Magyarország, 1921. május (28. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-04 / 96. szám
2 . ------------- -------------------«*,*,*!»*„■*r,»„„■, a»1. állapot megszüntetése érdekében interpellál most Usetty.* Ma híre terjedt, hogy a Friedrich-párt azellenzéki szövetkezés közös megbeszélésein nem vesz részt. Ez a shir valóban megfelel a valóságnak, amennyiben a Friedrich-párt határozatilag kimondotta, hogy nem csatlakozik semmiféle szövetkezéshez és semmiféle alakulathoz, de hajlandó azokkal, akik akármilyen akció ügyében hozzáfordulnak, amennyiben érdekeiknek megfelel, együtt menni. Tehát voltaképpen nem visszalépés ez, mert hiszen az alakulás semmiféle formai módom nem történt meg, csad bizonyos kérdéseiére egyöntetű taktika megállapításáról van szó. Ebből a tényből távolról sem lehet következtetni az ellenzéki szövetkezés meghiúsulását. Jr miniszterelnök zalaegerszegi útjáról " Az internálások tárgyában kérdést intéztünk Bethlen István gróf miniszterelnökhöz, aki a következőket mondotta: — A belügyminiszter úrral hivatalos úton voltunk és ma még minthogy a dolog az előkészítés stádiumában van, nem lehet róla bővebben nyilatkozni. Mikor a dolog megérett, a belügyminiszter úr a nemzetgyűlésen fog részletesen nyilatkozni. törvényjavaslat az államadósságokról A MTI jelenti: A pénzügyi bizottság holnap délután 4 órakor ülést tart, melyen az államadósságokról szóló törvényjavaslatot tárgyalják. AGYAROSSZÁG Budapest, 1921. szerda), május 4. fi körségvetés első napjét Kerekes Mihály az internálásokról, a vasúti állapotokról, a földbirtokról és a vagyonváltságról — Gaál Gaszton mandátuma — A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, május 3. (A Magyarország tudósítójától.) A mai ülést háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky elnök. Az elnöki előterjesztések után Hermann Miksa a pénzügyi bizottság előadója a szénjogi illetékről és a bányaművelésből eredő jövedelem megadóztatásáról szóló törvényjavaslat jelentését terjeszti be. A költségvetés tárgyalása előtt az elnök indítványozza, hogy előbb általánosságban, azután részletesen tárgyalják a javaslatot. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter a szabadalmi bíróság túráinak illetményéről szóló ■örvényjavaslatot terjeszti be. Gsáf Gaszton a házszabályokhoz szólva a lengyeltóti mandátum ügyét teszi szóvá. Mandátumát petícióval megtámadták. A harmadik bíráló bizottság ezt egy évig elintézetlenül hagyta. Nem sürgettem, mert meg voltam győződve a választási elnök teljes korrektségéről. A bíráló bizottság most vizsgálatot rendelt , és Somogyi István képviselő urat küldte ki a vizsgálat vezetésére. Nem óhajtok azzal foglalkozni, hogy engem meg nem hívtak és hogy az Új Nemzedékben egy hir jelent meg azzal a címmel: Gaál Gaszton mandátumát megsemmisítik. Szilágyi Lajos: Ez a titoktartás! Gaál Gaszton:A jóhiszeműségem ezután a hir után úgy látszik megszűnt. Követelem, ha ott bármely szabálytalanság előfordult volna, tessék a kerületben az új választást elrendelni. De méltóztassék az igazság és a törvény szellemében eljárni. (Helyeslés.). Somogyi István: Személyes kérdésben szólal fel. A 3-dik bíráló bizottság elnöke hivatott arra, hogy feleljen arra, miért nem foglalkoztunk előbb ezzel az üggyel. Én nem forszíroztam ezt a vizsgálatot. Az ellenfélnek 1024 ajánlója volt. Ebből 400 hibás volt. A választási elnök meg 300-at visszautasított. Elnök: Figyelmezteti, Hogy ez most nem tartozik ide. Somogyi: Én senkinek interjút nem adtam. Tőlem nem kapott senki felvilágosítást. Engem ebben szimpátia vagy antipátia nem vezetett. Szilágyi Lajos: Ez a fontos. Gaál Gaszton: Helyreigazítja Somogyi észrevételeit. Kellő helyen foglalkozom majd az újságközlemény ügyével. A házszabályok 82. szakaszát idézi, mely szerint az érdekelt képviselőt is meg kell hinni. Ez a szakasz a legjobb bizonyíték fölszólalásom helyességére. Somogyi a házszabályokat magyarázza és bizonyítja, hogy ő helyesem és pártatlanul járt el. Szijj Bálint: Pákozdy képviselőtársam azt kiáltotta, amikor Teleki volt miniszterelnök elnapolta a házat: „menjünk a falura”! Vitter képviselő erre azt felelte: „Kapálni, kapálni.“ Gúnyosan kiáltotta ezt. Mi nem szégyenük, hogy dolgozunk. Én nem tudom, hogy a képviselő úrnak mi a foglalkozása. Az a foglalkozás, melyhez a kapálás is tartozik, van olyan tiszteletre méltó, mint a képviselő úré. Ezt a támadást visszautasítom. (Nagyzaj.) Vitter László szót kér. Szilágyi Lajos: Tessék dolgozni! (Nagy zaj.) Dlrich Vidor: A kormánypártok obstruálnak! Vitter László: Nem komolyan tette múltkori megjegyzését, ő is munkából él és mindenkit, aki tisztességes munkából él, megbecsül. Abból, hogy valaki becsületesen dolgozik, azonban nem következik az, hogy a közjoghoz is ért. (Nagy zaj.) Ezután áttérnek a költségestás tárgyalására. Iklódy Szabó János (cladó) beterjeszti a javaslatot. Hosszasan fejtegeti a kormány pénzügyi politikáját és méltatja Hegedűs pénzügyminiszter működését. Hangoztatja a takarékosság elvét. Csonka-Magyarországnak nem lehet olyan költségvetése, mint a régi Nagy-Magyarországnak volt. Elfogadásra ajánlja a javaslatot és kéri a nemzetgyűlés támogatását a gazdasági konszolidáció munkájában. Az első felszálló Színteczky Kardoss Lajos. Legelőször Grieger Miklósnak a királyi kérdésről mondott beszedései foglalkozik, ő is történelmi fejtegetésekkel óhajtja álláspontját megvilágítani. Minket eltiporni nem lehet. A magyart nem tudta elpusztítani a tatárjárás, a török hódoltság, az 1849-es események. Mindezek azt bizonyítják, hogy ebben a nemzetben van életerő. A világháborúban sem az ellenség győzött le, hanem saját kalandor politikusaink. Most békére, együttműködésre volna szükségünk, ehelyett előrángatjuk a királykérdést. Pedig a királyság betöltésének kérdése mindig kényes kérdés volt, ami megzavartaa nemzet életét. Ezt történelmi példákkal illusztrálja. Most a magyar király-kérdést össze kell kötnünk a területi integritás kérdésével. (Helyeslés.) A magyar történelmi példák után a lengyel történelem példáit sorolja fel a királyi kérdsre vonatkozólag. A háború előtti időkről szólva kifejti, hogy nézete szerint az obstrukció tette tönkre nagy részben az országot. Meskó Zoltáns'l'Es' Béco? Szadeczky Kardoss Lajos: A főkérdés az ország visszaállítása. A kormány programjával foglalkozva kijelenti, hogy a csehekkel való tárgyalást aggodalommal látja. Ebben a cseheknek több érdekük van, mint nekünk. Csehországot nem szabad segítenünk abban, hogy életét tovább tengesse. De ebben a tekintetben is, mint általában is, bízik a kormányban. A kabinet székely tagjait különös szeretettel üdvözli, Hegedűs Lórántot, gróf Bánffy Miklóst és gróf Bethlen Istvánt. A költségvetést elfogadja. (Éljenzés.) Rakovszky elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Kerekes Mihály állott fel szólásra. Magyarországon a destrukciót a legkülönbözőbb formában állítják be. Ha valaki a kormányt bírálja, ha valaki a közszabadságért küzd, ha valaki kritikát mond, akkor ráfogják, hogy destruktív. Ezzel szemben azt tartja destrukciónak, ha valaki a közszabadságok ellen Petőfi szobránál tart nagy beszédet. Ha így folytatjuk, akkor végeredményében Magyarországon mindenki destruktív. Hallgassunk el már ezzel a jelzővel, engedjük meg, hogy mindenki elmondhassa a maga meggyőződését. Nem látja a költségvetésben Hegedűsnek azt az ígéretét, hogy a költekezés leszorításában elmegy a Végletekig. Nem tudta olyan határok között tartani ezt a költségvetést, amely a nemzet teherviselő képességének megfelel. Ezenkívül bejelenti a pénzügyminiszter, hogy az 1921 22-es költségvetés még súlyosabb tesz és éppen ezért aggodalommal néz ez elé a költségvetés Ufó. Nem lát a kormány ténykedésében gazdasági munkát. Nem látja a termelés megindítását, pedig pusztán adóbevételekből nem lehet az országot fentartani. Magyarországon ma is igen nagy százalékban élnek olyan emberek,akik munkaalkalmat keresitek, de nem tudnak találni. Ezután a múlt kormány több intézkedését teszi szóvá, amelyek az országra károsak voltak. Káros volt, hogy a külföldi bojkottra mi is hasonlóval feleltünk, mert nem voltak konzervgyáraink és az el nem adott értékeket nem tudtuk konzerválni. Ezzel milliárdokra menő károkat szenvedtünk. Hibás a zab kivitel is. Lehet-e kívánni a gazdától, hogy mikor 1300 koronát kap a zabért, akkor a Divizát 500 koronáért adja. Az ár megállapításában is hibákat tet, ezt szakértő kereskedőkre kellene bízni. Hibás az állatkiviteli eljárás is és ez okozza, hogy míg Borsodban 32 korona a hús ára, addig Budapesten 90—120 korona. Nem hiszi, hogy tisztán adókkal és vagyonváltságal meg lehessen menteni ezt az országot. Csak akkor lesz ez az ország fizetőképes, ha mindenki, aki munkára alkalmas, munkaalkalmat keres és talál. Kerekes Mihály: Gondolt-e a pénzügyminiszter arra, hogy a nagybirtok igen tekintélyes része hasznavehetetlen. Legalább is eddig úgy beszéltek róla. Amikor a vagyonváltságról van szó, ezt tisztázni kell. Eddig ezek kicsúsztak az adó alól, mert mentesítve voltak. Kéri a pénzügyminisztert, hogy erre vigyázzon. A pénzügyminiszter statisztikával mutatta ki, hogy az általános olcsóbbodás 25 százalék. A vagyonváltságnál legyen tekintettel a gazdálkodó óriási veszteségére. (Felkiáltások a kisgazdapárton: Hetven százalék a veszteség.) Még ennél is sokkal nagyobb az arány. Vásárlókedv nincs és az állat ára lemegy. Itt is, mint az egész vonalon a progreszszivitásnak kell érvényesülni. Nem tartja feltétlenül szükségesnek ma, hogy pénzt adjanak ki arra, hogy az embereket még mindig megfigyeljék és ezáltal szabadságukban korlátozzák. Andaházi-Kasziya Béla: Ez a huszadik század! Kerekes Mihály: Elérkezett az idő az internálási tábor feloszlatására. Bródy Ernő: Vagy van bűncselekmény, vagy nincs. Kerekes Mihály: Ha valakinek hatalma van, akkor módijában van mindenkit ellenőrizni. Vázsonyi Vilmos: Államhatalmi megbízott címmel házbizalmiak. Kerekes Mihály: Rátér ezután a közutak kérdésére. A hatvan milliót nem tartja elégségesnek a közutak helyreállítására. Inkább erre kellene a pénzt fordítani. Csodálkozik azon, hogy a földműves társadalom csak a kisüsttél törődik. A pénzügyminiszter urak ezt a kérdést mindig ügyesen kiparírozták. Sziráki Pál: Ez az! Kerekes Mihály: Ezen a téren a nagy tőke összeütközik a kis érdekekkel. A központi szeszfőzdéket a nagytőke éretekében állították fel. A pénzügyminiszter úr ha nem volna a nagytőke exponense, akikor rendelettel egyszerűen megszüntethette volna ezt a kérdést. Tasnády Kovács József: Hegedűs meg akarja csinálni. Kerekes, Mihály: A pénzlebélyegzésnél igen sok ember szenvedett kárt. Nem áll az, hogy a falun sok pénz volna a tulipános ládában. Félő, hogy a pénz értékének emelkedésével kapcsolatosan nem tudjuk majd megindítani a munkát és esetleges munkanélküliség is lesz. Égető probléma a tisztviselő probléma. A felesleges tisztviselőket falura kell küldeni és ott munkára kell szorítani őket. Sakorópátkai Szabó István: Nem értenek hozzá, nem lehet azt megtanulni, mint a susztermesterséget. Kerekes, Mihály: Tanfolyamokkal kell őket a gazdálkodásra megtanítani. A megmaradó tisztviselőket viszont jól kell fizetni. Az értelmiség vezesse a nemzetet, de szerezze előbb meg az értelmiség a nép bizalmát és szeretetét. Mesterségesn akadályozzák bizonyos törvények végrehajtását. A földbirtok-reform végrehajtási utasítása ma sincs kész. A kormánynak nincs ereje, hogy a közigazgatási hatóságokat rászorítsa a törvény végrehajtására, hogy a nagybirtokosokat az ország érdekeinek betartására szorítsa. Ha ez így van, akkor tény, hogy ennnek a nemzetgyűlésnek nincs tekintélye és ez esetben fel kell oszlatni a nemzetgyűlést és másikat választani a helyére. Vázsonyi Vilmos: Akkor jön egy másik és annak sem tesz tekintélye. Majd én elmondom, miért nincs meg itt a tekintély! Kerekes:: Vannak hadiözvegyek és árvák, akik három év óta nem kapták meg illetményeiket. A költségvetés 560 milliót irányoz elő az államvasúti alkalmazottak fizetésére. Örvendetes, hogy a pénzügyminiszter rendezni óhajtja az előléptetéseket. Ennek már régen megkellett volna történnie. Megtörtént az is, hogy egyes alkalmazottakat, akik időközben érettségiztek, nem léptethettek elő, bár ez az előléptetés nem járt volna költséggel. Az ilyen mellőzések mélyen sértik az önérzetet. Az ország érdekeiben, elsősorban pedig álmaik financiális érdekében meg kell monddanimn, hogy Nagy-Magyarország állami vasútja kevesebb munkaerővel volt vezethető, mint a mai Csonka-Magyarországé. Feltűnően sok a jogász a vasútnál. Nem akarok a jogászok ellen