Magyarország, 1922. június (29. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-23 / 140. szám
Budapest, 1922 péntek, június 21 MAGYARORSZÁG Gaal Gaszton a koalíciós jelentette ki érvényeseknek Szabadságot, rendet, testvéri összefogást hirdet. — Elgsaventátta TV. Károlyt. — Apponyi ünneplése — Gömbös tüntetése. — Az ellenzék még nem jutott jegyzői állásokhoz a CA Magyarország tudósítójától.) Az ünnepségek után a parlament mai napja a választásoké. Az új honatyák — úgy látszik — kevésbé érdeklődnek az ilyesmi iránt, mert ma már jóval ritkábbak a padsorok, mint tegnapelőtt voltak. Izgalom nincs, meglepetés egyáltalán nem várható a választásoknál; a nagykerék még nem kezdte el forgását, hogy felkavarja az idők mélyén alvó szenvedélyeket, de a nyugtalan napok előtti barátságtalan szél itt- ott már megmozdul. A baloldali folyosón kiscsoportok verődnek össze, taktikai megbeszélések folynak. A tegnapi pártközi értekezlet sikere iránt kevés a bizalom. A legitimisták a baloldali folyosó középpamlagán végleg megállapították délelőtti hadiszállásukat. Az agilis ellenzéki képviselőknél csak a rajzolók buzgóbbak, akik határtalan lelkesedéssel kapnak el egy-egy áldozatot. Az egyik sarokban Czirdky József grófot rajzolják, a másikban Szeder Ferenc vág barátságos arcot egy másik rajzolónak. Bent az ülésteremben Apponyi tiszteletet parancsoló alakja magaslik ki az elnöki székből. Folyik a szavazás. Közben persze barátságos beszélgetések indulnak meg, sőt néhány kormánypárti képviselő már megkezdte a kegyelmes uraknak a kérvények átadását. Hoyos Miksa grófnak Klebelsberg Kunó gróffal van tárgyalni valója és Hoyos nem zavartatja magát, hogy kényelmesebben beszélgethessen, leül a kultuszminiszter melletti bársonyszékbe. Persze az ellenzéken nyomban észreveszik, hogy az egyik bársonyszéket egy képviselő foglalta el és Friedrich István nem állja meg, hogy oda ne kiáltson ! Mi az, Hoyos már miniszter lett? Kicsit Korán! Hoyos Miksa gróf talán nem is találná időrendben olyan korainak a bársonyszékbe való ülést, de azért mosolyogva kel fel a székből és állva beszélget tovább Klebelsberg gróffal. Sokorópátkai Szabó István idebent is folytatja a folyosói ismerkedést. Ugy látszik már mindenkivel összebarátkozott, csak még a szocialistákat nem ismeri. SSzapora léptekkel átsiet tehát a baloldal szélére és megkezdi a szocialistákkal való baráti diskurálást. Sokoró bátyánk egyelőre Peyer Károly ismeretségét találta a legsürgősebbnek s már mosolyogva beszélget is a szocialisták vezérével. A véletlen játéka folytán a két háznagyjelölt, Karafiáth Jenő és Kállay Tamás egymásután következnek az abc-ben és így szavazáskor az urnánál összetalálkoznak. Hál Istennek azonban a konkurrensek nyugodtan viselik el az összetalálkozás fájdalmát s az „ellenfelek" nem csapnak össze. Pekár Gyula is leadja szavazatát. Fel kell jegyezni a magyar irodalom krónikájában, hogy hatalmas írónk kezéből ezúttal ♦lőször hiányzott az a nagy aktatáska, amellyel évek óta az irodalom és a közélet porondján megjelenik. Tegnap még államtitkár, volt a kultuszban, az aktatáska még ott szorongott a hóna alatt, mára már azonban a kultúra kifáradt munkáját az isteni gondviselés felmentette a nagy munka alól, s ennek következtében az aktatáska is otthon maradt. Hogy mégse jöjjön üres kézzel, egy lds kéziratot tart a balkezében: az irodalom kitűnő szakértői szerint vékonykát, ahhoz, hogy háromfelvonásos legyen, valószínűbb tehát, hogy ez alkalommal csupán egyfelvonásosról lesz szó. A jobboldalon zajos éljenzéssel és tapssal fogadják Gaal Gaszton elnökké választásának enunciálását és nyugodtan folyik tovább a tisztikar választása. Előírt marsruta szerint megválasztják az alelnököt és a jegyzőket. Amikor Apponyi Albert három napi korelnökösködés után elhagyja a helyét, egy nemzet tisztelete és hódolata nyilvánul meg a magyar politikai élet legkitűnőbb alakja iránt a száz osztatlan éljenzésében és tapsolásában. Még a szocialisták is szívesen nyilvánítják elismerésüket taps formájában. Meleg az ováció a kormánypárti oldalon, amely Gaal Gasztont fogadja. Az új elnök, bár nem érte váratlanul a megtiszteltetés, kétségtelenül elfogódottan áll az elnöki emelvényén, mialatt a kormánypárt állva tapsolja és éljenzi és a meghatottság sokszor érzik hangján, mialatt beköszöntő beszédét olvassa. Szavainak nyomán nem egyszer zúg fel a taps és amikor arról beszél, hogy az elnökség meg fogja védeni a szólásszabadságot, akkor az ellenzék zajos tapsba kezd. Egy pillanat múlva a kormánypárt is felocsúdik, hogy a szólásszabadság védelmét ezen az oldalon is helyesléssel kell fogadni és erre a kormánypárton még erősebb lesz a taps. Gaal Gaszton nem mulasztja el, hogy meg ne hajtja az elismerés zászlaját újból Apponyi Albert gróf előtt. A Ház ismét szokatlan melegséggel ünnepelte az ősz államférült és bátran fel lehet jegyezni, hogy a mai nap Apponyi Albert gróf ünneplésének jegyében folyt le. A Ház főterembiztosa, Dessewffy László, aki már sikvihart ért meg, Apponyi Albert gróffal, a régi Házban, odasiet Apponyihoz, meghatottan szorítja meg a kezét és kívánja, hogy még sok korelnökséget éljen meg. Apponyi Albertnek láthatóan jólesik a Ház e régi tisztviselőjének ragaszkodó szeretete. A kegyelet hangja csendül ki Gaal Gaszton szavaiból, amikor elparentálta a parlament szünete alatt elhunyt IV. Károlyt. A Ház valamennyi tagja felállt, állva hallgatta végig az egykori magyar király haláláról szóló elnöki lejelentést. A szocialisták még Gaal Gaszton székfoglalója előtt kimentek a teremből, őket az ünnepségek nem érdekelték. Részletes tudósításunk ez: Egynegyed tizenegykor megszólaltak az ülésterembe hívó csengők. Apponyi Albert gróf korelnök már elfoglalta helyét, nem sokkal később megjelent Bethlen István gróf miniszterelnök is, majd Daruváry Géza igazságügyminiszter. Apponyi Albert gróf korelnök megnyitotta az ülést és jelentette, hogy Nagy Ernő napirend előtti felszólalásra kapott engedélyt. Nagy Ernő kijelenti, hogy a múltkori ülésen imparlamentáris kifejezésre ragadtatta el magát, amiért most megköveti a Házat. (Helyeslés.) Érthető azonban felindulása, mert olyan vádat emeltek ellene, mely ha igaz volna, nem érdemelné meg, hogy magyar levegőt szívjon. Egyébként interpellációjában részletesen el fogja mondani, micsoda bajszát indított ellene Gulácsy alispán. Korelnök: További elnöki eljárásnak ezek után nincs helye. Felkéri az összes osztályok előadóit, tegyék meg jelentésüket. Szabó Sándor az I., Rácz János a II., Prónay György báró a III. és Moser Ernő a IV. igazoló osztály jelentését terjesztette be. Korelnök jelenti, hogy következik az elnökválasztás. A Ház többsége jelen van és így a választás megejthető. Dénes István körjegyző felolvassa a házszabályoknak az elnökválasztásra vonatkozó szakaszait. A szavazás megkezdése előtt korelnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után megkezdődik a szavazás. Az első képviselő, aki szavazócéduláját beadja: Alföldy Béla. Utána névsor szerint járulnak a többiek a szavazatszedők elé. Az egész ellenzék, úgy a keresztény, mint a liberális és szociáldemkorata üres cédulákkal szavaz. Az ellenzéki képviselők a szavazólapról kihúzzák Gaal Gaszton nevét és úgy adják be szavazataikat. A távollevők neveinek felolvasása után Apponyi a szavazást befejezettnek nyilvánítja és felkéri a körjegyzőket, hogy számolják meg a szavazatokat. Ennek megtörténte után Apponyi jelenti, hogy beadatott összesen 385 szavazat, ebből Gaal Gasztonra esett 145 (éljenzés a jobboldalon) így tehát a nemzetgyűlés elnökévé Gaal Gasztont választották meg. Következik az alelnökök választása. A szavazás megkezdése előtt az ülést öt percre felfüggesztik. Szünet után megkezdődik az alelnökök választása. A szavazatok összeszámlálása után Apponyi Albert gróf kihirdeti az eredményt. Leadtak összesen 360 szavazatot, ebből Leitovszky Bélára esett 135, Huszár Károlyra pedig 108, üres volt 21 szavazócédula, megoszlott négy szavazat, ” j ” 11 " "■ ' ' rT“ 1 J _« A Ház alelnökei lettek tehát: Leitovszky Béla és Huszár Károly. A négy megoszlott szavazat részben sokoró* pátkai Szabó Istvánra, részben pedig Kuna P. Andrásra esett. Ezután következett a háznagy és a jegyzők választása. A szavazás megkezdése előtt az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után megkezdődik a szavazás, de már a szavazás előtt köztudomásúvá véli, hogy a kormánypárt mellőzte az ellenzék három jegyzőjelöltjét, a szocialista Hébert Ede dr.-t, a demokrata Pakots József dr.-t és a Rassay-párti Cserty Józsefet azzal az indokolással, hogy most csak öt jegyzői állás kerül betöltésre. Úgy tudják, hogy később két új jegyzői állást kreálnak és ezt a két helyet az ellenzék soraiból fogják betölteni. Ugyancsak a szavazás megkezdése előtt csoportról-csoportra járt azülésteremben Kállay Tamás és arra kérte a képviselőket, hogy a háznagyválasztáson ne szavazzanak rá, mert ő nem pályázik erre a tisztre. A szavazatok összeszámlálása után Apponyi Albert gróf bejelenti, hogy összesen 161 szavazatot adtak le. 150 szavazattal megválasztották jegyzőkké Bartos Jánost, Bodó Jánost, Forgács Miklóst, Héjj Imrét, Perlaky Györgyöt és Petrovics Györgyöt. Háznagynak 136 szavazattal Karafiáth Jenőt választották meg. 20 szavazatot kapot a visszalépett Kállay más. Ezután Apponyi Albert gróf feláll az elnöki székben és állva a következő-iket mondja: Ezzel véget ért az ott hivatalos működés sem. Mielőtt eltávoznék erről a helyről, köszönetet mondok a körjegyző uraknak és a tisztviselői karnak, amely teljes odaadássaltámogatta munkámat. De köszönetet mondok a Ház összes tagjának azért az előzékenységért, amellyel munkámban támogattak. (Zajos éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Mielőtt ez újonnan megválasztott tisztikar elfoglalni helyét, az ülést 5 percre felfüggesztem. Szünetután Gaal Gaszton megjelenik az elnöki emelvényen, kezébe veszi a csengőt, megrázza. Az egész kormánypárt feláll, az ellenzék ülve marad. Gaal Gaszton egy papírlapról olvassa elnöki megnyitóját. — Tisztelt nemzetgyűlés! Mély meghatottsággal jelenek meg itt e helyen, hogy az elnöki széket, amelybe az önök megtisztelő és gyöngéim iránt elnéző bizalma immár hamadízben emel, elfoglaljam. Az első szó e helyről a köszönet és hála szava legyen ,úgy magam, mint megválasztott tiszttársaim nevében és az az ígéret, hogy iparkodni fogunk tisztünkkel járó feladatunknak férfias kötelességtudással megfelelni. Előre jelzem, hogy nem kívánom az önök türelmét próbára téve a nemzetgyűlés idejét hosszabb időre igénybe venni, de egy-két szükséges kijelentés elől — és pedig a legteljesebb összhangban elnöktársaimmal — nem zárkózhatom el. — Kijelentem mindenekelőtt, hogy a tanácskozást a múlt nemzetgyűlésen módosított, ideiglenesen elfogadott 1908. évi házszabályok értelmezésével fogjuk vezetni mindaddig, amíg a nemzetgyűlés e tekintetben máskép nem intézkedik. (Élénk helyeslés az ellenzéki oldalon.) Kijelentem, hogy a házszabályok értelmezésében a legliberálisabban kívánunk eljárni. (Taps és éljenzés az ellenzék részéről.) A vélemények lehető legszabadabb megnyilvánulása minden törvényhozásnak kimagasló érdeek. Ezt, ameddig a házszabályok rendelkezésein belül marad és a törvényalkotó munkát szolgálja, nemcsak hogy korlátozni nem kívánjuk,, hanem el vagyunk tökélve, bármilyen irányból történjék azzal szemben kísérlet, vagy jelentkeznék türelmetlenség, annak szabadságát pro és kontra a legmesszebbmenőleg megvédelmezzék. (Éljenzés az ellenzéken.) E tekintetben nemcsak a házszabályok kelt rendelkezéseit kívánjuk tiszteletben tartani, hanem valahányszor kétes vagy eltérő felfogások között az elnöki belátás lesz hivatva dönteni, érvényesíteni kívánják a házszabályok s