Magyarország, 1921. július (28. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-22 / 160. szám

MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1921 JULIUS 22. PÉNTEK XXVIII. ÉVFOLYAM 160. SZÁM |~ — • ~ • — ^ — — ^ ! Mélyponton kedden, július 26-án egy szimbólikus fő tragikus jeleneten kell átesnie Magyar­­országnak. Miután három nagyhatalom parlamentje már elfogadta, aznap techni­­kailag is ratifikálják a fájdalmas trianoni békét, annak okiratait a francia külügyi hivatal helyiségében deponálják. Levéltári ikta lesz a trianoni békéből,­­ több jel­­entősége nem lesz ennek az aktusnak, miután érdemileg sajnos már amúgy is végrehajtották. Július 26 tehát már csak egy okirati irakiság a fájdalmas fizikai valóság után. Stiláris befejezése Magyarország szétrom­­bolásának. Az ideiglenes tényeken ez az aktus már nem változtat semmit, sorsána­kat nem enyhíti, a valóságban nem is rontja (rontani azon már különben sem lehet). Mi azonban ez alakiságon túl va­­lami titkos, babonás belső szorongással igyekszünk jelentőséget adni e napnak. Ahol a történelmet figyeli, nehézség nélkül alapíthatta meg az események és a követ­­kezések egy belső titkos törvényszerűsé­ gét. A nemzetek életében vannak hullám­­szerűen felé és lefelé ingadozó vonalak. Minden szerencsés fejlődésnek is van egy Önkény telen csúcspontja, amelyen túl egy feltétlen hanyatlás következik be, akár gyorsabb, akár lassabb tempóban. Boldog az a nemzet, amelynek olyan vezető állam. Férfia van, aki ráeszmél a boldogság és dicsőség zenitjére és igyekszik mentől hosszabbra kitolni azt az időpontot, ame­­lyen túl egy időre Sajnos nincs emelke­ dés. Ilyen fényes időszaka volt Magyar­ országnak Hollós Mátyás uralkodása. Kos­­suth Lajos életében volt ilyen ünnepe a nemzeti boldogságnak, ez az az időpont volt, amikor még Debrecen előtt Pesten ülésezett a nagy r­eform országgyűlés, lát­­szólagos összhangban a királlyal és az egész európai közvéleménnyel. A világhá­­borúban a magyar szerencsének és a ma­­gyar dicsőségnek ilyen csúcspontja volt az 1915-iki ősz, amikor Ivangorodtól Monasz­­tirig táboroztak seregeink és vigadott azok diadalaiban az ország. És vannak mélypontok. A tragikus zuhanás, a megpróbáltatások lejtőinek mélypontjai. Ilyen volt Mohács, amelynek éjszakája után, ha részekben is, de mégis kezdett talpraállni a magyar. Túl a Király- hágón akkor gyülekezett a nemzet anyagi és erkölcsi erejének java és produkálta a magyar renaissancenak olyan fénylő sza­­kaszait, aminek voltak Bocskay, Bethlen és Rákóczi fejedelmi uralkodása. A másik nagy éjszaka a szatmári békekötés után következett. Ebből is volt feltámadás, Mária Terézia békítő korszaka, az ország gazdasági erősödése, Bessenyei és a gárdis­ ták, a magyar irodalom és uj Szellemi élet megszületése. A josefinusi vasbörtönt követi II. Leopold nemzeti szabadelvű kor* szaka, Ferenc és Metternich elnyomó év* tizedeit a reform országgyűlések ragyogá*­­sának reális ereje . . . Törvényszerű a hűlő Vámvonal. Bizton hisszük és tudjuk, hogy julius 26*át, amikor diplomáciai után pe­­csételik meg a magyarság bukását, rövi­­desen követni fogja a nemzeti emelkedés­­és erőgyűjtés emelkedő, napfényes vonala. Julius 26 — a legrosszabb, ami ránk­­ vár. De julius 26*án — túl is leszünk a leg­­­ rosszabbon. Azután már csak az követ­­kezhetik, ami gyógyulás, javulás, erősbö­­dés. Feltámadás! Toch és Briand Pr Francia-cseh-lengyel egyezmény készül­t Politikai és gazdasági szerződés Prága, július 21. A Tribuna jelentése szerint Foch marsallt augusztus első napjaiban várják Prágába. Azt egyelőre még nem tudják, várjon egyidejűleg Briand is megérkezik-e. (MTI.) Bécs, július 21. (A MTI■ magánjelentése.) A Mittags Zeitung jelenti Berlinből: A Rote Fahne párisi jelentése szerint Briand francia miniszterelnöknek tervet vet­t plágia útjára megtettek minden előkészületet A külügyminisztériumban folytatott■ megbeszélé­sek értelmében arról lehet szó, hogy Csehországgal mind politikai, mind gazdasági egyezményt kösse­­nek, még­pedig ugyanazon az alapon, amelyen a francia-lengyel egyezményt megkötötték. Párisi politikai körökben úgy vélik, hogy ezt a szerző­dést még Briand prágai tartózkodása alatt aláírják. Franciaország visszautasító választ adott Anglia jegyzékére A A franciák a felsősziléziai csapatok feltétlen megerősítését követelik Briand legalább egy francia hadosztályt akar útbaindítani Páris, július 21. (A Magyarország tudósítójának telefonjelen­tése Berlinen át.) A francia kormány még szerdán elküldte válaszát az angol jegyzékre. A francia kormány ragaszkodik ahhoz, hogy Felső-Sziléziába újabb csapatokat küldjenek és elutasítja Angliának azt a javaslatát, amely szerint a legfelsőbb tanács július 26-án ülne össze, hogy két nap alatt dönt­sön a felsősziléziai kérdésről. Paris, július 21. (Havas.) Az Agence Havas diplomáciai szer­kesztője a francia-angol jegyzékváltás alapján vá­zolja a felsősziléziai kérdés jelenlegi helyzetét. Az angolok, úgy látszik, fölöslegesnek tartják, hogy a legfelső tanács döntését technikai szakértők vizs­gálata előzze meg. Azt a felfogást képviselik, hogy a kérdést már éppen eléggé megvizsgálták, továbbá, hogy a politikai jellegű kérdés megoldás­áró van szó és hogy a legfelső tanácsnak jogában áll csapaterő­­sítések kiküldését elhatározni A francia kormány a maga részéről sem a leg­felső tanács összeülését, sem Felső Szilézia felosztá­sát nem akarja halogatni, inkább az az óhaja, hogy a megoldás mielőbb következzék be és ha a szövetségesek meghozták a döntést, ezt mind Németország, mind pedig a lengyelek tart­sák tiszteletben. Ez okból elengedhetetl­­ennek tartja csapaterősítések kiküldését, hogy mindenféle új felkelés veszélyével szembe lehessen szállani. Ezt a véleményt egyébként osztja az egész­ főbizottság mai jegyzékében, amelyet a nagykövetek tanácsához intézett. Kifejti, hogy a felsősziléziai csapatok nem­ elégségesek arra, hogy politikai jellegű kérdés megoldásáról van szó hogy tekintélyüket a népszavazási területen fenn­tartsák. Ez a megállapítás teljesen igazolja Francia­­ország magatartását, a franciák ugyanis a felsőszilé­ziai csapatok feltétlen megerősítését követelik. Briand miniszterelnök kétségtelenül ragasz­kodni fog ahhoz, hogy Anglia erősítéseket küldjön ki, vagy legalább egy francia hadosztály útnak indításához hozzájáruljon. Ezeknek az előkészítő kérdéseknek a megoldása után a Púmban ülésező szakértő-bizottság jól kihasználhatná a csapki­­szállításra szükséges időközt arra, hogy a legfelső tanács döntésének útját egyengesse. A francia szakértők készek a munkára, tehát csak Anglián áll, hogy szakértőit elhatározásra bírja. Technikai körök is minden oldalról szemügyre vehetnék a problémát. Az ő feladatuk különösen az volna, hogy az ipari vidék felosztásánál ügyeljenek, ne­hogy összetartozó részeket elválasszanak egymás­tól. Ezeknek a technikai részleteknek a megoldásá­val a kormányfők nem foglalkozhatnak, az ő sze­­repük abban áll, hogy a kérdés politikai oldalát eldöntsék. Ilyen módon meg lehetne alapozni a leg­felső tanács észszerű döntését, melyet az ebben az ügyben teljes függetlenséggel hozhat meg. A meg­oldást három, négy héten belül el lehetne intézni. Ez a kis haladék teljesen jelentéktelen, ha ezáltal Felsőszilézia sorsa végleges elintézést nyerhetne-. „Múljon el a bosszú érzete és söjö­n el a megér Zadravecz püspök beszéde a vértanui csendőrtisztek ünnepén — PL Ferry Oszkár-utca felavatása (A Magyarország tudósitójától.) Saarquis mar­tirum somen Hungáriáé ... A magyar földet vértanuk vére áztatja, ez a vérrel ázott föld a tele­­vénye a legizzóbb magyar gondolatoknak. Ezeket a gondolatokat ünnepelte ma délelőtt a m. kir. csend­őrség a budai Mozdony­ utcában, ahol két eszten­dővel ezelőtt, a proletárdiktatúra utolsó heteiben Cserny József vezérlete alatt a magyar szovjet véres kezű terrorcsapata tanyázott. Ennek az épületnek pincehelyiségében gyilkolták meg válogatott­­kín­zások között az 1919-ik év június 21-re virradó éjszaka Ferry Oszkár csendőraltábornagyot, Borhy Sándor és Menkina János csendőralezredeseket. A gyilkosokat hamar utólérte a végzet. Tíz nappal a véres tett után összeomlott a proletárdiktatúra és alig négy hónapra rá kimondották felettük a halá­los ítéletet, amelyet még az év novemberében végre is hajtottak. A Mozdony­ utca már a budai forgalmon is kí­vül esik, a Délivasút háta mögött kapaszkodik fel a hegyekre, az utca nevét alig ismerte a pesti em­ber, csak két esztendővel ezelőtt kezdték emlegetni és akikor ez az utcanév éppen olyan borzalmat je­­lentett, mint a Batthyány-palota, vagy a parlament pincéi. A diktatúra utolsó hónapjában azzal a cél­zattal telepítették ide a terroristákat, hogy I. Bü­­kival legyenek a városon. És valóban, egerek és dának is a külvárosa, kétoldalt néhol utca­san kaszálók szegélyezik az utcát. A Mozdít, ezüst­kán most két esztendő múlva díszbe itatja, hogy sisakos rendőr áll, mindössze ennyi. Buda alig ünnepély van, amiről különben a­­gén, mintegy vesz tudomást. Messze fönt, az ut$gyef elött. Reg­­ezer főre menő tömeg áll az )^2adravecz István gél kilenc órakor kezdi meg ,*emben felállított, tábori lelkész az iskolaépülett­enés tábori misét lombokkal díszített sátor­ban^1. harsogása sza- Néha az énekkar, néha a Mise uk'in a püspök, kitja meg az istentiszteletig t­­art arról be­­, kezében a pásztorbottal, szel, hogy íg­jarság magva, ebből a vértanuk vére a fa növekedett, amelynek a magból terebélyr­e hiveja,­­­e azok is árnyékában nemedióságukat, akik ennek a megtalálhatják r tépdesték. Múljon el a fának lombjait.és .~jjön a megértés kom. hosszú korsza lehullott a lepel az emlék A püspök tesz. .skol­aépület oldalfalán van fel tábláról, ame' következő felírást viseli: állítva és aiT*­ _______—....................­ ■« Egye* Hím ára 2 koron*

Next