Magyarország, 1925. május (32. évfolyam, 98-122. szám)
1925-05-13 / 107. szám
O MAGYARORSZÁG 'Budapest,1925. május 11.'. szerda Tisza István szelleme Bethlen Tisza kormányának politikájára■ hivatkozott és mások is Tisza szellemét invokálják a választójog kérdésében. Tisza István szellemének az invokációja indokolt és bölcs mindenkor, amikor hazafiasságról, hazaszeretetről, politikai belátásról és bölcsességről van szó. De neki azért invokálják, hogy a politika oda térjen vissza, ahol a gyeplő is kiesett Tisza kezéből, akkor igen helytelenül cselekszenek. • Apponyi Albert gróf és Andrássy Gyula gróf egyszerre kiáltják: Úgy van! Úgy van! Griger Miklós: Tisza favorizálta az ipari munkásságot, Bethlen ugyanezt teszi. Tisza mostoha volt a falu népéhez, Bethlen is az. Liberalizmus és szocializmus Tisza István a liberalizmust féltette az általános választójogtól, Bethlen is. De hiába kegyen minden pap a nemes értelmében tribunus plebis, a, nép álja és oltalmazója, akkor nem kell félni atól, hogy a tömegek a szociáldemokraták karjaiba vetik, magukat. Bethlen Gáborról, a nagy fejedelemről azt olvasta, hogy mestere volt az elhitetésnek, Bethlen István is hoz magával Erdélyből ilyen kváltásokat, amelyek erre emlékeztetnek. Felkiáltások: Nem abból a családból származik ! Giiger Miklós: Bethlen István nem tudja elhitetni, hogy ez a javaslat a demokrácia és a választás tisztaságának érdekeit szolgálja. , Ez a javaslat az egységes párt érdekeit szolgálja és minden ellenzéki mozgalom letöré-sét. És ezért a javaslatot nem fogadja el. (Nagy taps a baloldalon, a szónokot számosan üdvözlik.) . Mi többség nem örül a passzivitásnak Lukács György: Ez a törvényjavaslat megfelel az általános választójog kritériumainak. A titkos választójog híve, de nem tartja elegendő oknak a javaslat el nem fogadására azt, " hogy a titkosságot nem minden vonalon léptetik életbe. ■ A titkosság kérdésében a falu népe, meg,oszlik. (Ellentmondások balról.) Őszintén sajnálja, hogy a passzivitásban levő ellenzék még mindig távol van. * A szociáldemokraták távolléte a munkás* .... érdekek képviseletének kárára van. Közérdeknek tartja, hogy visszajöjjenek. A,, a helyzetet elmérgesítette a Népszavában megjelent nyilatkozat, amely a kormány és a szocialisták között létrejött választási paktum nyilvánosságra hozása után jelent meg és az ■ ehez fűzött sajtónyilatkozat. Szilágyi Lajos: A miniszterelnök úrnak szabad volt paktálni a szocialistákkal ? Bethlen István miniszterelnök: Én nem kötöttem velük szövetséget, mint önök! Lukács György: Tiltakozik ama beállítás , ellen, mintha a többségi párt örömmel látná, hogy a képviselők egy része távol van. . Szilágyi Lajos: Minden jel erre vall. Lukács György: Az egységes párt felette áll az ilyen önző szempontoknak és csupán a nemzet egyetemes érdekeit kívánja szolgálni .,és az az óhaja, hogy itt tekintélyes ellenzék foglaljon helyet. Szilágyi Lajos: Erre meg van a lehetőség! Lukács György: Ha visszatérnének, ezen az oldalon , ebben nem látnának kapitulációt, hanem csak azt, hogy a közérdek vezette őket. I Mi akadályozta meg a régi országgyűlés összehívását? Ezután arról beszél, hogy hiba volt, hogy a kommün után nem hívták össze a régi országgyűlést. Nem az antanthatalmak, nem az ittlévő antantmissziók akadályozták meg a régi országgyűlés összehívását, hanem a mai Háznak is egy tekintélyes tagja, aki egy pillanatig sem akarta, hogy a régi Ház összeüljön, mert annak többségi pártja nem volt kedves neki. — Ki volt ez, ki volt ez ? — kérdezik számosan a baloldalról. Lukács György egy darabig hallgat, végre, hosszas gondolkodás után kiböki: — Andrássy ! Friedrich István (csodálkozva kiált Lukács felé): Ez megint tévedés! Lukács György : Ha az összes politikusok letették volna a pártoskodás szenvedélyét, őszféltik, mert a liberalizmus már halálra van ítélve. A liberalizmus ideje lejárt, mert politikáját sohasem tudták megtölteni szociális tartalommal. A demokratikus választójognak a katolicizmushoz való viszonyáról szól ezután. Semmiesetre sem felel meg a kereszténység szellemének olyan választójog, amely a gyengét nem segíti az erőssel szemben. Jó úton haladnak azok a katolikus politikusok, akik a demokratikus választójogért küzdenek. Tudom, hogy a szocializmus előbb-utóbb a radikális választójoggal vagy anélkül nagy harcok elé fog állítani bennünket és tudom aztis, hogy a szocializmus győzelme nemcsak a katolicizmusra, de az egész keresztény Magyarországra ,is végzetes volna. Ezeken a harcokon átment minden nyugati állam kereszténysége és katolicizmusa és e harcok után jött sze lehetett volna hívni a régi országgyűlési. Szilágyi Lajos: Gyávák voltunk november 16-án, valljuk be. Lukács György : Köszönetet mond a Bethlen-kormánynak, hogy végre törvényben szabályozza a választói jogot. A nemzetgyűlést örömmel látja elvonulni a politikai élet színteréről, mert még mindig nem tudtunk kibontakozni a forradalmi alakulatokból és a nemzetgyűlés már túlélte önmagát. Bám utal arra, hogy két általános választás történt a végrehajtó hatalom által oktrojált ■választójog alapján. Friedrich István : Csak az egyik szükséges, a másik felesleges volt. Lukács György, részletesen beszél a női választói jogról. Nem lehet az emberi nem egyik felét kizárni az alkotmányos jogok gyakorlásából. Nem helyesli, hogy a kormány szigorúbb feltételekhez köti a női választójogot, mint a férfiak választói jogát. Hajlandó volna arra, hogy a rendezett tanácsú városokban is megadják a titkos választójogot. Meskó Zoltán : Minden becsületes hazafi a titkos választást akarja. Nem féltem én ettől az országot. (Nagy zaj, az elnök csenget.) Lukács György: A kormány választójogi javaslatát, tehát nem a választójogi bizottságét, elfogadja. Huszár Károly alelnök ezután napirendi indítványt tesz, amely szerint a nemzetgyűlés holnap, szerdán délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ilését, amelynek napirendjén a választójogi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása szerepel. Az indítványkönyv és az interpellációskönyv felolvasása után az elnök az ülést 1 óra 50 perckor berekeszti. Az interpellációs könyv szerint a holnap ülésre a következő interpellációkat jegyezték be: Csík József a földművelésügyi miniszterhez a fertőszentmiklósi földreform tárgyában. Láng Lajos a kereskedelemügyi miniszterhez a Kassa-oderbergi vasút menekült vasúti alkalmazót■ fainak jogi és anyagi viszonyainak tisztázása tárgyában. Szilágyi Lajos a belügyminiszterhez a gyülekezési szabadság helyreállítása tárgyában. Dénes István a belügyminiszterhez egy Godo nevű kunmadarasi csendőrtiszthelyettes embertelen és felháborító cselekedete tárgyában. Dénes István a belügyminiszterhez a békésszántói községi képviselőválasztói névjegyzék körüli szabálytalanságok tárgyában. Dénes István a miniszterelnökhöz a karcagi földreform és házhelyügyek tárgyában nyújtandó segítség végett. reakció fogja legkevésbé megvédeni az országot a szocializmustól Már megint a sajtó megrendszabályozásán töri a fejét a főkapitányság . (A Magyarország tudósítójától.) A főkapitányság működésének jelentős része abban merül ki, hogy a főkapitányság a gonosztevők , helyett, kiknek kézrekerítése néha leleményességet és fáradságot is kíván, a mindig kéznél lévő sajtót akarja mindenáron megrendszabályozni. Az utóbbi időben egymást k érik a főkapitányi napiparancsokban a »bizalmas« rendelkezések, melyekkel a sajtó működését kívánják gúzsba kötni. Ma ismét egy előre meg nem fontolt főkapitányi körirat jelent meg, amelyet a főkapitányság összes tisztviselőinek kézbesítettek és amelyben a főkapitány a legszigorúbban megtiltja a sajtó informálását. Közli a körirat azt is, hogy minden egyes olyan rendőri hír ügyében, amely nem a Magyar Országos Tudósító című magánvállalkozás kiadásában jelenik meg először, a tiltott közlést címén eljárást indítanak a napilapok ellen. A főkapitányság elfeledkezett arról, hogy atiltott közlés" eseteit nem a főkapitány, hanem a törvény szabja meg. A törvény megmondja, hogy mi astiltott "közlést és a főkapitány még csak rossz néven sem veheti, ha e tekintetben mi a törvényt fogjuk ezután is szem előtt tartani, nem pedig azt, hogy mi kellemes a főkapitányságnak és mi nem. Az események, sajnos, nem a rendőrség sajátjai, azoknak szenvedő szereplője a közönség s azokról a törvények keretein belül hírt adni nekünk kötelességünk, a közönségnek pedig érdeke. Mi a közönség érdekét ezután is szolgálni fogjuk, a főkapitány által oly melegen támogatott Magyar Országos kőnyomatos lap érdekeit azonban nem fogjuk szolgálni. r Hindenburg letette az esküt a köztársasági alkotmányra , Berlin, május 12. (A Magyarország külön tudósítójától.) Ma délben tette le az esküt Hindenburg elnök a birodalmi gyűlésszíne előtt. Percnyi pontossággal jelent meg a törvényhozás házában és mikor hatalmas, alakja, markáns feje láthatóvá vált az elnöki emelvény mögött lévő ajtóban, amelyről félrehúzták a függönyt, a képviselők felkeltek és hosszasan éltették. Hindenburg mögött jött Loebe birodalmi gyűlési elnök és felkísérte a köztársaság új elnökét az emelvényre. A képviselők valamennyien, még a kommunisták is, akik az utolsó pillanatban meggondolták a dolgot és valamennyien bejöttek a terembe, állva foch oztak, hurráztak és tapsoltak. A páholyokban és a karzatokon a közönség részt vett a meleg ovációban, a hölgyek kendőket lengettek az új elnök felé. Loebe birodalmi gyűlési elnök néhány rövid szóval üdvözölte Hindenburg elnököt és kiemelte, hogy április 26-án a legnagyobb tisztséggel ruházta fel őt a német nép és hogy az esküt, amelyet most le fog tenni az ünnepiesen egybegyülekezett birodalmi gyűlés előtt, a köztársasági alkotmányra, kötelez. Aztán kezet szorított Hindenburg elnökkel az üdvözlés jeléül. .......... . . Hindenburg elnök egy kísérőjének kezéből átvette a válasz írásos szövegét ?s hangosan, messze érthető csengő szóval, az eskü szavait élesen tagolva, elkezdte beszédét ott, he.~” mindenható élő Istenre eszküszöma, majd az es hü utolsó szavaival: »Isten engem úgy segéljen!« bevégezvén a fogadalmat, erősen hangsúlyozta, hogy önmagát épúgy, mint a birodalmi gyűlést a köztársasági alkotmány szervének tekinti és érzi, az azokkal járó magasztos kötelességeket teljesíteni fogja a legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy a vélemények harcát, amelynek kiküzdésére a parlament, a megszentelt csarnok, a maga személyében kiengesztelje. Felhívta a német népet és a parlamentet, hogy összetartva igyekezzenek a nép jólétét és egységét biztosítani és ígérte, hogy minden erejével rajta lesz, hogy tőle telhetőleg közreműködjék a súlyos megpróbáltatásokon átment német nép sorsának javításán. Mély benyomást keltettek Hindenburg tábornagynak őszintén átérzett szavai és a kommunisták csak egyetlen egyszer szóltak közbe, de ez is akkor történt meg, mikor az új elnök belépett a terembe. Csak annyit kiáltott a kommunista padokról egy hang: a monarchia helytartója ! Magát az üdvözlő beszédet egyetlen egyszer sem merték félbeszakítani. Látszott Hindenburgon, hogy ajelenet meghatotta, bár hangja nem reszketett. Zavara azon volt észrevehető, hogy egy ízben az előttte álló Loebe elnököt birodalomgyűlési elnök helyett birodaloni és svápmak szólította,