Magyarország, 1921. április (28. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-22 / 86. szám
Budapest, 1921. péntek, április 22. 1CAGZARORSZAG volna, hogy osztja elődje programját, vagy ennél liberálisabbat akar, mert szerinte egy liberálisabb rendszernek kell elkövetkezni. Sándor Pál: Kicsit elkéstünk. Egy évvel adott kellett volna. Andrássy Gyula gróf: Míg a kormány hű lesz az ő keresztény programjához, addig támogatni fogja, további álláspontját a kormány további magatartásától teszi függővé. (Éljenzés és taps a kereszténypárton.). - Újra a Beniczky-ügy , Beniczky Ödön a házszabályokhoz kér szót. Nem voltam jelen, mondotta, Tomcsányi miniszter úr felszólalásánál. Beszédéről úgy értesültem, hogy azt állítja, hogy az én tegnapi előadásom nem felel meg avalóságnak, úgy tudom, azt mondotta, hogy ő a kormányzóságnak csupán telefonját és távíróját használta fel intézkedéseinek leadására. A miniszter úr előadásával szemben van szerencsém bemutatni eredetiben a következő táviratot: „A neszményi és tapolcai út mentén haladó automobil, amelyben Szmrecsányi György és Beniczky Ödön képviselők ülnek, feltartóztatandó, képviselők letartóztatandók mentelmi jog tekintetbe vétele nélkül. Mindez jelentendő Budapestre, kormányzó úr első szárnysegédének, Magasházy, százados". Hornyánszky Zoltán: Szép egy mentelmi jog (Zaj a Ház minden oldalán.) . Meskó Zoltán: Szilágyi ne idegeskedjék. Beniczky Ödön: Van szerencsém egy másik táviratot is bemutatni, azt leadta a kormányzóság szárnysegédi hivatala. Arról szól, hogy abban az esetben, ha a neszméri—tapolcai út mentén nem sikerülne a feltartóztatásunk, akkor Szombathelyen, a városnak kapuja előtt legyünk letartóztatandók s őrizetbe veendők. Jelen távirat a miniszterelnök urnak további intézkedés végett bemutatandó. A táviratot felvette olvashatatlan aláirásaul, leadta Magasházy százados. Szilágyi Lajos: Meg van cáfolva, amit azgazságügyminiszter mondott. Drozdy: Így néz ki egy igazságügy miniszter. Beniczky Ödön: Ezek után a nemzetgyűlés képet alkothat magának, kinek az előadása ráfeletleg a valóságnak. Rupert Rezső: Szép hivatali titoktartás. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter: Úgy látszik, Beniczky képviselő úr ezt a rektifikáló nyilatkozatot azért tette, mert nem volt jelen beszédemnél. Én beszédemben rámutattam arra, hogy a látszat, amely künn előállhatott, onnan származhatott, hogy én ezekben az órákban állandóan a kormányzói irodában tartózkodtam, csak azért, hogy egy szerv adja le az összes jelentéseket. Ez a szárnysegédi szobából történt telefonon vagy távirati uton. Nemcsak az ő részéről, hanem a főkapitány részéről is azért volt erre szükség, hogy ti válaszértesítések is ideérkezzenek. Dinics: Humoros dajkamese. (Nagy zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben, hiszen a gyorsírók sem tudják már jegyezni a beszédeket. Dinics Vidor: Halljuk a bácsit mesélni. Tomcsányi Vilmos Pál: Nem az a fontos, hogy ki írta alá az intézkedéseket, hanem az, hogy kinek a hozzájárulásával történt. Én intézkedtem közvetlenül vagy közvetett után, minden ügyben. Beniczky Ödön: A házszabályok 215-ik szakasza értelmében kér szót. Felkiáltások a kisgazdapárton: Elég volt. Elnök: A szó Beniczky Ödön képviselő urat megilleti. Beniczky Ödön: Én ismételten hivatkozom tegnapi előadásomra. A hajmáskéri letartóztatás alkalmával a vezénylő százados a kormányzó arra hivatkozott, annak a nevében tartóztatott le bennünket. Csupán hat órakor jött bejelenteni, hogy most már a belügyminiszter intézkedésére vagyunk foglyok. Rubínek István: Nem az a fontos, hanem az, volt-e ok a letartóztatásra. Beniczky Ödön: A százados úr részéről történt tévedésfeltétlenül jóhiszemű volt, de azt nem tudta a mai napig, hogy a belügy miniszter urat Magasházy századosnak hívják. Mivel az intézkedés Magasházy százados nevében történt. Percekig tartott a zaj, ami után beszédébe kezdhetett Tasnády Kovács József, aki a kormányprogram vitájához szólt hozzá. Elsősorban arra utalt,hogy az ilyen incidensek csak arra valók, hogy kizökkentsék a nemzetgyűlést munkájából. A mentelmi jognak olyan kezelése azonban, ahogyan azt az igazságügyminiszter interpretálja, semmiféle politikus vagy jogászember által el nem fogadható. Itt a mentelmi jogot nem alkotmányosan kezelik. Ez nem a képviselő vagy a nemzetgyűlés, hanem az egész ország dolga. Igen helytelennek tartom, — mondotta, — ahogy az igazságügyiminísztér eljárását mentegetni próbálja. Képviselőt tettenérés Cselét kivéve sohasem szabad letartóztatni. Rubinek István: Ez tettenérés volt. Tasnády Kovács József: Ezután a kormányprogramjára tér át. Helyesli Andrássynak azt akijelentését, hogy bevárja a mentelmi bizottság jigyentését és akkor fogják, megszálapitani, hogy mi történt. Helyesli azt a megállapitást is, bár a szabad királyválasztás elve alapján áll, hogy a király nem szökött meg. Aki Szent István koronájával megkoronáztak, sérthetetlen kell hogy legyen. El kellett mennie a királynak, mert gyermekeit meg akarták ölni és a király gyermekeit éppen az mentette meg, akit most önök a vádlottak padjára ültettek. (Nagyzaj.) Meskó Zoltán: Ki ültette oda? Tasnády Kovács Juszef: Hogy kire értem, elmondom, ha eljön annak az ideje. (Zaj.) Elnök csendre inti a képviselőket, mert a nagy zajban még a gyorsírók sem tudják a beszédet jegyezni. Tasnády Kovács József: Bethlen István gróf programját a keresztény nemzeti eszme diadalának tartja. A keresztény nemzeti eszme most világáramlat. Andrássy Gyula gróf ezt átérezte és élére állt annak a pártnak, amely ezt hirdeti. Kerekes Mihály: Vívmány, hogy a grófok csatlakoznak! Tasnády Kovács József: Én becsülöm azokat a grófokat, a Wesselényieket, Széchenyieket, egyes számban, akik igen sok hasznot hoztak és munkát fejtettek ki a nemzet érdekében. Rakovszky elnök: A képviselő úrnak ez a megjegyzése lekicsinylés, ezért rendtaltasítom! Tasnády Kovács József: Bocsánatot kérek, nem akartam sérteni, talán kicsúszott valami a számon. A keresztény nemzeti irány világát el akarják tenni láb alól a destruktív erők. Rágalmakkal dolgoznak. Ez történt Friedrich Istvánnal is, aki hiszem és tudom, hogy tisztán fog kikerülni. Ezzel a nagy keresztény férfiúval szemben, aki polgárháborút akadályozott meg, szintén rágalmakkal dolgoztak. Ezután rátér a királykérdésre. A királykérdés alkotmányjogi kérdés. Ősi alkotmányunk kell, hogy helyreálljon. Ez a kérdés — sajnos — lecsúszott királykérdéssé, sőt személyi kérdéssé. Magyarország mindig és ma is azt hiszem, hogy ebben mindnyájan egyetértünk, hogy a jövendőben iskirályhű lesz. Akirálykérdést alaposan tanulmányozta és egyetért a miniszterelnökkel abban, hogy kül- és belpolitikai okok miatt ma meg nem oldható, de alkotmányurcát rendeznünk kell. A kérdést tárgyalni kell, de nem incidensek kapcsán. Orbók Attila: Maga kiabál a legjobban. Kasnády Kovács József: Budapestről senki sem akar Bécsbe ugródeszkát csinálni. Egy esetleges királyválasztás a mostani időkben a nemzetre veszedelmes volna. A személyi részt ki kell kapcsolni. Nyéky József: A személyt tehát spirituszba kell tenni. Elnök: Nyékyt rendre utasítja. Tasnády Kovács József: Kéri a miniszterelnököt, hogy legyen a magyar fajnak a védelmezője, hogy végre Magyarországon magyar ihlessen az úr. Bethlen István miniszterelnök: Minthogy az ország érdeke a pénzügyi javaslatok letárgyalása, viszont a nemzetgyűlésinek igen hamar alkalma lesz a költségvetés tárgyalása kapcsán azösszes politikai kérdésekhez hozzászólni, kéri, hogy a jelen tárgysorozat megszakításával holnap a pénzügyi javaslatokat vegyék elő. (Helyeslés.) Rassay Károly: Ellenzi a miniszterelnök javaslatát. Ez a kérdés hasonló formában már felmerült s akkor a Ház úgy határozott, hogy a sálát nem szakítja félbe, mert ezzel kiszolgáltatná a szónokokat a mindenkori többségnek. Inkább azt tartaná helyesnek, ha a feliratkozott szónokok töröltetnék magukat. Elnök: Ralsay képviselő úr tévedésben van, mert a következő nap napirendjét a Ház mindenkor tetszése szerint állapítja meg. A feliratkozás csak azt a jogot biztosítja a képviselőknek, hogy a felszólalási sorrendjük a vita folytatásakor megmarad. Javasolja, hoggy a Ház legközelebbi ülését holnap, pénteken, délelőtt tíz órakor tartsa, annak napirendjére egyedül a vagyonváltságról szóló törvényjavaslat tárgyalását tűzze ki. A Ház az elnök javaslata értelmében döntött. Drozdy Győző mondotta el ezután interpellációját. Megdöbbentő pénzpocsékolásról beszélnek az országban. Most csupán a Magyar Távirati Irodával kapcsolatos pénzpocsékolást akarja szóvá tenni. A MagyarTávirati Irodát először báró Blaffy Dezső adatta ki RadóSámuel, utján, aki kiadó és szerkesztő volt. A kormánynak teljesített munkáért az államtól évi 12.000 korona szubvenciót kapott és bizonyos távirati és telefonkedvezményt. A Wekerle kormány előzetes tárgyalások után szerződést kötött dr. Fabra Henrikkel olyan feltétel mellett, hogy kötele® ma az, hogy Bécstől függetleníti a magyar hírszolgálatot. Jött a Károlyi-forradaloan, a Távirati Irodát államosították. Ezt a diktatúra is fenntartotta, sőt a keresztény kurzus alatt is így volt. A Teleki-kormány első intézkedése az volt, hogy a kiváló sajtófőnököt, Bönitz Ferencet elmozdította állásától és kinevezte helyére Eckhard Tibort sajtófőnökké. Ez reformálta a Távirati Irodát is és első dolga az volt, hogy militarizálja és lovasítja az irodát és annak vezetését Kozma Miklós századosra bízta. Szilágyi Lajos: A Magyar Távirati Iroda, mint vitézi telek. Drozdy Győző: Nézzük meg már most, mig differencia a régi és a mostani T. I. között. Régente 12.000 korona szubvenciót adtak, most évi 12 milliót fizetnek rá a Táviati Irodára. Régebben húsz ember dolgozott ott, most százhúsz, a vidéki szervezetekkel együtt pedig ki sem lehet mondani, mennyi. Vázsonyi Vilmos: Mert Csonka-Magyarország nagyobb lett. Drozdy Győző: Régebben nem volt tőzsdeosztály, belföldi osztály, külföldi osztály és régebben nem is iktatták a híreiket. Nem azt helytelenítem én, hogy katonatiszteknek elhelyezést és kenyeret adnak. Ezekről gondoskodni kell az államnak, hanem azt kívánom, hogy olyan helyre juttassák őket, ahol azok dolgozni tudnak. A Távirati Irodához olyan emberek kellenek, akik jó, hírlapírói munkát tudnak végezni. Ezek pedig csak született újságírók lehetnek. Szabó József: Született, tehát zsidó. Drozdy Győző: Született újságírót mondottam azért, mert az újságírást nem lehet megtanulni, arra születni kell. Az 1920—21. évi költségvetésben lapozgattam és azt találom, hogy a Távirati Irodára 800.000 korona volt előirányozva. Én az iratokból megállapítottam, hogy ennek fele 400.000 korona dologi kiadás, tehát ha száz alkalmazottat veszünk, akkor 400 után 4000 koronát kapna egy-egy alkalmazott fizetésül. Megállapítottam azt se, hol vannak elrejtve a Távirati Irodára előlegezett költségek. A miniszterelnöki sajtóosztály fentartására két és félmillió, a külügyminisztérium 7,4 millió, tehát összesen 10 millió van előirányozva. Ehhez hozzá kell számítani a távirat- és telefondíjaikat, amelyek, tekintettel, hogy a táviró és telefon állami intézményei elvesznek. De nemcsak anyagi deficitje van a Távirati Irodának, hanem morális deficitje is. A külföldi lapok nem nézik bizalommal, mert kizárólag az állam kezében van. Például Szterényi internálása idején a Távirati Iroda cáfolt, persze külföldön nem hitték el. A kommunizmus alatt ugyanígy volt. A Duna—Tisza közötti gyilkosságról szintén küldött cáfolatot és hiába írta a Távirati Iroda, hogy nincs Orgovány, hogy Zalaegerszeg nyaralóhely, nem hitték el a külföldön és most, hogy a jogrend helyreállott, hiába írja a Távirati Iroda ezt ,külföldre, ezt sem hiszik el neki. A külföld nem veszi át egyetlen hírét sem. Hegedűs pénzügyminiszter expozéja idején a Házban közölte, hogy a köztisztviselők ellátását három hónapra meghosszabbítják, a Távirati Iroda katonai munkatársa a vidékkel azt közölte, hogy beszüntetik és erre a vidéken nagy felháborodás tört ki. Ismeretes, a győri incidens, amikor Háttér volt kultuszminiszter kulturfülüekről beszélt és az úgy jelent meg, hogy kajlafülüek. Orbók Nem is volt az olyan rossz Hallernek. Drozdy: Teleki miniszterelnökségének utolsó idejében szabadulni akart ettől a vállalattól, de nem versenytárgyaláson adták bérbe a legtöbbet ígérőnek. Először az a hír volt eterjedve, hogy az irodát saját alkalmazottai veszik meg, de ezt pro domo megcáfolták, újabban azt báljuk, Eckhardt Tibor sajtófőnöke Hangya és Ergon-ból alakult vállalatának akarja kiadni az irodát. Orbók Attila: Még nagyobb dolgokat is keresztül vitt Eckhardt. Azt, hogy nem távozott. Drozdy Győző: Most vannak a szerződéstervezet aktái az" igazságügyminiszternél felülvizsgálás végett. , Szilágyi Lajos: Eckhadt (Sivére az Ergon vezérigazgatója. Drozdy: Nem akarok kitérni arra, hogy Tibor milyen nexusban van Vilmossal, de még a mozirendeletnél is láttuk a nepotizmus lehetőségét Most új üzleti érdekről van szó. Hogy mit jelent 3