Magyarország, 1924. március (31. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-29 / 74. szám

1 ■ '­­ ' I U //. ο // ^ - ■ ‚ ' ' ...v / 'aj /A'a'/ \ -?5| n -------­MAGYARORSZÁG ^ BUDAPEST, 1924 MÁRCIUS 29. SZOMBAT XXXI. ÉVFOLYAM 74. SZÁM * Mra­is&Okafiona Válaszúton Magyarország most válaszúthoz árt, — mondja ma egy nyilatkozatában az új pénzügyminiszter, Korányi Frigyes báró , mert ha áprilisban nem intézi el a nem­zetgyűlés az újjáépítési javaslatot, a sza­nálás munkája érvénytelen lesz és a régi jóvátételi követelések egész terjedelmük­ben és egész terhükben­­felélednek. Súlyos nyilatkozat i­s hasonlóan súlyos, ami a pénzügyminiszteri nyilatkozatból nem az ellenzéknek, hanem az egész országnak szól : hogy a lakosságnak az elviselhető­­­ség határáig meg kell feszítenie erejét ; hogy az ország sorsa elvárhatatlanul össze­függ az újjáépítési javaslat elfogadásá­val , hogy a magyar kérdésből ma már világpolitikai kérdés lett, külpolitikánk többé nincs kiszolgáltatva semmiféle kénye-kedvnek . . . kivéve, ha akad ma­gyar párt, amely a szanálási akciót meg­buktatná, mert ezzel ismét kezébe kerülne a kis­antantnak az a fegyver, amelyet olyan szívós munkával csavartunk ki. Hát valóban, válaszúihoz értünk. Aláír­juk. De nem most először értünk­ először válaszúihoz az utolsó esztendőkben és ha Korányi — aki ma szerintünk is legalkal­masabb a magyar pénzügyminiszter héja kulcsi feladatára — történelmi felelőssége­ket állapít meg a jövőre, nem szabad meg­­feledkezni r. Ah -'!' történelmi felelőssé­­­gek­ről sem. Korányi báró finom judiciumú fináncpolitikus és nagyon jól tudja, hogy Magyarország története, sőt Csonka-Ma­­gyarország története sem 1924 március 28-ikán kezdődik ; azt is nagyon jól tudja, hogy voltak olyan idők is, amikor a szaná­lási akcióhoz nem kellett külföldi kontroll - komisszió, amikor Magyarország spontán akaratából, sőt spontán erejéből hajthatta volna végre önnön szanálásának akcióját, ha . . . Ha­ a demagógia nem vette volna be magát a közgazdasági életünkbe is , ha idejében ráeszmélnek arra, — amit e helyen újra és újra követeltünk ,— hogy csak a szabadság légkörében izmosodhatik meg a gazdasági élet. Súlyos áldozatokat követel a szaná­lási akció az országtól ; meg kell lenni, ha nem lehet máskép.­ De itt az áldozatkész­ségnek hogy úgy mondjuk, egy dualizmu­sáról van szó,­­ nemcsak az országtól sza­bad és nemcsak a parlamenttől kell áldo­zatkészséget követelni, hasonló áldozat­­készséget követel az ország a kormánytól, a kormányzattól is. Nem cserepéldányokra gondolunk most, a kölcsön belpolitikai vált­ságdíjaira, junktimerkra, vagy paktumok­ra, hanem arra, hogy komoly, céltudatos gazdasági politikával tegyék lehetővé, hogy az ország igazán megfeszíthesse a maga erejét. Ehez megfelelő gazdasági szabadság kell és általában a szabadság levegője kell. Teljesen igaza lehet a pénz­ügyminiszter úrnak, amikor rámutat arra, micsoda borzalmas katasztrófába sodorja az országot az a négy esztendős gazdasági politika, amelynek rendszerével­ még most sem szakítottak gyökeresen . Nem szabad a szanálási akciót meghiúsítani, ha az még oly példátlan alkotmányos áldozatba kerül is (hiszen sarkalatos parlamentáris jogok felfüggesztéséről van szó),­ bármily rop­pant méretű a felhatalmazás, azt nem le­het a mai helyzetben megtagadni, de még kevésbé lehet a kormánynak csodálkozni, hogy a felhatalmazásban foglalt óriási ha­talmat nem bizalommal, hanem bizalmat­lansággal ruházza rá az ellenzék. Teljes mértékben optimista vagyok — mondja Korányi Frigyes SsabatS Jew­sgjS»í,e vsn szükségj-sít5s. — l^izsd-sn nysr azzal, ha a gazdasági élet ns?r» malissá válik.— A tűzadó is egészséges lesz, ha a helyzet szanálódik. — Jobb sorsa lesz a nuinkásságnak. is. — Me politizáljunk, ha nem dolgozzunk (A Magyarország tudósítójától.) Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter ma megjelent a­ képviselőház folyosóján, ahol a képviselők örömmel üdvözölték őt. A M­agyar­ország munkatársának alkalma volt beszélgetést folytatni az új pénzügymi­­niszterrel. Korányi a Magyarország­ számára a követ­kező érdekes nyilatkozatot tette : — Két­ esztendeig­ nem voltam itthon és így tén­ykei­­vem vagyok tájékozni a magyar tőzs­­de viszonyokról. F­elfogásom szerint, ha a hely­­­ zet szanálódik,­, a tőzsde is egészséges lesz és jó lesz azok­nak a papíroknak az árfolyama, amelyek­nek belső értékük van. , • — 'Ami nagy bankjaink, — és­ amit most ■ mondok, az bizonyára nem fog­ tetszeni a. bank* elleneseknek — határozottan nagy akti­vumok. A külföldön irániul, nagy a bizalom. Ezt ta*­­pasztaltam és ez més­ég felett üt vagy aktivum Magyarország szárára. Nekik megvannak a­­kész hitelképes szervezeteik és ezek a kész szer­­vezetek, mihelyt­­a normális munka megkez­dődhetik, bele fognál­ abba kapcsolódni. Nekünk szabad levegőre kell törekedni. Az egész világon átalakulás­ küszöbén ál­lunk. Mert záródik le a háború és ezzel együt­tesen megindult az országok között a forgat­a­lom. EHuckt.glöjdeil l'Mfim. A készség megvan. . .érte és ha négy­szer megáidul a forgalom, meg­indul a töke szabná árendása, ezzel minden csak nyerhet, ami reális érték. Minden nyer azzal, ha a gazdasági élet­­ normálissá válik. — Éppen­­igy, mint négy­­esztendvvel ez­előtt ■pesszimista voltam, most teljes mértékben optimista vagyok. Most rátérünk arra az útra,­ amelyen halad­nunk kell és ha ezen az úton megyünk, ha kell, akár a feszületre is megesküszöm, hogy meg­győződésem­ szerint csak ez a helyes út és az egyetlen út. Most optimista vagyok annyiban, hogy az összes tárgyi körülmények, a külpoli­tikai körülmények meg­vannak arra, hogy az ország helyzete szanálódjék. Az ország élet­képes. — Politikába nem akarok­ avatkozni mert először nem érek rá és bocsánatot kérek a ki­fejezésért, komolyabb munkát kell végezni. Most élet-halál kérdés a pénzügy. A pénzügy­miniszternek nem szabad és nem le­het politizálni. Az egész világon ■mindenütt­s a szabad élet felé orientálódik minden. Ezt azon­ban nem lehet egyszerre megvalósítani. Nekünk egész történelmi fejlődésünk más, mint a nyu­gati államoké. Nem lehet összehasonlítani helyzetünket sem­ Amerikával, sem Angliával, sem Franciaországgal. Az evolúciónak vágyott barátja, értem­ ez alatt, hogy a nép akarata nyilvánuljon meg a kor­mányzásban . — A szanálási akcióba nem lehet más kér­déseket belekapcsolni. Ha a külföldi hitelezők ügyeimét felhívjuk, hogy jegyezzenek kölcsönt Magyarország számára azok nem ellenőrzik, hogy nálunk mely politikai párt milyen erős, hanm csak azt nézik, hogy ha politikai pártok küzdenek egymással, itt zavarok vannak. Már pedig ha a reparációs határozat ér­vénye megszűnik, odajutnánk ismét, ahol vagyunk s nagy veszedelmek következhet­nének reánk. — A szanálás u­tán lesz mindenkinek ko­moly gondja és foglalkozása. Jobb lesz a sorsa a munkásságnak. Nem tu­dom, hogy műven ma, azt mondjál­, hogy rossz. Azt azonban tudom, hogy egy­­ mi­niszternek hárommillió korona a havi fizetései és egy jó munkás is megkeres ennyit. * M falvés Sziágyi és a szociáldemokraták kivételével az el­emzék nem akadályozza a szanálási javaslatok letárgyalását húsvétig Peidlék nem obstruálisak, de nem adnak garanciát. — Friedrich ne kánya­ti magával passziivitásra megy, sőt esetleg lemond mandátumánál? M miniszter­elnök szerint súlyos megpróbáltatások várnak az­ országra, ha ki is­­végig nem kerülnek tető alá a törvényjavaslatok. — A mai pántközi értekezlet „Ultima re®£ióteént permanens ülések lesznek“ (A Magyarország tudósítójától.) A nemzet­gyűlés pénzügyi, közgazdasági és közjogi bi­zottságai együttes ülésen ma délután fél öt órakor kezdik meg a szanálási törvényjavas­latok együttes tárgyalását. Ezt megelőzően tudvalevően a tizenkettedik órában Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke Bethlen miniszter­­elnök kezdeményezésére pártközi értekezletre hívta össze az ellen­zék­ vezéreit. Erre az értekezletre meghívást kaptak : Apponyi Albert gróf, Andrássy Gyula gróf, Szilágyi La­jos, Friedrich­ István, Ugrón Gábor, Vázsonyi Vilmos,­ Rassay Károly, Gömbös Gyula, Háttér István, Meskó Zoltán és Peidl Gyula. Az értekezlet ma délben kezdődött az elnöki fogadószobában. A távollevő Vázsonyi Vilmost Pakots József helyettesítette. Rassay Károly külföldön­ tartózkodik s így nem jöhe­tett el az értekezletre, amelyen Apponyi Albert gróf és Andrássy Gyula gróf sem vettek részt. Az értekezleten megjelent Bethlen miniszter­­elnök is. Scitovszky Béla megnyitóbeszédében­ utalt a pártközi­ értekezlet céljára, amely a szaná­lási javaslatok vitájának megbeszélése. Ter­­­mészetes,­ hogy megy, kell nyilatkoznia az ob­jektív kritikának, de úgy, hogy a javaslatok­ késedelmes tárgyalásával az országra ne szár­mazzon ebből kár. Bethlen miniszterelnök azzal a­­ kéréssel " fordu­lt a' pártokhoz, 'hogy'a 'számítási' javasla­tokat, puccs nélkül tárgyalják le. Kérelmét in­dokolta elsősorban a­ pénzügyi szemponttal, m­ert a kormány a fedezetlen bankjegyek kibo­csátásának megszüntetését kívánja elérni, egy­részt a kényszerkölcsönjavaslatnak záros ha­táridőn belül való elfogadásával, másrészt az­zal, hogy százmillió aranykoronás előleget akar még május havában b­iztosítani, amely nem a külföldi pénzpiacokon lesz­­"elhelyezve, hanem a külföldi bankok adják a 250 milliós kölcsön terhére. Ezért kell a szanálási javasla­tokat húsvétig letárgyalni. A másik ok propa­­gatdilisztikus. Ha a vita elhúzódnék és nem programszerűen tárgyalnák le a javaslatokat, akkor a külföld részéről elveszne az irántunk való bizalom és másrészt az a felfogás kere­kednék felül, hogyha nekünk nem sürgős a do­log, akkor “nekik se sürgős. Gömbös Gyula kijelentette, hogy a miniszt­­erelnök kívánságát pártjával közölni fogja. Bethlen, miniszterelnök újból felhívta a figyelmet arra, hogy nem a kormány iránti bizalomról van szó, hanem az ország sorsa és jövője iránti bizalomról. Szilágyi Lajos teljes bizalmatlansággal vi­seltetik a kormány iránt és legszívesebben látná, ha a miniszterelnök a nemzetre appelt látna. Tessék választatni. ■ / A szanálási javaslatok kapcsán az antant nagy befolyást biztosított, magának az ország bel­­ügyeire és ezzel szuverenitásunk szenvedett súlyos sérelmet. . Nem hajlandó tehát biztosítani a szanálási jj javaslatoknak húsvét előtti átengedését

Next