Magyarország, 1921. május (28. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-04 / 96. szám
MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1921 MÁJUS 4. SZERDA XXVIII. ÉVFOLYAM 96. SZÁM Sz©mtőszembe Bethlen István gróf miniszterelnök és Ráday Gedeon gróf belügyminiszter a múlt napokban Zalaegerszegen jártak, hogy személyesen győződjenek meg az internálási táborokban uralkodó állapotokról, melyek ellen Zákány Gyula képviselő nemrégiben súlyos vádakat hozott fel. A miniszterelnök és a belügyminiszter utazása igen megnyugtató érzéssel tölthet el mindenkit, aki szívén viseli ennek az országnak teljes konszolidációját. Eddig, ha ilyenféle panaszok hangzottak el, hivatalos közegek írásbeli jelentésein keresztül vizsgálták a dolgot, pedig régi tapasztalat, hogy az írásbeli jelentések mindig görbe és homályos tükrei az igazságnak. Az internáltak ügye utolsó fejezete annak a világraszóló monstre*pernek, melyet a jogrendjében megszilárdult Magyarország indított a véres hatalmáról lebukott diktatúra ellen. A román bevonulás pilla*matában a diktatúrának csak külső hatalma dőlt meg, a föld alatt azonban még tovább dohogott a vörös tűz. A mentés és oltás munkájában a lokalizálásra kellett gondolni. Ez volt kézenfekvő indoka annak* idején az internálási táboroknak, melyeket már akkor is átmeneti jellegűeknek szántak. Az akkori felfogás szerint szükség volt az internálási táborokra, mert heraklesi mozdulattal kellett kiseperni a magyar Augias istállót és szükség volt, hogy az égő és megpörkölt lelkek ne terjeszthessék maguk körül tovább a lángot. Azóta közel két esztendő telt el. A diktatúra bűnösei elvették büntetésüket, a népbiztosok perét letárgyalták, ezer és ezer fontos ügy aktái zárultak le, a kommunizmus földalatti tüze is kialudt, s mindez természetszerűleg vonja maga után, hogy az internálási táborok ideje is lejárt. Rengeteg apró igazságtalanságnak, justiz mordnak voltak melegágyai az internálási táborok. Ezzel nemcsak azok voltak tisztában, akik az internálási táborok megszüntetését már régebben sürgették és magát az intézményt állandóan támadták, hanem azok is, akik az internálási táborok fenntartásához ragaszkodtak. Ragaszkodtak egy magasabb cél érdekében, mert szerintükszükség volt rájuk a nemzet teljes erkölcsi megszilárdulásának biztosítása miatt. Ma tínár azonban mindenkinek megegyezik a véleménye abban, hogy az internálási táborok szomorú és kényszerű intézményét meg kell szüntetni. Ami igazságtalanság és visszaélés történt az internálások körül, arra megtorlást fog szolgáltatni a magyar bíróság, melynek erejében és szabadságában nincsen ok kételkedni. Az a körülmény pedig, hogy Bethlen István és Ráday Gedeon személyesen utaztak le Zalaegerszegre, biztató jele annak, hogy lépésről-lépésre haladunk a teljes jogbiztonság világosabb tájai felé. A miniszterelnök és a belügyminiszter részéről lelkiismeretes komolyságot és a fontos ügy alapos megismerésére való készséget árul el ez az utazás. Amikor hisszük, hogy az internáltak ügye az ő személyes tapasztalataik alapján az igazság mértéke szerint fog elintézést nyerni, e kérjük a miniszterelnök urat és mellette és utána minden hivatalos hatalommal felruházott férfiút, hogy hasonló — még kisebb fontosságú — ügyekben is tartsák szem előtt a zalaegerszegi út példáját. Ne kíméljék a fáradtságot, nézzenek szemtől* szembe a dolgokkal, mert csak igy pillant*, hatnak az igazság mélyére. (A Magyarország tudósítójától.) Néhány napja olyan hírek látnak napvilágot, mintha a Kisgazdapárt bomlás előtt állana. Ezek a hírek teljesen hamisak és túlzottak, bomlásról szó sincs és a helyzet a pártban egészen más. Van egy bizonyos fokú mozgalom a pénzügyminiszter forgalmi-adó tervezete és az ellátatlanok jövő évi lisztellátása ügyében. A pártban ugyanis a forgalmi-adó tervezet formáját nem tartják a maguk számára elfogadhatónak és az ellátatlanok kataszterének fentartása ellen is tiltakoznak. Annak feltétlenül meg akar felelni a párt, hogy a szegény ellátatlanok el legyenek látva, ahhoz azonban semmiesetre sem járul hozzá, hogy a nagyvagyonú emberek az ellátatlanok közé soroltassanak. Az őrlési kulcsnak tizenöt százalékban való fentartása ellen is tiltakoznak. A párt azon az állásponton van, hogy az ellátatlanokat olcsóbban lássák el, ennek a költsége azonban közteher legyen és legcélszerűbbnek tartaná, ha a közélelmezési miniszter e célból pótadót róna ki a gazdagokra. Ezzel kapcsolatban követelik a gabona szabadforgalmát az ország területén belül. Holnap délután minisztertanács lesz, amelyen többek között a főispánok kérdése is szóba kerül. A Kisgazdapártból eredő értesülésünk szerint a belügyminiszter a felmentések és az esetleges változások ügyében előbb a pártokkal óhajt megbeszélést tartani. A költségvetési vitára vonatkozólag ma még igazán nem lehet jóslatokba bocsátkozni. A vita mai első napja után sokan azt remélik, hogy az általános tárgyalás rövidesen véget ér, de itt határozott állítást ma megkockáztatni nem lehet, hiszen minden attól függ, hogy mit lesz az ellenzék taktikája. Ma egy memorandumot köröznek a nemzetgyűlés tagjai között, amelyben a pénzügyminisztertől a kisüstök használatára vonatkozólag kiadott rendelet bizonyos fokú megváltoztatását kéri. A rendelet bejelentési kényszert ír elő a kisüstök használatára, mégpedig olyformán, hogy augusztus végéig tartozik bejelenteni minden kisgazda, hogy mennyi seprőt kíván pálinka céljaira feldolgozni. A kisgazdák kívánsága az, hogy a pénzügyminiszter a régi rendszert állítsa helyre, bejelentési kényszer ne tegyen, az ellenőrzést pénzügyi közegei útján eszközölje a miniszter, a sződespesrétiek a központi szeszfőzőkben való feldolgozását pedig szüntessék meg. Ma délelőtt a nemzetgyűlés folyosóján élénk megbeszélés tárgya volt Bethlen István gróf miniszterelnök és Ráday belügyminiszternek zalaegerszegi látogatása. Egyes képviselők állítása szerint a belügyminiszter a látottak után a közeljövőben a zalaegerszegi internálási tabort meg fogja szüntetni. Mások információja szerint Ráday Gedeon gróf belügyminiszter hajlandó pénzügyi és szociális szempontokból bizonyos reformok végrehajtására a zalaegerszegi internálási táborokban, de véglegesen nem akarja a tábort feloszlatni, annál kevésbé, mert szerinte sok politikai bűnöst nem lehetne másként ártalma bánná tenni. Infomációnk szerint az internálási tábor továbbra is fennmarad, sőt mint velünk beavatott helyről közük, amenynyiben a kivételes hatalommal való kormányzást megszüntetik, a mostani kormány meggondolás tárgyává teszi, hogy ezt az intézményt a politikai bűnösökre vonatkozólag más formában, de mindenesetre fenntartja. A miniszter elhatározását ebben az ügyben minden oldalról feszült érdeklődéssel várják. Csütörtökön Mayer János közélelmezési miniszter Hevesen beszámolót tart. A minisztert útjára elkísérik Bottlik József, Meskó Zoltán, Berky Gyula, Pásztor József, Lovász János és Forgách Miklós képviselők. Vseky Ferenc nemzetgyűlési képviselő holnapra interpellációt jegyzett be a budapesti hadviselt igényjogosultak vitézségi érem pótdíjának kifizetése tárgyában a honvédelmi és belügyminiszterhez. A vitézségi érem pótdíját ugyanis az országban mindenütt kifizetik, egyedül Budapesten közel két éve nem rendezte a város ezt az ügyet, dacára több miniszteri rendeletnek és meghagyásnak. Ez áldatlan A miniszterelnök az internálási táborról Az új főispáni kinevezések — Mit kívánnak a Kisgazdák Hegedűstől— Friedrichék és az ellenzék — Az ellátatlanok ügye — Mayer miniszter beszámolója ! Hegedűs pénzügyminiszter augusztusra 5-észári kurzust remél Átmenet a teljes szabadforgalomra — a vámgabona — Hz &MGE Mayer miniszternél Budapest, május 6. (A Magyarország tudósítójától.) A gazdasági miniszterek tegnap az 1921/22. évi termelési esztendő gabpraaforgalmáról tanácskoztak. Mayer közélelmezési miniszter kész tervezetet mutatott be, amely főbb rendelkezése ercán a gazdasági miniszterek felfogásával megegyezett. Teljes szabadforgalom, őrlési tanúsítvány eltörlése és a forgalmi adóra vonatkozó tervezetben kontempláit vámgabona-beszedés lenne az az alap, amely az ellátatlanok lisztszükségletét biztosítja. A rekvirálás teljesen megszüntetendő volna, abban a formájában sem lehetne szó rekvirálásról, amelyet a közélelmezési minisztérium gabonagyűjtési kormánybiztossága kontemplált, hogy a cséplésnél 10 százalékot kell elvenni és a vámőrlésből 15 százalékot. Ezt a tervet jóformán mindenki ellenezte. A szabadforgalom idejében a vámgabonát a megyebeli körzeti malmok szednék össze, megőrlik vagy más malmokkal megerőltetik és a közélelmezési minisztérium lisztosztálya végezné a szétosztást, úgy hogy teljesen fölöslegessé válik az a költséges apparátus, amely mostanában összeszedte a gabonát és szétosztotta a megőrölt lisztet. A tanácskozás során felmerült az a terv is, hogy csak a nagybirtok adózna termési eredményéből, a kisbirtok pedig nem, de ez az egyenlőtlen elosztás elvét valósítaná meg, ami bizonyára élénk tiltakozást váltotta ki a gazdatársadalomban is. Különben Mayer közélelmezési miniszter ma délután öt órára az OMGE vezetőségét hívta meg értekezletre, amelyen megismerteti velük a miniszterközi bizottságon tárgyalt terveket és így alkalma lesz az OMGE-nak is állást foglalni az ellen, hogy csak a nagybirtok gabonája szolgáljon az ellátatlanok lisztszükségletének kielégítésére. Hegedűs pénzügyminiszter a tanácskozás során kifejezést adott annak a nézetének, hogy augusztusra remélhetőlg ötre emelkedik a korona és ha ezt veszik számítási alapul, úgy Rotterdamban a búza nem fog többe kerülni 750 koronánál, amihez hozzá kell adni még 300 korona szállítási és egyéb költséget, úgy hogy a külföldi búza 1050 koromába kerülne, ami mindenesetre nivellálólag hatna a belföldi gabona ktalakulására is. Egyes szánk ára 2 korona