Magyarország, 1921. április (28. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-29 / 92. szám
Budapest, 1921. péntek, április 29. MAGYARÍJASSK Ismét kifogtak egy holttestet a Danából. Az Összekötő-híd pesti oldalán tegnap este egy 37 év körüli férfi holttestét találták. Lábán zugos cipő volt, ruhája után ítélve munkás lehetett. Személyazonosságát eddig nem sikerült megállapítani. Külsérelmi nyomok nincsenek rajta, csak ütődések látszanak a testén. — Éjszakai sortállás a Rákóczi-úton. Este, 11 tóra, a Rákóczi-úton. Boldog zsivaj. Ember ember hátán a gyalogjárókon, autók, konflisok beláthatatlan tömege a kocsiúton. Békebeli éjszaka már ez. Virágárus leányokat is látsz már, egy-egy kocsébert is. Sok nevetés, sok jókedv, kevés a világítás. A magános sétálót elsodorja a tömeg és viszi magával, mint árva fadarabkát a megáradt folyó. Szép ez így, jó ez így, akárki akármit mond: ez már a béke. Pedig bizony mégsem az. Annyira nem az, hogy az Adria-szálló előtt már újra fel kell nézned a beborult égre és újra meg kell kérdezned a jóistentől, hogy hát: — „Uramisten, még meddig? . . Borzasztóan szomorú, nagyon keserű látvány az, ami itt a szemed elé tárul. A szállodaelőtt, a járda teljes hosszában asszonyok, férfiak, aggok, gyerekek kuporognak. Legtöbbjük a meztelen földön ül, egy-két módosabb fonott karosszéiben terpeszkedik, néhányan pihrnye, festett fa sámlin pihennek. Dél óta ülnek, állnak, topognak, várnak itt. A szállodában székel a román útlevél láttamozó hivatal. Erre várnak ezek az ácsorgóik, hogy legjobb esetben másnap délben számot kapjanak, amivel aztán egy-két nap múlva 12—24 óra hosszat újra sorba állhatnak, hogy útlevelüket láttamoztassák. Kegyetlen , oknélküli szenvedés ez. Itt ülnek ezek a szerencsétlenek esőben, szélben, napverésben. Egy lelkiismeretes hivatalnok fél nap alatt elintézhetné a dolgokat és mégis hosszú napok kínos szenvedése kell hozzá, hogy egyegy szerencsésebb ember hozzájuthasson útleveléhez. Hát még minidig itt tartunk? Ki vállal felelősséget azokért az ártatlan gyermekekért, akik anyjuk ölében dideregve bújnak meg az áprilisi eső hidege ellen, öregekért, akik támolyogva álldogálnak, vagy hangos zajokkal dőlnek le a járda partján? . . . Mert hogy egészen beteljesedjék ezeknek a szerencsétleneknek sorsa, éjfél után újra megeredt az eső és esett szünet nélkül reggelig . . . — Felemelik a dohányadagot. A trafikánik legutóbbi megdrágítása óta jelentékenyen megcsappant azok száma, akik minden hó elején kiváltják dohányjegyük alapján rendes járulékaikat. Bizonyára ez a körülmény eredményezte azt az intézkedést, hogy május elsejétől kezdve a dohányjegyek szelvényére szivarból 50 darab, cigarettából 200 darab, cigarettadohányból 100 gramm és pipadohányból 200 gramm kerül kiosztásra. Az erről szóló jelentés azt is megemlíti, hogy a jegyekre ki nem váltott dohánygyártmányokat minden hó 28-től a következő havi kiosztásig jegy nélkül is forgalomba hozzák. —, Párisban volt az első Dante-ünnep. Párisbról jelentik, hogy Dante halálának 600 éves évfordulóját tegnap délután a Saint Severin templomban fényes szertartással ülték meg. A szertartást Dubois bibornok, párisi érsek végezte. Az ünnepélyen megjelent Millerand köztársasági elnök és neje is. A Dunába ugrott egy menekült orvos. Ma délelőtt 11 óraikor a Ferenc József-híd pesti hídfőjénél a Dunába vetette magát Heimann Jenő 54 éves menekült orvos. A közelben tartózkodó hajósaik segítségére siettek és megmentették. A mentők beszállították a Rókus-kórházba, ahol délben everélésre tért és elmondotta, hogy rzdgy nyomora miatt követte el tettét. Családjával hónapokkal ezelőtt érkezett Budapestre megszállott területről, azóta nem tudott lakást szerezni és a legnagyobb nélkülözések között éltek. — Házasság. Díszes esküvő keretében vezette ma Bitóihoz a fasori református templomiban ifj. rácalmás Pajzs Gyula földbirtokos bájt Patay András ny. főispán és neje ludárnyi és csornai Bag Galbiriella leányét, Gabriellát. Tannk voltak: Szápáry Iván gróf és Lévay Lajos báró. Szilárd Sándor, a hűvösvölgyi Nemzeti Park Pavilon tulajdonosa és garamszentikereszti-barátaaiKmetykó Erzsébet házasságot kötötték. — Katonai eljárás egy kereskedő ellen. Néhány nappal ezelőtt Ruttkai Antal Rákóczi-úti kereskedőt előállították ex Albrecht-laktanyában katonai szolgálati kötelesség megszegése elmén. A városparancsnokság ügyész jelentést tett Ruttkai esetéről a városparancsnoknak, aki személyesen intézkedett, hogy a kereskedőt az ügy aktáival azonnal vigyék a városparancsnokságra. Ruttkai kihallgatása után a városparancsnokság megindíttatta a nyomozást, hogy tényleg terheli-e a kereskedőt a neki tulajdonított vétség. A városparancsnokság értesítette az Albrecht-laktanya parancsnokságát, hogy ez ügyben a további nyomozást szüntesse meg, mert a városparancsnokság vette kezébe az ügyet Ruttkait a vizsgálat tartama alatt a Margitköriti katonai fogházban őrzik. — A Társaság. A „Társaság** című lapot, mely a kommunizmus bukása után a Rácz Vilmosféle lapvállalat kiadásában jelent meg, újabban kiadói önálló vállalkozássá fejlesztették. Ebben az új vállalkozásban Rácz Vilmos, akinek a láp fellendülése körül érdemei vannak, más irányú elfoglaltsága miatt nem vesz részt. A kereskedelmi kamara a forgalmi adó ellen. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara pénzügyi bizottsága ma délután Popovics Sándor elnöklésével ülést tart, amelyen a pénzügyminiszter által leküldött forgalmi adójavaslattal foglalkoznak. A javaslatot Szejó Ernő dr. kamarai titkár referálja és a referátum a tervezettel szemben a magyar kereskedelmi és ipari élet számos követelményét állítja fel. így kívánja a kamara az export és importnak a forgalom adó alól való mentesítését, nehogy a nagy adók által a kiviteli és behozatali kereskedelem megakadályoztassék. Ugyancsak mentsíteni kívánja a legitim áruügynököket, valamint általában súlyt akar a kamara helyezni arra, hogy az új adó ne gyöngítse a tőzsdét. — Az Akadémia nagy hete. A Magyar Tudományos Akadémiának május első hetében lesz a nagy bete. Másodikén tartja ülését az I. osztály, 3-án a II., 4-én a III., május fiókán, pénteken pedig lesz a nagygyűlés, 8-án, vasárnap tartja az Akadémia közülését. A leghíresebb álatazelidityt széttépték a tigrisek. Berlinből jelenti tudósítónk. Az öreg Haigenbecknek volt legkedvesebb állatszeliditője a szintén öreg Philadelphia Vilmos, az legrettenthetetlenebb minden állatszeliditők között, aki krokodilokat és elefántokat szelídített; ez volt a specialitása öregebb éveiben, míg fiatalkorában csak oroszlánokkal és tigrisekkel foglalkozott. Philadelphia Vilmos a múlt héten mutatkozott hosszú idő óta ismét először cirkuszban, mert novemberben egy elefánt megtámadta, súlyosan megsebezte és sokáig tartott, míg talpraállhatott. Mostanában a Sarasani-cirkuszban produkálta magát szelídített oroszlánokkal és tigrisekkel együtt. A tegnap esti előadáson egy tigris megvadult, rávetette magát Philadelphiára, utána a többiek és úgy szétmaracangoltak, hogy mire a ketreceken kívül állók dorongokkal elzavarták róla a fenevadakat, már alig volt benne élet. A közkórházban az éjjel meghalt az állatszelidítő. A Magyar Kereskedelmi Hitelbank Rt. közli, hogy közgyűlése elhatározta, hogy az 1920. évben elért 5.798.241.68 korona tiszta, nyereségből 25.—• korona, azaz 1214 0 osztalékot fizet a tavalyi 14 koronával, azaz 7%-kal szemben — Egy német dinasztia utolsó sarjának halála. Müncheni tudósítóink jelenti, hogy Reichenhall fürdőjében 84 éves korában meghalt Schwarzburg-Sondershausen Mária hercegnő, ennek a dinasztiának utolsó sarja. A dinasztia utolsó férfi tagja Günther Károly herceg még 1909-ben meghalt és akikor egy örököse- dézsi szerződés értelmében a szomszédos Schwarzburg- Rudolfstadt hercegség uralkodóját, Günther herceget ültették a schwarzburg-sondershauseni trónra. Az amerikai rossz modor, Charles W. Elliot, a Howard-egyetem volt elnöke, mint Newyorkból írtják, a minap nyilvános előadást tartott arról, hogy a társas érintkezés rendjén az emberek közt rettenetesen megromlott a modor. Ahogy az emberek egymásnak köszönnek, ahogy a köszöntést viszonozzák, ahogy a társalgásban a műveltebb osztályhoz tartozók is, a durva beszédformákat használják, s ahogy lábrakapott a társas érintkezésben a durva udvariatlanság, mindez azt mutatja, hogy nemcsak az erkölcsök, hanem az ízlések is megromlottak. Elliot erős szemrehányásokat tesz a fiatal nőknek, akik a férfiak részéről megengedik a neveletlenségeket és modortalanságokat. Elliot ezeket Amerikára vonatkozóan mondja, de bizony elmondhatná valamelyik erkölcstanár nálunk is. — Tavaszi ügetőversenyek. Az utolsóelőtti napon a favoritok sorra vereséget szenvedtek s a reális esélyek, mint outsiderek győztek. Adoma, Civil, Wachmann, Ottó S., León, a Zwillinger-fogat és Mána jutottak így a megérdemelt első díjhoz. Az utolsó napon is népes mezőnyök várhatók starthoz. Jelöltjeink: I. Olásáy—Ádáz. II. Shadg M.—Novák-hajtás. III. Prtypalaty—Debizon. IV. Novák-hajtás— Civil. V. Waptti —Feldért. VI. Wachtler-fogat—Dombrádi-fogat. VII. Lloskovics—Bomba. vill. Cinka Panna—Merész. 1 A színházak leszállítják a helyárakat Huszonöt-harminc százalékkal lesznek olcsóbbak a színházjegyek • Leszállítják a színészek fizetését is? Budapest, április 28. (A Magyarország tudósítójától.) Az utóbbi hetekben feltűnően megcsappant a közönség érdeklődése a színházak iránt, több színház fél nézőtér előtt tartja előadásait és ez a körülmény bizonyítéka annak, hogy a színházak évek óta tartó konjunktúrája véget ért. Színházi körökben számolnak azzal, hogy a jövő szezonban az olcsósági hullám még sokkal intenzívebb lesz és ezért — mint értesülünk — minden egyes színház azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a helyárakat ősztől kezdve lényegesen leszállítja. Nem öt-, vagy tízszázalékos leszállításra gondolnak, hanem huszonöt-harminc százalékkal akarják leszállítani a jegyek árát, hogy ekként a közönségnek megkönnyítsék a színházbajárást. Úgy értesülünk, hogy ez a terv már most foglalkoztatja az egyes színházaik tulajdonosait és a színészekkel kötendő kollektív szerződés ügyében folyamatban levő tárgyalások már ebben az irányban mozognak. A színházigazgatók abból indulnak ki, hogy a helyáraknak befolyással kell lenni a színészek fizetésére is és ezért fokozatosan csökkenő, százalékos arányban a helyárakhoz igazodó fizetésekkel akarják megkötni a szerződéseket. Ez ügyben megkérdeztünk több színházigazgatót én azt a felvilágosítást kaptuk, hogy ez a kérdés az ősz előtt aligha lesz aktuális, a színészeik és zenekari tagok kollektív szerződésének ügye pedig még nem intéződött el. Az olcsósági hullám hatása a színházaknál tehát csak az ősszel fog jelentkezni. A színházjegyek árának leszállítását csak helyeselni lehet, nemcsak a közönség, de a színházak szempontjából is. A kedvezőtlen konjunktúrát jó darabokkal és jó előadásokkal eredményesen lehet ellensúlyozni. / 1 SZÍNHÁZ és zene — (A Vígszínház igazgatója a főpróba fentartása mellett.) A Magyarország minapi közleménye ismét aktuálissá tette azt a kérdést, vájjon fentartassék-e a színháziakban a nyilvános főpróba a mai formájában. Több vezető színházi szakférfiú véleményét közölik erről a dologról, amelyről Jób Dániel, a Vígszínház igazgatója, akit szintén megkérdeztünk, ma a következő nyilatkozatot tette: — A főpróbát eltörölni annyi, mint földhöz csapni egy órát azért, mert elromlott. Meg is lehet azt replrrálni. Mi, azt hiszem, a főpróba szükséges és fentartandó. Hasonlíthatatlan hasznot hajt, kárt alig okoz. Bárdos igazgató urat, aki akciót kezdett az intézmény eltörlésére, nyilván a főpróbák kinövései keserítették el annyira. Ezekről a kinövésekről mi is tudunk, de nem hiszen, hogy ne lehetne a bajokon segíeni jóindulattal is megértéssel, továbbá némi ridegséggel az illetéktelen, jegykérők visszautasításában. A Vígszínház új rezsimje a legutóbbi főpróbán csendben, a színház belső ügyének tekintve az egész kérdést, már meg is kezdte a főpróbák publikumának megrostálását. Bizonyos, hogy szép fokozatosan meg fogjuk oldani a kérdésnek ezt a részét, nem törődve a sértődésekkel. Azt hiszem, hogy a színházaik többi sérelmei is könnyűszerrel orvosolhatók lesznek és akkor a főpróba újra az lesz, ami régen volt és aminek lennie kell, a színháznak, a sajtónak és a meghívottaknak ünnepe. (A Revü-színház jövő héten kezdi nyári szünetét.) A Revü-színház ebben a szezonban utolsó előadását vasárnap, május elsején tartja, amikor a „Luxemburg grófja** kerül színre. Hétfőn, május 2*ikán már nem tart előadást a Revü, amelyet a hosszú nyári szünet alatt teljesen átépítenek és újra alakítanak. (A veszprémi színészek kálváriája.) A nemzetgyűlésen tegnap elhangzott interpelláció mély megdöbbenést váltott ki mindazoknál, akik ismerik és méltányolni tudják azt a lelkes kultúrmunkát, amelyet a vidéki színészek kifejtenek. A veszprémi színtársulat üldözése nem áll meg Veszprémnél. Ugyanazok a kezek,amelyek a veszprémi társulat elleni bojkottot rendezték, Andor Zsigmondtól, a társulat igazgatójától téli állomáshelyét, a székesfehérvári színházat is elvették és odaítélték egy ottani újságírónak. Andor tehát kilencventagú társulatával most Veszprémben éhezik, azután pedig nyilván kénytelen lesz társulatát szélnek ereszteni, mert hiszen téli állomását elvették tőle. Meg kell jegyezni, hogy Andor Zsigmondnak nagy művészi múltja van és több külföldi színháznak volt első dirigense. Társulatának tagjai — a bojkottált magyar vidéki színészek — a vidéki színészet elitjéhez tartoznak. — (Rajna kincse és a szegény óriások.) Tavaszul német operatársulat fog vendégszerepelni a Magyar Királyi Operaházban, Wagner-operákat fognak előadni, valódi bayneuisei stílusban és már most szó van arról, hogy a Rajna kincsében a német ensemblet két magyar énekessel fogják kiegészíteni. Ki is szemelték a két óriás szerepére az Opera két basszistáját, Venczell Bélát és Kálmán Oszkárt, akik nagy örömmel vették a megtisztelő meghívást, de egyben kijelentették, hogy csak megfelelő külön fellépti díjért hajlandók a németekkel kooperálni. Precedensre is hivatkoztak és azzal érvelnek, hogy mikor Jeritza vendégszereplései alkalmával Környei Béla énekelt, minden fellépéséért 20.000 koronát kapott, ők sem hajlandóak tehát vékony pénzért kisegíteni a németeket, mialatt összes társaik szabadságot élveznek. Érvelésük féletellentől helyes. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a Rajna 5