. Szturcsányi György alelnök, aki időközben az elnöklést átvette, szavazásra tette fel a szakaszt. Eközben vita támadt az elnök és Gaál Gaszton között a kérdés feltevése tekintetében. A Ház a szakaszt az előadó módosításával fogadta el. A negyvenedik szakaszt Budavári László és Kortnyi Frigyes pénzügyminiszter felszólalása után az előadó módosításával fogadják el. A tőzsdei forgalmi adóról szóló 44. szakaszhoz Gaál Gaszton nyújt be módosítást. A jogosulatlan előnyök kiküszöbölését kivárja és e célból az értékpapír forgalmi adónak magasabb kulcs szerint, 2 korona helyett 10 koronában való megállapítását kéri. Sándor Pál kifejti, hogy ez az emelés mennyire ártana a tőzsdei forgalomnak. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter sem járul hozzá a súlyosabb megadóztatáshoz. Módosító indítványt nyújt be. Gaál Gaszton a zárszó jogán fejtegeti még, hogy a tőzsdeadót magasabbra kell szabni. Korányi Fridsyeg pénzügyminiszter ezzel szemben módosító javaslatának elfogadását kéri. Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter. A budapesti tőzsdét nem szabad meggátolni ama hiva-ítáfa teljesítésében, hogy befolyást gyakoroljon a kül-földi tőzsdékra. Nem szabad kiszolgáltatni magunkat a külföldi tőzsdék kénye-kedvére, éppen ezért nem megnehezíteni, hanem lehetőleg könnyíteni kel ennek a nagyfontosságú gazdasági intézménynek a működését. Kéri a pénzügyminiszter módosító indítványának az elfogadását. A nemzetgyűlés a szakaszt a pénzügyminiszter módosításával fogadja el. Az elnök egy órakor félbeszakítja a javaslat tárgyalását s indítványára elhatározza a Ház, hogy legközelebbi ülését holnap tartja a mai ülés napirendjével. Sréter hadügyminiszter válaszol Fangler interpellációjára Kijelenti, hogy Heltai Viktor szereplésével nem foglalkozik, csak a szökés körülményeivel . Heltai Viktor szökéséről ,,Az Ember című szennylapból értesült. Berendelte a szegedi vadászzászlóalj megemlített szereplőit, Prónay őrnagyot és Bauer alhadnagyot, akiket kihallgatott. Megállapította, hogy János Andor újságírót, aki a Katonatanácsnak tagja volt, a budapesti királyi ügyészség egy cikkéért letartóztatta,amely cikkben János megvádolta a magyar kormányt fehér terrorral, pogrommal és egyebekkel. Másnap azonban az ügyészség János Andort szabadon bocsátotta. A következő napon János Andor feleségével együtt megszökött. Annak a körülménynek felderítése, hogy miért eresztették ki JánosAndort és hogy hogyan szökött meg, az igazságügyminiszterre tartozik. János Andor szökése előtt megjelent Heltainál és el-mondta neki, hogy a fogház sem kihallgatta őt valami Bató vagy Balosai nevű ügyvéd. Heltai azt adta elő, hogy János Andor pontos vallomást tehet a Tisza-ügyben, ezért fontos, hogy ő kimenjen és János Andortól a vallomást megszerezze. Pénzt ehhez az utazáshoz Lengyel ügyvéd adott, 2400 koronáig szavatosságot vállalt Ulain ügyvéd is. Heltai azt a mesét adta elő, hogy ő előkészítette Pogány Józsefnek és Göndör-Krausz Náthánnak a hazajövetelét. Ezt a mesét neki elhitték. Ez egy zsidógyereknek, — bocsánatot kérek a kifejezésért, — a trükkje. Ez ügyben a következő intézkedéseket teszem. Szevelet irtam Polónyi ügyvéd úrnak, amelyben felkértem, hogy minden egyes olyan cselekedetet, amelyek szerinte szabálytalanságok, adja tudtomra és én a legszigorúbb vizsgálatot fogom végrehajtani. Elrendeltem továbbá, hogy az Emberben megírt vádakra történjék meg a legszigorúbb vizsgálat, előre is kijelentem azonban, hogy én azt a szennyiratot forrásnak el nem fogadom. Intézkedtem végül, hogy határátlépési igazolványt csak arra illetékesek nyerjenek. Fangler interpellációja csak egy láncszeme annak a támadási sorozatnak, amelyet előkészítenek és amelyet be is ígértek. Éppen ezért, amíg az elrendelt vizsgálatok befejezve nincsenek, addig az interpellációra érdemleges választ nem ad. (Hosszas taps és éljenzés a bal- és jobboldalon.) Felteszi a kérdést, hogy bizalommal viseltedik-e vele szemben a Ház. (Zajos tetszés. Éljenzés.) Erek Károly: Kijelentette, hogy Holtait comme il fant úriembernek ismeri, nekem nincs bizalmam önhöz. (Óriási zaj.) ■ Rassay Károly: Az volna a baj, ha bizalma lenne Erekinek. Sréter István hadügyminiszter: Ha nincsenek bizalommal, rögtön távozom a helyről, mert én nem vagyok a miniszteri székhez méltó. Ily nehéz időkben azonban nem helyes ha erőszakos támadásokkal zaklatják az országot. Ivéri válaszának tudomásul vételét. (Lelkes taps és éljenzés.) Fangler Béla kéri, hogy az igazságügy miniszter válasza után nyilatkozhassék. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter Azokról a tényekről akarok felvilágosításokat adni, amelyek Heltai Viktor és János Andor ügyében tudomásul vették a miniszteri válaszokat ! ■■■ —■ -Sréter István felvetette a bizalmihír kérdést — Csak a Friedrich-csoport szavazott nemmel — Szigopájvizsgálat Lesz a szökések dolgában — Sajnálatos tévedés történet—mondotta Tomcsányi — Fangler támadásai óriási viharral fújtak — A nemzetgyűlés mai ülése Ejjyes számára 2 karima . ^|. .................................... BUDAPEST, 1920 SZEPTEMBER 16. CSÜTÖRTÖK XXVII. ÉVFOLYAM 219. SZÁM