Magyarország, 1920. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-19 / 247. szám
Budapest, 1920. ker., október 11. V£671SCSSZÍQ •dtéljenek az agiabitnösök fölött44 Gattllány Tivadar seregszemléje a radikális ar és a keresztény politikusok fölött !rA Magyarország tudósítójától.) A Terézvárosi Polgári Kör évadnyitó gyűlésén, melyen Sümegi Vilmos elnökölt, Batthyány Tivadar gróf érdekes beszédet mondott: — A Károlyi- és Be^^tey-kormányoik tagjait — mondotta ^jj0f(noaxi, legsúlyosabban támadjákot—gi*-*lffl. ék súlyos támadások, de sohasem velt módja, hogy e támadásokkal szemben védekezhessék. Egy ízben is rázúditott vádak ellen rövid, tárgyias nyilatkozatot adott ki egyik lapban s megtörtént, hogy ezt a lapot egyszerűen elkobozták. Egy év óta ismételten tárgyalták az ő ésvolt miniszter társainak vád alá helyezését. Kijelenti, hogy a legnagyobb készséggel és ts megnyugvással venné, ha pártatlan bíróság elé állítanák. Egy ilyen per világnyilvánossága előtt nem igen fog sor kerülni a védekezésre, hanem vádolni fog, feltárva a multinak eseményeit, bűneit, mulasztásait, • ki fog csakhamar tűnni, hogy ő, Lovászy és mindazok, akik őket a háború előtt, alatt valamint az összeomlás idején követték, mindent elkövettek, hogy mások hibáit megakadályozzák, az elkövetetteket pedig jóvátegyék Követelem azonban, — mondja — hogy kezdjék az elején a számonkérést. Velem együtt állítsák bírák elé azokat, akik hazánkat a német világhatalmi hóbort szolgálatába állítván, elsősorban okozták az ország vesztét. Állítsák bíróság elé annak a kérdésnek eldöntését, hogy ki a hibás a háború kitöréséért és hogy előrelátással, okossággal nem-e lehetett volna a háborút elkerülni vagy pedig az országot egy kedvezőbb és okosabb szövetségi blokkba beállítani? Ítéljenek azok felett előbb, akik nem akadályozták meg a belga semlegesség megsértését, az olaszok beavatkozását a háborúba, holot az lehetséges lett volna és állítsák a sorrendben előbb azokat bíráik elé, akik Erdélyt védtelenül szolgáltatták ki a román hadseregnek, akik elmulasztották Erdély evakuációját idejekorán megszervezni és elrendelni és indítsanak pert azok ellen, akik a tengeralattjáró harc szigorításával Amerika döntő beavatkozását szinte provokálták, ítéljenek előbb azok felett, akik, amidőn 1918 júliusában a bolgár összeomlás bekövetkezése már ismeretes volt, mit sem csináltak a béke érdekében, sőt megakadályozták, hogy mások megmentsék az akkor még sok menthetőt. Állítsuk bíróság elé azokat, akik hercehurcával, huzavonával megakadályozták a külön békét akkor, amidőn ezzel már szövetségesünknek mitsem ártottunk volna, ellenben a kettős monarchiát, a dinasztiát, elsősorban pedig a hazáinkat a teljes pusztulástól megmenthettük Iffína. JCTimes.) Ha majd végig árháború előtt és alatti vezetők ténykedései és mulasztásai felett megnyilatkozott a világ nyilvánossága előtt a magyar független bíróság, akkor örömmel állok én is a sorrendben eléje, annak a biztos tudatában, hogy ország-világ előtt elmondhatom mindazt, amit eddig mondanom vagy írnom tilos volt. Kérem azonban, hogy mindazon politikai előkelőségek, akik 1918. őszén akár mint a Nemzeti Tanács esküt tett tagjai, akár politikai bizalmi állásokban támogatták az összeomlás idején kinevezett kormányt és most hatalmas oszlopai a sói disant keresztény kurzusnak. Kérem őket álljanak ki mellém és magyarázzák meg a magyar közvéteménnyek, hogy miért támogatták melegen, hangosan és lelkesen ama ,,destrukciónak“ nevezett aerát, sokan még akkor is midőn Lovászy, Ábrahám és mások már belátva önfeláldozásunk és fáradozásaink meddő voltát, már rég félreálltunk? Ne szégyeljék az urak akkori tevékenységüket mert a legnehezebb órákban saját egyéni reputációjaik feláldozásával igyekeztek velünk együtt menteni abból a veszedelemből, amit mások vakságukban az országra hárítottak. Legyenek meggyőződívre, helyesebben jártak el, mint a volt országgyűlés, képviselőház, amely óvás emelése nélkül kimondotta feloszlását. Batthyány Tivadar ezután felemlítette, hogy azok, akik ma Kossuth bajos sírjához zarándokolnak, akik a vértanuk kultuszát a régi függetlenségi párttól recipiálják, helyesen járnak el, de csak akkor, ha Kossuth és a vértanuk eszméiérttelkesednek s azokat meg is valósítják. LEGÚJABB Lesz-e szénszünet az iskolákban? •A közelgő tél beálltával tanügyi körökben élénk gondoskodás indult meg az iskolák a’ütőanya’UáSiSíi tekintetében. A főváros illetékes tényezői már több ízben tárgyaltak erről a kérdésről és iparkodtak olyan módokat találni, amelyek segítségével meg lehetne oldani a rendkívül fontos kérdést. A fővárosnak az a szándéka, hogy a lehetőségig fentartsa az iskolákban a tanítás folytonosságát. Megkérdeztük erre vonatkozólag Buzáth János alpolgármestert, aki a következőket mondotta: — Mindent el fogunk követni, hogy az idén ne legyen szénszünet. Intézkedtünk, hogy a rendelkezésünkre álló fűtőanyaggal az iskoláikat elláthassuk. Eszerint tehát, ha a fővárosnak a meglehetősen nehéz fűtőanyagbeszerzés sikerül, úgy az idén a főváros iskoláiban nem lesz szénszünet, szélgetés során kijelentette, hogy azon van, hogy a postaforgalmat Magyarországgá, mielőbb felvegyék. dímvén fellázadtak a politikai foglyok/ Prága, október 18. (A Magyarország tudósítójától.) Az illatvai fegyházban, ahol mintegy háromjjjil PIflflSSflifogoly van internálva, TdTádal tört ki. Szombat délután, amikor a foglyoknak munkáihoz kellett volna látnunk, az egyik fogoly kiadta a megbeszélt jelszót, mire a foglyok nekiestek az őröknek, lefegyverezték őket és futásnak eredtek. Az időközben előhívott segítség a foglyok után vetette magát és a menekülőket elfogta. Üldözés közben több foglyot agyonlőttek. Postaforgalom Csehország és Magyaróvárig közölt Prápr Istóber 18. (A Magyarország tudfatréfatói) A cseh postaügyi miniszter a Cseszko-Szlovo szerkesztőjével folytatott le- A cipőmecénás és a hamupipőkék Egyszerű bécsi történet, amelyben a dollár is szerepel A szinti elv: sjécs. A szereplők: egy gazdag amer 'Tikíl!. ■milTTTk amerikai nem gazdag?) és nagyon sok bécsi hölgy. Félreértések elkerülése végett hangsúlyozni kell, hogy a szereplő hölgyek nem tartoznak a felső tízezrekhez. Ellenkezőleg. Szegény kamupipőikék, akik maguk keresik meg kenyerüket és ennélfogva nem számítanak az előkelőek közé. A történet ott kezdődik, hogy az amerikai egy kedves, kövérarcú, negyvenéves úr, a minapi sétája alkalmával megállt egy cipőüzlet kirakata előtt, ahol szemügyre vette a kiállított portékát. Egy pár magasszárú női cipőn akadt meg a szeme, amelynek az ára potom nyolaszáz koronának volt feltüntetve. Az amerikai bement az üzletbe, maga elé citálta a tulajdonost és megkérdezte tőle, hogy hány pár ilyen cipője van raktáron. —■ Háromszáz pár — mondta a tulajdonos, mire az amerikai elővette csekkfüzetét, kétszáznegyvenezer koronáról kiállított egy csekket és kérte, hogy a hárromszáz pár női cipőt küldjék a Bristolbeft lakására. Most azt hihetné az olvasó, hogy az amerikai cipőidnekereskedő lehetett. Szerencsére nem az volt, mert akkor nem volna érdemes a történetet megírni. Az amerikai a cipőkkel a jótékonyságnak egészen szokatlan módját eszelte ki. "Az esti órákban, amikor népes lesz a Ring és a Bristol-hotel előtt korzózik a bécsi hölgyvilág, az amerikai kiállt a hotel kapujába és alaposan szemügyre vette a sétáló hölgyeket. Ha arra ment egy csinos hölgy, akinek szép vol a láb®, de nem volt szép a cipője, azt udvariasan megszólította, egy percre felvitválta magáihoz és megajándékozta egy pár új cipővel. Mondani sem kell, hogy a dolognak lőre ment és a szépiáim, de rossz cipőjű hölgyek kezdtek tömegesen jelentkezni, valóságos tüntető festvomlásokat rendeztek a Bristol előtt, ahol lovasrendőröknek kellett a rendet fenntartani, sőt a mentők is kivonultak, mert a nagy tolongásban két kisasszony étijeit. Két napba se telt és a háromszáz pár cipőből egy sem maradt. A hölgyek azonban még mindig remélnek és pontosan minden délután megjelennek a Bristol előtt, r Az amerikai mórt mér nem is mer hazamenni A mai bécsi tőzsde Bécs, október 18. A mai tőzsde élénk forsgalomnal és jelentékenyen magasabb árfolyamokkal nyit meg. Államv. 4860, Délj*rVírsut 2240, Osztrák Hiitel 1070, Magyar 1820, Angol bank 899,"'donion bank mlverein 893, Alpesi 5640, SfiTMar-^TKI, Krupp 1700, Salgó 7480, Siemens 1776, Zsivnoszlenszka 1975, Déli vasúti elsőbbségek 1605, Állam vasúti élv. jegyek 2830, Rimamurányi 4000, Ruston 2695, Török sorsjegyek 3475, Fakereskedelmi 3500. Valuták: Német márka 562, lei 686, rubel 342, dollár 394,50, líra 1530, cseh korona 462, magyar korona 108, budapesti kifizetés 102, berlini kifizetés 565, prágai kifizetés 464, zágrábi kifizetés 297, olaszországi 1550, krakói 136. NAPI HÍREK Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amet% ^ nek egy zongorát órák, amelyek üvegbura alatt mélán ketyegnek?*i%^^fiyflwM|wli ~*■» nfT* iTcellanők és perzsaiszőnyegek aggodalommal várják ma a lakások éjjeli csendjében a reggelt. Sohasem tudják, mit hoz rájuk a másnap, havá, kinek a kezébe jutnak meghitt otthonukból. Ki lesz a gazidiájuk a régi helyett, aki szeretettel simogatta eddig őket. Az úgynevezett középosztály, amelynek sorába tartozni ma a legutolsó élvezet, abból él, hogy túlad megszokott értékein. A háziasszony a vasárnapi ebédet sóhajtva tálalja föl és némánl néz a leveses tányérba az egész család, a sokfiókos szekrényt, vagy a herendi vázát ebédelik meg ilyenkor és lelkifurdalással nyelik le a mákos- tésztát, amelynek ilyen nagy ára van.. Ez az új lélekvándorlás, amelyen keresztül a gobelinvadász jelenetből töltött káposzta lesz, eddig még egy közbeeeső stációttárolt, amennyiben előbb el-adták a kedves holmit, azután az árát megették.. Ha már így kell lenni, mi az ördögnek ennyit tréfálni a dologgal, — gondolta magában egy derék kerekegyházi úr — nyilvánvalóan birtokos, — mi szükség van itt a közbeeső pénzre, amely úgyse ír semmit. Igen, így gondolta és a következő hirdetést tette közzé: Adok egy 124 kilogrammos hízott sertést, 100 liter bort és egy zsák nullás lisztet egy jókarban levő zongoráért! Igaz, hogy a zongora, a hangszerek tankja, nagyon drága ma, viszont a hízott disznóban, nullás lisztben és boltban kifejezett ajánlat olyan csábító, hogy bizonyára sok pesti házban gondolkoztak ma azon, hogy miiképpen fogják a szobában a bútorokat másképpen elhelyezni, hogy leplezzék azt a sarkot, amely üresen marad, ha a zongorát elviszik. A szívekbe belenyilal valami, a fekete zongorában is megpattan talán az elválástól egy húr, de hiába, élni kel, élni nem lehet és a gyomor,korgás hangja erősebb, mint a Ghopin-valceré. A zongora elmegy Kerekegyházára, a házban néhány hónapra biztosítva van az élet, a szomszédra pedig megenyhülés új, boldog korszaka köszönt, s mert nem hallja többé a zongorát . .. S