Magyarország, 1922. május (29. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-14 / 109. szám

MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1922 MÁJUS 14. VASÁRNAP XXIX. ÉVFOLYAM 109. SZÁM i Tatár Péter Olcsó János, Tatár Péter ismert alak* * jai a régi magyar kortesvilágnak. Más vá­­lasztásokon is sátrat vert a félhivatalos ponyva, a politikai rímkovácsnak, verses borkorcsolyák írójának dagasztotta zsebét az ötforintos. De annyit talán még rezsim nem költött röpiratokra, pincehangú pam­­fletekre, választási bolhairodalomra, mint ez a mai. Igaz, hogy ugyanez a rendszer tette eddig a legtöbbet az igazi irodalom és művészet eloitatására is. Míg a Nemzeti Színháztól és egyéb állami igazgatás alá tartozó irodalmi -és művészeti intézetektől távoltartják a tehetséget, addig papír és terjesztési apparátus legbőségesebben szol* gálja azt az álirodalmat és csatornapubli* cisztikát, amellyel választás előtt akarják feltüzesíteni a publikumot. Hogy mi lesz az eredménye a Névte­­len Jegyzők e karának? — nem kétséges. Öblös káromkodásaik, vizipuskás röpirát* támadásaik hatástalanul múlnak el. A kút* mérgezés megbukik és ez a szánalmas kis publicisztikai műkotoré­sverseny egy sza­­vazót sem ingat meg komoly elhatározás­­ában. Amiért mi mégis foglalkozunk vele, a választásokon túlérő nézőpont. Megkér­­dezzük jóhiszeműen a kormánypárti iro­­­dalmi barát: szükség van erre? Nem kár a pénzért és a fáradságért? Szabadié tovább is rontani a nívót, szántszándékkal mindig csak lejebb és lejebb szállni? A magyar lelkiismerettel megférje, hogy az országot tudatosan balkanizáljuk a választási iroda­ lomnak immár tagadhatatlanul macedó* niai módszereivel, komitácsi*pamfletekkel? Ha Isten csodát akar, elsül a kapanyél is. Tovább megyünk, még a ponyva is. De visszafelé sül el. A hatás: ideges borzon* kodás. Minden jóizlésü ember visszariad a kortézia eme vadvirágaitól. A hatás kéts­ségtelen: a megtámadottnak van igaza, népszerűsége, ereje, súlya gyarapszik. Tatár Péter a legrosszabb kortes. Neki tudja be a reakciós tábor, ha oszlik. Az útszéli demagógia az, amely a jóhiszemű konzervatív köröket mind távolabb tereli attól az irányzattól, amely nemzeti konszo­­lidáció és a történelmi hagyományok tisz­­tes kiépítése helyett garázdaságot, az erö­kölcsük romlását, a társadalmi fegyelem lazulását, a gazdasági értékek kopását, a tehetségek elnyomását és a becsületes munka kudarcos szegénységét hozza. Ez a taktika csak egységesebbé teszi azt a nemzeti szabadelvűséget, amely magyar haladást, tisztult gazdasági életet, munka és tehetség érvényesülését és a régi ország­­határoknak egy szabad magyar életben való feltámadását akarja és el is fogja érni. Tatár Péter rossz kortes. Csak pénzét eszi saját pártjának, színvonalát rontja és egy vonással lejebb húzza azon a lej­­tőn, amelyen, hogy megálljon, nemcsak a pártnak, de országos és történelmi szem­­pontból a párt ellenfeleinek is érdeke. Gracía Real vicomte spanyol követ Zita királyné jövendő lakóhelyéről Zita királyné öt kilométerre fog lakni Madridtól. — Elődei az El Pardó­­palotában: XII. Alfonz spanyol király és Viktória spanyol királyné (A Magyarország tudósítójától.) Egy ma reggeli bécsi távirat arról adott hírt, hogy a nagykövetek tanácsa Zita királyné ügyében meghozta döntését és megengedte az özvegy királynénak, hogy gyermekeivel együtt állandó tartózkodásra Spanyolországba költözzék. Hír szerint,­Zita királyné tartózkodási helyéül az El Pardo kastélyt jelölték ki Madrid mellett, (össze nem tévesztendő a Prado kastéllyal) amelyet tudvalevően a spanyol király már ré­gebben felajánlott az özvegy királynénak. Felkerestük Gracia Real vicomte-ot, a budapesti spanyol királyi követet, hogy meg­kérdezzük, milyen feltételek mellett engedte meg a nagykövetek tanácsa Zita királynénak, hogy Alfonz király meghívását elfogadja? — . Mindarról, ami ennek az ügynek poli­tikai oldalát illeti,­ addig, amíg kormányomtól hivatalos utasítást erre nézve nem kapok, nem nyiatkozhatom. Az ügyről egyelőre magam is csak annyit tudok, amennyit a lapok táviratai közölnek. Érdeklődtünk a követ urnál, várjon Zita ki­rályné csakugyan az El Pardo-kastélyban fog-e lak­ni. — Én magam is csak annyit tudok erről, amennyit a spanyol lapok legújabb számai kö­zölnek. Az El Pardo-kastély, mely a spanyol királyi birtokok területén fekszik. Madridtól körül­belül öt kilométernyi távolságra van és gyönyörű régi tölgyerdők veszik körül. A­ palotához különben a spanyol történelem nevezetes emlékei fűződnek. V. (Bourbon) Fü­­­löp spanyol király építette az El Pardo-kastélyt a XVIII. században, aki mint ismeretes, az első Bourbon-uralkodó volt a spanyol trónon. V. Fülöp, mint minden Bourbon, szenvedélyes va­dász volt, s az El Pardó-t eredetileg vadász­kastélynak használta. Később azonban a kas­tély a királyi család rendes lakóhelyein szol­gált. Az­ El Pardo, amelyet gyönyörű fákkal szegélyezett árnyas út köt össze Madriddal, XIV. Lajos korabeli francia stílusban épült és fejedelmi pompával van berendezve.­­ Ebben a palotában halt meg alig hu­­szonnyolc éves korában XII. Alfonz, a mostani spanyol király atyja. A fiatal király tragikus halála után gyászoló özvegye. Krisztina régens­­királyné azonnal elhagyta a kastélyt, hogy sohase térjen többé oda vissza, és a ■madridi ki­rályi palotáiba, költözött. Ott született atyja ha­lála után hat hónappal a mostani uralkodó, XIII. Alfonz, aki sohasem volt trónörökös, ha­nem már születése percében királya volt Spa­nyolországnak. Tíz évvel ezelőtt is nevezetes esemény színhelye volt az El Pardo-palota. Battenberg Ena Viktória hercegnő, a mostani Viktória királyné mint XIII. Alfonz király menyasszonya, amikor először lépett spanyol földre, angol kíséretével együtt az El Pardo-ban szállt meg. Ott öltöztették fel a ragyogó szép­ségű hercegnőt menyasszonyi díszébe és az új királyné onnan hajtatott a templomba eskü­vőjére. Megemlítettük a követ úrnak, hogy egyes h­írek szerint az El Pardo-palotát Zita királyné számára átalakítják és újra berendezik. — Alig hiszem, hogy erre szükség lenne. Tíz év előtt, amikor, a mostani spanyol király­né, mint menyasszony lakott benne, az egész berendezést felújították és azóta a palotát sen­ki sem lakta. Megjegyzem, hogy a palotában kincset érő gobelinek vannak, valamint velen­cei, f­lamand, francia és spanyol mesterek nagybecsű festményei diszítik falait. Gyönyörű kápolna is van a palotában, amely nagyszámúi kíséret befogadására is alkalmas, úgy hogy oda egy királyi vendég bármikor, beköltözhet. Sz. A. Betűsen proping&.né.a~utfaa Bunántól Szerda estig lesz után* — Klebelsberg Sopronban. — Lehet-e népgyülést tartani május 21 után ? — M genuai magyar delegáció a miniszterelnökségen. — M miniszterelnök fogalmazta a választ az állat jóvátétel! jegyzékre. — M régi katonai épületeket nem adják bérbe (A Magyarország tudósítójától.) Bethlen István gróf miniszterelnök ma este utazik du­nántúli körútjára, melynek programmja pon­tosan meg van állapítva, de részleteit nem akarják nyilvánosságra, hoz­ni, hogy meg ne ismétlődjenek azok az ese­tek, amelyek a legutóbbi tiszántúli scörut alkalmával tapasztalhatók voltak. A miniszterelnök körülbelül négy­­ napig marad távol és szerdán este fog visszatérni a fővá­rosba. Nemcsak Szombathelyt, Ppát, Czelldö­­mölköt, Kiskőszeget és Vasvárt látogatja meg, hanem elmegy Sopronba, Komáromba, He­­rendre és más községekbe is. A soproni nép­­gyűlésen részt vesz Klebelsberg Kunó gróf bel­ügyminiszter­ is.* Ma délelőtt a miniszterelnökségen nagy fontosságű­ tárgyalások voltak a ge­­noai konferenciáról visszaérkezett Teleszky János, Valkó államtitkár és Hegyeshalma kereskedelmi miniszter között. A tegnapi minisztertanács az állatjóvátételi kérdések­kel csak röviden foglalkozott, amennyiben­­ tudomásul vették azt a választ, amit Beth­len István gróf szövegezett és amit bemu­­­tatnak a jóvátételi bizottságnak. Ebben a jegyzékben halasztást kérünk a teljesítésre. Rámutat a jegyzék az ország súlyos hely­zetére és utal arra, hogy a megállapított rövid idő alatt semmi körülmények között sem tudjuk a feltételeket teljesíteni. * Részletesen foglalkozott azonban a minisz­­tertanács a munkanélküliség elleni küzdelemmel, e végből úgy a pénzügy, mint a kereskedelem és földmivelésügyi miniszterek számos köz­munka m­egindítására tettek előterjesztést, me­lyeket a minisztertanács elfogadott. • Tárgyalták ezután, a választási rend fenntartása érdekében, szükséges karhatalmi intézkedéseket, vala­mint szó volt a leszerelés következtében, megüresedett katonai épületek felhasználá­sáról is. Kimondotta a minisztertanács, hogy ezek az épületek közcélokat fognak szolgálni és elvetette az összes magánaján­latokat, amelyek az épületek megvételére, vagy bérbevételére vonatkoztak. * * Ami a május 21-ike utáni népgyűléseket illeti, a minisztertanács nem határozott. Be­várják a választási kampány most követ­kező idejét és amennyiben olyan izgalom volna tapasztalható, ami a rend megbontá­sával járna, ebben az esetben május­­21-ike után tényleg nem volnának népgyűlések tarthatók. r Egyes szám­ára 5 korona

Next