Magyarország, 1922. február (29. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-18 / 41. szám
Budapest, 1922 vasárnap, február 19. MAYARORSZÁG angol „köpetet” —' magyar „tartozik" sz londoni Gazdasági Isgazmény — szérdeivek e magyar adósoknak ■— Budapest angol tartozásai — « Grey Schober-tárgyalások (21 Magyarjöfszág tudósítójától.) ■'£. Timis év végén Londonban aláírták az angolt-magyar egyezményt és a nemzetgyűlést is elfogadta azokat a megállapodásokat, amelyekben az angol kormány képviselője, Mr. Greff buda-pesti tartózkodása alkalmával Schober Béla államtitkárral, a M. Sir. Felülvizsgáló és Ki- Egyenlítő Hivatal elnökével hosszas tárgyalások után megegyeztek. Ez az egyezmény felöleli a magyar-angol tartozások rendezését és a rendezés Angliában is, Magyarországon is a clearing-hivatalok dolga lesz. Az egyezmény értelmében a magyar hivatal köteles lesz 1923. év március 31-én és szeptember 30-án a magyar adósokkal megkötött egyezség alapján a tőlük behajtott összegekből 150.000 font sterlinget az angol hivatalnak lefizetni, a következő esztendőkben 250.000 font sterlinget és az egyezményben a további évekre pontosan megállapított részleteket mindaddig, miig angol hitelezők követelése nincs letörlesztve. Ha a magyar, adósok kevesebbet fizetnének be a magyar clearing-hivatalnál, mint amennyit a magyar, hivatal Londonban félévenként lefizetni köteles, a különbözetét a Mwestet viseli, természetesen joga lesz azután a magyar, adósokon behajtani ezt a különbözetét, a behajtás módjára nézve pedig a pénzügyminisztérium fog javaslatát kidolgozni. Schöber Béla ám akinek Ipádon útjáról ma is megemlékeztünk, Londonban Mr. Egerton Grey-el, az ottani clearing-hivatal vezetőjével tárgyalt az angol-magyar egyezmény végrehajtásának előkészítéséről. Illetékes helyen ezeknek a tárgyalásoknak az eredményéről ezt az információt kaptuk: — Mr. Egerton Grey biztosította Schober dr.-t, a Magyar Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal vezetőjét, hogy a hifit hitelezők és a magyar adósört között létesítendő egyezségek jóváhagyása elé a magarészéről nefd. fog akadályokat gór fűteni. П ; — ■[A béketűzerződés szerint a Magyar Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal a brit igényekkel szemben támasztható kifogásoláit a közléstől számított három hónap alatt köteles előterjeszteni, úgy angol, mint magyar részről kifejezésre jutott az az aggály, hogy bonyolultabb ügyekben ez a határidő nagyon rövid. Erre Mr. Grey megígérte, hogy megokolt esetben a határidőnek meghosszabbításához hozzá fog járudni. Az egyezmény szerint az angol hivatal köteles megállapítani azt az arányt, amelyben az öszszes brit követelések az Angliában zár alá vett magyar javakkal fedezve vannak, s„a magyar adósok tartozásaik törlesztésére fölhasználhatják javaiknak megállapítandó hányadát. Minthogy ennek az aránynak kiszámítása nagy nehézségekbe ütközik és sok időt vesz igénybe, Mr. Grey kilátásba helyezte, hogymielőbb közölni fogja a magyar, hivatallal a kiszámításhoz szükséges aranykulcsot. Mz Megegyezés jött létre még arra nézve a T IS, hogy azok a magyar könesök akiknek valamely vagyonát Angliában zár alá vették, de akiknek, nincs háború előtti tartozásuk, zár alá vett javaikat az angol clearing-hivatal, jóváhagyásával eladhatják olyan magyaroknak, akiknek háború előtti tartozásaik vannak. Megállapodás történt arra nézve is, hogy ilyen célra nem szabad felhasználni pénzköveteléseket, hanem csak Angliában zárolt értékpapírokat, vagy más dologi javakat, továbbá az angol zárgondnok kezéhez tényleg befolyt készpénzeket. A tárgyalások során Mr. Grey kijelentette, hogy az angol hivatal nem tekinti angol hitelezőknek a Londonban működő nagyszámú külföldi bankfiókokat, nem tekinti adósoknak sem, ezért például valamely német, vagy svájci pénzintézet londoni fiókjának a követelését a magyar, adós az anyaintézetnél köteles rendezni . Az sngor-magyar egyezmény természetesen kiterjeszkedik nemcsak magánosok, de jogi személyek tartozására is s így elkövetkezik az ideje annak, hogy Budapest főváros is köteles lesz "Rendezni azokat a háborít előtti tartozásokat, amelyek az Angliában felvett kölcsönökből származtak. "A háború alatt a főváros nem fizette és nem is fizethette a Londonban elhelyezett angol kölcsönök kamatait. Ezek a kamatok és a törlesztési hányadok azóta milliárd koronákra szaporodtak. A főváros nem igen törődött ezekkel a tartozásokkal s azok a magánbankok, amelyek a kötvényeket, Angliában elhelyezték, több ízben sürgették a fővárosnál, hogy a tartozások rendezése végett tegyenek javaslatot, de ezekre a sürgető megkeresésekre ne igen kaptak választ. Most azután a Magyar Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal veszi a kezébe a magyar főváros tartozásainak rendezését is és már a közeljövőben megkezdődnek a tárgyalások Sipőcz polgármesterrel az angol bankok követelésének rendelése végett. A magyar hivatal, amely már többezer aisgol, igénybejelentést vett át, kérdőíveket fog kiküldeni a magyar adósokhoz, amelyeknek kitöltésével válaszolni kell majd, hogy az adós mennyiben ismeri el tartozását,, egyúttal pedig hirdetésben fogja felhívni a magyar hitelezőket, hogy a háborít előtti brit követeléseket, illetve zárolt javaikra vonatkozó igénylésüket a megfelelő bejelentőig kitöltése és benyújtása útján érvényesítsék. Hilda Irtai SUJÁKYI LUROLÓS Kedves Barátom, nekem beszélhetsz, amit akarsz, én jobban tudom, milyen gyalázatos egy nőszemély az a Hilda, milyen gyáva ésszerencsétlen fickó vagyok és, milyen kegyetlen ,és gúnyos az élet, én szebben tudok szónokolni a becsületről, erőről, tisztaságról,emberi, méltóságról, és. .isten igazságról, — nekem beszélhetsz, sértegethetsz, kinevethetsz, ahogy akarsz, de előbb mad mondjam el, hogy történt valójában az egész. Végre is, Hilda a feleségem, &öt mi t*Mi, a gyermekem anyja. Nekem van a legszebb négyéves kisleányom a világon s Bimm Hildától örökölte a szépséget, "elevenségét, egészségét és fürge észjárását. Hilda kissé lusta, szeszélyes, fényűző, könynyelmű, pazarló, de vidám és okos teremtés volt teljes életében s gyönyörű, gyönyörű, gyönyörű teste ápolásán kívül egy kis zene, néhány színházi est, pártárnéora,némi inyenckedás a pukrászdákban, finom selyemharisnya, hegyesorrú cipő, óvatos felöltő és kacér kis kalap volt minden ambíciója. Keként is. Már, ami Hildát illeti, kérlek. "Öt évig voltam boldog, olyan boldog, mint— de engedd el a hasonlatot, mert most olyan boldogtalan vagyok, hogy - . nos, kezdjük el a történetét, én nem vagyok ma, hogy hasodbeiassal cifiázzam a fényeket. Ma egy hete történt. Hilda színházba ment, a Nenfectifet, a Cyranot adták, nekem unalmas, mert versekben nem vagyok jártas s nekem beszélhetnek, hogy igy a nagy orr, úgy a nagy orr, én ha a tükörbe nézek, mindig elfog a düh s szeretném leharapni az orromat. Megbeszéltük, hogy nem megyek •d Hildányt, mert a cselédnek kimenője volt snekem Eminire kell vigyáznom. Tehát várok. El-nudik az orS, iu», iiU.ht /».-lpdjáft -jtflrpj betr-r. étée’wséfr, kik voltak a páholyokban. Féltizenegy, Hilda, késik. Tizenegy. Félizen&cite, ejha, nem történt talán valami baj, s én még csak nem is kereshetem. Emin írói kell vigyáznom, jóságos Isten segíts! Egy óm, kettő, Hilda sehol, szent Ég, megörülök az izgalomtól, rohanok a telefonhoz, — hova telefonáljak? — mentek, tűzoltók, rendőrség! . . . nem történt-e valami szerencsétlenség? ... Emmi felébredt, sir, anyukát keresi . . . sehol semmi hír, édes, kicsi lányom, anyuka mindjárt jön, anyuka vacsorázni ment egy kicsitszínház után, Hilda, Hilda, Miiért hagytál el engem? Kos, én nem vagyok író, neon tudom leírni azt sir. éjszakát. Ammi sirt, én az ablakon lógtam ki az utca felé, részegek mászkáltak a ködöst nedves, nereg éjszakáim, reaidőrök baktattak a körúton, hadonászó csoportok támogattak berúgott némipereket, elcsendesült az éjszaka, a villámos síneket javítgatták, álmos mesteremberek,, kopácsoltak, kitzomíkodtak, orrukat, fajták, nagyokat zuhant az acél kalapács, gránitköveket dobáltak szerkocsöemi, kezdett pirteclan, megindult a szemetes kocsi, gyári munkások szállingóztak a pályaudvar felé... Hilda sehol, Hilda házon kívül tölti az éjszakát, óh, ha az Isten csodát tenne és visszaigazítaná a villamos óra mutatóját féltizenegyre, vagy megengedné, hogy leroskadjon az ég és maga alá temesse ezt az egész aljas, piszkos, becstelen emberiséget. Réggé 17 órakor végre megérkezett a cseléd. Volt, akire rábíztam Enanit, lerohan f ura ít lépcsőn és elszaladtam Hilda szüleihez. » — Hol van Hilda? — rontottam be az öregekhez, akik talpon voltak, egymást nézték és szemükből .Kotyogott a könny! — Meghall?,— orditollam eszet^zeften. Rázták a fejüke!. Szeranc^ét bvirtég, - . '-.Vz -r-. s/epspeH- az és AS'ör/tHdtia a fegé*,/*'-'*' ....-- ......-p — Megölöm! — kiáltott tértelen az apja, 'ceü rék, kövér, öreg kereskedő, vidékről jött, hirteksj haragú és igaz férfiú. Az anya sirt, az apa káromkodott, aticottan, hogy mondják meg az igazat -- a$£ — Megszökött? ^Li31S*lliEd — Nem. Itt van a bestia. Megölöm! — Sorgeti az öreg kereskedő és zsebkendőjével az arcát törülgette. — Rendőrök hozták haza. Garniban találtáig razzián. Bestia, hitvány féreg, vesd meg, öld meg? zúzd össze a koponyáját. Rettentő volt nézni az öreg úr tíródását. Látszott, hogy a szive vérzik és nem tudja, milyen átkot mondjon a gyermeke fejére. Becsületben -íneg-, őszült fejét emlegette s borzasztó káromlással gyulázta az Istent, aki megengedi, hogy öreg emberek ilyen becstelenül fejezzék be életüket. — Itt van a szemét a szomszéd szobáiban! —fordította stétségbeesve. — Nem mert hozzád hűmi menni, szegyend magát a gyermeke előtt, eredj be és taposs rá és ontsd ki a vérét a gyalázatosnak. A szomszéd szobáiból halkodás írattatszott Leltem egy székre. Első gondolatom az volt, hogy hála Isten, nem halt meg, nem szökött el, nem ugrott a Dúsába, nem vetette le magát negyedik emeletről. Emanire gondoltam, a kislányunkra. Az ő mamájának nem szabad öngyilkosnak leírni. Persze, azért nem Lebet tovább a mamája. Hilda vétkezett. Megcsalt. Számoda . . . retinőrség . . /' lor ... a hideg rázni kezdett, a gyomrom émelygett, a fejem szédült. Meg kell bűnhődnie. — No, mi lesz, gyáva nyomorék, hitvátty vén* asszony? — üvöltött rám az apa s hallottam, amint Hilda a szomszéd szobában felsiköltött. Rém tudtam a székről megmoccanni. Eszembe jutott, hogy Ítélnii most sírva várja a ummáját s imádkozik érte s úgy gondol rá, mint egy szentre. Hikia pedig reszket és sir és újuldozik ott. a szeni- •• k s?rrete megivatni a fájditomtól . 3 Meghsalt Berzeviczy altábornagy, a volt vezérkari főnök (A Magyarország tudósítójától.) Berzeviczai ét kákáéi emuléi Berzeviczy Béla altábornagy, császári és királyi kamarás, a nemzeti hadsereg volt vezérkari főnöke, tegnap este a Kazmik-klinikán meghalt. Berzeviczy Béla egyik legképzettebb vezérkari tisztje volt a tzsstseregnek. Békében a 7. közös hunszárezrednek, az úgynevezett Vilmos-bavzároknak volt a parancsnoka. Később Rohr Ferenc honvéd - lovassági töregügydőnek lett a vezérkari főnöke. A háborúban mint hadosztályparancsnok tűntki, négy évig harcolt vitézie az orosz és az olasz fronton. Régi szívbaja a háború alatt fordult súlyosabbra. A világháborúban megszerezte a legtöbb kitüntetést, tulajdonosa volt a II. osztályú Linói - rendnek, a II. osztályú Vaskorona-rendnek, a Iír osztályú katonai érdemkeresztinek, a német Vass kereszt II- osztályának, továbbá a bajor katonai érdiemkereszt és a porosz Vörös sasrend második osztályának. A A világháború fő a forradatmiak utíii nagy tié rop jutott neki a nemzeti hadsereg megszervezéséiben ki. Szegeden és Siófokon tevékeny részt vett a hadsereg megatatezásában, majd továbbfejlesztésében. .Azután kinevezték vezérkari főnökké és erről az állásról csak betegsége miatt vonult vissza ezt előtt mintegy hat héttel. Szívbaja egyre súlyosabbra fordult. Nemrégiben tüdőgyulladást is kapott. Az altábornagy állapota néhány nappal ezelőtt mart kijobbra fordult volna, tegnap délután azonban válság állt be és az esti órákban elhunyt. Az altábornagy 1870-ben született az alanji