Magyarország, 1923. április (30. évfolyam, 74-97. szám)
1923-04-01 / 74. szám
A koronái áresésének egyik legfőbb oka a márka összeomlása volt. A korona további értékromlásának megakadályozása céljából a magyar kormány külön szervezetet létesített az üzérkedés megakadályozására és a behozatal és kivitel szabályozására. Ennek a műveletnek eredményeképpen közel hat hónapon keresztül a magyar korong, értéke, ha alacsony is, de állandó volt és a múlt év végéig simán és rendben folyt a dolog. Január óta azonban az idegen devizakészletek kiürültek és a ■magyar kormány azon igyekezett, hogy ezeket természetes úton, a kivitelnek, főleg a cukor és liszt kivitelének fokozásával pótolja. Magyarországnak természetesen különböző aktívái vannak, de ezek már le vannak kötve jóvátételi célokra és ebben atekintetben teljesen ismeretlen terhekkel állunk szemben. A helyzet ennek következtében az, hogy most nem tudjuk megfizetni a Nagybritanniával szemben esedékes részletet és moratóriumot kell kérnünk. L Londonba érkezésem óta már érintkezésbe léptem a kincstári hivatallal és kifejtettem a helyzetet. Hivatalos körökben teljesen méltányolják azt a nehézséget, amelyben ma vagyunk, és azt az őszinte kívánságunkat, hogy kötelezettségeinknek meg akarunk felelni. Mit fizet az albérlő? A háztartási alkalmazottra eső kiadás egyharmadát is fizetni kell. — Az Albérlők Ligájának memoranduma a drágasági bizottsághoz (A Magyarország tudósítójától.) A Magyarország pénteki számában közöltük a lakásrendelettervezetnek az albérleti viszony szabályozására vonatkozó részét is. Közlésünket azzal kell kiegészíteni, hogy a tervezet szerint a főbérlőnek joga van az albérlővel szemben a háztartási alkalmazott fizetésének és sertermészetbeni ellátásának egyharmadát fölszámítani. Ezek szerint az albérlő fizeti a lakás bérének, járulékainak és pótlékainak összegéből az albérletbe kiadott szobára, vagy lakásrészre arányosan eső részt, bútorhasználat címén ez az összeg megkétszereződik, végül a háztartási alkalmazottra eső összes kiadások egyharmadát. A világítás és fűtés külön fizetendő. . Az Albérlők Ligája különben Heinrich Ferencli, a nemzetgyűlés drágasági bizottságának elnökéi® ^ memorandumot intézett, amelyben részletesen istn® írtik állásfoglalásukat és kifogásaikat a lakbérrentszzetnek az albérlőkre vonatkozó intézkedéseivel szemében. Elmondják, hogy az albérletek terén uralkodó uzsora ma már a tűrhetetlenségig fokozódott, a tervezett intézkedések azonban a mai helyzetet nem javítanák, hanem lényegesen rosszabbá tennék és Budapest százezer albérlőjének és a vidék albérlőinek létérdekét alapjában fenyegetné. És ezért első kérésük, hogy a bérkérdés a tervezet által elfogadott álláspont alapján imperatíve szabályoztassék és hogy ily módon az albérlők az államnak védelmében részesüljenek, legalábbis olyan fokig, mint a gazdaságilag erősebb főbérlők, akik bérkorlátozást élveznek az állam részéről. Helytelen lenne ha a szabad egyezkedés elve érvényesülne, mert mihelyt a bírósághoz kell fordulni, mindjárt kész a hosszas perpatvar. De különösen illuzóriussá válik a bírói megállapítás rendszere akkor, ha mint a rendelet tervezi, a szabad felmondási jog korlátlanul megadatik. Megdöbbenéssel gondolnak az albérlők arra, hogy mi lesz a szabad felmondási jog megadásának hatása. Hiába a bíró mérséklési joga, ha a, nem parírozó albérlőnek a főbérlő a lakást felmondhatja! A bérkérdésnek bármilyen szabályozása a felmondási jog esetére teljesen céltalan. Különösen súlyos helyzetbe kerülne ezzel az intézkedéssel az albérlők két kategóriája. Az egyik a családos albérlők, akiket minden főbérlő igyekezni fog — ép családos mivoltuk miatt— kitenni a lakásból, hogy szobájukat a főbérlő számára rokonszenvesebb magános szobaárnak adja ki. A másik kategóriába azok a szellemi foglalkozásúak tartoznak, akik mint fiatal orvosok, ügyvédek stb. rendelőjüket és irodájukat is albérletben bírják, és akik ily módon még helyhez is vannak kötve. Ezek kenyérkeresetüket vesztik a tervezett rendelkezés mellett. Hozzájárul a tervezet ridegségéhez, hogy az albérlőnek bírói kihelyezése esetére még szükséglakás se járna. A kínálat megnövekedésének kell bekövetkeznie először, és csak azután jöhet a felszabadítás, ép úgy, mint ahogy az építkezésnek megkell előznie a nagylakások szabaddá tételét. Ügyi férfi, Jogi, államszászswiteli és 11 Péraiügyi fogatonaéi vizsgákra a Legújabb*"jegy- SZONTAGH-SZEMINÁRIUM Szetek vidékre is Budapest, IV. ker., Váci ucca 51. szám KAPHATÓ MOLNÁR FEREGNIC: KIS HÁRMAS KÖNYV KÖTVE TOKBAN 2800.— K Kapható „AZ EST“ könyvkereskedéseiben: VII. Erzsébet körút 18—20., IV. Váci ucca 12. és V. Vilmos császár út 14 szám alatt HAGIABOSSZÁG f Budapest, április 1. vasárnap Újabb tarifaemelés készül a villamosvasutaknál Még nem állapították meg, milyen mértékű lesz az emelés. — A tegnapi egyórás tüntetősztrájk csak részleges volt (A Magyarország tudósítójától.) Március 25-ike óta 50 korona a villamosjegy és a vezetőség — értesülésünk szerint — máris arra készül, hogy a közönség újabb megterhelésével oldja meg az alkalmazottak bérmozgalmát. Mint már megírtuk, az allkalmazottak a drágasággal arányos fizetésemelést kértek a Székesfővárosi Közlekedési Rt. igazgatóságától. Hosszas tárgyalások után pénteken délelőtt féltizenegy órakor létrejött a megegyezés. Ennek értelmében április 7-én félhavi visetést kapnak az alkalmazottak gyorssegélyképpen és ezt az összeget nem vonják le a fizetésükből. Az igazgatóság ezenkívül kötelezően kijelentette, hogy húsvét után azonnal összeül a béremelésről tárgyalni. Minthogy ekkor már féltizenegy óra volt, a szakszervezet vezetősége azonnal hozzálátott, hogy értesítse a villamosvasutak alkalmazottait, hogy az elrendelt tüntető sztrájkot ne tartsák meg, azonban csak részben sikerült a sztrájkot idejekorán beszüntetni, mert egyes útvonalakon, így a Dunaparton, a Rákóczi úton és a város külsőbb részein több helyen közel félóra hosszáig álltak a villamoskocsik, mindaddig, amíg meg nem kapták a sztrájk beszüntetéséről szóló értesítést. Munkatársunk kérdést intézett a Közlekedési Részvénytársaság igazgatóságának egyik vezető tagjához, aki, új a készülő tarifaemelésről — mely a nyilatkozat szerint a legrövidebb M6 alatt meglesz — a következőket mondotta: * — A Közlekedési Rt. igazgatóság kötelező formában megígérte az alkalmazottaknak, hogy húsvét után fölemeli a fizetéseket. A villamosvasutaknak a tarifán kívül mi is jövedelmi forrása nincs, mai anyagi keretein belül pedig béremelést nem adtak, így tehát nem marad más hátra, minthogy fölemeljük a tarifát. Egyelőre még nem számítottuk ki részletesen, hogy ez az emelés milyen mértékű lesz, ez tüzetes meggondolást és kalkulációt kíván, amelynél figyelembe kell venni, hogy most még 0,12 a korona zürichi jegyzése és egyelőre nem tudni, hogy mennyi lesz akkor, amikorra a béremelést megadjuk. Annyi feltétlenül bizonyos, hogy úgy az alkalmazottak, mint a Közlekedési Rt. érdekében a legrövidebb idő alatt be kell fejezni a számításokat, hogy az alkalmazottak megkaphassák béremelésüket. Az új tarifa tehát azonnal életbe lép, mihelyt a kormányhatósági jóváhagyást megkaptuk. Az érdekeltségek egy része elvi tiltakozás után eltávozott a tarifa-ankétről Waiko minisztert meglepte ez a váratlan tüntetés és hamarosan bezárta az értekezletet* Elkerülhetetlennek mondotta a vasúti tarifa*emelést (A Magyarország tudósítójától.) Wasko Lajos kereskedelmi miniszter a vasúti díjszabás felemelése ügyében ma délelőttre ankétra hívta meg az ipari éskereskedelmi érdekeltségeket A miniszter a felemelt tarifa életbeléptetése előtt meg akarta ismerni az egyes érdekeltségek véleményét pontról-pontra behatóan akarta tárgyaltatni az új tarifatervezetet Az érdekeltségek még a mai ankét előtt egységesen állást foglaltak a tarifaemelés ellen és a megállapodás értelmében Tolnay Kornél nyugalmazott MAB elnökigazgató a mai megbeszélésen elvi deklarációban fejezte ki tiltakozását az érdekeltségek nevében. A főváros képviselői is, mellőzve a részletes tárgyalást, előadásukban általános tiltakozásukat nyivánítták a díjszabás tervezett emelése ellen, utalvaa, hogy milyen óriási mértékben fokozná a drágaságot a vasúti díjszabás felemelése. " ■ A kereskedelemügyi minisztert meglepte az ankm résztvevőinek demonstratív jellegű magatartása. Arra számított a miniszter, hogy az egyes érdekeltségek képviselői részletesen ki fogják fejteni álláspontjukat és az egyes pontokra vonatkozólag javaslatokat fognak tenni, ezzel szemben az történt, hogy számosan eltávoztak az ankétről Tolnay Kornél tiltakozó deklarációja után. Walko kifejezést is adott neheztelésének, az értekezletet hirtelen bezárta és záróbeszédjében hangsúlyozta,hogy nem ezt várja, annál kevésbé, mert hiszen az ipari és kereskedelmi képviseleteknek az eddigi tarifaemeléseknél mindig az volt a panasza, hogy előzetesen nem hallgatták meg a véleményüket A miniszter kijelentette, hogy ezután most már fentartja magának a döntést. Az ankétet Waiko kereskedelemügyi miniszter nyitotta meg, aki rámutatott arra, hogy a múlt év novemberi tarifaemelés idején 23 volt a magyar korona és akkor 43 és félmilliárd kiadással szemben 33 milliárd volt a bevétel és 10 és félmilliárd az adóösszeg. Ezzel szemben decembertől márciusig körülbelül 13 és félmilliárd volt a kiadás. A mai átszámítással a jelenlegei tarifák alapján 11 milliárd volna a kiadás és 11 milliárd a bevétel. Minthogy a fala szén a Máv. forgalmának körülbelül felét teszi ki, ezeknek a díjtételeit kell leginkább emelni a deficit eltüntetésére. Kelety Dénes Máv. elnökigazgató hivatkozott arra, hogy bár az általános tarifa rendezési munkálatok már hónapok óta folyamatban vannak, a momentán tarifaemelés még az általános rendezés előtt elkerülhetetlenül szükséges. Keleti szerint a szállítási díjtételek nincsenek lényeges kihatással a fogyasztásra. Az emelés észrevétlenül eltűnik az árakban. Tolnay Kornél elvi deklarációjában, amelyben kifejezte az érdekeltség tiltakozását, hangsúlyozta, hogy a részletes tárgyalásba nem mehet bele. Általánosságban fejtette ki azokat a szempontokat, amelyekből kiindulva, indokolatlannak és lehetetlennek tartja a vasúti tarifa tervezett emelését, amely rendkívüli mértékben káros volna a gazdasági életre és valutáris szempontból is súlyosan kifogásolható. Rámutatott arra, hogy a békében 70.000 alkalmazottja volt a MÁV-nak, ma pedig körülbelül 30.000, ami kilométereket számítva aránytalanul sok a békebeli létszámhoz képest A deficitet mindenekelőtt az anyagbeszerzések körüli takarékossággal és a létszám apasztásával kell eltüntetni, de meg kell változtatni a MÁV gazdálkodásának egész szellemét. Tolnay fejtegetéseit élénk helyesléssel kísérték az ankét résztvevői, akiknek jelentős része ezután el is távozott. Dobránszky Béla a haltenyésztők nevében bírálta a tervezetet és kimutatta, hogy a Balatonról Budapestre szállított hal árénak fele a ‚■ '’r’ási és fuvarozási díjakra esik. Vajna Ede fővárosi tanácsnok szintén tiltakozott a díjszabás felemelése ellen és adatokkal bizonyította, hogy milyen jelentős mértékben drágulnának meg az élelmiszerek. Purébl Győző tanácsnok a tűzifa és szén árának rendkívüli emelkedésére hívta fel a figyelmet. Ha a szállítási díjakat a tervezett mértékben felemelnék, a fővárosnál 288 millió korona volna az elektromos művek, 92 millió a vízműtelep és 210 millió a gázművek többlete, az utóbbinál csak a hazai szenet számítva. Ez természetesen a víz, a gáz és az elektromosság szolgáltatásának jelentős drágulását vonná maga után. A Baross Szövetség nevében Ilovszky János csatlakozott Tolnay tiltakozásához. Azt javasolta, hogy a külföldi számlákhoz csapják a végösszeg 10—15%-át a Máv deficitjének eltüntetése céljából. Walko kereskedelemügyi miniszter szólalt fel ezután. Úgy látja, hogy a megjelentek nem akarnak belemenni a részletes tárgyalásba, arról pedig nem lehet szó, hogy a tarifát ne emeljék. Azt szerette volna, ha megvitatják a részleteket. Minden tarifaemelés kétségtelenül kihatással van a gazdasági életre. Túlzásba azonban nem szabad esni. A legutóbbi tarifaemelés óta körülbelül a felére esett a korona, nem lehet tehát azt mondani, ha most felemeljük a vasúti díjszabást, az katasztrófát idézne elő a gazdasági életben. Ez igazán erős túlzás. Ha már a tarifaemelést nem lehet elkerülni, azt kellett volna elérni, hogy az emelésnek lehetőleg minél kisebb rossz hatása legyen a gazdasági életre. Ennek a célnak az érdekében hívta össze a mai ankétet bőséges megbeszélésre. Annál is inkább tette ezt, mert hiszen az egyes érdekeltségek eddig mindig kifogásolták, hogy nem hallgatták meg őket. Most alkalmuk lett volna részletesen kifejteni az álláspontjukat. Sajnálja, hogy ezt nem tették. Ezek után nem marad más hátra, minthogy letárgyalja a tarifaemelés ügyét az egyes minisztériumokkal és azután meghozza végleges döntését. A miniszter ezzel bezárta az ankétet. Fel akart még szólalni Mutschenbacher Emil, az OMGE igazgató-főtitkára — akit ugyan nem hívtak meg az ankétra —, hogy csatlakozzék a gazdák nevében az ipari és kereskedelmi érdekeltségek elvi tiltakozásához. Ez azonban nem állt módjában, mert a miniszter hirtelen végét szakította az értekezletnek.• " DROSTESs" táncszámaikkal ma csak a TABARINBAN vendégszerepelnek