Magyarország, 1921. május (28. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-04 / 96. szám

Budapest, 1921. Szerda, május 4. KXGZXKO&SZXO győződjék meg az elterjedt hír igazsága felől? —­s Radvánszky: Elmondtam neki, hogy történt a­­gyilkosság. Azt mondotta, az a megbízása, nézze meg, hogy Tisza tényleg halott-e. Erre kihúzta a­­ szolgálati jegyét, én azt izgatottan átolvastam s megállapítottam, hogy annak tartalma nagyjában­­fedi kijelentését. Különben is nem lehet előkeríteni Sas hadnagyot és a szolgálati jegyet­. Várkonyi: Említette, hogy amikor a detektívek Gyulán jártak, a viselkedésük gyanús volt. — Radvánszky: Ezt nem mondtam, csupán az volt a gyanús, hogy a levél és a fényképek eltűntek. Várkonyi: De azt mondta, hogy valakinek ér­deke volt, hogy Almássy Denise ne tehessen ez ügyben igallomást. — Radvánszky: Ez volt az utólagos impresszióm. Várkonyi: Tudja-e Báró úr, hogy ezekre a körülményekre, amelyekről Almássy Denise tud, akkor már egész csomó tanút kihallgattak? — Radvánszky: Ezt akkor nem tudtam.­­— Várkonyi: hia tudta volna, akkor is megmaradt volna ez az impressziója? — Radvánszky: Én őt tartom az egyetlen tanúnak. Várkonyi: Nincs több kérdésem. I­atni Tibor dr. védő: Tud-e a báró úr arról, hogy Sas hadnagy a kérdéses szolgálati jegyet a hadosztályb birósági tárgyaláson átadta a bíróság­nak? — Radvánszky: Nem tudok róla. Ezután Minich Károly dr. törvényszéki orvos­­szakértő tett fel több kérdést Tisza István gróf se­beinek a természetére vonatkozólag, majd az el­nök bejelenti, hogy a tanú kihallgatását a bíróság infejezte és indítványt kér a tanú megesketésére vonatkozólag. Szilassy Pál kir. ügyész kéri a tanú megeske­­tését. A védőknek ez ellen nincs kifogásuk. A bí­róság a tanút megesketi.­­ Az elnök ezután a tárgyalást fél­beszarkítja­ és annak folytatását holnap reggel kilenc órára tűzi ki. Magyar dunai hajók sorsa­­ --------—­ ­ Domossy báró Páriába utazott — Tárgyalások Hines amerikai döntőbírór­al (­ Magyarország tudósítójától.) Hines ame­rikai döntőbíró, aki a dunai hajópark felosztásá­nak munkáját végzi, már visszatért Parisba. Úgy látszik azonban, hogy még mindig nincs együtt az az anyag, amely az ítélet alapjául szolgálna, mert Hines bécsi helyettese úgyszólván minden nap táviratban hívja fel a magyar hajóstársasá­­gokat a statisztikát kiegészítő adatok beszolgálta­tására. A Magyar Folyam és Tengerihajózási Társaság hajóparkjának sorsáról is történik majd döntés és .Domony Móric báró, a társaság vezérigazgatója és György Jenő igazgatóhelyettes elutaztak Pak­s­ba, hogy Hines döntőbíró még egyszer meghall­gassa a magyar dunai hajók elosztására vonat­kozó kívánságokat. Doomony báró Londont is útba ejti, ott pedig­­az angol érdekeltségnek a képviselőivel fog tanács­kozni, amely érdekeltség a közelmúltban megsze­rezte a M. F. T. R. részvényeinek jelentékeny ré­szét. Domony nyilván közli majd az angol érde­keltséggel az észlelév eredményeit és a hajózási for­galom kilátásait. Mert a dumai személyhajózási for­galom lebonyolítása Baján túl még mindig nehéz­­­ségekbe ütközik. A magyar társaság még nem me­het le hajóival, mert a trianoni békeszerződést még nem ratifikálta minden állam. Az osztrákok a bécs­­belgrádi gyorsh­ajójáratot is csak úgy tudják nyelhetitni, hogy egy szerb hajózási szindikátust kapcsoltak bele ennek a személyforgalomnak leb­o­­­nyolításába oly kép, hogy Bajától Belgrádiig és b­elgrádtól Bajáig ez, a jugoszláv hajózási érdekelt­ség részesedik a bécs-belgrádi h­aj­ójárat pénzügyi eredményeiben. Ha a trianoni­ békeszerződést vala­mennyi állam elfogadta, akkor a dunament álla­mokkal is meg lehet majd egyezni a magyar hajók útjáról. M­i­e­l­ő­t­t gtS^Qfeft, gaSyrost és mosóárut vásárol, győződjön meg Szénássy, Hoff­mann és T§§ csak Bessi­aaSca 4 f©Sls3síiEahatíiafü @5ssc aiFSireS — / Három szentendrei terroristát halálra ítéltek ítélethirdetés Kucsera káplán gyilkosainak ügyében Budapest, május 3. (A Magyarország tudósítójától.) A pestvidéki büntetőtörvényszék rögtönítélő tanácsa Kecske­métiiy Gyula táblabíró elnöklésével ma délben hirdette ki az ítéletet a gyilkosság és különböző egyéb bűncselekményekkel vádolt szentendrei mun­kástanácsi és direktóriumi tagok már­ hónapok óta húzódó bűnügyében. Az ítélet bűnösnek mondotta ki Ch­udy Fe­rencet gyilkosság bűntettében mint tettest, Ozorait Józsefet és Schrötter Aladárt gyilkosság bűntetté­ben mint felbujtókat és mindhármukat kötél általi halálra ítélte. Tibor Jenő gyilkosság bűntettében mint fel­bujtó életfogytiglani fecniházat; Darázs István gyilkosság bűntettében mint bűnsegéd tizenhárom évi fecni házat; Vuppán György szándékos emberölésért 15 évi fegyházat kaptak. Rajtuk kívül elítélték még Lulovszky Sándort 6 évi fegyházra, Kiss Mátyás tanítót hat és fél évi fegyházra, Balog Károlyt öt évi fegyháázra, Bádog József polgári iskolai tanárt négy évi fegyházra, Farkas Istvánt két évi bör­tönre, Takácsy Józsefet három évi fegyházra, Font Józsefet három évi és hat hónapi fegyházra, Bra­­naner Károlynál három évi fegyházra, Horváth Ákos dr. királyi főügyészhelyettest három évi fegy­­házra, Rozsnyay Ferencet három évi fegyházra, Herrmann Józsefet három évi fegyházra,­­Komcsay Jánost két és fél évi fegyházra, Loydi Imrét két és fél évi fegyházra, Salkócsy Józsefet három évi fegyházra, Leilovics Jenőt két évi fegyházra, Per­­jéssy Sándor rendőrkapitányt három évi börtönre, Csehuszta Istvánt három évi fegyházra, Marinovics Miklóst három évi fegyházra, végül Erdélyi Lász­lót nyolc évi fegyházra. Tóth Lajos államtitkár Eötvös Lóránt tanszékéről Budapest, május 3. (A Magyarország tudósítójától.) Ilire jár, hogy a kultuszminisztérium megszünteti a legnagyobb magyar fizikus, Eötvös Lóránt báró tanszékét s felosztva a világhírű tudós műszereit, egész labo­ratóriumát a hiányt szenvedő egyetemek között, tót tanszéket állít fel Eötvös Lóránt elárvult fizikai intézetének Esterházy­ utcai épületében. E hír valódisága felől megkérdeztük Tóth Lajos h. államtikárt, aki a terv felől a k­övetke­zőket közölte munkatársunkkal: — A helyzet, mint ismeretes, az, hogy Eötvös Lóránt fizikai tanszéke „nem töltetik be", amint hivatalosan mondani szokták: „szüneteltetik". En­nek következtében az épület üres és minden tudo­mányos célra felhasználható. A közoktatásügyi mi­nisztérium tehát azzal a kérdéssel fordult az egye­temhez, hogy miután a közgazdasági fakultásnak helyiségre van szüksége, nem adhatnák-e át e fizikai intézet épületét a közgazdasági fakultásnak. Építeni ma nem lehet, sem pénz, sem anyag nincs hozzá. — Harminc éven át egy fizikai tanszék volt Magyarországon, éppen Eötvös Lóránt intézete. Azután még egyet létesítettek, úgy hogy Eötvös Lóránt haláláig két fizikai intézetünk volt. A ta­karékosság most arra kényszerít bennünket, hogy ismét egy tanszékkel elégedjünk meg. Természetes, hogy a laboratóriumi berendezést és műszereket átadnák a közgazdaság­ fakultásnak és s a két me­nekült egyetemnek, hiszen semmiképpen sem tud­­nák egyéb uton pótolni azt az óriási értékű mű­szert, amelyet a megszállók elvettek tőlünk.­­­ A kérdésnek ilyen megoldását sürgeti az egyetemnek egy beadványa a kultuszminisztérium­hoz, amelyben tál tanszék haladéktalan felállítását javasolja. A tót tanszéket mi külön javadalmi alapból akartuk eredetileg felállítani s a javada­­lom létesítésére törvényt akartunk hozni. A pénz­ügyminiszter azonban nem volt hajlandó hozzá­járulni egy új javadalmi alap létesítéséhez és azt ajánlotta, hogy egy már meglévő intézetet használ­junk fel a tót tanszék számára. Mivel pedig Eöt­vös Lóránt tanszékét szüneteltetni akarjuk, az ő intézetére esett a választás. Megkérdeztük az egyetem bölcsészeti fakultá­sát is ebben az ügyben. Haraszty Zoltán dékán azonban nem volt hajlandó nyilatkozni. Azt mon­dotta: — Én a hivatalos titoktartás kötelezettsége alatt állok és így nem nyilatkozhatom, így szólnak az illetékes tényezők. Talán csak­ugyan meg kell hajolni a technikai kényszerűségek előtt, amelyek a mai nehéz helyzetben erre a meg­oldásra bírják a hivatalos tényezőket. Ez a meg­oldás azonban a legkevésbbé sem lehet szimpatikus. Eötvös Lóránt neve, az ő életének és munkássá­gának emléke olyan halhatatlan kincs a magyar­ság számára, hogy ez­t az emléket minden körül­mények között tisztelnünk és nemzedékeken át megőriznünk kell. Helyesebbnek tartanék azt a megoldást, hogy inkább!­ a megtartandó fizikai tan­szék költözzék­, az árván maradt Eötvös-intézetbe, semhogy szétszórják azokat az eszközöket, amelye­ket Eötvös Lóránt keze és agyveleje szentesített meg. Azt hisszük, hogy az ilyen eszközök kötelez­nek s stílust és törekvést diktálnak az esetleg nem teljesen kongeniális utódok életében és működésé­ben is. Hiszek­ egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában- Ámen. s Az egész világ magyarsága ünnepli Apponyit Május 28-án lesz Budapesten az országos ünnep (A Magyarország tudósítójától.) Apponyi Albert gróf május 29-én tölti be hetvenötödik életévét. Ebből az alkalomból a magyarság olyan hatalmas szeretettel áthatott és imponáló ünnepséget rendez, amelyhez foghatót keveset látott a magyar közön­ség. Az egész, ország ki fogja fejezni tiszteletét és szeretet előtte, aki kivételes erej­ű tehetségével, bölcsességével, megközelíthetetlen tisztaságával fe­lette áll a köznapi élet tülekedésnek, a világ előtt pedig legméltóbban reprezentálja azt a magyar nemzetet, amelynek igazságait és fájdalmát nállk­nél nagyszerűbb méltósággal éppen a legválságo­sabb időkben senki sem fejezhette ki. Először június második felére­ tervezték ezt az ünnepséget, mert úgy volt, hogy Apponyi május 27- én Genfb­e utazik, ahol a népek szövetsége ülé­sén fejti ki a magyar álláspontot, majd a genfi egyetem felkérésére sorozatos előadásokban ismer­teti Magyarország ügyét. E fontos ülést s az azt követő előadást azonban júniusra halasztották és így ő csak június 8-án utazik Svájcba, ezért tehát május 28-án, egy nappal a születésnapja előtt meg lehet tartani az ország­­népségét. Azért 28- án, mert ,29-ike vasárnapra esik. Az ünnepséget — amint most mal­lettük­ —­ ünnepies szent mise fogja bevezetni a Bazilikában, ahol a misét Csernoch János mondja, az ünnepi beszédet pedig Prohászka Ottokár. Ezen a temp­lomi ünnepségen képviseltetni fogja magát az egész magyar katholikus világ. Délután a Vigadó­ion lesz az országos ünnepség, ahol Rákosi Jenő, az ünnepély­rendező bizottság elnöke mond be­szédet és erre Apponyi Albert válaszol. Ezután sorra Apponyi elé járulnak a felekezetek képviselői, amelyek között jelen lesznek a zsidó vallás kül­döttei is és minden vármegye, minden város kül­döttsége. E küldöttségek szónoka egy-egy szál vi­rágot fog átnyújtani és egy-kétmondatos beszéd­del fejezik ki üdvözletüket. Ugyane napon Magyarország minden városá­ban , mondhatni minden falujában is Apponyi-ü­n­­nepély lesz. Megü­nneplik Apponyit a külföldön élő magyarok egyesületei is a világnak majdnem min­den nagyobb városában. Különösen imponáló lesz, az ünneplés Amerikában, ahol harminckét amerikai városban rendeznek az amerikai magya­rok Apponyi-jubileumot.­­Ezeken az amerikai ün­nepélyeken részt fognak venni amerikai kivédósá­­gok, egyetemek és egyesületek is, a newyorkin a szenátus és kongresszus több kiválósága, ismert amerikai közéleti férfiak, írók és művészek is. Már előre bejelentették, hogy az amerikai magyar­ság több százezer aláírással ellátott táviratban fogja Apponyit üdvözölni s az ünnepségen magát e célból ideutazó montsre küldöttséggel­­képviseltetni. 0 'f 3lai)wz Oiw’impfíMifijofi. Wii{/a ^uffvJájcá m/. íf. ntca^lT. sz. Popárosi Mmm­ifi • U­'lmer I „AZ UTOLSÓ SZIMFÓNIA11 cimu aktuális REVÜ Kreton kutyaszinháza és a többi attrakció Kezdete este 7 órakor iBOROTIffiíSEK gmffÉSE­­Szőnyegeket veszek Fíj.íjts-ssíks V ^ ““ törzséhet-kiirut 37. Tel. JózsefZl-Szi

Next