Magyarország, 1923. május (30. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-29 / 119. szám

MAGYARORSZÁG * BUDAPEST, 1923 MÁJUS 29. KEDD XXX. ÉVFOLYAM 119. SZÁM Fenyegetés nélkül ! Tisztviselője napja volt a tegnapi vasárnap. Két helyen is gyűléseztek a fő­­városban a közalkalmazottak, hogy ráírniu­tassantak bajaikra, sérelmeikre, hogy fel­­tárják nyomorúságos helyzetüket s hogy erélyesen követeljék a sürgős orvoslást mind az államtól, mind a fővárostól­­­? Aki csak megközelítően is tisztában tart a tisztviselőkérdés fontosságával, a legteljesebb mértékben méltánylandónak kell hogy tartsa a közalkalmazottak­ban­as­szait és követeléseit. Tény az, hogy cse­­kély fizetésükből a napi nap után emel­­kedő drágaság mellett nem bírnak megö­lelni s egyáltalán nem túloznak, amikor aranyparitásban kérik dotációjuk megálla­­pítását. Mi a magunk részéről régóta kö­­veteljük ennek az évek óta újra meg újra felbukkanó, nehéz és szomorú kérdésnek komoly, méltányos elintézését. Fontos ér­­­deke az államnak és minden közhatóság­­nak, hogy alkalmazottainak energiáját ne hagyja felőrölni az egyre súlyosabbá váló napi gondoktól. Biztosítson azért szám­mlnkra olyan fizetést, amely lehetővé teszi a dolgozó embert megillető tisztességes megélhetést. Minden tekintetben helyes­­nek és jogosnak tartjuk tehát a magyar köztisztviselők fizetésrendezést sürgető mozgalmát és hisszük is, hogy a tegnap el­­hangzott követeléseket rövidesen hono­­rálni fogja az állam és a főváros. Egyet azonban nem hagyhatunk szó nélkül. A közalkalmazottak még legsanya­­rúbb helyzetükben sem vívhatják meg küzdelmüket — fenyegetésekkel. A bűn­­kósbot emlegetése itt csak árt, nem hasz­­nál. Árt a kérdésnek, önmaguknak s az egész, nehéz viszonyok közt hánykódó or­­szágnak. A köztisztviselők dotálásának kérdése — ezt ne feledjék el az érdekel­­tek — nem politikai kérdés. Ez gazdasági probléma. Ennek nem lehetnek más vonat­­kozásai, mint pusztán gazdaságiak. A­ köztisztviselőknek fenyegetőzés nélkül is megvan a módjuk rá,­­hogy rá­­szorítsák az államot és a fővárost par excellence gazdasági természetű kívánsá­­gaik teljesítésére. Igaz viszont, hogy az állami és más közüzemek részéről is szak­­szerűbb, céltudatosabb, gyümölcsözőbb gazdálkodásra lesz szükség, ha honorálni akarják a közalkalmazottak jogos követe­­léseit. Meg kell szűnnie annak a szeren­­csétlen gazdasági politikának, amely kizá­­rólag a drágítás terén éli ki tetterejét. A hivatalos árdrágítások nagymértékben oko­­zói egy-egy új­abb általános drágasági hal­­lám ránkzúdulásának s így közvetve a közö­salkalmazottak elviselhetetlen anyagi hely­­zetbe való sodródásának is. Ehelyett te­­hát kiadós, termékeny állami és közüzemi gazdálkodásra van szükség, az ipar, keres­­kedelem és mezőgazdaság fellendítésére, hogy a nem deficittel küzdő, de rentábilis üzemek jövedelméből tisztességes dotá­­lásban lehessen részesíteni az állam és közhatóságok alkalmazottait. A B) listás tisztviselők is elhelyezhetők lennének így, fejlődő és virágzó gazdasági vállalatoknál, ami nemcsak hasznos, hanem méltányos megoldás is. Erre kell tehát törekednie az államnak és a fővárosnak. A tisztviselők­­nek pedig arra, hogy gazdasági kérdésün­ket ne hagyják a szélsőség demagógiájától kisiklatni. Nem a bunkósbotra kell itt apel­­lálni, hanem a józan észre, a praktikus belátásra és gazdasági cselekvésre. Bethlen és Kállay Úrnapján, rendkívüli miniszter­­tanácson referálnak külföldi útjukról A kormány a Budapestre érkező ellenőrző bizottsággal akarja végleg letárgyalni a kölcsön ügyét.­­ A fixfizetéses köz- és magánalkalmazottak Ügye a minisztertanácson (A Magyarország tudósítójától.) Holnap délelőtt újra formális ülést tart a nemzetgyűlés. Nagyon valószínű, hogy az előre megállapított program nem módosul, nem lesznek váratlan felszólalások. Az kétségtelennek látszik, hogy sem a miniszetrelnök, sem Kállay Tibor pénz­­ügyminisz­tr nem szólal fel és nem is tájékoz­tatja a Házat párizsi útjukról. Bizonyítja ezt ama körülmény, hogy a rendkívüli minisztertanácsot Bethlen minisz­terelnök intézkedésére csütörtökre, tehát Úrnap­jának délelőttjére hívatta össze, továbbá az a körülmény is, hogy ma délelőtt a pár­tok vezetőihez meghívók mentek szét, akiket a mi­niszterelnök a nemzetgyűlés épületében tartandó bi­zalmas megbeszélésre hívott össze. • . .. Minden jel arra mutat, hogy a legközelebbi napok a politikai életben első­rangúan kritikus idők lesznek. Utalunk itt elsősorban­ a földbirtokreform novellája körül folyamatban levő tárgyalásokra, szervezkedé­sekre és megbeszélésekre, amelyekről külön cikkünk tudósít. A tisztviselőkérdés elintézése is nyugtala­­nítólag hathat a politikai életre. Ebben a tárgyban egyébként Szilágyi Lajos ma hosszasan konferált Bethlen István gróf miniszterelnökkel. A harmadik főfontosságú kérdés, melyet a szociáldemokratákon kívül a szabadelvű ellenzék tagjai tárgyalnak, a fővárosi választások ügye. "A mozgalomban­ résztvevő képviselők ma este közös megbeszélést tartanak, amelyben a Trouga Dei megszűnése folytán magatartásukat és követeléseiket, vala­mint akciójuk minden fázisát beszélik meg. Szó van arról, hogy :, az összeírás megsemmisítését fogják l­érni a kor­mánytól, amit, ha nem teljesítene, a passzivitás terére lépnek, de határozott állásfoglalás nem történt. Kétségtelen, hogy ebben az ügyben a miniszterelnökkel való tár­gyalások során alakul ki majd a végleges állásfog­lalás. Az arnapi rendkívüli minisztertanács tárgya: Bethlen és Kállay jelentése külföldi útjukról és főleg a jóvátételi bizottság határozatáról. Ez a kér­dés lényegben a legnagyobb fontosságú valamennyi felvetődött probléma között. Ennek a dolognak a ren­­dezése tehát, mint látható, a legsürgősebb feladata­­a kormánynak. Nevezetesen arról van szó, hogy milyen akcióval feleljen a kormány a jóvátételi bizottság határozatára és hogy a közreadott hiva­­­­talos jelentés alapján érdemes-e ebben a meder­­ben folytatni a kormánynak akcióját, amilyenben azt kezdeményezte és amely ez időszerint nem járt a kívánt eredménnyel. A kormány álláspontja, — mint beavatott helyről ér­tesülünk, — e pillanatban az, hogy a jóvátételi bizottság által kiküldött komité Bu­dapestre jövetelét fogja felhasználni arra, hogy a kölcsönügyet az eredeti kerékvágásba tereljék vissza. Mindezekből a problémákból világosan kitetszik, hogy nagy események előtt állunk s ennek során a politikai közvélemény meglepetésekre is el lehet ké­szülve. — A miniszterelnök m­a délelőtt Kállay Tibor és Klebelsberg Kunó gróf miniszterekkel tárgyalt hosszasabban. 1 * Szilágyi Lajos a miniszterelnökkel folytatott tárgyalásáról a követ­­­kezőket mondotta munkatársunknak: — A miniszterelnök úr ma délelőttre magához kéretett, hogy a fix fizetésű köz- és magánalkalmazot­­tak­, valamint a nyugdíjasok és nyugbéresek ügyéről velem tárgyaljon. Én a miniszterelnök urat részlete­sen informáltam mindazokról, amiket e kérdésben még nem tudott, bár a legtöbb részletről már tájé­kozva volt, mert Daruváry helyettes miniszterelnök úr a dolgokról őt informálta. A miniszterelnök úr közölte velem, hogy szerdán vagy csütörtökön rend­kívüli minisztertanács lesz, amely kizárólag csak két kérdéssel foglalkozik: a miniszterelnök és pénzügy­­miniszter külföldi útjával és a fix fizetésű köz- és magánalkalmazottak ügyével. Pénteken vagy szom­­baton Kállay Tibor pénzügyminiszter fog tárgyalni, az ellenzéki polgári képviselők által kiküldött végre­hajtó bizottság tagjaival, a jövő kedden pedig a nemzetgyűlésen megindokolom már bejegyzett indít-, ványomat és az én beszédem után a miniszterelnök úr rögtön ismertetni fogja a kormány álláspontját a fix fizetésű alkalmazottak ügyében. . / Mit dolgozik a Ház a szünet után ? (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés munkatervéről így tájékoztattak bennünket: A nem­zetgyűlés holnap és holnapután ülést tart, csütörtökön azonban Űrnapja lévén, nem lesz ülés. Valószínű, hogy nem tartanak ülést pénteken, szombaton és hét­főn sem, hanem a legközelebbi ülés azután a jövő hét keddjén lesz, amely ülésnek egyedüli tárgya Szilágyi Lajosnak a fix fizetésű alkalmazottak ügyében bejegy­zett indítványának megindokolása. A jövő heti szünet alatt a bizottságok le fogják tárgyalni azokat a tör­vényjavaslatokat, amelyek a bizottságok előtt van­­nak, de amelyekkel még nem foglalkoztak, így le­tárgyalják is a lakásépítési és a clearing forgalomról szóló­­íj törvényt, valamint több kisebb javaslatot, úgy hogy a jövő hétre azután a nemzetgyűlésnek meglesz a kellő munkaanyaga. * * IV Nagyatádi kitart a birtoknovella mellett Az A­ törvényt ő készíti elő és nem Tóth János, a­­ parlament a törvényhozó a bíróság csak a törvényt alkalmazó (A Magyarország tudósítójától.) A földbirtok­­reform novella ügye kétségkívül a legélénkebben foglalkoztatja a politikai köröket. Értesülésünk sze­rint nagyatádi Szabó István földművelésügyi minisz­ter az elhangzott­­ támadások ellenére sem haj­landó álláspontját megváltoztatni és kitart a no­vella mellett.­Annál inkább megteszi ezt, mert az egységes pártban a legpesszimisztikusabb számítás szerint is meg­van a földművelésügyi miniszter többsége. A párt han­gulatáról egyébként informátorunk így tájékozott bennünket: " Az egységes pártban már a novella elkészülése előtt bizonyos volt, hogy nagyatádi Szabó Istvánnak a földbirtokreform kérdésben határozott többsége vám. Egy ízben, még a húsvéti szünet előtt bizalma­san szó került erről a kérdésről és már akkor lát­szott, hogy a földművelésügyi miniszter határozottan ura a helyzetnek.­­ A párt ama tagjai, akik helyeslik a földbirtok­­reform novellát, meglepetéssel olvasták szombaton Tóth Jánosnak, a Földbirtokrendező Bíróság elnö­kének nyilatkozatát, mely szerint ez a bíróság törvényjavaslatot készít a földbirtokreformról. Ezt az eljárást alkotmányellenesnek tekintik, mert még nem fordult elő, hogy az a bíróság, amely­­nek a törvény végrehajtása volna a kötelessége, 7. törvényjavaslatot készített volna és azt elfoga­­­­dásra ajánlotta. A törvényjavaslatok készítése a 11 miniszterek és a képviselők, nem pedig a bíróság,­i dolga. A mi véleményünk az, hogy a Földbirtokrendező­ Bíróság ne törvényjavaslatok készítésével foglalkoz­zék, hanem hajtsa mielőbb végre a földbir­tokre­form-, törvényt. " •­ Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter környezetéből , kaptuk az alábbi információt: — A földművelésügyi miniszter ezidőszerint nem kíván a támadásokra reflektálni. Akármit csi­náljanak is ellenfelei, ő kitart a javaslat mellett. Annál inkább így cselekszik, mert jól tudja, hogy a vidék hangulata mind élénkebben követeli a novel­lát. A közalkalmazottak is ettől várják helyzetük javítását és a földművelésügyi miniszter maga is azon a véleményen van, hogy a földbirtokreform min­­előbbi megvalósításával lényegesen meg lehet javí­tani a leromlott osztályok helyzetét. Egyébként ilyen irányban naponta érkeznek felterjesztések és kívánságok a földművelésügyi miniszterhez, akit tehát ez a szempont is a novella melletti rendület­len kitartásra késztet. Itt említjük meg, hogy a Földbirtokrendező Bí­róság kérdéses javaslata máig nem érkezett nagycs­atádi Szabó István földművelésügyi miniszterhez. Egyes szám­ára 50 korona

Next